Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
o 1983. szeptember 17.. szombat TELEX Nyugatnémet parlamenti vita a közép-hatótávolságú fegyverek telepítéséről % BELGRAD George Bush, az Egyesült Államok alelnöke péntek délután tárgyalásokat folytatott Vidoje Zsarkoviccsal, a jugoszláv államelnökség al- elnökével. Megbeszélésükön a kétoldalú kapcsolatokról és a legfontosabb nemzetközi kérdésekről volt szó. ^ KABUL Az afgán külügyminisztérium közlése szerint kiutasították Afganisztánból a ka- buli amerikai nagykövetség másodtitkárát és egyik attaséját, akik kém- és felforgató tevékenységet folytattak az ország területén. ^ BONN Tegnap" kiterjedt hadgyakorlat kezdődött a Német Szövetségi Köztársaság Hessen és Rheinland-Pfalz tartományaiban. A szeptember 23-ig tartó manőveren a Bundeswehr 46 000 katonája. 15 000 harckocsija, páncélozott. illetve csapatszállító járműve és kétszáz helikoptere vesz részt. Szeptember 19-től 29-ig a nyugatnémet hadsereg egységei amerikai alakulatokkal tartanak közös hadgyakorlatot, összesen 61 000 katona, 16 500 harckocsi, páncélozott és csapat- szállító jármű részvételével. A nyugatnémet parlamentben pénteken heves vita zajlott le, amelynek középpontjában az amerikai közép-hatótávolságú fegyverek NSZK-beli telepítése állt. A keresztényliberális kormány tagjainak felszólalásai azt éreztették, hogy az NSZK vezetése mind valószínűbbnek tartja a telepítés megkezdését. A kormány képviselőinek az a megállapítása, amely szerint a genfi tárgyalások a „telepítés megkezdése után is” folytathatók, bonni megfigyelők értékelése szerint azt a célt szolgálja, hogy elfogadtassák az ország lakosságával a telepítést. A vitát Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter kormánynyilatkozata vezette be. A kelet— nyugati viszony alakulása szempontjából Genscher jelentős sikernek minősítette a madridi találkozó befejezését. Az egyik legfontosabb eredménynek az európai bizalomerősítő és leszerelési értekezlet összehívását nevezte, s legalább ilyen jelentőséget tulajdonított a madridi záróokmány emberi jogokkal foglalkozó részeinek is. A nyugatnémet külügyminiszter hangoztatta, hogy az NSZK minden területén fejleszteni akarja kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokról szólva azonban Genscher ezúttal is megismételte a Reagan-kormányzatéval megegyező, jól ismert álláspontját. Az amerikai „közbülső megoldás” támogatásakor Genscher azt fejtegette, hogy a Nyugat — úgymond — „minél kevesebb rakétát akar telepíteni”, saz eredetileg tervezett 572 fegyver „esetleges csökkentéséből” a Pershing—2-es rakétákat sem lehet kihagyni. A miniszter az Egyesült Államok tárgyalási pozícióját „rugalmasnak és megegyezésre törekvőnek” tüntette fel, s a Szovjetuniót tette felelőssé a tárgyalások egy helyben topogásáért. Genscher szerint a 162 francia és brit rakéta figyelem- bevétele az állítólagos szovjet fölény „elfogadását" jelentené, ezért ismét felszólította a Szovjetuniót, hogy mondjon le erről a követeléséről. Genscher a tárgyalások kudarca esetére elutasította a telepítés megkezdésének elhalasztását, és megerősítette, hogy ebben az esetben 1983 végén megkezdődik az új amerikai fegyverek állomá- soztatása. „Egy lehetséges telepítés után is készek vagyunk tovább tárgyalni” — hangzott a külügyminiszternek a telepítés árnyékát előrevetítő megállapítása. Szovjetellenes és szociáldemokrata-ellenes támadások, vádaskodások jellemezték Manfred Wörner keresztény- demokrata hadügyminiszter felszólalását. Wörner „erőfölényre” irányuló politikai vádját hozta fel a Szovjetunióval szemben, s szerinte ezt a politikát az „SPD többsége — Helmut Schmidt volt kancellár kivételével — tu- domásul veszi és elősegíti”. Figyelemre méltó volt, hogy Werner Marx, a parlament külügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke valószínűtlennek nevezte, hogy a genfi tárgyalások novemberig sikerrel végződjenek. A telepítés utáni tárgyalási „készséget" ő is hangoztatta. Az ellenzéki szociáldemokrata párt nevében Horst Ehmke frakcióelnök is az állítólagos „túlzott fegyverkezést” vetette a Szovjetunió szemére. A szociáldemokrata politikus egyidejűleg bírálta a Reagan-kormányzatot. amelynek tagjai csupán fegyverkezési céljaikra akarják felhasználni a NATO kettős határozatát. Ehmke „komolytalannak és tarthatatlannak" nevezte azokat a hivatalos nyugati állásfoglalásokat, hogy a francia és a brit rakétákat nem lehet figyelembe venni. A zöld tömegmozgalom nevében Gerd Bastian nyugalmazott tábornok és Petra Kelly utasították el a tervezett telepítést. Gyenes András varsói megbeszélései Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Pártellenőrzési Bizottságának valamint Központi Revíziós Bizottságának meghívására szeptember 14—16. között látogatást tett Varsóban. Jozef Czyrek, a KB politikai bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta a magyar párt képviselőjét. Gyenes András megbeszéléseket folytatott Jerzy Urbanskival, a központi Pártellenőrzési Bizottság és Kazimierz Morawski-val, a KRB elnökével. A szívélyes, baráti légkörű találkozókon véleményt cseréltek a pártellenőrzés időszerű elvi és gyakorlati kérdéseiről. Tájékoztatásra került sor az MSZMP XII. kongresszus határozatai végrehajtásának tapasztalatairól, illetve a lengyelországi társadalmi-gazdasági konszolidáció eredményeiről. A pártközi együttműködéssel kapcsolatban kölcsönösen megerősítették törekvésüket annak sokoldalú fejlesztésére. A találkozókon részt vett Garamvölgyi József, hazánk lengyelországi nagykövete. Camp David-i évforduló . Dávid táborának elárvult ösvényein ki emlékezik meg az ötödik évfordulóról? Történelmi mértékkel mérve szinte tegnap volt, hogy ott — az amerikai Camp David elnöki nyaralótelepén — biciklizett reggelente Carter amerikai elnök — a következő elnökválasztáson megbukott —, ott sétált komoran pipázva Szadat egyiptomi elnök — már nincs az élők sorában —, s a nyakkendőjét egy pillanatra meg nem lazító kifogástalan úriember. Begin izraeli kormányfő — épp e napokban válik meg tisztségétől. 1978. szeptember 17-én írták alá e szereplők a Camp David-i néven ismertté vált egyezményeket, amelyek megalapozták Egyiptom és Izrael békekötését, és alkotóik szerint hivatva voltak békét hozni az egész Közel- Keletnek. Fordulópont volt ez az egyezményrendszer. Lezárta a közel-keleti erőviszonyok gyökeres átalakítására irányuló amerikai—izraeli törekvés felkészülési időszakát azzal, hogy jogi formába öntötte Egyiptom évekkel korábban kezdődött elszakadását a ' Szovjetunió támogatására számító, Izrael- ellenes arab tábortól. Egyszersmind a kezdetét jelentette annak a máig is tartó folyamatnak, amelynek eredményeként a közel-keleti egyensúlyrendszer