Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

1983. szeptember 17., szombat o Tanácsülés Újkígyóson Legyen hatékonyabb az ellenőrzés! Fogyasztói érdekvédelem Az újkígyósi Városkörnyé­ki Nagyközségi Közös Ta­nács szeptember 15-én, csü­törtökön délután ülést tar­tott az újkígyósi könyvtár­ban. A tanácskozás első na­pirendi pontjában Süli Já­nos tanácselnök az interpel­lációkról és a két tanácsülés között a végrehajtó bizott­ság által tett fontosabb in­tézkedésekről számolt be. Ezt követően a végrehajtó bizottság tevékenységéről tett jelentést. Ebben kiemelte: a nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottsága a gyu­lai járási hivatal komplex vizsgálata után 1981. júliu­sában számolt be a tevé­kenységéről a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt, majd ezt követően a nagy­községi közös tanács ülésén. A különböző fórumokon megállapították, hogy a vég­rehajtó bizottság szervező, előkészítő és irányító mun­kája egyenletesen fejlődött a beszámolási időszakban. A bizottság törekedett a testü­let működésében az új, kor­szerű követelmények színvo­nalasabb megvalósítására, a tanácstagok tájékoztatására. Kijelölték azokat a hosszú távú tennivalókat, amelyek a szakigazgatási munka szín­vonalának további javítását eredményezik. A végrehajtó bizottság te­vékenysége eredményes volt. Érvényesült a népképviselet a tanácstagok tevékenységé­ben. Tavaly négy, idén pe­dig két tanácsülést készítet­tek elő és tartottak meg. Ja­vult a végrehajtó bizottság elé került anyagok színvo­nala. A gyakorlat bizonyítot­ta, hogy a felkért vagy meg­bízott bizottsági tagok nagy felelősséggel igyekeztek meg­bízatásuknak eleget tenni. Az utolsó napirendi pont­ban Szabó György, a Békés­csaba és Vidéke ÁFÉSZ el­nöke Újkígyós és Szabadkí­gyós áruellátásáról adott tá­jékoztatót, különös tekintet­tel Szabadkígyós alapellátá­sára. L. S. A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottsága szep­tember Í6-án, tegnap Bocs­kai Mihályné elnökletével ülést tartott Békéscsabán. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Juhász Róbert, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetője is. Az első napirendi pont­ban Krizsán Miklósnak, a megyei tanács kereskedelmi osztálya vezetőjének „A fo­gyasztói érdekvédelem hely­zete, különös tekintettel az új üzemeltetési formában működő üzletekre” című elő­terjesztését vitatta meg a testület. A NEB és más szer­vek Vizsgálatai eredménye­in alapuló, a lényegesebb ok­okozati összefüggéseket fel­táró anyagról számos pozi­tív vélemény hangzott el az ülésen. Többen is kiemelték például a fogyasztói maga­tartásra nevelés, valamint az ellenőrzés hatékonyabbá té­telének szükségességét. Ugyanis jó néhány üzletben, vendéglátóhelyen még ma is előfordulnak bizonyos árufé­leségek (sör, hús) beszerzé­sével kapcsolatos fonáksá­gok. Ezek körébe tartozik a vásárlók, illetve vendégek megkárosítása, vagy egyes dolgozók jogtalan haszon- szerzése. Mindezek ellenére az új üzemeltetési forma a vártnál kedvezőbb tapaszta­latokat eredményezett nem­csak megyénkben, hanem or­szágszerte is. A HNF-testület állásfogla­lásának ismertetése után Herzberger Tiborné, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályának főelőadója a tanyai lakosság helyzetéről számolt be a tanácskozás résztvevői­nek. Ezt követően Szikszai Ferenc, a HNF megyei tit­kára a népfront lakóterüle­ti munkájára vonatkozó ta­pasztalatokról és a további feladatokról tartott tájékoz­tatót. Végül bejelentésekkel zárult a HNF megyei bi­zottságának tegnapi ülése. —y —n Törvényjavaslat-vita Békésen és Gyulán (Folytatás az 1. oldalról) elképzelhetetlen. Véleménye szerint a korábbi rendelke­zést kellene hatályban tarta­ni, miszerint az előzetes le­tartóztatásban levő állam­polgárok nem szavazhatnak. Kétségek merülnek fel a törvényjavaslatnak azzal a passzusával kapcsolatban is, amely kimondja, hogy nincs választójoga annak, aki el­mebeteg. Ugyan ki dönt eb­ben a kérdésben? A beteg­ségnek különböző fokozatai vannak. Egyértelműbb len­ne a kizáró okot úgy meg­fogalmazni, hogy aki elme­betegségénél fogva nem al­kalmas a közügyek gyakor­lására. Szólt a többes jelö­lésről is. Véleménye sze­rint ezt nem lenne tanácsos kötelezővé tenni, mert sér­tené a demokratikus elveket. Rá kellene bízni a jelölő gyűlésre, hogy hány jelöltet indít. Dr. Horváth Gyula megyei bíró rámutatott a vá­lasztás demokratizmusának fontosságára. Dr. Perjési Klára városi főorvosnak az volt a véleménye, hogy az előzetes letartóztatásban le­vők is szavazhassanak, hi­szen a bíróság még nem ítél­te el őket. Ellenkező esetben csorbát szenvedne a törvény által megfogalmazott „ártat­lanság vélelme”. Dr. Zleovszki Mátyás, a rendőr­kapitányság vezetője az el­lenkező álláspontra helyez­kedett. Az előzetes letartóz­tatásban levők törvényes előírások szerinti szavazását nehéz biztosítani. Javasolta, ne kapjanak szavazati jogot. A fórumon részt vett és fel­szólalt Kovács Lajos, a vá­rosi pártbizottság titkára is. Több fontos kérdést vetett föl a választás és a szavazás demokratizmusának szélesí­tésével kapcsolatban. S. J. Színházi nap Békésen Másodszor rendezték meg pénteken Békésen — a Bé­kés megyei Jókai Színház és a békési városi művelődési központ közreműködésével — a színházi napot. A nap dél­előtti programja 9 órakor az epreskerti óvodában kezdő­dött, ahol Szabó Zsuzsa és Vidovenyecz László adott vidám műsort. A Kossuth utcai és a Jantyik utcai óvo­dában Felkay Eszter, Gálfy László, Vidovenyecz László, Daridai Róbert, Kim Borbá­la, Menczel Éva és Kovács Edit volt a vendég, délelőtt 10 órától. Nagy sikere volt Barbinek Péter József Atti- la-műsorának az 1. sz. álta­lános iskolában, hasonlóan sok tapsot kapott Mészáros Mihály is a 2. sz. és a 3. sz. általános iskolák tanuló- ifjúságától. Közben Sass Er­vin „Intés önmagamhoz” cí­mű verseskötetét mutatta be rendhagyó irodalomórán a mezőgazdasági és az ipari szakmunkásképzőben, 11 óra­kor pedig a BÉKÖT békési üzemében folytatódott a szín­házi nap Szabó Zsuzsa, To- manek Gábor, Barbinek Pé­ter és Kalapos László fellé­pésével. A RUTEX békési üzemében Felkay Eszter, Gál­fy László és Tomanek Gá­bor volt vendég a kora dél­utáni órákban. A színházi nap programja a SZÜR-mérkőzés után este 7 órakor a békési könyvtár­ban Nagy Attila Érdemes művész „Élni az embernek kevés” című önálló estjével zárult. A nap során Pap István, a békési Tanács elnökhelyet­tese fogadta dr. Keczer And­rást, a Jókai Színház igaz­gatóját, - Rencz Antal főren­dezőt és a színház több tag­ját. Megbeszélték kapcsola­taik további lehetőségeit, el­határozták, hogy a színházi napot minden évben meg­rendezik Békésen, és to­vább bővítik annak prog­ramját. Felkay Eszter a békési ovisok között. Mellette Gálfy László és Vidovenyecz László Szabó Zsuzsa és Kalapos László a BÉKÖT vidám dél­előttjén Fotó: Gál Edit Elkészült a megye takarmány­mérlege A Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán tartotta ülé­sét tegnap az állami érdek- képviseleti és pénzügyi szer­vek