Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-14 / 217. szám

1-983. szeptember 14., szerda Vásár, vásár, vásár... Békéscsaba, vásárcsarnok, szeptember 11. Hol van már a vásárok gazdasági fontossága? Az emberek e felejthetetlen találkozás- és ismerkedésrendszere. Ahol nem csupán áruk, de hírek, nézetek, vágyak is gazdát cse­réltek. S hová lett a vásárok harsány ünnepi jellege? Eltűnt ez mind ..'. Ha kíváncsiságunk, hagyománytiszteletünk, szó­rakozni akarásunk ébresztgeti is síri álmából, fel nem tá­maszthatja. Bebalzsamozott múmiáját kiemelhetjük az elmú­lás kriptájából, megcsodálhatjuk színeit, ábrándozhatunk rég múlt gondolatain, de igazán soha meg nem érthetjük-érez- hetjük lényegét, még ha ezerszer értjük-érezzük is. Bánkód­ni mégsem kell. A sok száz évvel ezelőtt élt vásárló sem ér­tené meg a ma élők fizetésnapi ABC-áruházbeli tombolását. vagy az árengedményes vásárok lökdösődő forrongását. Még­is kíváncsi volna jelenünkre, ahogy mi is-a sok száz év múl­va bekövetkező „vásárra". Miért ne volnánk kíváncsiak a múltra? S ha nincs is esélyünk, csak hangulatioszlányait megidézni annak a réginek, már akkor is megérte. Hiszen sok minden alig változott. Az iparosok keze most is ügyes. A vásárlók ízlése még mindig vegyes. A portéka mindkét ol­dalán még ma is emberek állnak. (S reméljük, így lesz ez mindörökké.) Köszöntünk hát 1. meghívásos Viharsarok kirakodó vásár. Viszontlátásra, másodikként! — út — Pénzért mindent kaphat. Még jó szívet is Figyelem, figyelem! Kerestetik egy sárkány. Ne tévesszen meg senkit profiljának bárgyú ártatlansága, mert szemből életveszélyes. A szülők pénztárcájára. Különös ismertető jele: gyerekek vadásznak rá íme, itt a rézkilincs, melynek párja sehol sincs! (Legfeljebb itt.) Most már csak keresni kéne hozzá egy stílusos ajtót, ah­hoz meg egy házat... Jobbkezes vagy balkezes söp­rűt adhatok? Javasolhatok egy különlegeset is: a ked­ves mama tumultus nélkül juthat át vele szombat éj­szakánként Szegedre Csontkollekció (marhaláb­szárból) A nádudvari kerámia díszí- töeszköze egy kavics és sem­mi más Fotó: Kovács Erzsébet Pingáló asszony Nagybánhegyesen Rózsa, szegfű, kék nefe­lejcs, ibolya, búzavirág, ár­vácska, tulipán ... Kész vi­rágoskert ny-ílt ki Farkas Andrásné keze nyomán nagybánhegyesi otthona konyhájában és a verandán. A színek szinte tobzódnak, a virágok kényesen nyújtóznak a fehér falon. Mert a virá­gok nem földben teremtek, hanem az idős asszony kép­zeletében virultak ily pom­pázatossá. S e képzelet szü­leményeként váltak valóság­gá — magukon hordozva a sok éves szlovák hagyomá­nyok jegyeit — a meghitt otthon falaira festve. — Még gyerekkoromban lestem el a pingálás tudo­mányát. Hányszor kikaptam édesanyámtól — emlékezik Zsofka néni. — ,,Mit csinál­tál már megint!” — sirán­kozott mindig. De én csak kivártam, hogy elmenjen otthonról, s neki a falnak . . . Sokszor vér folyt a kezem­ből, úgy kikezdte a mész, de csak nem nyughattam. Magyarázza, hogyan dol­gozik. Mutatja felül a ko­szorút, alul az elhúzást. Per­sze, közte is virág- terem: szépen, meghatározott rit­musban váltakoznak a motí­vumok . . . — A koszorú két napig készül, a többi, ha este is csinálom, egy nap alatt megvan. Ezt, itt a konyhá­ban még 1966-ban csináltam, a veranda meg ’77-ben ké­szült el. Porfestéket haszná­lok, tejjel. Csak az a kár. hogy egyre kevesebb színt lehet kapni, sokat úgy ke­vertem ki többféle árnyalat­ból. De azért megcsináltam, el sem cseppentettem sehol. Ismét édesanyjára emlé­kezik, a virágok szeretetét tőle örökölte. ,,Az ő virágos­kertje bent nyílt a kiskert­ben, az enyém meg az „el­húzáson”. S nemcsak ez az anyai örökség, hanem azok a tör­ténetek is, melyeket oly sok szeretettel ad tovább Zsofka néni a mai gyerekeknek. — Tudok én rengeteg me­sét, meg éneket* is. Hajaj! De sokat tanultam lány ko­romban, mikor répamunká­ra jártam. És kézimunkázni is akkoriban kezdtem a fo­nókában. Ma meg a kézi­munkaszakkörben adom to­vább az azsúrozás, meg a rojtozás fortélyát. Sok mindent megtudunk szép lassan vendéglátónk­tól. ahogy pergeti vissza az éveket. Hány és hány tudo­mánya kellett legyen az egy­kori asszonyoknak, hogy szebbé.- jobbá tegyék a ma­Sokszor kikezdte a kezem a mész Aprócska részlet a veranda faláról Fotó: Kovács Erzsébet guk. s az övéik életét! No. és amelyik asszony főzni nem tudott, az volt csak a nagy szégyen! — Mondják, nagyon fi­nom mazsolás, foszlós kalá­csot tudok sütni. Tavaly Csillebércre is meghívtak, hogy a gyerekek búcsúest­jére. a lakodalomba — mert azt rendeztek — süssek vagy négyet. Ha már ott voltam, megfontam a kis vőlegény koszorúját, és a menyasszony pártáját is magam készítettem. Élvez­ték a gyerekek nagyon a mulatságot. Zsofka néni fáradhatatlan. Nemrég a betegség * ágyhoz kötötte, ott sem tudott tét­lenkedni. Füzetet vett elő, s hamar telerajzolta virágok­kal. A gyerekek azóta is sokszor eljönnek. hogy: „Zsofka néni, megmutatná a rajzos füzetet? Másolnánk belőle”. És ő örömmel adja tovább a dédanyáktól örö­költ tudományt. — Legyen is. aki átvegye, mert én már vagy nagyon fiatal, vagy nagyon , öreg vagyok: kéthetes lettem az idén. Mármint 77 éves. De látja, a. kezem nem remeg, és addig az ecsetet bátran megmárthatom a festékben. Nagy Ágnes Román néprajzi folyóirat Ókori és középkori leleteket találtak Pécsett Gyulán megjelent az Izvorul (a Forrás) című román néprajzi folyóirat idei első száma. A Ma­gyarországi Románok Demokra­tikus Szövetségének néprajzi lapja ezúttal négy tanulmányt és három kisebb adatközlést tar­talmaz. Bencsik János a görög­keleti vallású hazai románok és szerbek Szent István-napi szoká­sairól, Emília Martin a születés­hez kötődő méhkeréki hagyo­mányokról, Lucia Borza a két- egyházi kendermunkáról. Maria Botea pedig a pusztaottlakaiak- nak az emberi testhez kapcsoló­dó hitvilágáról közöl dolgozatot. A folyóirat kis néprajzi adattá­rában a battonyai pocoküzésről. a körösszegapáti nagylányok életéről, valamint a pusztaott- lakai fiatalok jövendöléséről ol­vashat az érdeklődő. Az Izvorul első száma tavaly jelent meg. s mostantól évente kétszer jelentkezik — az idei második szám az év végén lát napvilágot. A gyulai román nép­rajzos műhely munkásságának eredményeit közreadó lap ötszáz példányából jut a tiszántúli ro­mánlakta falvak iskoláiba, mű­velődési otthonaiba, könyvtárai­ba, a hazai és az anyaországi kutatóhelyekre is. Pécs római kori elődje — Sopianae város — emlékei kerültek napvilágra a bel­városban folyó közműépítke­zés során. A Geisler Eta ut­cában dolgozó munkások több helyütt régi építmé­nyek maradványaira buk­kantak. Mint a régészek megállapították, ezek részben ókori, részben középkori eredetűek. A legjelentősebb lelet egy római szarkofág. A díszített kőkoporsóval — a jelek szerint — kétszer te­mettek: először az elkészítés idején, ami a római uralom korai időszakában lehetett, majd a késői római korban újra felhasználták koporsó­nak. A szarkofággal együtt napvilágra kerültek a más­fél ezer évvel ezelőtt meg­halt római polgár csontma­radványai is. A körülbelül két tonna súlyú mészkőfa­ragványt daruval emelték ki a közműárokból, és a Szé­chenyi térre szállították, ahol a római kőtárban he­lyezték el. A Geisler Eta utcai lele­tek újabb adalékokat szol­gáltattak Pécs ókori, illetve középkori arculatának pon­tosabb megrajzolásához. A temetkezési emlékek révén például rögzíteni lehet a ró­mai kori temető déli hatá­rát. A temető a mai szé­kesegyház körül helyezke­dett el: ez volt a vallási élet centruma, itt építették fel templomaikat, és ide te­mették halottaikat az ókori polgárok. Az úgynevezett „holtak városa” déli hatá­rának megállapítása főleg azért érdekes, mert ily mó­don fény derült arra, hogy hol kezdődött az ...élők vá­rosa” Sopianaeban. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Vllágablak. 8.54: Olvasólámpa. 9.04: Verbunkosok, nóták. 10.05: Üveghangok. 10.50: Az NBC szimfonikus zene­kara játszik. 12.45: Az egytől a 250 lóerőig. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Kóruspódium. 15.28: A nemzet napszámosa. 16.05: Boccaccio. Részletek .Sup­pe operettjéből. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: A kiút kezdetén. Riport. 17.30: Mozart: A-dúr zongoraver­seny. 17.57: Külföldről érkezett. 20.25: Zenekari operarészletek. 20.54: A King’s Singers és a könnyűzene. X. 9. 21.24: Szent-Györgyi Albert 90 éves. 22.30: Lukács Pál mélyhegedűn játszik. 22.46: Vészjelző,; élőlények. 23.01: Purcell: Öda Szent Cecília napjára. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalok. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 12.05: Cigánydalok. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: A Petőfi Rádió zenés dél­utánja. 16.00: Babits Mihályról beszélget Gyergyai Albert. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Elton John felvételeiből. 19.20: Népdalaink világa. X/7. 19.55: Körkapcsolás Európa Ku­pa és női kosárlabda Eu- rópa-bajnokságról. 20.35: Tükörképek. 21.50: Nosztalgiahullám. 21.52: „Ezek a kezdet évei csak ...” 21.12: Rose Marie. Részletek Friml operettjéből. 22.42: A Stúdió 11 játszik. 23.20: Dalol a tavasz. Részletek Kabalevszkij operettjéből. III. MŰSOR 9.00: Hja Grubert hegedül. 10.01: Pelléas és Mélisande. Rész­letek Debussy operájából. 11.05: Bioritmus. 11.25: Újdonságainkból. 12.12: Kamarazene. 14.00: Irodalmunk a felszabadu­lás után. 14.20: Moszkvai Csajkovszkij-ver- seny — 1982. 5. 15.14: Jött egyszer egy vándor- árus. 15.34: Bruckner: V. szimfónia. 16.48: öt földrész zenéje. 17.00: Balassa Sándor: Az ajtón kívül. 18.18: Gyermekjátékdalok. 18.30: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. 19.35: Múzeumfalu őslakosokkal, Csongrádon. 21.00: Granadai vásár. Részletek Eidherr operettjéből. 21.30: Hanglemezgyűjtőknek. 22.32: Irodalmunk a felszabadu­lás után. Történelmi je­lenidő. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Az Onions együttes sláge­reiből. 17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos jegyzete. 17.20: A kisújszállási Almási Klára népdalokat énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna. 8.10: Iskolatévé. Orosz nyelv. 8.30: Környezetismeret 8.45: Környezetismeret. 9.15: Az erdő és az ember. (Ta­nulmányi séta.) 9.45: Delta, (ism.) 10.10: A tengerpart hölgyei. Té­véfilm. 5 1. (ism.) 14.55: Iskolatévé. Nyelvtanárok, figyelem! 15.25: Környezetismeret. 15.45: Magyar irodalom. 16.30: Ahol a harcsa él. Rövid­film. (ism.) 17.15: Hajdú Júlia szerzői estje. 18.20: Nyitva kedden és pénte­ken. Riportfilm. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ég és föld között. Ameri­kai film. 2/1. 21.40: Népzene — zenekarra. 21.50: A faszobrász ünnepnapjai. Riportfilm. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.55: Női kosárlabda EB. Ma­gyarország—Lengyelor­szág. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: 100 éves a Mozarteum. Komoly zenei film. BUKAREST 16.25: Kulturális híradó. 17.00: Telesport. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Kedvelt melódiák. 20.40: Hatmillió fiatal iskolája. 21.00: Filozófia. 21.15: Az utolsó határ. Román játékfilm. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenebarátok. ' 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Mozgó képek — adás a filmről. 21.00: Játékfilm., 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Sportszerda. 22.00: Casablanca: mediterrán já­tékok — ökölvívás, dön­tő. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Névtelen vár, 6 és 8-kor: A sárkány éve Békéscsabai Szabadság: Titkos birodalmi ügyek. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Jézus Krisztus Szupersztár, fél 8-kor: Piedone Afrikában. Gyulai Erkel: fél 6- kor: Suli-buli, fél 8-kor: Én és Caterina. Gyulai Petőfi: 4-kor: Betyárkapitány, 6 és 8-kor: Gyilkos bolygó. Orosházi Parti­zán: A banda fogságában. Szarvasi Táncsics: Éjszakai bo­szorkányok.

Next

/
Thumbnails
Contents