Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TANBCS LAPJA 1983. AUGUSZTUS 3., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM Napirenden a választás óta végzett munka A VIII. kongresszus óta végzett munkáját tekintette át tegnapi, keddi ülésén az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete (EDSZ) Békés megyei bizottsága. A megje­lenteket — közöttük dr. Fűzi Istvánt, az EDSZ KV főtit­kárát, dr. Bereczki Elemért, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettesét, Dobos Ferencnét, a megyei tanács egészségügyi osztályának képviselőjét és dr. Varga Im ­rét, az SZMT titkárát — dr. Sonkoly Kálmán, a megye­bizottság elnöke köszöntötte. A testület munkájában meg­hívottként részt vettek a vá­rosi-járási főorvosok, vala- • mint megyénk nagyobb egészségügyi intézményeinek vezetői és a szakszervezeti bizottságok titkárai is. Csamangó Vilmos, a me­gyebizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítőt az előter­jesztett írásos anyaghoz. Többek között szólt a nyug­díjasokkal való foglalkozás fontosságáról, az üdültetési tevékenység helyzetéről. Megállapította, hogy javulás tapasztalható a munkaügyi döntőbizottságok tevékenysé­gében, szólt etikai kérdések­ről is. Kiemelte a munkahe­lyi vezetők szerepét ezen a területen, következetes mun­kájuk jelentős mértékben se­gítheti az etikai helyzet vé­delmét. Befejezésül a mun­kaerő- és bérgazdálkodás né­hány időszerű gondjáról be­szélt. A hozzászólók közül töb­ben elmondották, hogy igen jó munkakapcsolat alakult ki az évek során az alap­szervezetek és a megyebi­zottság között. Megemlítet­ték, hogy a közelmúltban ki­alakult integráció megfelelő­en segíti a lakosság színvo­nalas ellátását. Dr. Tóth Gé­za, az orosházi Városi Ta­nács egészségügyi osztályá­nak vezetője kiemelte, hogy gondot okoz a közelmúltban az orosházi rendelőintézet­hez integrált mezőkovácshá­zi rendelőben az egészség- ügyi ellátás. Jelenleg Mező­kovácsházán több szakorvosi állás betöltetlen. Sajnos, a jelentkező lakásgondok mi­att üresek ezek az állások. A helyzet megoldásához kérte az illetékesek segítségét. Többen kiemelték, hogy jól szolgálta a lakossági kap­csolatok erősítését az Oros­házi Üveggyárban megtartott kihelyezett etikai bizottsági értekezlet, amelyen a mun­kások mondták el a vélemé­nyüket az egészségügyi dol­gozók tevékenységéről. Dr. Fűzi István főtitkár ki­emelte: a magyar egészség­ügy nem tudta megvalósíta­ni azokat a beruházásokat, amelyekre évente rendelke­zésre állt a megfelelő pénz­összeg. Szólt a fiatal pálya­kezdők fogadásának gond­jairól is. Megemlítette: a jö­vőben az Egészségügyi Mi­nisztériummal közösen átte­kintik a felsőoktatás jelenle­gi helyzetét, s igyekeznek a fogorvosellátásban mutatkozó gondokon enyhíteni. Mint mondotta, hazánkban a fo­gászati ellátás területén nagy a lemaradás, az európai me­zőny utolsó harmadában va­gyunk az egy fogorvosra ju­tó betegek számát illetően. Végezetül az egészségügy előtt álló országos változá­sokról tájékoztatta a testü­letet, majd gratulált a me­gyebizottság eddig végzett színvonalas tevékenységéhez, s további jó munkát kívánt. Az elhangzott felvetésekre Csamangó Vilmos, a megye­bizottság titkára válaszolt. Ezt követően a testület ji_ki- egészítésekkel együtt elfo­gadta a beszámolót. A továbbiakban a megye­bizottság és munkabizottsá­gainak taglétszámát egészí­tette ki a testület kooptálás- sal, valamint a két ülés kö­zött végzett munkáról adott tájékoztatást a megyebizott­ság titkára. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bi­zottságának ülése bejelenté­sekkel ért véget. V. L. KGST-tanácskozás a légi növényvédelemről A KGST mezőgazdasági légi alkalmazástechnikai szakértőinek háromnapos tanácskozása kezdődött kedden Tanakajdon, a nö­vényvédelmi és agrokémiai állomáson. A KGST-tagor- szágok 1969-ben írtak alá egyezményt mezőgazdasági repülési vállalatok együtt­működéséről. Ennek alap­ján a repülés szakértői 2-3 évenként mindig más or­szágban, más-más témakör­ben értekeznek. Szele. Ferenc, a Vas me­gyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, s adott tájékoztatást Vas megye mezőgazdaságáról. Mint elmondotta: a megyé­ben évente 70—80 ezer hek­táron folytatnak légi nö­vényvédelmet, műtrágyá­zást, s ez a technika nélkü­lözhetetlen részévé vált a gazdálkodási gyakorlatnak. A megnyitó után a szak­értők fejtették ki vélemé­nyüket. Hangsúlyozták, hogy a kártevők, károko­zók és gyomok ellen meg­felelő biológiai hatékonyság csak a vegyszerek igen pon­tos kijuttatásával érhető el. A mezőgazdasági termelés költségei, a vegyszerköltsé­gek állandóan emelkednek, ezért a drága kemikáliákat csak a szükséges mennyi­ségben, csak a megjelölt fe­lületre, lehetőleg veszteség nélkül kell kijuttatni. E kö­vetelmény nagy fontosságú környezetvédelmi szempont­ból is. A növekvő feladatok ellátásához szükség van a repülőgépes mezőgazdasági berendezések állandó kor­szerűsítésére, s arra, hogy a repülőszerkezetek kiszolgálá­sa, a vegyszerek tárolása, az oldatok készítése, a rakodás gépesítése is tökéletes le­gyen. Világtalálkozó Budapesten magyar orvosokkal Tegnap Budapesten meg­kezdődött a világ magyar orvosainak első szervezett találkozóját jelentő tudomá­nyos tanácskozás. Program­ja négynapos. Huszonkét or­szágból érkeztek óhazájuk­ba az orvostudományok ma­gyar származású művelői, hogy a gyógyászat, az or­vosképzés több száz itthoni képviselőjével együtt föl­mérjék azokat az eredmé­nyeket, amelyekkel — a nemzetközi szakmai közvé­lemény által is elismerten — hozzájárultak az orvoslás egyetemes fejlődéséhez. A találkozót közösen hívta össze és védnökséggel is patronálja a Magyarok Vi­lágszövetsége, a Magyar Tu­dományos Akadémia, vala­mint a Magyar Orvostudo­mányi Társaságok és Egye­sületek Szövetsége. A meg­nyitó ünnepséget az Akadé­mia székházában tartották. Az első plenáris összejöve­telen Zoltán Imrének, a MOTESZ elnökének beveze­tő szavai arról szóltak, mi­ért fontos ez a nemzetkö­zi jellegű magyar rendez­vény. Egyfelől azért — mondta —. mert fórumot ad a szakmai értékek, a tudo­mányos és klinikai munkál­kodás kölcsönös megismer­tetésére, másfelől pedig elő­segíti a világ magyar orvo­sainak kapcsolatteremtését és -bővítését, az eddiginél szorosabb személyi- együtt­működését. A Magyarok Világszövet­sége nevében Gosztonyi Já­nos főtitkár mondott meg­nyitó beszédet, külön is kö­szöntve a külföldről haza­látogatott mintegy 200 or­vost. A legfőbb törekvésként említette a főtitkár a világ- szövetség sokrétű tevékeny- ' ségével kapcsolatban, hogy segítsék a kivándorolt, emig­rált magyarokat a magyar nyelv megtartásában, kultu­rális örökségünk kinti ápo­lásában. Munkálkodásunk­nak a célja — mutatott rá Gosztonyi János — a jó ér­telemben vett szolgálat. Se­gíteni azoknak, akik ma­gyarságukat új környezetük­ben is meg akarják tartani, akik — bár új hazában él­nek — Magyarországhoz való kötődésüket is meg sze­retnék őrizni. Szentágothai János, az MTA elnöke méltatta ezután a magyar orvosok világta­lálkozójának jelentőségét. Majd megkezdődött a vi­lágtalálkozó tudományos előadássorozata. Elsőként Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter „Magyar or­vosok külföldön az évszáza­dok folyamán” címmel tar­tott előadást, majd Lajtha László a vérképző sejtek­ről, Klein György a karcio- genezis mechanizmusáról értekezett. Délután különféle gyó­gyászati tárgykörökkel fog­lalkozó szekcióülésekkel foly­tatódott a tanácskozás. Körösladányban él és dolgozik Otnbódi Mihály, az egyre ke­vesebb fazekasmesterck egyike. Korongjáról sokféle haszná­lati eszköz kerül le, például csirkcitató, kulacs, korsó, cse­réptál Fotó: Béla Ottó Befejezés előtt a szalma betakarítása Két héttel az aratás után a megye mezőgazdasági üze­meiben befejező szakaszához érkezett a szalma betakarí­tása. A szövetkezetek, álla­mi gazdaságok a szokásosnál is nagyobb gondot fordítot­tak erre a munkára. Minden szalmát betakarítanak, ami e fontos melléktermék felérté­kelődését bizonyítja. A legtöbb figyelem most a tápanyag-visszapótlásra, a talajmunkákra és a terme­léskiesések pótlására irányul. Eddig a betakarított gabona­terület, 180 ezer hektár 80 százalékán végezték el a tar­lóhántást, tárcsázást. A gaz­daságok a korábbinál is na­gyobb területen alkalmazzák a mélylazítást. A talajmun­kákat nehezíti a csapadékhi­ány, a száraz földben nagy­mértékű az eszközök elhasz­nálódása, az energiaigény. A kiegészítő jelentés A tanácsok végrehajtó bizottságainak ülésén gyakran szerepelnek a különböző vállalatok, üzemek beszámolói, jelenté­sei. Fontos témák ezek. A viták haszno­sak mind a két fél részére. Nemcsak azért, mert a végrehajtó bizottság tagjai ezáltal ismerik meg a vállalatok életét, gondjait, s a gazdálkodó szervek pedig a tanácsok igényeit, hanem azért, mert a teendőket így egyeztetni tudják. S így ki­alakulhat és sok helyen megyénkben ki is alakult a kölcsönös együttműködés. Ez a kör ki is szélesülhet. Egy egész város la­kosságának véleményével lehet szembe­síteni egy-egy vállalat megállapításait. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha lakossági szolgáltatást ellátó gazdasá­gi egységről van szó. Ez történt a közel­múltban Orosházán. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat jelentését tárgyalta meg az orosházi tanács testü­leté. Aktuális téma az év minden szaka­szában. Télen a tüzelő, tavasszal, nyáron és ősszel az építkezések miatt. Éppen ezért a vállalat tevékenysége igen érzé­keny közvetlenséggel kapcsolódik a la­kossághoz. A vállalat írásos beszámolója eredményekről, gondokról, teendőkről egy­aránt szólt. Mégpedig nagyon tárgyilagos hangon. A vállalat így látja, így értékeli saját munkáját. És saját felmérése alap­ján jelölte ki a célkitűzéseket és a soron következő feladatokat. Ugyanakkor a ta­nács titkársága egy kiegészítő jelentést is összeállított. A jelentés elkészítésében részt vettek a város tanácstagjai. Kikér­ték választóik véleményét. így hát a vég­rehajtó bizottság tagjai a TÜZÉP-témá- ban két jelentést tárgyaltak meg. Az egyik a vállalaté volt, a másik a lakosság véle­ményét tartalmazta. A két jelentésben vannak azonosságok. A beérkezett lakossági vélemények a be­számolóban előadottakkal teljesen azono­sak, ami a város lakosságának tüzelő­anyaggal való ellátását illeti. Tekintettel arra, hogy nem mennyiségi, hanem mi­nőségi és választékbeli kifogások a leg­gyakoribbak. Az összegyűjtött lakossági hozzászólások viszont cáfolják a vállalati beszámoló állítását, amely szerint: „Épí­tőanyagokból az egyre növekvő igényeket az elmúlt években ki tudták elégíteni.” Más kérdés, hogy a beszámoló is kétsé­geket sorakoztat fel saját állításával szem­ben. Az építőanyag-ellátás hiányos, más településeken kell beszerezni. Kisebb té­telekben darabos mész ritkán kapható. A cementellátást a hiánycikkek listáján le­het szerepeltetni. Amikor nem kell a ce­ment, akkor van, amikor kell, akkor nincs. Ezt állítják a 72-es választókerü­letiek. A vállalati jelentés viszont ezzel kapcsolatban a következőket tartalmazza. A cementféleségek folyamatos termelése és szezonális felhasználása közötti egyen­súly biztosítására mód nyílt háromlépcsős árrendszer kialakítására. Megszívlelendő az ‘ is, ahogy a választópolgárok a kiszol­gálásról vélekednek: „Ha udvariasak is a TÜZÉP dolgozói, nem viselik szívükön a vásárlók gondját.” Gyakran lehet talál­kozni közönnyel, nemtörődömséggel, oly­kor pedig udvariatlansággal is. Lehetne tovább sorolni, hogy mi az azonos és mi az eltérő a két jelentésben. Mindenesetre a TÜZÉP Vállalat vezetői az orosházi ta­nács végrehajtó bizottságának ülésén az egész város lakosságának véleményével találkoztak. Talán egy kicsit kínos is le­hetett ez a szembesítés, de mindenesetre nagyon hasznos a vállalatnak. Ennek alapján pontos információhoz jutottak, s a teendőket is precízebben tudják megha­tározni. Vitathatatlan, nem mindennapi testü­leti ülés volt ez. Hiszen a kiegészítő je­lentés révén a végrehajtó bizottság mun­kájában Orosháza választópolgárai is részt vettek. Az ő véleményüket figye­lembe véve született meg a végrehajtó bizottság döntése. Nem kétséges, hogy a kiegészítő jelentés elkészítése nagy mun­kát jelentett, és természetesen a szokott­nál hosszabb időt vett igénybe. Ám mun­kára serkentette e fontos megbízatás a tanácstagokat, a választópolgárokat és az apparátus dolgozóit is. De megérte. A ta­nácsi demokrácia ilyenfajta kiszélesítése minden szempontból nagyon hasznos. Fi­gyelemre méltó és követendő. így telítő­dik élő, eleven tartalommal á lakosság ér­dekképviselete. Serédi János A megye mezőgazdasági üzemei 2 ezer hektáron jut­tatták földbe a másodvetésű növények megvait. A másod­vetések nagyobb része legelő minőségű, ennél többre csak ott számíthatnak, ahol öntöz­nek. Több helyen, ahol ter­més nem várható, megkezd­ték a kukorica silózását. A lóbab betakarítása az 5 ezer 700 hektáron is a végéhez közeledik. A zöldségfélék kö­zül néhány napon belül meg­kezdik a paprika, paradi­csom szedését. Egy-egy he­lyen az öntözés hatására a másodvetésű zöldbab is jó termést ad. A gazdaságok többségében már felkészülten várják a kender-, a cukorrépa-beta­karítás kezdetét. Ez utóbbi szedéséig azonban még több mint egy hónapot kell várni. Haltenyésztők 16 országból Tizenhat afrikai, ázsiai, közép- és dél-amerikai fej­lődő ország húsz halászati szakembere vesz részt a Szarvasi Haltenyésztési Ku­tató Intézetben tegnap kez­dődött tanfolyamon. A HAKI mint a FAO egyik kutató- és oktatóköz­pontja fogadja most először a nemzetközi tanfolyam hall­gatóit. A MÉM mérnök- és vezető-továbbképző intézeté­nek szervezésében a részt­vevők az elmúlt két hónap­ban a Vituki és a Víziterv szakembereinek előadásaiból elméleti alapozást kaptak, a HAKI-ban pedig a halte­nyésztés létesítményeinek tervezési, üzemeltetési gya­korlatával ismerkednek. A Szarvason bemutatandó eljá­rások, technológiák a HAKI által a fejlődő országoknak korábban átadott program­ban bizonyították alkalmas­ságukat a haltenyésztés mű­szaki fejlesztésében. A HAKI az év elején lett tagja a FAO halászati tudo­mányos kutatóhálózatának, amely a világ édesvízi halte­nyésztésének fejlesztését szol­gálja. A szarvasiak a tudo­mányos programok' mellett a továbbképzésből is részt vállaltak, s a mostani tanfo­lyam az első, amelyen a HAKI mint interregionális központ fogadja a világ szak­embereit. A Magyar Halte­nyésztési Kutató Intézet egyebek közt a trópusi kö­rülmények közti nagyüzemi haltermelés, az ottani alap­anyagokból készíthető hal- eleségek és olcsó halászati berendezések kialakításával segíti a harmadik világ or­szágainak élelmiszergazdasá­gát.

Next

/
Thumbnails
Contents