Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-12 / 190. szám
NÉPÚJSÁG 1983. augusztus 12., péntek Két rajz Pénzéről Ny. V. Kuvsinov Penzában él és idei szabadságát Magyar- országon tölti. A Békés és Penza megyei testvérkapcsolatokra gondolva, Balatonszéplakról levélben küldte el címünkre mellékelt rajzait. Mint írja, újságíró-rajzolóként dolgozik a „Molodoj Leninec” című penzai ifjúsági lap szerkesztőségében Magyar tv-produkciók nemzetközi fesztiválokon Társadalmi munka Sarkadkeresztúron n kultúra rentabilitása A közeljövőben sorra kerülő két nemzetközi fesztiválra kaptak meghívót a Magyar Televízió produkciói. Augusztus 15. és 21. között a kanadai Banffban rendeznek televíziós találkozót, amelyen első alkalommal vesznek részt hazai alkotóműhelyekben készült filmek. A dokumentumműsorok keretében a Kötelék, valamint a Börtönben az uram című filmet vetítik le. Az előbbi operatőr-rendezője, Edelényi Gábor a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán dolgozó három fiatal kötelék-műrepü- lő gyakorlatát kapta kameravégre a múlt esztendőben. A film a kötelék kialakulásáról, egy gyönyörű és nem veszélytelen sport műhelytitkairól ad képet. A másik alkotásban két fiatal rendező, Gém György és Moldova Ágnes a magyarországi börtönökben folyó nevelőmunkát mutatja be. E hónap 16-tól Salzburg operafilmek fesztiváljának ad otthont. A háromévenként sorra kerülő rendezvéA hazai szerszámellátás javítására, a konvertibilis szerszámimporttal való ésszerűbb gazdálkodásra, szocialista beszerzési lehetőségeink bővítésére szerszámim- port-koordináló társaság alakult az Ipari Minisztérium kezdeményezésére. A társaságnak tagja valamennyi hazai szakosított szerszám- gyártó vállalat, külkereskedőik: a Ferunion és a Meta- limpex, a belföldi forgalmazó: a Gép- és Szerszámkészínyen a Magyar Televízió versenyfilmjeként Székely Endre: Kőzene című operáját vetíti le. A tv Zenés Színházának felkérésére született kompozíciót — amelynek librettóját Vészi Endre írta — idén áprilisban láthatták- hallhatták a tv-nézők. A 36 perces, négy jelenetből álló mű egy társát kereső leány történetéről szólva a divatos magatartásformákat meglovagló látszatművészet, az igazi tartalom nélküli művészi modernkedés ellen lép fel. A Mikó András rendezte film főszerepeit Csengery Adrienné, Gáti István és Korcsmáros Péter énekli; az Állami Hangversenyzenekart Mihály András vezényli. A salzburgi fesztiválon rendszeresen szerepelnek magyar tv-alkotások. Legutóbb Lendvayi Kamilló Tisztességtudó utcalány című operája aratott sikert, 1977- ben pedig a rendezvény kü- löndíjával tüntették ki Vajda Jánosnak Barabbás című művét. tő Vállalat, valamint a Gépipari Technológiai Intézet. Különféle szerszámanyagokból, forgácsoló- és forgácsmentesen alakító szerszámokból, kézi- és köszörű-szerszámokból a hazai vállalatok évente általában több mint 50 millió dollár értékben vásárolnak tőkés országokból. Ezzel a hazai szükségleteknek csaknem egyharmadát fedezik, egyes szerszámokból azonban még így is időnként hiány keletkezik. (Tudósítónktól) Ez év tavaszától szokatlan a forgalom a sarkadke- resztúri Községi Tanácsnál. Ismerős és ismeretlen emberek, olykor egy-egy tanácstag keresi a tanács vezetőit. Utakról, vízelvezető árkokról beszélnek. A lakosság érdekében a helyi tanács 1983-ra komoly munkákat rendelt meg, és végeztetett el. A Közúti Építő Vállalat kivitelezésében készült el a Jókai utca útburkolata 400 méter hosszan. Ez az utca 670 ezer forintba került. Folyamatban van a községhez tartozó Kisnyék-csatorna rendszerének felújítása, melyre a költségvetésben 200 ezer forint van biztosítva. A tervek szerint még ebben az évben bővítik, illetve felújítják a 2-es számú óvodát és az öregek napközi otthonát. Szeptemberben beteljesedik a keresztúriak régi vágya; átadják a fogorvosi rendelőt. A lakosság mivel járult hozzá a költség csökkentéséhez? Erre keressük a választ Nagy Mihály tanácselnöktől. — A tanács intézményeinél kezdjük a teljesített társadalmi munka felmérését. Világításkorszerűsítés az iskolában, a napközi otthonnál aszfaltozási munkák és a szennyvízelvezetési rendszer korszerűsítése, az orvosi rendelőnél a CB-készülék Filmesek „verték fel sátrukat” Kétegyháza határában. A Hunnia Stúdió „Esz- mélés” címmel forgat filmet eredeti dokumentumok felhasználásával. A rendező Grunwalsky Ferenc. — A film a magyar munkásmozgalom kezdetéről szól. ■ A mondanivalót nem a történelem nagy alakjainak, szoborrá magasztosult személyiségeinek megeleve- nítése révén akarjuk megfogalmazni. Elfelejtett személyek, mellékszereplők, névtelen hősök ábrázolásával igyekszünk életre kelteni a századforduló jellegzetes légkörét, a kor társadalmi konfliktusait, eszmei küzdelmeit. Azt akarjuk megmutatni, miként érzik meg az emberek az „idegeikben az időt”. Hiteles alakokat és környezetet teremtve kell feleleveníteni a szegénység elleni lázadást, a sorsot javítani akaró indulatok drámáját, egy társadalmi % A Szegedi Postaigazgatóság Híradójának ez évi 2. számában többek között arról olvashatunk, hogy színvonalas, eredményes tevékenységükért elnyerték a „Kiváló Igazgatóság” címet. A kitüntetésátadási ünnepségről képes tudósításban számol be a lap. Közli a kitüntetett közösségek és dolgozók névsorát. Tudósítást olvashatunk az igazgatóság által rendezett antennatartójának elkészítése. A 95 ezer forint értékű munkát Kiss Imre, Kiss Benedek, a KÉV dolgozói, a Szellőző Művek Október Szocialista Brigádja csinálta. Jelenleg folyik az ' 1-es számú óvoda központi fűtésének szerelése. Mindez 60 ezer forint társadalmi munkában készül el. Legnagyobb értékű munkát az önkéntes útépítők teljesítettek. A lakosság és a KÉV dolgozói útalapot készítettek a Jókai, az Ady, a Keleti utcákban 850 méter hosszan. Ezek a munkálatok 530 ezer forintba kerültek volna, ha megrendelésre készülnek. Ütfeltöltésen dolgozott a lakosság a’ Sport, a Sugár, a Damjanich és a Fürst utcákban, melynek értéke több mint 30 ezer forint. A Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat 20 ezer forintot takarított meg a községnek azzal, hogy elvállalta a Molotov utcai vízelvezető árok iszaptala- nítását. A községi sportegyesület 40 óra társadalmi munkában fákat ültetett a községben. Kónya Sándor és Tokai Lajos rendszeresen, heti két-három órában gondozza a Szabadság tér parkját. Valami történt Sarkadkeresztúron, hiszen évek óta nem volt ilyen tenniakarás a községben. osztály eszmélését. El kell kerülnünk minden álnépies- séget, múzeumi hangulatot, hamis teatralitást, „álrealista” konvenciót, művisé- get. Népes szereplőgárda játékai kell hogy megfeleljen a hitelesség színészi követelményeinek. A főszerepeket Andorai Péter, Eperjes Károly, Csonka Ibolya, Kis- honti Ildikó, Jan Nowicki és Újlaki Dénes játssza. A környezet hitelességéről viszont a Kétegyházi Mező- gazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet gondoskodik. Itt található ugyanis Európa egyetlen működőképes agrártörténeti gépparkja, ami a filmhez elengedhetetlenül szükséges. Dr. Pálfi György igazgató vezetésével az intézet tanárai, tanulói és hallgatói 15 éve gyarapítják ezt az egyedülálló gyűjteményt. —út— műszaki-forgalmi konferenciáról, valamint az újítási ankétről is. Képes beszámoló számol be az újságban az országos ifjúsági bélyegkiállítás megnyitójáról, amelynek az idén Baja adott otthont. Tájékoztat a kiadvány arról is, hogy korszerű, hazai gyártású számítógépet kapott a Szegedi Postaigazgatóság. A számítógép a jövőben jelentősen megkönnyíti a számviteli munkát az igazgatóságon. A fenti cím azt a kérdést rejti magában, hogy kifizetődő-e a kultúra. Látszólag nem, vagy csak abban az esetben, ha a kultúrát úgy kezeljük, mint bármely más terméket, árut, ami a piac törvényeinek van alávetve. Miért nem fi- zetődik ki a kultúra az első megközelítésben? A kulturális beruházások semmiképpen sem olcsók. Nem olcsók, hiszen ahhoz, hogy egy iskolát vagy egy művelődési házat, vagy akár egy színházat felépítsünk, meglehetősen nagy anyagi eszközöket és nagy építési kapacitást kell lekötni. Persze mindenki tudja, hogy beruházásokra, sőt költséges beruházásokra is szükség van. Az alapvető köz- gazdasági meggondolás a beruházások esetében azonban az — s így is számítják a beruházások értékét —, mennyi a beruházott pénzösszeg megtérülési ideje. Nos, a kultúra ebből a szempontból rossz helyzetben van. Szinte teljesen kiszámíthatatlan a kultúra visszatérülése. Egy múzeum alapítása és fenntartása valóban sokba kerül, a múzeum látogatási díja formális összeg, ezen az alapon egyáltalán nem lehet lemérni egy-egy kiállítás társadalmi és kulturális hatását. A fentebbi okok, melyekhez még jó néhányat hozzáfűzhetnénk, s a példákat is szaporíthatnánk, közgazdasági értelemben szinte kilátástalanná teszik a kultúra helyzetét. Olyan országokban, ahol a pénznek és a termékek áru jellegének átfogó szerepe van, a kultúra kétségtelenül drága. Egy sor területen alá van vetve a piaci törvény- szerűségeknek. Ezért kerülnek sokba a polgári országokban a színházjegyek, a mozijegyek stb. De még ezekben az országokban is felismerték azt, hogy a kultúrának nem szabad minden területét és teljesítményét a közgazdasági hatóerőknek alárendelni. Nincs olyan polgári állam, ahol az állami oktatásnak ne lenne jelentősége. Sőt maga az egyház is — mégpedig különböző egyházak — felismerték, hogy az oktatást — s helyenként a kultúra értékeit is — részlegesen ki kell vonni a gazdasági törvényszerűségek hatóköréből. Az egyházi iskolák, az egyházi gyűjtemények éppen ezért tőkeátcsoportosítások és alapítványok révén tudnak működni, s néha magasabb színvonalon, mint a hasonló polgári állami intézmények. De ezen túlmenően a kultúra különböző területeinek viszonylagos függetlenitését a Békéscsabán, a Lenin Termelőszövetkezetben tartotta meg tegnap, csütörtökön délután soron következő ülését Kendra János elnökhelyettes vezetésével a HNF békéscsabai városi bizottsága. Az első napirendi pontban a megyeszékhely és környéke mezőgazdasági szövetkezeteinek munkájáról Matuz István, az MSZMP városi bizottságának munkatársa tájékoztatta a testületet. Többek között szólt a mezőgazdasági gazdálkodó egységeknek a város életében betöltött szerepéről. Ismertette jelenlegi vetésszerkezetük összetételét, beszélt a létszám, a nyereség és a bérszínvonal alakulásáról. gazdasági törvényektől úgy oldották meg, hogy részben az állami költségvetés támogat bizonyos kulturális intézményeket (elsősorban múzeumokat és egyes színházakat), részben pedig főként a .tudományos tanulmányok területén a különböző alapítványok biztosítják azt, hogy a kultúra az ökonómiai törvényszerűségeken belül mégis viszonylagos függetlenséget élvezhessen. Mindebből az következik, hogy az az elv, mely szerint a kultúra minden tekintetben támogatandó össztársadalmi érdek — végső soron helyes. Ez nem jelenti azt, hogy a kultúra teljesen független lenne a gazdaságtól. A kultúra előállításának és terjesztésének megvannak a gazdasági feltételei és együtthatói. Igaz, hogy az író munkája nem áru. De az író is a piacról él. Másfelől pedig a könyv előállításának költségei gazdasági tényezőktől és gazdasági szituációtól függnek. Egy színdarab előadása viszonylag független a gazdaságtól tartalmi tekintetben, de a színház fenntartása, valamint a színészek és a közreműködők fizetése már gazdasági kérdés. Nincs és nem is lehet olyan kulturális terület, amelynek ne lennének meg a gazdasági szabályozói, de a kultúra maga viszonylagos függetlenséget kell hogy élvezzen a gazdasági törvényszerűségeken belül. S itt vetődik fel, hogy ez a különleges helyzet rentábilissá teszi-e a kultúrát. Tudniillik a kultúra nem olyan dolgokban viszi előre a társadalmat, ami mindenképpen mérhető. Mert az még mérhető, hogy az iskolázatlanság mennyire függ össze a bűnözéssel, mennyire visz közel a garázdasághoz, illetve mennyire teszi nehézzé a kulturáltabb munkafolyamatok bevezetését. De az már nem mérhető, hogy ha az emberek magánbeszélgetéseikben az új kulturális eseményekről folytatnak eszmecserét, akkor ez mennyivel hasznosabb, mennyivel teszi kulturáltabbá a munkát, finomabbá a társadalmi együttélést, a családi életet, mintha az emberek közötti kommunikáció lehetősége a legdurvább és a legprimitívebb kérdésekre koncentrálódna. S ebben az értelemben hosszú távon a kultúra nagyon is kifizetődő. S az a társadalom, amelyik va- ' lóban emberi célokat akar követni, erről — tehát a kultúra alig érzékelhető, de ugyanakkor mélyen tartalmi hasznáról — nem mondhat le. A továbbiakban a háztáji gazdálkodás helyzetéről, valamint az alaptevékenységen kívüli tevékenységek szerepéről szólt az előadó. Befejezésül az idei esztendő eddigi eredményeiről, és az elkövetkezendő időszak főbb feladatairól beszélt. Hangsúlyozta : az aszály okozta károk enyhítésére már eddig is több intézkedést hoztak a termelőszövetkezetek, s a jövőben továbbiak Várhatók. Második napirendi pontban Tamás Béla az I. kerület munkájáról számolt be a testület tagjainak. A HNF városi bizottságának ülése bejelentésekkel fejeződött be. V. L. Szerszámimport-koordinálA társaság alakult Drozdik József Filmesek Kétegyházán A szereplők barátkoznak a múlt szerszámaival, gépeivel Fotó: Kovács Erzsébet fl Postás Híradóban olvastuk Hermann István Tájékoztató a tsz-ek munkájáról
