Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-14 / 217. szám

N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1983. SZEPTEMBER 14.. SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM Mezőhegyesen tartotta ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága Országos tanácskozás a művelődési házak felújításáról Megyénk illetékes állami szervei — az országos fő­hatóságokkal egyeztetve — több mint egy évvel ezelőtt határozták el a leglátogatot­tabb (és ennek okán is a felújításra mihamarább rá­szoruló) közművelődési in­tézmények rekonstrukcióját. A következő tervidőszakra is átnyúló, . sok-sok millió forintos költségvetésű^ mun­kálatok előkészítésének újabb állomásához érkeztek el a szervezők. A Népművelési Intézet szokásos évi továbbképzési rendszerének egyik prog­ramját ma délután Békés­csabán, a Megyei Művelődé­si Központban nyitják meg. amelynek társrendezője Bé­kés megye Tanácsa. Dél­után 5 órakor dr. Becsei József kandidátus, a me­gyei tanács elnökhelyettese Békés megye közművelődé­sének helyzetéről ad áttekin­tést a megjelenteknek, vagy­is a tizenkilenc megye mű­velődési központja igazga­tójának, a megyei tanácsok közművelődéssel foglalkozó előadóinak, a felújításokban már eddig is részt vett épí­tészeknek, szakembereknek. Ezzel nyílik meg a pénteken délután záródó háromnapos tanácskozás, amelynek hol­napi napján a meghívottak először a csabai MMK-ban megtekintik azt a tanulságos és lényegfeltáró diasoroza­tot. amelyet a Békés me­gyei Művelődési Központ munkatársai a közelmúltban készítettek a felújítási terv­ben is szereplő intézmé­nyekről, majd Futaki Imré- nének, a Békés megyei Mű­velődési Központ igazga­tójának tájékoztatója hang­zik el tevékenységükről. Délután a szakemberek Elekre, Mezőkovácsházára és Mezőhegyesre látogatnak. A zárónapon, pénteken dél­előtt ismét Békéscsabán ke- rekasztal-beszélgetést tarta­nak, amelynek témája a művelődési házak felújítá­sának lehetőségei, a társa­dalmi igényekből táplálkozó megváltozott szerep kérdé­sei lesznek. Ankét a fogyasztói érdekvédelemről Napirenden a gabonaprogram Tegnap, szeptember 13- án Sarkadon tartotta soros ülését, a Békés megyei Tsz- szövetség termelésfejlesztési bizottsága, Ruck János el­nökletével. Csukás Gyula, a TESZÖV titkárhelyettese ezúttal a gabonaprogram eredmé­nyeiről, fejlesztésének le­hetőségeiről szóló — rövide­sen az elnökség elé kerülő — írásos anyag tartalmát is­mertette, kiemelve a legfon­tosabb megállapításokat. Fel­hívta a figyelmet, hogy az ágazat jövedelmezősége csökken, a termelés bizton­ságát veszélyezteti, hogy el­avult gépparkkal dolgoznak a mezőgazdasági szövetkeze­tek; a tárolóhelyek még nrndig kevésnek bizonyul­nak. A beszámolót követő vitá­ban üzemi szakemberek mondták el a véleményüket, olyan észrevételeket tettek, amelyek alkalmasak a jelen­tés kiegészítésére. Dr. Fór­ján Mihály, az MSZMP Bé­kés megyei bizottságának munkatársa az aszály okoz­ta károkról tartott rövid tá­jékoztatót. A bizottság tag­jai a beszámolót alkalmas­nak találták arra. hogy — a kiegészítésekkel együtt — az elnökség is megvitassa. A tanácskozás további ré­szében Laczó Pál, a TESZÖV főmunkatársa beszélt a tsz- párok munkájáról. Dr. Lő­rinc Ferenc, a sarkadi Le­nin Tsz elnöke a szövetke­zetükben folyó meliorációs munkákat ismertette. A bi­zottság tagjai ezután határ­szemlén vettek részt. A Békés megyei Népi El­lenőrzési Bizottság és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa szeptember 13-án dél­előtt ankétot tartott Békés­csabán a fogyasztói érdek- védelemről. Ott voltak az eseményen a megyei fő­ügyészség, a rendőr-főkapi­tányság, a MÉSZÖV, a já­rási, városi hivatalok, illetve tanácsok, a vállalatok. a szövetkezetek, a NEB kép­viselői, szakemberei. Először Kassay Béla, a megyei NEB elnökhelyettese tájékoztatta a résztvevőket az 1983. első félévi ellenőr­zésekről. A vizsgálat meg­állapította, hogy a folya­matos munkát gátolja az el­lenőrök kevés száma, a ha­tározatlanság, a következet­lenség. A fogyasztási szövet­kezetekben a függetlenített ellenőrök munkaterve nem mindenhol van összhangban a felügyelő és az ellenőrző bizottság elképzeléseivel. A tanácsok szakigazgatási szervei évente az üzletek mintegy 25—30 százalékát ellenőrzik. A legtöbb ilyen vizsgálatra a békéscsabai Városi Tanács illetékes osz­tálya vállalkozott, a többi városi és községi tanácsnál elenyésző és fogyasztói ér­dekvédelemmel kapcsolatos ellenőrzés. Próbavásárlá­soknál kiderült, hogy a ven­déglátóipari üzletekben ki­szolgált röviditalok 30 szá­zaléka kevesebb volt az elő­írtnál. Nagyon sok helyen szóvátették az árkalkuláció hiányát, illetve pontatlansá­gát, a súlycsonkítást. A ma­gánkereskedőknél az árube­szerzés forrását nehezen le­het megállapítani, sok az önbizonylatolás, többségük magasabb haszonkulcsot al­kalmaz, mint az állami, vagy a szövetkezeti kereskedelem. Ezután Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedel­mi osztályának vezetője is­mertette a kereskedelmi fel­ügyelőség idei vizsgálatai­nak tapasztalatait. Elmon­dotta többek között, hogy ja­vult a vállalatok, szövetke­zetek árképzése, de még mindig sok a gond. Különö­sen a hús és húskészítmé­nyeknél, a zöldségnél, az építőanyagoknál és a ven­déglátásban fordult elő gya­kori árdrágítás. Megyénk­ben jelenleg 500 üzlet mű­ködik új üzemeltetési for­mában. Sok hiányosságot tártak fel a szerződéses ven­déglátóipari boltokban. Jel­lemző, hogy a megvizsgált 152 üzletből 70-ben vala­milyen szabálytalanságot észleltek. Meglehetősen ma­gas árakat alkalmaztak a műszaki, a divatáru- és a zöldség-magánkereskedők. Végül Balázs János, az SZMT közgazdasági osztá­lyának munkatársa szólt a 326 szakszervezeti társadal­mi ellenőr munkájáról, ok­tatásukról, a tanácsok és a szakszervezet kapcsolatáról, a vállalati belső ellenőrzés hiányosságairól. A vitábah elhangzottakat Krizsán Miklós foglalta ösz- sze. (seres) Eredeti formájába állították helyre Mezőhegyes egyik szép épületet, melyben' most hús- és gyümölcsbolt működik Fotó: Fazekas László Hazánkba látogat az Egyesült Államok alelnöke Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására a közeli napokban Magyarországra látogat George Bush, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke.v Az ÉVIG Villamos- és Kismotorgyár mezőkovácsházi üzemé­ben 1981 óta gyártanak egyre nagyobb mennyiségben elekt­ronikus reléalkatrészeket. Képünkön automatikus fröccsöntő gép készíti a relé csévetesteit Fotó: Fazekas László Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága szep­tember 13-án, tegnap — Gyulavári Pál megyei tanácsel­nök vezetésével — kihelyezett ülést tartott Mezőhegye­sen. A napirendek a következők voltak: — jelentés a vb-határozatok végrehajtásáról — a szeptemberi megyei tanácsülés előkészítése — beszámoló a mezőhegyesi Nagyközségi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának munkájáról, különös tekintet­tel a megye—nagyközség közvetlen kapcsolatokra — a megye 1984. évi költségvetési fejlesztési terve első üteme irányszámainak jóváhagyása — bejelentések. A végrehajtó bizottság Bé­kés megye Tanácsának soron következő ülését szeptember 29-én délelőtt 9 órára hívta össze, a következő napiren­dekkel: a tanácshatározatok végrehajtása keretében a közművelődés 15 éves távlati fejlesztési terve végrehajtása tapasztalatainak, valamint a közművelődési intézmények integrációja eredményeinek megvitatása; a szociális gon­doskodás helyzete a megyé­ben. az anya-, gyermek- és ifjúságvédelmi munka; a ta­nácsok jogalkotó tevékenysé­gének törvényessége, a ta­nácsrendeletek hatályosulá- sa: bejelentések, interpelláci­ók. A mezőhegyesi Nagyközsé­gi Tanács Végrehajtó Bizott­ságának munkájáról szóló be­számoló vitájában részt vett és felszólalt dr. Fekete, La­jos, a mezőkovácsházi járási hivatal elnöke, llyés László, a nagyközségi pártbizottság titkára és Kassai Béla, a nagyközségi tanács elnöke. A beszámoló először a csaknem 200 éves település általános helyzetéről adott rövid átte­kintést. Ebből kiderült, hogy Mezőhegyes 1971. január 1. óta nagyközség, lakóinak szá­ma meghaladja a 7 ezer 800-at. A nagyközség életé­ben meghatározó a mező- gazdasági kombinát, ugyan­akkor más, számottevő üze­mek is tevékenykednek a te­lepülésen. Ezek révén a fog­lalkoztatottság biztosított, munkaerőgondok sincsenek a nagyközségben. A legutóbbi, 1977-ben történt beszámolta­tás óta a lakosság életkörül­ményei lényegesen javultak. 575 család költözött össz­komfortos lakásba, gyors ütemben fejlődött a belterü­let és csökkent a majorokban élők száma. Az 1980. évi vá­lasztás óta a nagyközségi ta­nács 55 tagú, a végrehajtó bizottságnak 9 tagja van. Mindkettő összetétele kedve­ző. A végrehajtó bizottság és a tanács tevékenysége terv­szerű, kiegyensúlyozott. Ami a községpolitikai mun­kát, az ágazati feladatokat illeti, az elmúlt években a belterület fejlesztése volt a fő feladat.' A víz- és csator­nahálózat kiépítése után, amely alapja volt a további fejlesztésnek, megkezdődött a több szintes lakások építése. Három év alatt 480 OTP-s értékesítésű és 60 vállalati bérlakás készült el. Az év végére újabb 32 lakásos, egyedi tervezésű épület át­adása várható. Az elkövet­kező években, ha lassúbb ütemben is, de folytatódik a program: OTP-beruházásban mintegy 80 korszerű lakás épül fel. Jelentősen javította a mű­velődési és oktatási feltétele­ket az idén átadott József Attila Művelődési Központ. Az 5 ezer négyzetméteres in­tézményben -*8 tanterem, 3 napközis terem, egy színház­terem, tornaterem, műhe­lyek, klubszobák kaptak he­lyet, 17 ezer kötetes könyv­tár áll az olvasók rendelke­zésére. Külterületen 3 ma­jorban folyik oktatásalsó ta­gozatban. A 100 férőhelyes diákotthon kihasználtsága maximális, itt a majorokban élő gyerekek kulturált kö­rülmények között élnek és tanulnak. A település és környéke 'szakember-ellátott­ságát a szakmunkásképző biztosítja. Az elmúlt idő­szakban javult az óvodai, bölcsődei és az egészségügyi ellátás. Gondot okoz viszont a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatás színvonala. A lakosságnak gyakran más te­lepülésekre kell utaznia, ha konfekciót, rövidárut vagy cipőt akar Vásárolni. Kor­szerűtlen a patyolat és a GELKA, kevés a személyi szolgáltatást végzők száma. Az államigazgatási munka szempontjából különösen fontos a szakigazgatási szerv tevékenysége: közvetlen irá­nyítását a vb kiemelt fel­adatának tekinti. Az appará­tusban dolgozók szakmai hozzáértéssel* végzik munká­jukat, az ügyfelekkel való kapcsolatuk udvarias, kultu­rált. Mint ismeretes, 1981 májusától a megye—nagy­község kapcsolat erősítésére kezdődött kísérlet keretében a községi tanács végrehajtó bizottsága és a szakigazgatá­si szerv közvetlen kapcsolat­ban áll a megyei testületek­kel és szakigazgatási szer­vekkel. A járási hivatal köz­reműködése megmaradt, a fórumrendszer nem válto­zott. A kezdetben tapasztal­ható párhuzamosságok meg­szűntek, a kapcsolattartás részleteit is meghatározták. A megyei tanács vezetői és szakigazgatási szervek fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérik és segítik az országo­san is figyelemre méltó gya­korlatot. A vita során többen is hangsúlyozták, hogy Mező­hegyes megyénk egyik sajá­tos arculatú, nemzetközi hír­névvel is rendelkező nagy­községe. A település életében meghatározó a mezőgazdasá­gi kombinát, s az a jó kap­csolat, amely a gazdasági egység és a nagyközségi ta­nács között kialakult. A nyílt községpolitika jó hatás­sal van a lakosság közérze­tére, aktivitására. Ez utób­bit bizonyítja a tekintélyes értékű társadalmi munka. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy a nagyközségi tanács jól élt a lehetőségekkel, a te­lepülésfejlesztésben jó part­nerekre talált, nem csupán a kombinátban, hanem a töb­bi üzemben is. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a gazdaságszervező mun­káért, a partnerek sokoldalú támogatásáért. Külön hang­súllyal szólt a megye—nagy­község kapcsolatról — amely­ben alkotóan részt vett a járási hivatal — hozzájárul­va ezzel a közigazgatás kor­szerűsítésében szerzett ked­vező tapasztalatokhoz. A me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága végül elismerését fejezte ki a járási hivatal és a nagyközségi pártbizottság segítségéért. A testület ezután jóváhagy­ta a megye 1984. évi költ­ségvetési és fejlesztési terve első ütemének irányszámait, majd bejelentések következ­tek. A résztvevők délután a nagyközség nevezetességei­vel ismerkedtek. S. F. I

Next

/
Thumbnails
Contents