megváltoztatására irányuló törekvés mind konkrétabb formát ölt. A Sínai-félszigetről való lemondás fejében az Egyesült Államok majdnem a kétszeresére növelte az eltelt öt év alatt az Izraelnek adott segélyeit. S hátában a semlegesített Egyiptomot tudva. Izrael azóta ismét keményebb csapásokat mérhet az arab hadállásokra. A tavaly óta tartó szakasz célja Libanon „második Egyiptommá” tétele: ezzel Szíria és a PFSZ számára akarják lehetetlenné tenni az arab harc folytatását. Az arab érdekekre mért csapással az Egyesült Államok a Szovjetunió elszigetelésére törekszik — ezt Washingtonban mindig hangsúlyozzák is. Így a Camp David-i egyezményrendszer és következményei — a közel-keleti vonatkozásokon túl — jól illeszkednek a fegyverkezési verseny erőltetését, az embargópolitikát és a féktelen uszitást is magába foglaló általános szovjetellenes amerikai stratégia keretei közé. Camp Davidben persze szép jelszavak hagzottak el a közel-keleti népek egyhamar beköszöntő barátságáról, az izraeli vállalkozószellem, az arab tőke és a nyugati technológia egyesítésétől várható fényes jövőről. Ebből mára még Egyiptom és Izrael együttműködése sem valósult meg maradéktalanul. A többi közel- keleti fronton pedig teljesen semmibe veszik az arab népek érdekeit, így a Camp David-i „vízió” végképp csak az újabb háborúk receptje — a három főszereplő távozása után is. Mészáros György Szabrai és szatiiai megemlékezések Az Izrael által megszállt Cisz- jordánia és gázai övezet lakossága pénteken tüntetésekkel emlékezett meg a Szabra és Satila palesztin táborokban egy évvel ezelőtt izraeli közreműködéssel elkövetett tömegmészárlás áldozatairól. Az izraeli megszállók szigorú ellenintézkedéseket helyeztek kilátásba és közölték: meg fognak akadályozni mindenfajta megmozdulást. Az utóbbi két napon több mint 100 embert tartóztattak le. A Szakszervezeti Világszövetség prágai nyilatkozatában az Egyesült Államokat és Izraelt tette felelőssé a tragédiáért. Brüsszelben a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége nyilatkozatában Izrael felelősségét hangsúlyozta. Craxi elindul!... A június végén beiktatott új olasz miniszterelnök, a szocialista Bettino Craxi az elmúlt két napban hirtelenjében két nyugat-európai fővárost keresett fel. Először Párizsban tárgyalt Francois Mitterrand francia elnökkel, majd Londonban Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel. S ahogy hírlik, utazási kedve a jövőben sem lankad: hamarosan ellátogat az NSZK-ba és az Egyesült Államokba is. Rómában csak ismerkedésnek minősítik ezeket a látogatásokat, pedig nyilván többről van szó. Itália kormányfejeként Craxi először járt külföldön. Most nyílt először alkalma arra, hogy a nemzetközi porondon nyilatkozzék külpolitikai elképzeléseiről. Igaz, a Közös Piaccal, a kelet—nyugati kapcsolatokkal, a genfi szovjet —amerikai eurorakéta-tár- gyalásokkal és Libanonnal kapcsolatban nem sok új hangzott el a szájából. Az olasz és a nemzetközi közvélemény is újra meggyőződhetett arról, hogy Craxi szilárd híve a NATO-nak, a tömeges hazai tiltakozás ellenére sem hajlandó megkérdőjelezni — ellenkezőleg, feltétlenül támogatja — azt a döntést, hogy az esztendő végétől robotrepülőgépeket telepítenek az itáliai Comi- sóba. Támadja a kommunistákat, a Szovjetuniót, otthon pedig a gazdasági megszorításokat szorgalmazza a dolgozók kárára. Sókkal érdekesebb azt firtatni, miért pont most szánta el magát Craxi az utazásra. Nyugat-Európa vezetőit jó egy héttel a genfi szovjet—amerikai rakétatárgyalások újabb fordulójának kezdete előtt a Szovjetunió alaposan zavarba hozta. Ju- rij Andropov új, építő javaslata szerint: ha Genfben sikerül kölcsönösen elfogadható megállapodásra jutni az Egyesült Államokkal, úgy a Szovjetunió nemcsak csökkenteni kész közép-hatótávolságú rakétái számát, hanem a leszerelt rakéták megsemmisítésére is hajlandó. A szovjet vezető levélben ismertette az indítványt az érintett nyugat-európai országok állam- és kormányfőivel, felsorakoztatva azokat az érveket is, amelyek az adott országban az új rakéták telepítése ellen szólnak. Craxi is kapott ilyen levelet, s zavarában gyors reagálást ígért. Ezt az olasz közvélemény biztató jelnek tekintette. Aztán egyre csak halogatta a választ, mígnem megérkezett Rómába az amerikai elnök levele is, amelyben a rakéták befogadására ösztönözte Craxit. Hasonló üzenetet kaptak Reagantól a többiek is. Az olasz miniszterelnök valószínűleg a növekvő amerikai nyomás miatt kereste fel most Párizst és Londont, hogy kipuhatolja: ott mi az álláspont a két levél ügyében. A tárgyalásokon feltehetően a francia és a brit nemzeti atomrakéták is szóba kerültek. Mint ismeretes, eddig sem Párizs, sem London nem adta beleegyezését ahhoz, hogy a rakétákat beszámítsák a genfi tanácskozáson, a Szovjetunió pedig — saját biztonsága és az európai egyensúly kérlelhetetlen tényei miatt —nem hajlandó lemondani azok figyelembevételéről . S volt még egy — olasz, francia és brit szempontból egyaránt — kényes téma: Libanon. Az Egyesült Államok oldalán mindhárom ország belebonyolódott az ottani harcokba, a katonai beavatkozásba, s szinte csupán Craxiék részéről mutatkozik jele annak, hogy a komolyabb bonyodalmakat megelőzendő valamiféle ésszerű kiutat keressenek. Kocsi Margit MA: ZSÓFIA NAPJA A Nap kél 6.23 — nyugszik 18.54 órakor A Hold kél 17.16 — nyugszik 0.60 órakor ÉVFORDULÓ S/.az evvel ezelőtt, 1883. szeptember 17-én született, és 80 éves korában, 1963-ban hunyt el William Carlos Williams amerikai költő, regényíró és esszéista. Hírügy etetünk telefonszáma: 27-360 Eső várható Várható dó járás ma estig: nyugat felől átmenetileg tovább növekszik a felhőzet, és előbb a Dunántúlon, majd másutt is sokfelé várható eső, zápor, zivatar, néhány helyen jégesővel. Az időnként erős délnyugati szél gyakran viharossá fokozódik és a Dunántúlon északnyugatira, északira fordul. A nappali fel- melegedés gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12, 17, legmagasabb nappali hőmérséklet 17, 22 fok között. — A NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA Fejes Endre írónak 60. születésnapja alkalmából, írói munkássága elismeréséül a Szocialista Magyarországért érdemrendet adományozta. A kitüntetést Köpeczi Béla művelődési miniszter tegnap, pénteken adta át. — A BÉKÉSSZENTANDRÁ- SI Zalka Máté Tsz hatvan, a szórvavetőgéphez szükséges röptárcsát szállított a zalaegerszegi Agroker Vállalatnak. Tegnap, szeptember 16-án, a Zala megyei Pölöskén tartottak bemutatót a szentandrási szövetkezet szakemberei, ahol a gépek összeszerelését ismertették a zalai mezőgazdászokkal. — A VOLÁN 8. SZÁMÚ VÁLLALAT értesíti a 75 százalék kedvezményű jegy váltására jogosult diákokat, hogy igazolványuk cseréjére kerül sor. A csere október 5-ig díjtalan, azután egy forintba kerül. A csere lebonyolításához a vállalat kéri a diákok szíves segítségét és megértését. — A FŰZFŐI NITROKÉ- MIA az idén megkétszerezi a Ni keceli gyártását. A po- lisztirol-hab szigetelőanyagból az eddigi 200 ezer köbméterrel szemben 400 ezer köbmétert állítanak elő. Az új berendezések azt is lehetővé teszik, hogy ne egyforma nagyságú, hanem különböző méretű táblákat készítsenek. A Nikecell iránt rendkívül nagy a kereslet, mert igen jó hőszigetelő: 8 centiméteres rétegének hőtartása felér a 80 centiméteres téglafaléval. — AZ OROSHÁZI Kazángyártó és Építőipari Szövetkezet, valamint a holland Bronswerk cég által közösen kifejlesztett, Orosházán gyártott új, nagy teljesítményű kazánokból külföldre is szállítanak. Az idén négy ilyen berendezés készül algériai megrendelésre. Kondoroson — A BARÁTSÁG NAPJAI. Kétnapos magyar—szovjet barátsági program kezdődött pénteken Salgótarjánban. Az események nyitányaként a Kohász Művelődési Központban fotókiállítás nyílt, a salgótarjáni ifjúsági házban szovjet kisíilmeket vetítenek az érdeklődőknek, a megye- székhely Centrum-áruházának kirakatsorában pedig szovjet űrhajósbélyeg-kiállí- tást rendeztek. Pénteken megalakult a Szovjetunióban végzett és jelenleg Salgótarjánban működő szakemberek — a volt a szovjet ösztöndíjasok — klubja. — A PÉCSI DÉLSZLÁV KLUB August Senoa, a nagy horvát író nevét vette fel. Senoának olyan szerepe volt a horvát nemzeti irodalom megteremtésében, mint nálunk Jókai Mórnak. A 145 éve született író a múlt század derekán egy ideig a me- csekaljai városban diákosko- dott. — A GYULAI GYÓGYFÜRDŐBEN a közeli napokban új szolgáltatást vezetnek be. Átadják rendeltetésének az elkészült szaunát, amelyet nemcsak a szállóba beutalt vendégek, hanem a város lakói is igénybe vehetnek. — BANÁNFA VIRÁGZOTT KI Kaposváron, a Latinca Sándor utca 3. számú ház udvarán. Az itt lakó Kárpáti család által nevelt 15 éves banánfa két méter magas, és most hozott először virágot. A fát a téli hónapokban a pincében tartják, és minden tavasszal kihelyezik a szabadba. — BÉKÉSEN szeptember 14én fejeződött be az egy hétig nyitva tartó virágkiállítás és -vásár. A hagyományoknak megfelelően az utolsó napon sorsolást tartottak. A sorsoláson a következő belépőjegyek nyertek: 1168, 1096, 1068, 1625, 1459, 1588, 1380, 1296, 1498, 1711, 1526, 1099, 1238, 1241, 1813, 1204, 1612, 1448, 1131, 1141, 1763, 1010, 1172, 1114, 1103, 1163, 1091. A nyereményeket az ifjúsági házban szeptember 25-ig vehetik át a nyertesek. — A VOLÁN 8. SZÁMÚ VÁLLALAT értesíti az utazóközönséget, hogy Békéscsabán, a Bánát utca burkolatának átépítése miatt a 7-es helyi járat közlekedését további intézkedésig szünetelteti. A Sportfogadási es Lottó Igazgatóság közlése szerint az Ácson megtartott 37. heti lottósorsoláson a következő számokat húzták ki: 10, 18, 20, 24, 66. — HITLER SZÜLŐHAZA. „Soha többé fasizmust” felirattal figyelmeztető táblát helyeznek el az ausztriai Braunauban, Hitler Adolf szülőházán. Az osztrák— nyugatnémet határon fekvő városka (ahol Hitler apja vámtiszt- viselő volt) gyakori „búcsújáróhelye” régi és új fasisztáknak — a határ túlsó oldaláról. A döntést a városi tanács szocialista többsége hozta, a két polgári párt, az Osztrák Néppárt, és az Osztrák Szabadság Párt ellene szavazott.
