Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
1983. szeptember 17., szombat o Tanácsülés Újkígyóson Legyen hatékonyabb az ellenőrzés! Fogyasztói érdekvédelem Az újkígyósi Városkörnyéki Nagyközségi Közös Tanács szeptember 15-én, csütörtökön délután ülést tartott az újkígyósi könyvtárban. A tanácskozás első napirendi pontjában Süli János tanácselnök az interpellációkról és a két tanácsülés között a végrehajtó bizottság által tett fontosabb intézkedésekről számolt be. Ezt követően a végrehajtó bizottság tevékenységéről tett jelentést. Ebben kiemelte: a nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottsága a gyulai járási hivatal komplex vizsgálata után 1981. júliusában számolt be a tevékenységéről a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt, majd ezt követően a nagyközségi közös tanács ülésén. A különböző fórumokon megállapították, hogy a végrehajtó bizottság szervező, előkészítő és irányító munkája egyenletesen fejlődött a beszámolási időszakban. A bizottság törekedett a testület működésében az új, korszerű követelmények színvonalasabb megvalósítására, a tanácstagok tájékoztatására. Kijelölték azokat a hosszú távú tennivalókat, amelyek a szakigazgatási munka színvonalának további javítását eredményezik. A végrehajtó bizottság tevékenysége eredményes volt. Érvényesült a népképviselet a tanácstagok tevékenységében. Tavaly négy, idén pedig két tanácsülést készítettek elő és tartottak meg. Javult a végrehajtó bizottság elé került anyagok színvonala. A gyakorlat bizonyította, hogy a felkért vagy megbízott bizottsági tagok nagy felelősséggel igyekeztek megbízatásuknak eleget tenni. Az utolsó napirendi pontban Szabó György, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ elnöke Újkígyós és Szabadkígyós áruellátásáról adott tájékoztatót, különös tekintettel Szabadkígyós alapellátására. L. S. A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága szeptember Í6-án, tegnap Bocskai Mihályné elnökletével ülést tartott Békéscsabán. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Juhász Róbert, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetője is. Az első napirendi pontban Krizsán Miklósnak, a megyei tanács kereskedelmi osztálya vezetőjének „A fogyasztói érdekvédelem helyzete, különös tekintettel az új üzemeltetési formában működő üzletekre” című előterjesztését vitatta meg a testület. A NEB és más szervek Vizsgálatai eredményein alapuló, a lényegesebb okokozati összefüggéseket feltáró anyagról számos pozitív vélemény hangzott el az ülésen. Többen is kiemelték például a fogyasztói magatartásra nevelés, valamint az ellenőrzés hatékonyabbá tételének szükségességét. Ugyanis jó néhány üzletben, vendéglátóhelyen még ma is előfordulnak bizonyos áruféleségek (sör, hús) beszerzésével kapcsolatos fonákságok. Ezek körébe tartozik a vásárlók, illetve vendégek megkárosítása, vagy egyes dolgozók jogtalan haszon- szerzése. Mindezek ellenére az új üzemeltetési forma a vártnál kedvezőbb tapasztalatokat eredményezett nemcsak megyénkben, hanem országszerte is. A HNF-testület állásfoglalásának ismertetése után Herzberger Tiborné, a megyei tanács egészségügyi osztályának főelőadója a tanyai lakosság helyzetéről számolt be a tanácskozás résztvevőinek. Ezt követően Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára a népfront lakóterületi munkájára vonatkozó tapasztalatokról és a további feladatokról tartott tájékoztatót. Végül bejelentésekkel zárult a HNF megyei bizottságának tegnapi ülése. —y —n Törvényjavaslat-vita Békésen és Gyulán (Folytatás az 1. oldalról) elképzelhetetlen. Véleménye szerint a korábbi rendelkezést kellene hatályban tartani, miszerint az előzetes letartóztatásban levő állampolgárok nem szavazhatnak. Kétségek merülnek fel a törvényjavaslatnak azzal a passzusával kapcsolatban is, amely kimondja, hogy nincs választójoga annak, aki elmebeteg. Ugyan ki dönt ebben a kérdésben? A betegségnek különböző fokozatai vannak. Egyértelműbb lenne a kizáró okot úgy megfogalmazni, hogy aki elmebetegségénél fogva nem alkalmas a közügyek gyakorlására. Szólt a többes jelölésről is. Véleménye szerint ezt nem lenne tanácsos kötelezővé tenni, mert sértené a demokratikus elveket. Rá kellene bízni a jelölő gyűlésre, hogy hány jelöltet indít. Dr. Horváth Gyula megyei bíró rámutatott a választás demokratizmusának fontosságára. Dr. Perjési Klára városi főorvosnak az volt a véleménye, hogy az előzetes letartóztatásban levők is szavazhassanak, hiszen a bíróság még nem ítélte el őket. Ellenkező esetben csorbát szenvedne a törvény által megfogalmazott „ártatlanság vélelme”. Dr. Zleovszki Mátyás, a rendőrkapitányság vezetője az ellenkező álláspontra helyezkedett. Az előzetes letartóztatásban levők törvényes előírások szerinti szavazását nehéz biztosítani. Javasolta, ne kapjanak szavazati jogot. A fórumon részt vett és felszólalt Kovács Lajos, a városi pártbizottság titkára is. Több fontos kérdést vetett föl a választás és a szavazás demokratizmusának szélesítésével kapcsolatban. S. J. Színházi nap Békésen Másodszor rendezték meg pénteken Békésen — a Békés megyei Jókai Színház és a békési városi művelődési központ közreműködésével — a színházi napot. A nap délelőtti programja 9 órakor az epreskerti óvodában kezdődött, ahol Szabó Zsuzsa és Vidovenyecz László adott vidám műsort. A Kossuth utcai és a Jantyik utcai óvodában Felkay Eszter, Gálfy László, Vidovenyecz László, Daridai Róbert, Kim Borbála, Menczel Éva és Kovács Edit volt a vendég, délelőtt 10 órától. Nagy sikere volt Barbinek Péter József Atti- la-műsorának az 1. sz. általános iskolában, hasonlóan sok tapsot kapott Mészáros Mihály is a 2. sz. és a 3. sz. általános iskolák tanuló- ifjúságától. Közben Sass Ervin „Intés önmagamhoz” című verseskötetét mutatta be rendhagyó irodalomórán a mezőgazdasági és az ipari szakmunkásképzőben, 11 órakor pedig a BÉKÖT békési üzemében folytatódott a színházi nap Szabó Zsuzsa, To- manek Gábor, Barbinek Péter és Kalapos László fellépésével. A RUTEX békési üzemében Felkay Eszter, Gálfy László és Tomanek Gábor volt vendég a kora délutáni órákban. A színházi nap programja a SZÜR-mérkőzés után este 7 órakor a békési könyvtárban Nagy Attila Érdemes művész „Élni az embernek kevés” című önálló estjével zárult. A nap során Pap István, a békési Tanács elnökhelyettese fogadta dr. Keczer Andrást, a Jókai Színház igazgatóját, - Rencz Antal főrendezőt és a színház több tagját. Megbeszélték kapcsolataik további lehetőségeit, elhatározták, hogy a színházi napot minden évben megrendezik Békésen, és tovább bővítik annak programját. Felkay Eszter a békési ovisok között. Mellette Gálfy László és Vidovenyecz László Szabó Zsuzsa és Kalapos László a BÉKÖT vidám délelőttjén Fotó: Gál Edit Elkészült a megye takarmánymérlege A Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán tartotta ülését tegnap az állami érdek- képviseleti és pénzügyi szervek képviselőiből álló aszály- bizottság'. Elkészült a megye takarmánymérlege, amelyről dr. Kácsor András, a megyei tanács munkatársa számolt be. Ezt követően az aszály által sújtott mezőgazdasági üzemekben készült pénzügyi felmérésről esett szó. A bizottság az országos állásfoglalás figyelembevételével a megyei helyzetet alapul véve tesz, illetve sürget intézkedéseket a takarmányellátás biztosítására és az üzemek pénzügyi helyzetének rendezése érdekében. Munkaértekezlet az Állami Biztosítónál Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságán szeptember 16-án, tegnap munkaértekezletet tartottak, ahol Szabó András megyei igazgató ismertette az év eddig eltelt időszakának eredményeit. Miként a beszámolóban elhangzott, az idén. az eddigi becslések szerint a megyében mintegy 40 mezőgazda- sági nagyüzem szenvedett aszálykárt, erre azonban nem terjed ki a biztosítás. Az állatkár az idén jóval több, mint tavaly; ezen a címen 1982 első felében 21 millió, az idei év hasonló időszakában 29 millió forintot fizetett ki a pénzintézet. A lakossági károk is nagyobbak, mint tavaly. Az év első hat hónapjában 1016 műszaki kárt térítettek a lakosságnak, ebből 252 csőrepedés, 326 tűz-, 153 viharkár volt. 241 esetben pedig felelősség- biztosítás alapján fizetett a biztosító. Személybiztosítási kötvény alapján az első fél évben csaknem 18 és fél ezer kártérítési ügyet zártak le. A gápjárműkár-rendezési fiókhoz augusztus 31-ig 3608 kárbejelentés érkezett, 10 százalékkal több, mint tavaly augusztus végéig. Ami a pénzintézetnél dolgozók munkakörülményeit illeti, egy egységnél történt változás; a gyulai fiók korszerű irodahelyiségbe költözött. II könnyűipar is fejlődik O z egyik — külföldön is jól ismert — textilipari nagyüzemünk gazdasági igazgatója fakadt ki ily módon a minap: „Olykor arra gondolok, egyenesebb volna megmondani, hogy fel akarják számolni ezt az ágazatot. Meg azt is, hogy adjuk el a gépeinket, eresszük szélnek az embereinket. Még mindig jobb volna a nyílt beszéd, mint az, hogy egyre nehezebb a helyzet, mert folyton- folyvást magasabbra srófolják a követelményeket” .. . A panasz mindenkit gondolkodóba ejt, hiszen ha egy tájékozottabb gazdasági vezető így beszél, mit várjunk attól,,aki kevésbé informált? Az aggodalmaskodó elégedetlenség csalhatatlan jele annak, hogy vannak, akik félreértik a párt Központi Bizottságának júliusi iparpolitikai határozatát. Akadnak olyanok, akik arra következtetnek belőle, hogy a köny- nyűipar amolyan tengődő iparággá vált — noha ez nincs leírva sehol. Mégis erre gondolnak, a többi között abból a tényből, hogy hangsúlyozottan — valóban sokkal hangsúlyozottabban — olvashatunk a mikroelektronikáról, a vegyiparról meg több más iparágról. A legegyszerűbb volna az az ellenvetés, hogy a textilipar sem mostohagyerek, hiszen 35 milliárd forintot költöttünk a rekonstrukciójára a ’70-es években. Márpedig ha a textilesek sokat kaptak, akkor az egész könnyűipar fejlődött, hiszen ebben az ágazatban dolgozik az iparág 360 ezer dolgozójának mintegy fele. S bár ez az ellenvetés igaz volna, mégsem egészen meggyőző, mert tény, hogy a gépipar (ebbe tartozik a már említett mikroelektronika is) vagy például a vegyipar fejlődésének üteme valóban meghaladja a könnyűiparét. No, de azt jelentené ez, hogy a könnyűipar sok-sok ágazata már visszafejlődik, a könnyűipar távlattalanná vált? Tények cáfolják ezt a felfogást. Az első ilyen tény, hogy ez az iparág elégíti ki a hazai textil-, ruházati, bőráru-, bútorigények mintegy 80— 85 százalékát. Külön téma volna arról elmélkedni, nem túl magas-e ez a részarány, nem volna-e jobb a lakosságnak, ha mondjuk a szükségleteknek csak 70 százalékát elégítené ki a hazai könnyűipar, a többi árut inkább külföldről hoznánk be, hiszen így nagyobb lenne a választék. Anélkül, hogy ebbe a témába belebonyolódnánk. leszögezhetjük: minthogy a ruha-, cipő-, papírstb. ellátás politikai kérdés is, a könnyűipar fejlődésének ütemétől, meg annak például a mikroelektronikához viszonyított részarányától függetlenül mindig megkülönböztetett figyelmet kíván ez az iparág. Ahogy a Központi Bizottság . júliusi iparpolitikai határozata is hangsúlyozza. Hiszen ha nő a fogyasztás — márpedig az életszínvonal stagnálásának időszakában is emelkedik évi 1,5—2 százalékkal —, akkor nyilvánvaló, hogy az iparág sem topoghat egy helyben. Egyelőre csak a belföldi igényekről szóltunk, holott — ez a másik fontos tény — könnyűipari termékeinknek mintegy felét exportáljuk. S hogy valóban nincs szó egy helyben állásról, hadd bizonyítsanak a számok: az 1970—1980 közötti időszakban évente 10—11 százalékkal emelkedett az iparág rubelelszámolású, s 17—18 százalékkal a nem rubelelszámolású kivitele. Ruházati és cipőiparunk exportjának zöme, mint a kohászati alapanyag és az energiahordozók ellentétele jelenik meg, elsősorban a Szovjetunió piacán, ahol például kőolajra cserélődnek a mi fogyasztási cikkeink. Aligha kell bizonygatni. hogy előnyös számunkra ez a csere, mint ahogy a Szovjetunió számára is az. S hogy az export nemcsak a külkereskedelmi egyensúly megteremtése, hanem az ország ellátása szempontjából is fontos követelmény. hadd emlékeztessük az olvasót arra, hogy a külföldről vásárolt bőrt, gyapjút, s több hasonló árut is könnyűipari termékekkel ellentételezünk. A könnyűipar fejlődik. Tagadhatatlan, hogy nem olyan gyorsan, mint például a már említett mikroelektronika vagy pedig a vegyipar — ez nemzetközi tendencia —, de fejlődik. Magától értetődik, hogy az iparágon belül különböző mértékű lesz az egyes ágazatokban a gazdasági növekedés. Hogy mást ne mondjunk, 3 milliárd forint értékű beruházás folyik a papíriparban, új üzemeket épít a nyomdaipar is. Kétségtelen viszont, hogy a textiles szakmában napjainkban nincs ilyen látványos előrehaladás. Ahogy más európai országokban sincs. 5 az ismert tény még itt is tény marad: a bel- és külkereskedelemnek a jövőben is szüksége lesz minden méter olyan szövetre, minden pár olyan cipőre, minden bútorra, amelyet gazdaságosan állítottak elő, s amely itthon is meg külföldön is kelendő. S nélkülözhetetlenek azok. akik mindezt készítik. Szikora Katalin A Vídia Dél-magyarországi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat Baja és Kecskemét után Békéscsabán is létesített raktáráruházát. A létrehozása úgy kezdődött, hogy a békéscsabai kirendeltség egyik raktára életveszélyessé vált, ezért a teljes tetőszerkezet cserére szorult. A csaknem 4 millió forintos felújítás után úgy döntött a vállalat vezetősége, hogy kiskereskedelmi raktáráruházát létesít. Ennek átadására került sor tegnap Békéscsabán, a Szerdahelyi úti kirendeltségen, ahol dr. Csölle Tibor, a vállalat igazgatója adta át a nagyközönségnek. Nyolcmillió forintos árukészlettel állnak a vásárlók rendelkezésére, többek között kézi- szerszámok, villanyszerelési anyagok, fürdőszoba-felszerelési cikkek kaphatók. Fotó: Fazekas László