képviselőiből álló aszály- bizottság'. Elkészült a megye takar­mánymérlege, amelyről dr. Kácsor András, a megyei ta­nács munkatársa számolt be. Ezt követően az aszály által sújtott mezőgazdasági üze­mekben készült pénzügyi fel­mérésről esett szó. A bizottság az országos ál­lásfoglalás figyelembevéte­lével a megyei helyzetet alapul véve tesz, illetve sür­get intézkedéseket a takar­mányellátás biztosítására és az üzemek pénzügyi helyze­tének rendezése érdekében. Munkaértekezlet az Állami Biztosítónál Az Állami Biztosító Bé­kés megyei Igazgatóságán szeptember 16-án, tegnap munkaértekezletet tartottak, ahol Szabó András megyei igazgató ismertette az év eddig eltelt időszakának eredményeit. Miként a beszámolóban el­hangzott, az idén. az eddigi becslések szerint a megyé­ben mintegy 40 mezőgazda- sági nagyüzem szenvedett aszálykárt, erre azonban nem terjed ki a biztosítás. Az ál­latkár az idén jóval több, mint tavaly; ezen a címen 1982 első felében 21 millió, az idei év hasonló időszaká­ban 29 millió forintot fize­tett ki a pénzintézet. A la­kossági károk is nagyobbak, mint tavaly. Az év első hat hónapjában 1016 műszaki kárt térítettek a lakosság­nak, ebből 252 csőrepedés, 326 tűz-, 153 viharkár volt. 241 esetben pedig felelősség- biztosítás alapján fizetett a biztosító. Személybiztosítási kötvény alapján az első fél évben csaknem 18 és fél ezer kár­térítési ügyet zártak le. A gápjárműkár-rendezési fiók­hoz augusztus 31-ig 3608 kárbejelentés érkezett, 10 százalékkal több, mint ta­valy augusztus végéig. Ami a pénzintézetnél dol­gozók munkakörülményeit il­leti, egy egységnél történt változás; a gyulai fiók kor­szerű irodahelyiségbe költö­zött. II könnyűipar is fejlődik O z egyik — külföldön is jól ismert — tex­tilipari nagyüze­münk gazdasági igazgatója fakadt ki ily módon a mi­nap: „Olykor arra gondolok, egyenesebb volna megmon­dani, hogy fel akarják szá­molni ezt az ágazatot. Meg azt is, hogy adjuk el a gé­peinket, eresszük szélnek az embereinket. Még mindig jobb volna a nyílt beszéd, mint az, hogy egyre nehe­zebb a helyzet, mert folyton- folyvást magasabbra srófol­ják a követelményeket” .. . A panasz mindenkit gon­dolkodóba ejt, hiszen ha egy tájékozottabb gazdasági ve­zető így beszél, mit várjunk attól,,aki kevésbé informált? Az aggodalmaskodó elége­detlenség csalhatatlan jele annak, hogy vannak, akik félreértik a párt Központi Bizottságának júliusi iparpo­litikai határozatát. Akadnak olyanok, akik arra következ­tetnek belőle, hogy a köny- nyűipar amolyan tengődő iparággá vált — noha ez nincs leírva sehol. Mégis er­re gondolnak, a többi között abból a tényből, hogy hang­súlyozottan — valóban sok­kal hangsúlyozottabban — olvashatunk a mikroelektro­nikáról, a vegyiparról meg több más iparágról. A legegyszerűbb volna az az ellenvetés, hogy a textil­ipar sem mostohagyerek, hi­szen 35 milliárd forintot köl­töttünk a rekonstrukciójára a ’70-es években. Márpedig ha a textilesek sokat kaptak, akkor az egész könnyűipar fejlődött, hiszen ebben az ágazatban dolgozik az ipar­ág 360 ezer dolgozójának mintegy fele. S bár ez az ellenvetés igaz volna, még­sem egészen meggyőző, mert tény, hogy a gépipar (ebbe tartozik a már említett mik­roelektronika is) vagy pél­dául a vegyipar fejlődésének üteme valóban meghaladja a könnyűiparét. No, de azt jelentené ez, hogy a könnyűipar sok-sok ágazata már visszafejlődik, a könnyűipar távlattalanná vált? Tények cáfolják ezt a fel­fogást. Az első ilyen tény, hogy ez az iparág elégíti ki a ha­zai textil-, ruházati, bőráru-, bútorigények mintegy 80— 85 százalékát. Külön téma volna arról elmélkedni, nem túl magas-e ez a részarány, nem volna-e jobb a lakos­ságnak, ha mondjuk a szük­ségleteknek csak 70 százalé­kát elégítené ki a hazai könnyűipar, a többi árut in­kább külföldről hoznánk be, hiszen így nagyobb lenne a választék. Anélkül, hogy eb­be a témába belebonyolód­nánk. leszögezhetjük: mint­hogy a ruha-, cipő-, papír­stb. ellátás politikai kérdés is, a könnyűipar fejlődésé­nek ütemétől, meg annak például a mikroelektroniká­hoz viszonyított részarányá­tól függetlenül mindig meg­különböztetett figyelmet kí­ván ez az iparág. Ahogy a Központi Bizottság . júliusi iparpolitikai határozata is hangsúlyozza. Hiszen ha nő a fogyasztás — márpedig az életszínvonal stagnálásának időszakában is emelkedik évi 1,5—2 százalékkal —, akkor nyilvánvaló, hogy az iparág sem topoghat egy helyben. Egyelőre csak a belföldi igényekről szóltunk, holott — ez a másik fontos tény — könnyűipari termékeinknek mintegy felét exportáljuk. S hogy valóban nincs szó egy helyben állásról, hadd bizo­nyítsanak a számok: az 1970—1980 közötti időszak­ban évente 10—11 százalék­kal emelkedett az iparág rubelelszámolású, s 17—18 százalékkal a nem rubelel­számolású kivitele. Ruházati és cipőiparunk exportjának zöme, mint a kohászati alapanyag és az energiahor­dozók ellentétele jelenik meg, elsősorban a Szovjetunió pia­cán, ahol például kőolajra cserélődnek a mi fogyasztá­si cikkeink. Aligha kell bi­zonygatni. hogy előnyös szá­munkra ez a csere, mint ahogy a Szovjetunió számára is az. S hogy az export nem­csak a külkereskedelmi egyensúly megteremtése, ha­nem az ország ellátása szem­pontjából is fontos követel­mény. hadd emlékeztessük az olvasót arra, hogy a kül­földről vásárolt bőrt, gyap­jút, s több hasonló árut is könnyűipari termékekkel el­lentételezünk. A könnyűipar fejlődik. Tagadhatatlan, hogy nem olyan gyorsan, mint példá­ul a már említett mikro­elektronika vagy pedig a vegyipar — ez nemzetközi tendencia —, de fejlődik. Magától értetődik, hogy az iparágon belül különböző mértékű lesz az egyes ága­zatokban a gazdasági növe­kedés. Hogy mást ne mond­junk, 3 milliárd forint érté­kű beruházás folyik a pa­píriparban, új üzemeket épít a nyomdaipar is. Kétségtelen viszont, hogy a textiles szak­mában napjainkban nincs ilyen látványos előrehaladás. Ahogy más európai orszá­gokban sincs. 5 az ismert tény még itt is tény marad: a bel- és külkereske­delemnek a jövőben is szük­sége lesz minden méter olyan szövetre, minden pár olyan cipőre, minden bútorra, ame­lyet gazdaságosan állítottak elő, s amely itthon is meg külföldön is kelendő. S nél­külözhetetlenek azok. akik mindezt készítik. Szikora Katalin A Vídia Dél-magyarorszá­gi Vas- és Műszaki Keres­kedelmi Vállalat Baja és Kecskemét után Békéscsa­bán is létesített raktáráru­házát. A létrehozása úgy kezdődött, hogy a békéscsa­bai kirendeltség egyik rak­tára életveszélyessé vált, ezért a teljes tetőszerkezet cserére szorult. A csaknem 4 millió forintos felújítás után úgy döntött a vállalat vezetősége, hogy kiskereske­delmi raktáráruházát létesít. Ennek átadására került sor tegnap Békéscsabán, a Szer­dahelyi úti kirendeltségen, ahol dr. Csölle Tibor, a vál­lalat igazgatója adta át a nagyközönségnek. Nyolc­millió forintos árukészlettel állnak a vásárlók rendelke­zésére, többek között kézi- szerszámok, villanyszerelési anyagok, fürdőszoba-felsze­relési cikkek kaphatók. Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents