Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Harmincöt éves a dunai együttműködés A dunai hajózás rend­jéről 35 évvel ezelőtt írtak alá ’rnegállapodást a Duna menti országok, amelyek azóta sok hatásos intézke­dést tettek a szabad és za­vartalan hajózás - feltételei­nek megteremtésére. A ju­bileum alkalmából össze­gezte az eredményeket, és vázolta a további feladato­kat tegnapi sajtótájékoztató­ján Ludovit Kincel, a Duna Bizottság titkárságának igazgatója. Mint elmondotta, eredeti­leg Csehszlovákia, Magyar- ország, Jugoszlávia, Romá­nia, a Szovjetunió, az Uk­rán SZSZK és Bulgária írta alá a megállapodást. Ehhez 1960-ban Ausztria is csatla­kozott, és a Duna Bizott­ság titkárságának meghívá­sa alapján az NSZK közle­kedési minisztériumának szakértői is részt vesznek a közös munkában. A megállapodásnak meg­felelően a Dunán a hajózás valamennyi ország állampol­gára és áruik számára nyi­Sikeres próbaüzem Pakson A Paksi Atomerőmű I. szá­mú blokkja csütörtökön dél­után _ sikeresen befejezte próbaüzemét. A blokk 72 órán át folyamatosan telje­sítette a rendkívül szigorú nukleáris és energetikai fel­tételeket. Ez egyúttal annak a kísérleti üzemnek befejezé­sét jelentette, amely tavaly december 28-án a reaktor­blokknak az országos háló­zatra kapcsolásával kezdő­dött. A blokk ez idő alatt 1 milliárd 114 millió kilo­wattóra villamos energia ter­melésével segítette a népgaz­daság energiaigényének ki­elégítését. tott és szabad, a kikötői és v hajózási illetékek, vala- ' mint a kereskedelmi hajó­zás feltételei egyenlőek. Az érintett országok nagy erő­feszítéseket tettek a meder szélesítésére, gázlók meg­szüntetésére, a folyó szabá­lyozására, hogy azzal is biztonságosabbá tegyék és gyorsítsák a forgalmat. Ma már több mint 20 or­szág hajói járják a Dunát, s évente majdnem 90 mil­lió tonna árut szállítanak ezen a fontos vízi úton. Jó feltételek jöttek létre ah­hoz, hogy a Dunát Európa egyik legjelentősebb hajóz­ható vízi útjaként használ­ják ki. Különösen nagy a jelentősége ennek napjaink­ban,. amikor a vízi szállítás jelentősen segítheti az ener­giatakarékosságot, és az ex­porttermékek versenyké­pességének növelését. Mint mondotta, továbbra is az a legfontosabb feladat, hogy mederszabályozással, gázlók megszüntetésével, s a kikö­tők korszerűsítésével még A KISZ Központi Bizott­sága augusztus 26—28-án Debrecenben rendezi meg el­ső ízben a munkásfiatalok országos találkozóját — je­lentették be tegnap a KISZ KB székházában megtartott sajtótájékoztatón. A talál­kozóra mintegy 2 ezer fia­talt várnak az ország min­den részéből, Hajdú-Bihar megyéből, és Debrecen üze­meiből pedig 8000 fiatal kapcsolódik be a programok­ba. Mint Szilágyi Antal, a KISZ KB ifjúmunkás és me­zőgazdasági fiatalok tanácsai titkárságának vezetője el­mondta: a munkásfiatalokra vonatkozó, tavalyi központi bizottsági határozat szelle­mében született a találkozó gondolata. A rendezvény egyik célja, hogy demonst­rálják a munkásfiatalok tett- rekészségét, egységét. A résztvevőknek lehetőségük jobb körülményeket teremt­senek a dunai hajózáshoz. * A Duna Bizottság támo­gatja a belvízi hajózás kér­déseivel foglalkozó nemzet­közi szervezeteknek az egy­séges európai vízi úthálózat kialakítására irányuló kez­deményezéseit. Nagy érdek­lődéssel kísérik a Duna— Rajna—Majna, a Duna— Odera—Elba, továbbá a Dnyeper—Visztula—Ode­ra összeköttetés megteremté­sét célzó terveket, munká­latokat. A jugoszláv és a görög kormány kezdemé­nyezésére felmerült a Du­na és az Égei-tenger kö­zötti összeköttetés megte­remtésének gondolata is. Egy kérdésre válaszolva az előadó elmondta, hogy az NSZK — amely jelenleg szakértői szinten, meghívás alapján vesz részt a Duna Bizottság tevékenységében —, mint Duna menti ország, a bizottság teljes jogú tag­jává válhat, ha azt igényli, és elfogadja a bizottság működésére vonatkozó sza­bályokat. nyílik arra, hogy megismer­kedjenek a megye élvonal­beli ipari és mezőgazdasági üzemeivel, az ott élő fiata­lokkal. Az Arany Bika Szálló Bar­tók termében ötlet ’83 cím­mel innovációs kiállítást ren­deznek, s egyebek között a termeltetők tanácsával köz­reműködve bemutatják az importtermékek helyettesí­tésére született ötleteket, s azokat a termékeket is, amelyekre gyártó kerestetik. A rendezvény ideje alatt működő ifjúságpolitikai klubban megrendezik az üze­mi lapok fiatal újságíróinak tanácskozását. Augusztus 26- án, 27-én alkalmi postahiva­tal működik majd, a debre­ceni rádióamatőr klub pedig kitelepült rádió adó-vevő ál­lomást üzemeltet, s a hívá­sokat visszaigazoló lappal is­meri el a KISZ megyei bi­zottság. Nők a természet­tudományos életben A nőknek a természettu­dományok XIX. és XX. szá­zadi történetében betöltött szerepéről rendez nemzetközi konferenciát az MTESZ tudo­mány- és technikatörténeti bizottsága az Országos Mű­szaki Múzeummal együtt augusztus 16—19. között Veszprémben. A Nemzetközi Tudománytörténeti és Tudo­mányfilozófiai Szövetség (IUHPS) felkérésére rende­zett tanácskozáson elsősor­ban történeti megközelítés­ből kívánják áttekinteni a nők változó szerepét a tu­dományos életben, a techni­ka és az orvoslás történeté­ben. Mint a konferencia szerve­zői tegnap délelőtti sajtótá­jékoztatójukon elmondták, azért esett a választás erre a két évszázadra, mert a leg­több országban ebben az időszakban kezdtek bővülni a nők tanulási, elhelyezke­dési lehetőségei és ekkor nyílt egyre inkább mód a nők tudományos munkájára és szereplésükre a tudomá­nyos életben. Ezek a válto­zások országonként különbö­ző módon és ütemben zajlot­tak és máig éreztetik hatá­sukat. A konferencia célja, hogy az eltéréseket feltérké­pezze. Különösen hasznos le­het a fejlett országokban végbement folyamatok meg­ismerése a fejlődő országok számára, részben ennek is köszönhető, hogy a konfe­renciára az UNESCO is el­küldi képviselőjét. A három­napos tanácskozásra 18 or­szágból összesen 113 részt­vevőt várnak, és hét szekció­ban 47 előadás hangzik majd el. Munkásfiatalok országos találkozója Terv szerint szeptember 7-én kezdődik a répa feldolgozása a Sarkadi Cukorgyárban. Elkészülnek-e addig a karbantartók a felújítás munkálataival? (5. oldal.) Fotó: Fazekas László Operatív bizottság alakult az aszálykár felmérésére A megyei pártbizottság kezdeményezésére megyénk­ben — az országos bizottság megalakulását követően — augusztus 12-én megkezdte munkáját az az operatív bi­zottság, amely segítséget nyújt a hosszan tartó száraz­ság miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági üze­meknek. E- segítség elsősor­ban az eddig megtett intéz­kedéseken túl azoknak a he­lyi döntéseknek, intézkedé­sieknek a meghozatalát ser­kenti, amelyekre a jogi, pénzügyi szabályok még le­hetőséget adnak. E lehető­ségek feltárására, az aszály­károk enyhítésére tett or­szágos intézkedések tolmá­csolására hivatott a pénz­ügyi, irányító, felügyeleti, érdekképviseleti szervekből létrehozott operatív bizott­ság. Elősegíti az üzemben tett intézkedéseket ez az operatív bizottság, de nem teszi meg a lépéseket a me­zőgazdasági üzemek helyett. Az adott gazdaságokban fel­mért helyzet, annak értéke­lése, az üzemekből kiinduló kezdeményezés — egyes adók csökkentésére, elengedésére, halasztására, a tartalékalap felhasználására — kedvező megítélése enyhítheti a be­vételi hiányokat, a jövőre át- gyűrűződő gondokat. Fontos, hogy maguk az üzemek pon­tos képet rajzoljanak jelen­legi helyzetükről, de az is, hogy éljenek a jogszabály adta lehetőségekkel. A ko­rábbi években aligha kellett ennyit forgatni a rendelete­ket tartalmazó közlönyöket, de a gyors, alapos - döntés, most a jövő évek előkészíté­sét is befolyásolja. Megnyugtató, hogy a me­gyében a takarmányigény ki­elégíthető a nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban. Az intézkedések sora a fel­mérések, a pontos helyzetfel­tárást segítik. Ebből is ki­tűnik, hogy az ellátásért fe­lelős vállalatok a megye ta­karmányellátását tekintik el­sődleges feladatuknak. Az aszály sújtotta mező- gazdasági üzemek képvise­lőinek részvételével a szá­razsággal összefüggő gazdál­kodási és pénzügyi kérdé­sekről tartanak tanácskozást augusztus 18-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor a termelő- szövetkezetek megyei szövet­ségének székházában. Sz. J. n jó szó rangja A rövid formanyomtatványon hidegen- ridegen kezdődött a mondat: értesítem, hogy a Munka Törvénykönyve ilyen és ilyen paragrafusa alapján munkaviszonyát ekkor és ekkortól megszüntetem ... In­doklás ... Nos, az indoklás: a címzett el­érte a nyugdíjkorhatárt. Több mint negy­venesztendei kemény munka után a pihe­nés évei következnek. A jól megérdemelt pihenésé, amelynek első napjait a szenv­telen hivatalos hang keseríti meg. Pedig semmivel sem kerülne többe, ha mondjuk úgy kezdenék az értesítést, hogy: kedves munkatársunk, köszönjük eddigi munká­ját... s a többi. „Ne érezze az ember, hogy szinte kirúgják ...” mondta a levelet gyűrögetve friss-nyugdíjas ismerősöm, aki tulajdonképpen nem is panaszkodni akart, csak néhány jó szóra vágyott. Gyakran mondogatjuk, hogy szavaink devalválódtak, értéküket vesztették. S eb­ben lehet valami. Mert a megalapozatla­nul, két kézzel szórt dicséret, köszönet — ugyanúgy, mint az esetleges korholás — engem a művirágra emlékeztet. Bármikor előkapható, átnyújtható, csak éppen nem az igazi. Sőt! Amikor a valóban arra ér­demes kap elismerést, vagy — folytatva az előbbi párhuzamot — korholást, már ő sem veszi komolyan. Pedig, állítom, valamennyien vágyunk a jó szóra. Van, aki tagadja, van, aki bevall­ja. Egy-egy dicséret, szóbeli elismerés után sokszor megjegyezzük: ezért nem adnak a piacon semmit. Igen, mert manapság mint­ha divat lenne egy kicsit cinikusnak, egy kicsit anyagiasnak lenni, vagy legalábbis annak látszani. Pedig — ki tagadná — a háromszorosan kiérdemelt prémiumnak, jutalomnak sincs igazán értéke (haszna?), ha csak a fizetéshez csapva, minden kö­szönő szó nélkül veszi át az ember. Persze nem a vásárlóértéke csökken nullára, ha­nem az erkölcsi hatása. A humánum, és benne a jó szó, szocia­lista társadalmunknak — mondhatni ér­téktöbblete. Nem a legszabatosabb, nem a legszebb megfogalmazás, de azt hiszem, közel jár az igazsághoz. Az a többlet, amely egyetlen más társadalomnak sincs. Megfizetni, sőt jól megfizetni bárkit, bár­hol lehet. Hisz a fejlett tőkés országokban — ki vitatná ezt? — ma még anyagiakkal jobban állnak. De emberségből nekünk kell hogy többletünk legyen! Nem aka­rom azt javasolni, hogy fizetés helyett szé­pen megfogalmazott köszönőlevelet kap­junk, s a prémiumot egy őszinte főnöki, munkatársi kézfogás helyettesítse. De azt igenis mondom, hogy az emberi szó, a jó szó, minden arra érdemesnek kijár. És ez nemcsak a dicsért teljesítmény .értékét, hanem a dolgozó ember önbizal­mát, munkakedvét is növeli. Azt pedig remélhetőleg senki sem vitatja, hogy a mai körülmények között, ugyancsak nagy szük­ség van önbizalomra és munkakedvre. Amihez most és nálunk kevés az „én meg­fizetlek, te meg dolgozz!” elve és gyakor­lata. Arra a többlet hajtóerőre is szükség van, amit az őszinte elismerés, a jó szó jelenthet. És jelent is. D. Kiss Csaba Járási szántóverseny Békésszentandráson Ötödik éve immár, hogy a szarvasi járásban a KISZ védnöksége alatt rendezik meg a járási szántóversenyt, Tegnap, pénteken délelőtt Békésszentandráson, a járás 13 termelőszövetkezetének, két állami gazdaságának és két szakcsoportjának 33 traktorosa mérte össze tudá­sát, felkészültségét. Hra- bovszki Mihály, a békés- szentandrási Zalka Terme­lőszövetkezet elnöke nyitot­ta meg a község határában a versenyt. Megnyitójában hangsúlyozta: „A jól szántó embernek akkor is nagy be­csülete volt, amikor az ekét nem a gép, hanem az iga­erő vontatta”. Ott volt az ünnepségen dr. Drágán Iván, a TESZÖV titkárhelyettese, Nagy And­rás, a megyei tanács kép­viseletében, Bulla Ottó, a városi-járási KlSZ-bizott- ság titkára. A versenyzőknek magas követelményeknek kellett eleget' tenni. A zsűri igen szigorúan értékelte a mun­kát. A több mint két óráig tartó verseny után hirdet­tek eredményt két kategó­riában. A kisgépek kezelői közül első helyen végzett Rau Imre, a gyomaendrődi Győzelem Termelőszövetke­zet tagja. Második lett a kondorosi Csompora Mihály, harmadik a helyi Tessedik- Termelőszövetkezet verseny­zője, Viszkok András, vala­mint negyedik a zalkás Csi­pái György. A felnőttek kö­zül a gyomaendrődi Sza­kállas Lajos végzett az első helyen, második lett Goda János, a szarvasi Táncsics tagja. A nagygépek kategó­riájában a felnőttek közül a Körösi Á. G. traktorosa, Bor­sos Imre bizonyult a leg­jobbnak. Második lett Raf- jai János, a kardosi Egyet­értésből, harmadik Lázár György, a békésszentandrá- si Tessedik Tsz tagja. Az ifjúsági kategóriában Szaf­ton Pál, a kondorosi Egye­sült Tsz traktorosa végzett az első helyen, második lett Pálinkás János Gyomaend- rődről, harmadik Répa Já­nos Kardosról. A legjobbak vesznek részt az augusztus 20-án Kondo­roson sorra kerülő megyei szántóversenyen. Kép, szöveg: Béla Ottó Több mint 30-an vettek részt a szarvasi járási versenyen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents