Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

1983. szeptember 13.. kedd o Leányvállalat a Sárréten Idestova két évtizede, főként a mezőgazdasági beruházá­sok fellendülésével, a megyében is sorra alakultak a Tö- VÁL-ok, közöttük a szeghalmi. Két-három éve, a vállalati gazdálkodás bevezetésével, tevékenységi köre módosult, s ez a névváltozást is magával hozta. így vették fel a SZÖVÉPÍ- Tö, vagyis a Szövetkezeti Építőipari Közös Vállalat nevet. S amikor 1981-ben az alapító termelőszövetkezetek mellé állami vállalatok is beléptek tagnak, újabb névváltozás kö­vetkezett, a cégtáblára ez került: Építőipari Közös Vállalat, Szeghalom. A szeghalmi ÉKV mező- gazdasági beruházások kielé­gítésére és lakásépítésre sza­kosodott, ezzel egy időben be­kapcsolódott a kormány könnyűszerkezetes program­jába is. A kezdeti sikerek után a körülmények a válla­lat termelésszerkezetének megváltoztatására kényszerí­tették őket, majd ezek ké­sőbb fokozatosan a vesztesé­gek forrásai lettek. Különfé­le hitelekkel többször pró­báltak talpra állni, végül is csődbe ment a 240 fős, 86 fo­rint termelési értéket pro­dukáló építőipari vállalat. Az elmúlt év hasonló időszaká­ban a gondok már jelent­keztek, s keresték a kapcso­latot az állami építőipari cé­gekkel, a kivitelezői kapaci­tás átmentésére. * * * — Végül is az egyik tag­vállalattal, vagyis a Békés megyei Állami Építőipari Vállalattal, az igazgató ta­nács tagjai megkezdték a tárgyalásokat, s most már együtt keresték a kiutat. De­cemberben véglegessé vált, hogy az ÉKV-t felszámolják, az a BÁÉV leányvállalata lesz — kezdi Sándor Imre, a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat szeghalmi le­ányvállalatának igazgatója. Persze ez csak elmondva, léírva ilyen egyszerű. A bi­zonytalanság nyomán már az elmúlt év derekán megkez­dődött a fizikaiak elvándor­lása. Ez év elejétől viszont tudatosan további hatvannal apasztották a létszámot. Így alakult ki a mai 140 fős le­ányvállalat. A vagyoni meg­osztás a tagsági viszony ará­nyában történt, természete­sen jutott mindenkinek a veszteségekből is. Mivel új vállalat alakításáról volt szó, a korábbi ÉKV nem tekint­hető jogelődnek. A gépek közül, amelyek beillettek az ÁÉV profiljába, azokat az új cég megtartotta. * * * Mi a leányvállalat lénye­ge? Teljesen önálló, az anya- vállalat biztosítja részére mind az álló- mind a forgó­eszközöket, s felelős a leány- vállalat működéséért. A nye­reségen osztoznak, veszteség esetén pedig döntenek arról, hogy tovább működtetik-e a leányvállalatot. Természetesen meghatá­rozták a jövedelmezőséget, s a profiltisztítás nyomán az új vállalatnak növelnie kell a fenntartási munkák ará­nyát és a meliorációs műtár­gyak gyártását. Ebben az év­ben 45 millió forint értékű termelési értéket kell pro­dukálniuk. — Nehezen indultunk az év elején — emlékszik visz- sza Sándor Imre. — Az EKV félbe hagyott munkáit gyor­sított ütemben kellett s kell befejeznünk, hogy a veszte­ségek ne nőjenek, s bizony az év elején kevés volt a munkánk is. Végül is az el­ső fél évben a tervezett 20,5 millió forintos termelési ér­téket csaknem félmillióval túlszárnyaltuk, ezzel együtt 1,5 millió forint nyereséget értünk el, ami csaknem 200 ezerrel több a tervezettnél. A korábbi sokkot kihever­tük, úgy érzem, kezdünk egyenesbe jönni. Hangsúlyo­zom: a térségben nagyon meg kell dolgoznunk a bizo­nyításért, ' ami adódik a múltból, s nem utolsósorban az új szervezettel szembeni bizalmatlanságból. Minden munkát megragadunk, kezd­ve a 100 ezer forintos fel­újítástól a tízmilliós beruhá- sásig. Az új vállalat második fél­évi kapacitása kitöltött. A jövő esztendőre viszont csak előrejelzések vannak. A be­ruházások szűkülésével egyelőre maradt szabad ka­pacitás. * * * — Hogyan alakul a kap­csolatuk az ÁÉV-vel? — Teljes önállóságunk van, saját belátásunk sze­rint vállaljuk a munkánkat. Ualkozáspolitikánk és ár­rendszerünk korábban más volt — folytatja Sándor Im­re ‘igazgató. — A szeghalmi leányválla­latunk önálló jogi személy, saját vagyonnal, felelősség­gel gazdálkodik — sorolja Jámbor Ferenc, a Békés me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat gazdasági igazgatóhe­lyettese, aki bábáskodott a leányvállalat létrejöttében. Az új cég kisvállalat for­májában működik, szervezé­se egybeesett az ágazati irá­nyítás korszerűsítésével. A felügyeletet nem az ÉVM és nem a megyei tanács, ha­nem az ÁÉV látja el. Kap­csolatukhoz tartozik még, hogy a vállalat' fejlesztési pénzének meghatározott ré­szét átengedi, a működteté­séhez szükséges tőkét, esz­közöket is az alapító bizto­sítja. Az új vállalat elsősorban népgazdasági igényeket elé­gít ki, a térségben a kivite­lezői feszültséget feloldja. Az ÁÉV-nél joggal remélik, hogy működőképes lesz. ugyanis elsősorban a kis munkákat vállalják, amire korábban nem volt kivitele­ző. * * * Sándor Imrével ismét a kapacitáskitöltésről beszélge­tünk. Meglepődve hallom, hogy a könnyűszerkezetes technológiával felkészültek, ám megrendelésük nincs. Ragasztott faszerkezetből és az agropanel technológiával évente négy-ötezer négyzet- métert tudnának beépíteni. Ezek műtrágya- és termény- tárolók, raktárak és sertéste­lepek. A DV-rendszerrel rövid határidővel ABC-áru- házak kivitelezésére képe­sek. BET®NIP-ből hat ■ vagy ennél több tantermes isko­lák építésére vállalkozhat­nak. Tápiószelén és Buda­pesten építettek is már ez­zel a technológiával. Szeghalomban él, dolgo­zik, s élni és dolgozni akar a jövőben is a megye első leányvállalata. Most már csak rajtuk múlik, hogy mi­lyen lesz a hírnevük. Mun­kájukkal kell bizonyítaniuk életképességüket. Ezzel ta­lán a megrendelők esetleges bizalmatlanságát, előítéleteit is eloszlathatják. Szekeres András Magyar szakemberek a dubnai atomkutató intézetben Az alapkutatások mellett mind nagyobb teret szentel­nek a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben a gyakorlati felhasználáshoz kapcsolódó kutatásoknak. A csaknem három évtizedes múltra visszatekintő intézet­ben — amelynek munkájá­ban valamennyi KGST-or- szág tudósai részt vesznek — a közelmúltban több olyan alkalmazott kutatás kezdő­dött, amelyben magyar szak­emberek is tevékenyen köz­reműködnek. Ilyen például az aktivációs analízis, amelynek során kü­lönböző anyagok elemzésére van lehetőség. Ezzel a mód­szerrel kimutatható egyebek között a szilárd anyagokban — így a félvezetőkben —fel­lelhető szennyeződés mérté­ke és típusa. Az eljárás lé­nyege, hogy az anyagot ne­utron-besugárzásnak teszik ki, amelynek hatására radio­aktív izotóp keletkezik. Az izotóp sugárzási spektrumá­ból megállapítható, hogy mi­lyen szennyező elemmel áll­nak szemben, a sugárzás in­tenzitásából pedig annak mennyiségéről kapnak infor­mációkat. Dubnában lehető­ség van rendkívül rövid élet­tartamú izotópok elemzésé­re is: egy közelmúltban munkába állított nagy telje­sítményű impulzusreaktor segítségével már a keletkezés pillanatában mérni tudják az izotóp jellemző adatait. A magyar kutatók kezde­ményező szerepet játszanak a különböző speciális ötvöze­tek létrehozását elemző ku­tatásokban. Olyan mestersé­ges anyagokról van szó, ame­lyeket hagyományos körül­mények között nem lehetne előállítani: az ötvözet alkotó­részei elszakadnának egy­mástól. Az intézetben ezt úgy küszöbölik ki, hogy nagy teljesítményű gyorsítóval a másik komponenst felgyor­sítják, és nagy erővel belö­vik az anyagba. A folyama­tosan figyelemmel kísért el­járás és a kapott eredmény lehetővé teszi, hogy betekin­tést nyerjenek az ötvözetek előállítási paramétereibe, amelynek a későbbiekben a hagyományos előállítás során is komoly hasznát vehetik. Gyakran úgy jutnak a köznapi életben is alkalmaz­ható megoldásokhoz, hogy azokat eredetileg az intézet­ben folyó kutatás segítésére fejlesztik ki. így például a modern gyorsítóknál szupra­vezető mágneseket alkalmaz­nak (a szupravezetők: héli­ummal mélyhűtött távveze­tékrendszerek), és ma már az itt nyert tapasztalatok gyakorlati felhasználása is napirenden van, sőt sok szakember szerint a szupra­vezetők lesznek a jövő nagy távolságú energiaközvetítői. Termőföld­védelem robbantással A termőföld védelmét cél­zó új szolgáltatást vezetett be a tiszaföldvári Mezővíz Társaság. A módszert az iparból vették át. A Köz­ponti Bányászati ■ Fejlesztési Intézet tatabányai munka­társai kísérletezték ki a bel- vízlecsapolásnak, az elisza­posodott csatornák tisztításá­nak, a földben visszamaradt tüskök eltávolítójának rob­bantásos eljárását. A mód­szer egyszerű és gyors. A zsombékos, vizes területe­ken hektáronként 3-4 függő­leges, 15—20 méter mélysé­gű szivárgót robbantanak ki a földből, amelyek a vizet elvezetik. Csatornák eseté­ben a robbantással a me­derfenéken összegyűlt isza­pot a meder két oldalára ve­tik ki. A robbantás a víz alatti növényzetet is gyöke­restől letarolja. A Mezővíz Társaság spe­ciális szolgáltató részlegét robbantómester irányítja. Az új módszert elsősorban ott alkalmazzák, ahol a terepet géppel nem lehet megközelí­teni, és a kézi munka is meglehetősen körülményes. A robbantásos eljárással or­szágosan több ezer hektár földet lehet visszanyerni a mezőgazdasági termelés szá­mára. Komputer a hukoricalöldön? Űj SÜL a MEZŰGÉP-nél A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat gépei nemzetközileg is jól ismertek, de eddig el­sősorban adaptereket gyár­tottak. Ennek révén kerül­tek kapcsolatba több neves nyugati mezőgazdasági gép­gyártóval, és ha termelési eredményeiket nézzük, akkor azt mondhatjuk: biztos, hosz- szú távú piaca van a most készülő gyártmányoknak is. Csakhogy aki sokáig ül a babérokon, az könnyen baj­ba kerülhet, ezért a MEZŐ- GÉP-esek úgy gondolták: célszerű, ha egyszerre több vasat is tartanak a tűzben, így született az' ötlet, hogy be kellene szállni a takar­mánybetakarító gépek gyár­tásába, konkrétabban: a von­tatott szecskázókéba. Villámgyors reagálás Egy ilyen esetben két le­hetőség kínálkozik. Az egyik, hogy kifejlesztik saját típu­sukat, a másik, hogy licen- cet vásárolnak. A realitások­kal számot vető erőfelmérés után azonnal kiderült: a sa­ját fejlesztés olyan hosszú időbe és akkora összegbeke­rülne; hogy nem érné meg. Maradt tehát a licencvásár­lás. Körülnézve a lehetséges partnerek között, végül is a dán Taarup cégre esett a választás. — Nem vitás, hogy a dá­nokon kívül sok helyen csi­nálnak még kiváló minősé­gű vontatott szecskázót. Mi azért döntöttünk a Taarup mellett, mert kedvező áron adta a licencet, a licencdíj értékét levásárolja tőlünk, nagyon korszerű terméket adott nekünk, és az összes szocialista és több fejlődő országban teljes jogú értéke­sítést engedélyezett. Azokba az országokba, ahová ilyen engedélyünk nincs, a Taaru- pon keresztül az ő neve alatt szállíthatunk. Szerepet ját­szott a döntésben az is, hogy a Claas és a Hesston után, így, egy újabb, világszerte ismert céggel kerültünk — reméljük hosszú távú — kapcsolatba — mondja Ko­vács Mátyás kereskedelmi igazgatóhelyettes. A Taarup szecskázók már Békéscsabán készült példá­nyait népes szakmai közön­ségnek mutatta be a napok­ban a MEZŐGÉP Vállalat. Ez a bemutató egyben azt is bizonyította, hogy egy ma­gyar vállalat is tud gyorsan cselekedni, ha akar. Ez év áprilisában az AGRO- MASEXPO-n vették fel a kapcsolatot a Taaruppal, má­jusban írták alá a licenc­szerződést, június végén ér­kezett meg a dokumentáció, és augusztus közepén meg­kezdhették az első példá­nyok kipróbálását. Háromféle szecskázó A bemutatón többféle gé­pet láttunk, a MEZŐGÉP ugyanis egy szecskázó csa­lád licencét vásárolta meg a Taaruptól. — Felmértük, hogy mi­lyen gépet igényel a magyar mezőgazdaság, és azt tapasz­taltuk, hogy egy masinával nem lehet kielégíteni az igé­nyeket. Másmilyen gépet igényelnek azok a gazdasá­gok, ahol csak a napi takar­mánymennyiséget vágják le, mást, ahol nagy mennyiséget gyűjtenek be egyszerre, és megint más kell a kam­pánymunkák idején. Tudjuk azt is, hogy a drága, nagy teljesítményű, magajáró szecskázók általában húsz napot dolgoznak egy évben, a többi időben kihasználat­lanul állnak. A mi vontatott típusainkról lekapcsolható az erőgép, amely utána más feladatokat végezhet — mondja Kővári Géza belke­reskedelmi vezető. A legkisebb, kétsoros szecskázó 80—100 lóerős traktorral vontatható, a kö­zépsőhöz — a háromsoroshoz — már 150 lóerő körüli gép kell. A legérdekesebb, a leg­nagyobb teljesítményű tí­pus, ennek vontatásához ugyanis egy 50 lóerős trak­tor is megfelel. A látszólagos ellentmondás magyarázata, hogy az egy segédmotorral felszerelt tí­pus. A vágást és a szecská- zást a gépbe épített motor végzi, a traktornak csak a vonóerőt kell biztosítani. Ez a szecskázó elérheti a Hess­ton vagy Claas gépek telje­sítményét, mégis sokkal ol­csóbb azoknál. És ami nem mellékes: va­lamennyi gép forintért is megvehető. Rendkívül jelen­tős az elérhető importkivál­tás, hiszen egy-egy tőkés gép egymillió forint értékű, ke­mény valutába kerül. A csa­baiak — előzetes számítások szerint — ennél lényegesen olcsóbban tudják piacra dob­ni a berendezéseket. A felmérések szerint Ma­gyarországon évente mint­egy kétszáz gépnek van sta­bil piaca, de a gyártás ak­kor igazán kifizetődő, ha legalább négyszázat gyárta­nak. A piackutatás szerint nem okoz gondot a felesleg értékesítése. Hasonló teljesít­ményű és minőségű beren­dezés jelenleg egyetlen szo­cialista ország gyártmányvá­lasztékában sem szerepel, rajtuk kívül potenciális ve­vők a fejlődő országok is) ahol szívesen fogadják az egyszerű, megbízható, vi­szonylag olcsó gépeket. Mikroelektronika az adapterben Mivel a MEZŐGÉP új gyártmányairól egy bemuta­tó kapcsán esik szó, így ért­hető, hogy az ott látott szecs­kázókkal foglalkozunk leg­többet. De ezekkel még nem ért véget az újdonságok so­ra. Többszöri módosítás, át­tervezés után elkészült an­nak a kukoricabetakarító adapternek a nullszériája, mely a csőtöréssel egy me­netben a szárat is levágja és rendre rakja. A műszaki ne­hézségeket jól példázza, hogy négy betakarítási sze­zon kellett, míg a tapasztala­tokat felhasználva mindig újabb és újabb változatokat elkészítve megszületett a minden szempontból kifogás­talan típus. Gyakorlatilag ugyanez mondható el a napraforgó­betakarító adapterről is, melynek teljesen átkonstru­ált példányával végeznek próbavágásokat. Az eddigi tapasztalatok nagyon kedve­zőek, úgy tűnik, ismét ex­portképes termék született. Amiről eddig szóltunk, azok olyan gépek, adapterek, melyek elérik kategóriájuk­ban a világszínvonalat, de ha a MEZŐGÉP a jövőben is meg akarja őrizni piaci pozícióit és nemcsak tartani, hanem növelni kívánja dol­lárelszámolású exportját, ak­kor már most foglalkoznia kell a jövő géptípusaival. A fejlesztők rajzasztalán és a kísérleti * üzemben olyan eszközök alakulnak, melyek legfeljebb külsejükben ha­sonlítanak a megszokottak­hoz. A mezőgépgyártás­ba is betör a mikroelektro­nika, már a közeljövő gépeit is mikroprocesszor fogja ve­zérelni. A betakarítás hatás­foka csak így fokozható, a jelenlegi mechanikus konst­rukciók elérték teljesítőké­pességük felső határát. Ma még nem mondható meg pontosan, melyik évben ke­rülnek piacra ezek az új adapterek, ez nagyban függ attól, hogy az alapgépgyár­tók mikorra készítik el a kombájnok elektronizált vál­tozatát. De mire ők megje­lennek ezekkel, a Békéscsa­bai MEZŐGÉP Vállalatnak is készen kell állnia a mik­roprocesszor vezérlésű beta­karító adapterek gyártására. Lónyai László Elismeréssel fogadták a szakemberek a licenc alapján gyártott szecskázókat Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents