Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-12 / 190. szám

NÉPÚJSÁG 1983. augusztus 12., péntek Két rajz Pénzéről Ny. V. Kuvsinov Penzában él és idei szabadságát Magyar- országon tölti. A Békés és Penza megyei testvérkapcsolatok­ra gondolva, Balatonszéplakról levélben küldte el címünkre mellékelt rajzait. Mint írja, újságíró-rajzolóként dolgozik a „Molodoj Leninec” című penzai ifjúsági lap szerkesztőségé­ben Magyar tv-produkciók nemzetközi fesztiválokon Társadalmi munka Sarkadkeresztúron n kultúra rentabilitása A közeljövőben sorra ke­rülő két nemzetközi feszti­válra kaptak meghívót a Magyar Televízió produkciói. Augusztus 15. és 21. között a kanadai Banffban rendeznek televíziós találkozót, amelyen első alkalommal vesznek részt hazai alkotóműhelyek­ben készült filmek. A doku­mentumműsorok keretében a Kötelék, valamint a Börtön­ben az uram című filmet vetítik le. Az előbbi opera­tőr-rendezője, Edelényi Gá­bor a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Főiskolán dolgozó há­rom fiatal kötelék-műrepü- lő gyakorlatát kapta kame­ravégre a múlt esztendőben. A film a kötelék kialakulá­sáról, egy gyönyörű és nem veszélytelen sport műhelytit­kairól ad képet. A másik alkotásban két fiatal rende­ző, Gém György és Moldova Ágnes a magyarországi bör­tönökben folyó nevelőmun­kát mutatja be. E hónap 16-tól Salzburg operafilmek fesztiváljának ad otthont. A hároméven­ként sorra kerülő rendezvé­A hazai szerszámellátás ja­vítására, a konvertibilis szer­számimporttal való éssze­rűbb gazdálkodásra, szocia­lista beszerzési lehetősége­ink bővítésére szerszámim- port-koordináló társaság ala­kult az Ipari Minisztérium kezdeményezésére. A társa­ságnak tagja valamennyi ha­zai szakosított szerszám- gyártó vállalat, külkereske­dőik: a Ferunion és a Meta- limpex, a belföldi forgalma­zó: a Gép- és Szerszámkészí­nyen a Magyar Televízió versenyfilmjeként Székely Endre: Kőzene című operáját vetíti le. A tv Zenés Szín­házának felkérésére született kompozíciót — amelynek lib­rettóját Vészi Endre írta — idén áprilisban láthatták- hallhatták a tv-nézők. A 36 perces, négy jelenetből álló mű egy társát kereső leány történetéről szólva a divatos magatartásformákat meglo­vagló látszatművészet, az igazi tartalom nélküli művé­szi modernkedés ellen lép fel. A Mikó András rendezte film főszerepeit Csengery Adrienné, Gáti István és Korcsmáros Péter énekli; az Állami Hangversenyzenekart Mihály András vezényli. A salzburgi fesztiválon rendszeresen szerepelnek magyar tv-alkotások. Leg­utóbb Lendvayi Kamilló Tisz­tességtudó utcalány című operája aratott sikert, 1977- ben pedig a rendezvény kü- löndíjával tüntették ki Vaj­da Jánosnak Barabbás című művét. tő Vállalat, valamint a Gép­ipari Technológiai Intézet. Különféle szerszámanya­gokból, forgácsoló- és for­gácsmentesen alakító szer­számokból, kézi- és köszö­rű-szerszámokból a hazai vállalatok évente általában több mint 50 millió dollár értékben vásárolnak tőkés országokból. Ezzel a hazai szükségleteknek csaknem egyharmadát fedezik, egyes szerszámokból azonban még így is időnként hiány kelet­kezik. (Tudósítónktól) Ez év tavaszától szokat­lan a forgalom a sarkadke- resztúri Községi Tanácsnál. Ismerős és ismeretlen em­berek, olykor egy-egy ta­nácstag keresi a tanács ve­zetőit. Utakról, vízelvezető árkokról beszélnek. A lakosság érdekében a helyi tanács 1983-ra ko­moly munkákat rendelt meg, és végeztetett el. A Közúti Építő Vállalat kivi­telezésében készült el a Jó­kai utca útburkolata 400 méter hosszan. Ez az utca 670 ezer forintba került. Folyamatban van a község­hez tartozó Kisnyék-csator­na rendszerének felújítása, melyre a költségvetésben 200 ezer forint van biztosítva. A tervek szerint még ebben az évben bővítik, illetve fel­újítják a 2-es számú óvodát és az öregek napközi ottho­nát. Szeptemberben betel­jesedik a keresztúriak régi vágya; átadják a fogorvosi rendelőt. A lakosság mivel járult hozzá a költség csökkenté­séhez? Erre keressük a vá­laszt Nagy Mihály tanácsel­nöktől. — A tanács intézményei­nél kezdjük a teljesített tár­sadalmi munka felmérését. Világításkorszerűsítés az is­kolában, a napközi otthon­nál aszfaltozási munkák és a szennyvízelvezetési rend­szer korszerűsítése, az orvo­si rendelőnél a CB-készülék Filmesek „verték fel sát­rukat” Kétegyháza határá­ban. A Hunnia Stúdió „Esz- mélés” címmel forgat fil­met eredeti dokumentumok felhasználásával. A rendező Grunwalsky Ferenc. — A film a magyar mun­kásmozgalom kezdetéről szól. ■ A mondanivalót nem a történelem nagy alakjai­nak, szoborrá magasztosult személyiségeinek megeleve- nítése révén akarjuk meg­fogalmazni. Elfelejtett sze­mélyek, mellékszereplők, névtelen hősök ábrázolásá­val igyekszünk életre kel­teni a századforduló jel­legzetes légkörét, a kor tár­sadalmi konfliktusait, esz­mei küzdelmeit. Azt akar­juk megmutatni, miként ér­zik meg az emberek az „ide­geikben az időt”. Hiteles ala­kokat és környezetet teremtve kell feleleveníteni a szegény­ség elleni lázadást, a sor­sot javítani akaró indulatok drámáját, egy társadalmi % A Szegedi Postaigazgató­ság Híradójának ez évi 2. számában többek között ar­ról olvashatunk, hogy szín­vonalas, eredményes tevé­kenységükért elnyerték a „Kiváló Igazgatóság” címet. A kitüntetésátadási ünnep­ségről képes tudósításban számol be a lap. Közli a ki­tüntetett közösségek és dol­gozók névsorát. Tudósítást olvashatunk az igazgatóság által rendezett antennatartójának elkészí­tése. A 95 ezer forint érté­kű munkát Kiss Imre, Kiss Benedek, a KÉV dolgozói, a Szellőző Művek Október Szocialista Brigádja csinál­ta. Jelenleg folyik az ' 1-es számú óvoda központi fűté­sének szerelése. Mindez 60 ezer forint társadalmi mun­kában készül el. Legnagyobb értékű mun­kát az önkéntes útépítők teljesítettek. A lakosság és a KÉV dolgozói útalapot ké­szítettek a Jókai, az Ady, a Keleti utcákban 850 méter hosszan. Ezek a munkála­tok 530 ezer forintba kerül­tek volna, ha megrendelés­re készülnek. Ütfeltöltésen dolgozott a lakosság a’ Sport, a Sugár, a Damjanich és a Fürst utcákban, melynek ér­téke több mint 30 ezer fo­rint. A Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat 20 ezer forintot takarított meg a községnek azzal, hogy el­vállalta a Molotov utcai vízelvezető árok iszaptala- nítását. A községi sport­egyesület 40 óra társadalmi munkában fákat ültetett a községben. Kónya Sándor és Tokai Lajos rendszeresen, heti két-három órában gon­dozza a Szabadság tér parkját. Valami történt Sarkad­keresztúron, hiszen évek óta nem volt ilyen tenniakarás a községben. osztály eszmélését. El kell kerülnünk minden álnépies- séget, múzeumi hangulatot, hamis teatralitást, „álrea­lista” konvenciót, művisé- get. Népes szereplőgárda játé­kai kell hogy megfeleljen a hitelesség színészi követel­ményeinek. A főszerepeket Andorai Péter, Eperjes Ká­roly, Csonka Ibolya, Kis- honti Ildikó, Jan Nowicki és Újlaki Dénes játssza. A környezet hitelességéről vi­szont a Kétegyházi Mező- gazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző In­tézet gondoskodik. Itt ta­lálható ugyanis Európa egyetlen működőképes ag­rártörténeti gépparkja, ami a filmhez elengedhetetlenül szükséges. Dr. Pálfi György igazgató vezetésével az in­tézet tanárai, tanulói és hallgatói 15 éve gyarapítják ezt az egyedülálló gyűjte­ményt. —út— műszaki-forgalmi konferen­ciáról, valamint az újítási ankétről is. Képes beszámo­ló számol be az újságban az országos ifjúsági bélyeg­kiállítás megnyitójáról, amelynek az idén Baja adott otthont. Tájékoztat a kiad­vány arról is, hogy korsze­rű, hazai gyártású számító­gépet kapott a Szegedi Pos­taigazgatóság. A számítógép a jövőben jelentősen meg­könnyíti a számviteli mun­kát az igazgatóságon. A fenti cím azt a kérdést rejti magában, hogy kifizetődő-e a kultúra. Látszólag nem, vagy csak abban az esetben, ha a kul­túrát úgy kezeljük, mint bár­mely más terméket, árut, ami a piac törvényeinek van alávetve. Miért nem fi- zetődik ki a kultúra az első megközelítésben? A kultu­rális beruházások semmi­képpen sem olcsók. Nem ol­csók, hiszen ahhoz, hogy egy iskolát vagy egy művelődé­si házat, vagy akár egy szín­házat felépítsünk, meglehe­tősen nagy anyagi eszközö­ket és nagy építési kapaci­tást kell lekötni. Persze mindenki tudja, hogy beruházásokra, sőt költ­séges beruházásokra is szük­ség van. Az alapvető köz- gazdasági meggondolás a be­ruházások esetében azonban az — s így is számítják a beruházások értékét —, mennyi a beruházott pénz­összeg megtérülési ideje. Nos, a kultúra ebből a szem­pontból rossz helyzetben van. Szinte teljesen kiszámítha­tatlan a kultúra visszatérü­lése. Egy múzeum alapítása és fenntartása valóban sok­ba kerül, a múzeum látoga­tási díja formális összeg, ezen az alapon egyáltalán nem lehet lemérni egy-egy kiállítás társadalmi és kul­turális hatását. A fentebbi okok, melyekhez még jó né­hányat hozzáfűzhetnénk, s a példákat is szaporíthatnánk, közgazdasági értelemben szinte kilátástalanná teszik a kultúra helyzetét. Olyan országokban, ahol a pénznek és a termékek áru jellegének átfogó szerepe van, a kultúra kétségtelenül drága. Egy sor területen alá van vetve a piaci törvény- szerűségeknek. Ezért kerül­nek sokba a polgári orszá­gokban a színházjegyek, a mozijegyek stb. De még ezekben az országokban is felismerték azt, hogy a kul­túrának nem szabad minden területét és teljesítményét a közgazdasági hatóerőknek alárendelni. Nincs olyan polgári állam, ahol az állami oktatásnak ne lenne jelen­tősége. Sőt maga az egyház is — mégpedig különböző egyházak — felismerték, hogy az oktatást — s he­lyenként a kultúra értékeit is — részlegesen ki kell von­ni a gazdasági törvényszerű­ségek hatóköréből. Az egy­házi iskolák, az egyházi gyűjtemények éppen ezért tőkeátcsoportosítások és ala­pítványok révén tudnak mű­ködni, s néha magasabb szín­vonalon, mint a hasonló pol­gári állami intézmények. De ezen túlmenően a kul­túra különböző területeinek viszonylagos függetlenitését a Békéscsabán, a Lenin Ter­melőszövetkezetben tartotta meg tegnap, csütörtökön délután soron következő ülé­sét Kendra János elnökhe­lyettes vezetésével a HNF békéscsabai városi bizottsá­ga. Az első napirendi pont­ban a megyeszékhely és környéke mezőgazdasági szövetkezeteinek munkájá­ról Matuz István, az MSZMP városi bizottságá­nak munkatársa tájékoztat­ta a testületet. Többek kö­zött szólt a mezőgazdasági gazdálkodó egységeknek a város életében betöltött sze­repéről. Ismertette jelenle­gi vetésszerkezetük össze­tételét, beszélt a létszám, a nyereség és a bérszínvo­nal alakulásáról. gazdasági törvényektől úgy oldották meg, hogy részben az állami költségvetés tá­mogat bizonyos kulturális in­tézményeket (elsősorban mú­zeumokat és egyes színháza­kat), részben pedig főként a .tudományos tanulmányok te­rületén a különböző alapít­ványok biztosítják azt, hogy a kultúra az ökonómiai tör­vényszerűségeken belül mégis viszonylagos függet­lenséget élvezhessen. Mindebből az következik, hogy az az elv, mely sze­rint a kultúra minden tekin­tetben támogatandó össz­társadalmi érdek — végső soron helyes. Ez nem jelen­ti azt, hogy a kultúra telje­sen független lenne a gazda­ságtól. A kultúra előállítá­sának és terjesztésének meg­vannak a gazdasági feltételei és együtthatói. Igaz, hogy az író munkája nem áru. De az író is a piacról él. Másfelől pedig a könyv előállításának költségei gazdasági tényezők­től és gazdasági szituációtól függnek. Egy színdarab elő­adása viszonylag független a gazdaságtól tartalmi tekin­tetben, de a színház fenn­tartása, valamint a színészek és a közreműködők fizetése már gazdasági kérdés. Nincs és nem is lehet olyan kultu­rális terület, amelynek ne lennének meg a gazdasági szabályozói, de a kultúra maga viszonylagos függet­lenséget kell hogy élvezzen a gazdasági törvényszerűsé­geken belül. S itt vetődik fel, hogy ez a különleges helyzet rentá­bilissá teszi-e a kultúrát. Tudniillik a kultúra nem olyan dolgokban viszi előre a társadalmat, ami minden­képpen mérhető. Mert az még mérhető, hogy az isko­lázatlanság mennyire függ össze a bűnözéssel, mennyire visz közel a garázdasághoz, illetve mennyire teszi nehéz­zé a kulturáltabb munkafo­lyamatok bevezetését. De az már nem mérhető, hogy ha az emberek magánbeszélge­téseikben az új kulturális eseményekről folytatnak esz­mecserét, akkor ez mennyi­vel hasznosabb, mennyivel teszi kulturáltabbá a mun­kát, finomabbá a társadalmi együttélést, a családi életet, mintha az emberek közötti kommunikáció lehetősége a legdurvább és a legprimití­vebb kérdésekre koncentrá­lódna. S ebben az értelemben hosszú távon a kultúra nagyon is kifizetődő. S az a társadalom, amelyik va- ' lóban emberi célokat akar követni, erről — tehát a kultúra alig érzékelhető, de ugyanakkor mélyen tartalmi hasznáról — nem mondhat le. A továbbiakban a háztáji gazdálkodás helyzetéről, va­lamint az alaptevékenységen kívüli tevékenységek sze­repéről szólt az előadó. Be­fejezésül az idei esztendő eddigi eredményeiről, és az elkövetkezendő időszak főbb feladatairól beszélt. Hang­súlyozta : az aszály okozta károk enyhítésére már ed­dig is több intézkedést hoz­tak a termelőszövetkezetek, s a jövőben továbbiak Vár­hatók. Második napirendi pont­ban Tamás Béla az I. ke­rület munkájáról számolt be a testület tagjainak. A HNF városi bizottságának ülése bejelentésekkel feje­ződött be. V. L. Szerszámimport-koordinálA társaság alakult Drozdik József Filmesek Kétegyházán A szereplők barátkoznak a múlt szerszámaival, gépeivel Fotó: Kovács Erzsébet fl Postás Híradóban olvastuk Hermann István Tájékoztató a tsz-ek munkájáról

Next

/
Thumbnails
Contents