Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-02 / 207. szám
o1983. szeptember 2., péntek 1 l^T MCl Pénleki beszélgetések Szörényi Levente — Több mint tíz évig ott érlelődött néhányatokban az ötlet, hogy rockművet írjatok István királyról. De a konkrét megvalósulás késett, magában- hordozva a meg nem születés veszélyét. Mi volt a döntő momentum, ami végül is életre segítette ezt az elképzelést? — Több is volt. Először a Koncert körüli* események. A filmmel kapcsolatos munkák, élmények, a film sikere és a siker élménye. Mi szinte meg akartuk szondázni a közönséget: hol tart a közönség, érdemes-e a mi erőnkkel fáradozni a közönségért, tudunk-e még reagálni egymásra. A film után kiderült, hogy a közönség ki van éhezve a zenénkre. A film sikere volt tehát az első számú felhajtóereje az el-elsüllyedő ötletnek. A második tényező a Budapest Stúdió vezetőjének, Nemeskürty Istvánnak felvetése. Mint mondta, a' Koncert sikere itt áll egy szál magában, a folytatás reményében, de hol marad a folytatás? Amikor benyújtottuk — személyére való tekintettel meglehetősen bátortalanul — az elképzelésünket István királyról, aki rockzenében szólal meg, ő úgy válaszolt, hogy ez akkora képtelenség, amiben kell legyen valami. — A rockzenében egy furcsa kettősség tapasztalható. Háromperces számok kúsznak fel egymás vállán a slágerlistán, és a lemezstatisztikák piramiscsúcsára, együttesek tűnnek fel és el alig hónapok alatt, eközben néhány rockzenész megpróbálkozik maradandó értéket alkotni a. zene hosszabb lélegzetű, tradicionális műfajaiban, így például az operában gondolkozva. — Az emberben mindig ott a becsvágy. Hogy többet hozzak ki magamból, olyasmit alkossak, ami abszolút új. Ezek az új feladatok mozgósítani tudják az ember fantáziáját, munkabírását. Az István, a király nem rockoperának készült, hanem olyan Hiappe- ningnek, aminek a zene adta volna a mozgatóerejét, a zenében sűrűsödtek volna az indulatok forrpontra. Aztán munka közben kiderült, hogy akármit tervezünk, zene és dalszöveg nélkül nem tudunk gondolkozni. Furcsa, de a fordulópontot Bródi Jancsi egy könnyed kijelentése hozta meg: csinálunk egy dupla nagylemezt, minden oldalán hat-hét számmal, és kész. S ez a felületesnek tűnő kijelentés egyszeriben felszabadított a gátlás alól bennünket, hiszen nagylemezt csináltunk már jó néhányat, ezen a területen otthon éreztük magunkat. — Ebből még nem lesz opera . .. — Én titokban mindig is arra készültem, hogy operát írjak a témából, még ha nem is mertem ezt kijelenteni. Az volt a vágyam, hogy képes legyen olyan fantáziadús nagyhatású, intelligens és méltó zenére, ami ki tudja bontani István bonyolult korának máig ható üzeneteit. Elvonultam, és elkezdtem küszködni az anyaggal. De hogy operát írok, azt csak akkor éreztem, amikor elkészültem. — Az opera zenedramaturgiai követelményeinek miképpen próbál megfelelni ez a mű? — A különböző vágyakat, érdekeket, elképzeléseket, gondolatokat, más-más zenei stílussal próbáltam kifejezni. Négy zenei világból építkeztem. Elsőként a magyar népzenéből, aminek ősi rokonait a népzenekutatók Ázsia legtávolabbi zugaiban, így Japánban is fellelték. s én ezt is használtam. Beépítettem a gregoriánt. a ragtime-ot, és a magyar dallamvilágú rockzenét. Az egész opera természetesen a rock nyelvét beszéli, annak hangzásvilágát követi. — Amikor komponálsz, mennyire ösztönös, vagy tudatos a népzene felhasználása? — Első időkben inkább ösztönös volt. Egy-egy szám egszercsak olyan lett. Benne volt a magyar népzene a dalokban észrevétlenül, ahogy ott van bennünk is. Az operában már tudatosabban építkeztem, de az ösztönösség itt is működött. — Egyébként melyik zenei stílus áll hozzád közelebb? — Én szinte minden — emberi fogyasztásra már alig alkalmas — zenét szeretek. Hallgatom, figyelem őket, építek belőlük. — Komponálás előtt hallgatsz-e zenét? — Igen. A zenehallgatás kikapcsol, és segít az érzelmi feltöltődésben. — Az István, a király film is egyben. Milyen követelmények elé állított ez téged? — Ügyszólván semmilyen elé. Elsősorban a dráma szituációiban gondolkoztam. Azokra kellett zenei megoldást találnom. A film a zene megszólalásának biztonságát jelenti. A zene jövőjét, ami kiegészül sokak munkájával. Remélem hasonló sikerrel, mint a filmfelvétel koncertjei, hiszen ami itt történt, arról álmodni sem mertünk volna korábban. Ungar Tamás Gazdagodott az archívum Kutatómunka a cigányok között A cigányok hagyományos kultúráját tanulmányozó munkaközösség a megyei cigányügyi koordinációs bizottság támogatásával a korábbi években Végegyházán és Szeghalmon rendezett kutató táborozást. A kutatást az idén, augusztus 25. és 28. között az Orosháza—szentetornyai cigányok körében folytatta a munka- közösség két tagja. Ez idő alatt 19 családot látogattak meg többször is. A cél a cigányok hagyományos kultúrájának megismerése, népszokások, népdalok, valamint tárgyi emlékek gyűjtése. A tábor nem várt eredménnyel ért véget. A cigányarchívum nem egy szép — érdekes módon a tótkomlósi paraszti viselet erős hatását magán hordozó — ruhadarabbal gazdagodott. Már hagyomány, hogy az összegyűlt új anyagokat ötévenként bemutatják a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban. Legutóbb 1982-ben volt ilyen kiállítás, így várhatóan 1987-ben ismerheti meg a nagyközönség az Orosháza— szentetornyai kutatás fellelt anyagát. A magyar vízügyi tudományos élet sikere Magyar vízügyi kutatókat választottak a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió két tudományos szövetségének vezetőségébe az unió most zárult közgyűlésén. A Hamburgban rendezett tanácskozáson, ahol 80 ország szakemberei voltak jelen, az unió keretében működő Nemzetközi Hidrológiai Tudományok Szövetsége elnökéül az elkövetkező négyéves időszakra Kovács György akadémikust, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont főigazgatóját választották, aki ezzel a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió tanácsába is bekerült. A felszíni vizek nemzetközi bizottságának titkára Sző- lőssi Nagy András, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont tudományos főmunkatársa lett. Az unió történetében ezzel első ízben választottak szocialista országbeli szakembert valamelyik szövetség élére. Kritikusok a kritikáról Egy tanácskozás tanulságai A közelmúltban jeles irodalomkritikusok jöttek össze Győrben, hogy megvitassák a kritika jelenlegi helyzetét’. A találkozó és a tanácskozás időszerűségéhez aligha férhet kétség, hiszen a kritika már hosszú évek óta tartó válsága, presztízsének és eredményeinek meglehetősen alacsony foka azt mutatja, hogy alapvetően két funkcióját: a művek érvényes elemzését-értékelését, valamint az olvasók megbízható orientálását csak az esetek kisebbik hányadában, inkább csak alkalomszerűen tudja teljesíteni. A kritikaírás gyakorlata — mutatott rá Kulcsár Szabó Ernő vitaindítója — legalábbis kettős kötődésű: részben irodalomelméleti, részben pedig ideológiai, társadalmi, közéleti gyökerei vannak, állapota tehát e két fő dimenzió mentén vizsgálandó. Nálunk kettészakadt, s messze távolodott egymástól az esztétika, az irodalomélet, valamint a gyakorló kritika. Az elmélettel foglalkozó szakemberek csak elvétve foglalkoznak napi kritika írásával, a gyakorló kritikusok jelentős hányadának viszont hiányos az elméleti-filozófiai felkészültsége. Elsősorban ez az oka annak, hogy a jelenlegi kritikai gyakorlatban uralkodóvá vált a leírás, a tar-1 talomismertetés, a művek kivonatolása, vagy pedig egyoldalúan csak politikaiideológiai szempontokat érvényesítenek. Hézagos a világirodalom ismerete is: hiányzik a magyar művek összevetése a korabeli párhuzamos vagy rokon világ- irodalmi jelenségekkel. Mindezekből következik, hogy a hazai kritika nagyon sokszor nem értékcentrikus, azaz nem a műre mint szövegre koncentrál, hanem a műtől független, például a szerző személyéhez kötött szempontokat érvényesíti, tehát művön kívüli megközelítésből mond véleményt. Ha van egyáltalán véleménye! Számos kritikából ugyanis még az sem derül ki, hogy a recenzált mű jó-e vagy sem, tetszett-e a kritikusnak vagy sem. Még mindig igen sokat számít a mű megítélésében a szerző pillanatnyi helyzete az írói vagy a közéleti hierarchiában. S- ez a jelenség már átvezet a kritika társadalmi meghatározottságának a kérdéseihez is. Mint a művészetek vagy a közírás általában, a kritikaírás is magán viseli a konkrét történelmi, társadalmi, közéleti vonásokat, meghatározottságokat. A győri tanácskozáson többen is utaltak arra, hogy a magyar kritika pillanatnyi helyzetét nem lehet megérteni a magyar társadalom utóbbi 30—35 évének ismerete nélkül. A szubjek- tív-privatizáló, vagy éppen a dogmáktól szabadulni nem tudó kritikák például még mindig a „kultuszos” időszak torzító — jóllehet korántsem mindig meggyőződésbeli vagy tudatos — utó- rezgései, miként a tudomá- .nyos elmélet rangjavesztett- sége is arra az időszakra volt jellemző. A negyvenes évek végi, ötvenes évek eleji kultúrpolitikai gyakorlat megszakított egy szerves folytonosságot, melyet csak az övenes évek legvégén, de még inkább a hatvanas évek elején lehetett helyreállítani. Komoly gondot jelent a mai magyar kritikában (szintén a szélesebb körű társadalmi öszefüggés részeként) az értékek és értékszempontok bizonytalansága, nem egy esetben zavara is. A hetvenes évek végén gazdasági-társadalmi feszültségei, nehézségei természetesen nem maradtak következmények nélkül a kritikaírás gyakorlatára sem. A demokratizmus kibontakozásának ellentmondásait és zavarait tükrözi például a publicisztikának mint műfajnak a tisztázatlansága és szerepe a közéletben. Az irodalomkritika éppen ezért — hallhattuk e tanácskozáson — gyakran kénytelen a publicisztika, a közírás, az ismeretterjesztés funkcióját is magára vállalni. A' személyesnek tűnő szimptó- mák: mint például a bátortalanság, langyosság, érdekösszefonódások, a manipulációs kísérletek, az ön- reklámoztatások jelenléte úgyszintén egészségesebb köz- és irodalmi életbeli légkör megteremtését tenné kívánatossá. Sok szó esett a győri eszmecserén az irodalmi folyóiratokról mint a kritikák megjelenési helyeiről is. Többségük igyekszik biztosra menni, minél kevesebb kockázattal működni, teret nyit tehát a középszerűnek, a langyosnak — amiből nem lehet nagyobb baj. Vitát alig vállalnak, holott éppen a kemény elvi viták lennének a leghatásosabb és leghasznosabb előremutató, és a tisztázást leginkább segítő alkalmak. S ha mégis előfordulnak viták folyóiratainkban, azok könnyen vezethetnek az indulatok, személyeskedések elszabadulásához, könnyen válhatnak rendreutasítások, esetleg politikai-ideológiai inszinuáci- ók kísérletévé is. Ilyen körülmények között természetesen kétszer is meggondolja a vitában egyáltalán részt vevő, szót kérő szakmabeli, hogy hol, mikor, miről, kivel és hogyan vitázzék. Csak egyetérthetünk a kritikai tanácskozás összegező véleményével, hogy a marxista szemlélet erősítése, az irodalomtudomány eredményeinek közvetlen és következetes alkalmazása, a közéleti demokratizmus erősítése és továbbfejlesztése, áz értékek toleráns és szakszerű elemzése, a művek világának komplex vizsgálata a legfontosabb feladat. Monostori Imre Közművelődés a konzervgyárban A gyár szakszervezeti bizottságának szerda délutáni kibővített ülésén napirendre került többek közt a művelődési bizottság tevékenysége. A beszámolót az 1982-es és az idei év munkáiról ölyüs Imréné tartotta. A taavlyi év eredményei alapján — hasonlóan az 1981-eshez — elnyerték a SZOT-pályázat 10 ezer forintos díját, melyet most is kulturális felszerelésre fordítanak. A vállalatnál kihelyezett általános iskolai tagozat működött, és újból beindították a szakmunkások szak- középiskoláját. Különböző szaktanfolyamot 55 dolgozó végzett el, továbbképzésen 85-en vettek részt. Az oktatáshoz, művelődéshez 9 ezer kötetes szakszervezeti könyvtár áll rendelkezésre, továbbá nagy számban napi- és hetilapok, folyóiratok, valamint közel 2 ezer kötetes műszaki könyvtár. Folyamatosan a könyvtár a központja a munkásbrigádok közművelődési mozgalmának, melyben tavaly 16 brigád vetélkedett, ebből kettő a szakági, egy pedig — a Karazin brigád — a megyei döntőbe került, s annak győztese lett. A most folyó Ember és környezete című új formában 17 brigád, a B és 10 a C fokozatba nevezett be. Több jó] sikerült író-olvasó találkozót tartottak, és erősítették a kapcsolatot a Jókai Színház művészeivel. A mozin és a koncerten kívül a színházba járást kedvelik a dolgozók. Tavaly 75 alap-, 40 klubszínházi és 35 operabérletük volt. Most folyik az új évadra a szervezés, és úgy mint évek óta már, a szakszervezet a bérleti díj 50 százalékát fedezi. V. M. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: „Szennyvízöntő.” 8.35: Artur Rubinstein zongorázik. 9.33: Miből van a pántlika? 10.05: Gyermekeknek. 10.42: Kháron ladikján. 10.47: Fúvóspolkák. 11.00: Gondolat. 11.45: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énekkara énekel. 12.45: A Little River Band felvételeiből. 13. 20: Zenekari muzsika. 14.19: Kóruspódium. 15.05: Révkalauz. 15.35: Dalok — madarakról. 16.00: Mit üzén a Rádió? 16.35: Mozart: Esz-dúr zongora- verseny. 17.05: A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. 17.35: Népdalok. 19.15: A Rádiószínház bemutatója. 20.29: Operettkedvelőknek. 21.30: Egy hazában. 22.30 : Szimfonikus zene. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.25: Portrésor és interjúlánc. 8.40: Slágermúzeum. 9.36: A nagy üzlet a videóval . . . 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Nóták. 13.15: Dalok, versek Vietnamból. 13.25: Kabalevszkij zongoradarabjaiból. 13.40: Madarász Iván: Testvériség. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 20.35: Iránytű. % 21.35: Ritmus! 22.05: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 22.30: Nem szentírás. 23.20: „Dal a szerelemről.” III. MŰSOR 9.00: Szerelmi bájital. 9.58: Magyar zeneszerzők. 10.30: Dzsesszarchívum. 11.05: Szimfonikus zene. 13.07: Üjdonságainkból. 13.52: A budapesti Koncert fúvószenekar játszik. 14.05: Erkel: Sarolta. Közben: 15.50: Gáli Ernő: A sajátosság méltósága. 16.36: Olasz népdalok. 16.53: Hi-Figyelő. 17.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Kb. 18.30: Népdalok. 19.05: Holnap közvetítjük. 19.30: Zenekari muzsika. 20.35: Popzene sztereóban. 21.30: Irodalmunk a felszabadulás után. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zental Zlotán. 17.35: Kulturális figyelő. Szerkesztő : Pálréti Ágoston. A tartalomból: Diák lettem újra! Színházak évad- előn — Könyv- és folyóiratszemle.) 18.00—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 15.55: Szerafina szigete. 17.15: öt perc meteorológia. 17.25: A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. 17.45: Hírős napok. 18.25: Keresztkérdés. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Leg ... leg . . . leg . . . 21.05: Pénteki randevú 22.05: A hét műtárgya. 22.10: Tv-híradó 3. 22.20: Midzogucsi-sorozat. II. MŰSOR 20.00: A tengerpart hölgyei. 5/1, 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Periszkóp. 22.15: Óriáskerék. BUKAREST 15.20: Német nyelvű adás. 17.20: A volánnál. Autóvezetőknek. 17.30: Vietnami képek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Kedvelt dallamok. 20.50: Világhíradó. 21.15: Az öreg hölgy. Film. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.35: Magyar nyelvű tv-napló. 15.50: Videooldalak. 16.00: Nyári délután. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Zenés-szórakoztató adás gyermekeknek. 18.45: Balkáni folklórfesztivál — Ohrid ’83. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 19.00: Diagnózisok — tudományos adás. 19.27: Ma este. 19.30.: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Ablak a zenei műhelybe. 20.45: Hírek. 20.50: örök bölcsességünk. 21.35: Reklám. 21.40: A legjobb jugoszláv filmek: Ki énekel ott? — játékfilm. MOZI Békési Bástya: Gyilkos bolygó. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 4-kor: A festő felesége, 6-kor: Georgia barátai, 8-kor: Villanás a víz felett. Békéscsabai Terv: A profi. Békéscsabai Kert: Georgia barátai. Gyulai Erkel: Akit Bulldózernek hívtak. Gyulai Petőfi: 4-kor: Névtelen vár, 6 és 8-kor: Eltűntek az élők között. Gyulai Kert: Kóma. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Hófehérke és a hét törpe, fél 6-kor: Solo Sunny, fél 8-kor: Tűtorony.
