Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-11 / 189. szám

1983. augusztus 11., csütörtök Öt éve rokkantsági nyugdíjban Beruházás, felújítás Kunágotán Az idén átadott új ABC-áruliáz VI. ötéves terv végén kerül­ne sor, s maga a kivitelezés csak a VII. tervidőszakban kezdődhetne el. Szintén kor­szerűsítésre vár a közvilá­gítás. Az előkészítés stádiu­mában van viszont a mint­egy 2 és fél kilométer hosz- szú kerékpárút elkészítése, amelyhez az anyagot az, il­letékes szerv hozzájárulásá­val a tanács szerzi be. Ami pedig a felújított pe­dagógus szolgálati lakásokat illeti, az egyikbe 1982 de­cemberében. a másikba az idén költöztek be a nevelők, azonban még így is problé­ma van. mert további há­rom ilyen lakásra lenne szükség a községben. Egyéb­ként a fentebb említett két épület korszerűsítésében a mezőkovácsházi költségve­tési üzem vett részt, s e munkálatok együttes érté­ke eléri a 800 ezer forintot. B. I. Igen tiszteletre méltó lé­pésre szánta el magát Spiák Sándor mezőkovácsházi rok­kantnyugdíjas, amikor ön­ként felajánlotta a század elejéről származó, és a munkásmozgalommal kap­csolatos dokumentumokat, továbbá a szülei házából való egyszerű paraszti hasz­nálati eszközöket, kézimun­kákat a helyi honismereti szakkör részére. Édesapja egy ideig vb-elnökhelyettes is volt, és így több hivatalos papír meg fénykép találha­tó a gyűjteményben. Az otthon őrzött anyagok között pedig megvan annak a feljegyzésnek a másolata, amelyet Kolostyák Márton községi bíró, Spiák Sándor anyai nagyapjának testvére írt Tótkovácsháza (a mai Végegyháza) múlt századi közéletéről, fontosabb ese­ményeiről. Érdekességként most idézzünk néhány mondatot a régies. hibás nyelvezetű iratból; „Az 1836-ik évben ésmit említet földes Ur, szoritot egy sú­lyos szerződést közsigre. 6. évekre, azon 903. hold föl­dekre, oly íeltitelek. hogy holdonként tartoznak fizetni 7 fv; és minden ház nu­merus után 10. gyalog nap­számot szína kapálás idejin tavasz és ősz kor, egy-egy hold főidet szántanyi.. .” Nagy tettnek számított az is. hogy az akkori tótko­vácsházi elöljárók és sze­gényparasztok küldöttséget menesztettek a bécsi, aradi és gyulai hatóságokhoz azért, hogy elérjék: közsé­gük legyen független Me- zőkovácsházától. Elképzelé­sük 1869-ben vált valóra, amikor is Végegyháza néven önálló lett a település. Az említett dokumentum- másolat, amelynek eredetije valahol a tanácsházán kalló­dik. a személyes érdeklődés, és a sok-sok szabad idő ha­tására fogalmazódott meg Spiák Sándor fejében az a gondolat, hogy megírja visszaemlékezéseit a felsza­badulás előtti és alatti idő­szakról. A helytörténet és a honismeret iránt tanúsított érdeklődésre jellemző az a szakdolgozata is. amely a végegyházi Szabadság Tsz- ről szól. Spiák Sándort annak el­lenére sem hagyta el élet­kedve. hogy 50 éves korá­ban infarktus és agyvérzés érte. Bal oldala megbénult, majd pedig súlyos műtéten esett át. Egy kis fiolában őrzi azokat a köveket, ame­lyeket 3 évvel ezelőtt vesé­jéből távolítottak el. Meg­elégedetten újságolta, hogy tolókocsiját sikerült lábirá­nyításúra átalakítani. Érdekelt, vajon hogyan jutott ki neki ennyi súlyos betegség, amiből még há­rom embernek is sok lenne egyszerre. Egy biztos, nem hódolt az élvezeti cikkek fogyasztásával járó szenve­délyeknek. Annál több időt. energiát fordított viszont a munka melletti tanulásra és az önképzésre. Negyvenkilencben érett­ségizett a makói kereske­delmi középiskolában. s a Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban bérelszámoló és ke­rületi irodavezető lett. Ez­után 3 éves sorkatonai és 4 éves BM-szolgálat követ­kezett. Előbb a mezőhegyesi Szikra Tsz. majd a gépállo­más irodájában dolgozott, és ez idő alatt a képesített, valamint a mérlegképesítő könyvelő vizsgát is letette. Úgy látta, a tanulásból so­sem elég', ugyanis beiratko­zott az akkori Debreceni Agrártudományi Főiskola levelező tagozatára. ahol 1966-ban — 5 évi kemény megpróbáltatás után — ag­rármérnöki oklevelet szer­zett. Ezt követően elvégez­te a kétéves üzemgazdasági szakmérnökit is. Hat esz­tendőn keresztül volt a BARTÖV főkönyvelője Me­zőhegyesen, majd átkerült a PM ellenőrzési főosztályára, s ott 1978-ig tevékenyke­dett. Abban az évben tör­tént. munkából hazajövet, amikor az utcán összeesett. Infarktusa után js még többször megbetegedett. . . Felesége tanítónő. lánya szigorló orvos, fia pedig programozó matematikus Szegeden. Nem is annyira a pén­zért — mint mondotta —. hanem inkább a különböző szakterületeken szerzett is­mereteinek, tapasztalatai­nak további hasznosítása végett szeretne találni ma­gának néhány órás elfog­laltságot. Ez elég nehéz egy mozgásában erősen korláto­zott embernek. Az irodák egy része lakásától messze van, másik része azért nem jöhet számításba, mert nem tudna egyedül felmenni az emeletre . . . Tanácsülés Csanádapácán Közrend - közbiztonság (Tudósítónktól) Csanádapáca községi Taná­csa a közelmúltban ülést tartott, amelyen Gállá Fe­renc körzeti megbízott tar­tott beszámolót a község közrendjének és közbiztonsá­gának helyzetéről. A tanács­ülés — egyetértve a beszá­molóban elhangzottakkal — megállapította, hogy a köz­rend és közbiztonság jó a községben. A helyi ÁFÉSZ vendég­látóegységeinek vezetői is egyetértenek abban, hogy a túlzott italfogyasztást — amely folyamatos emelkedést mutat —. csak közös fellé­péssel lehet visszaszorítani. A jövőben a szórakozóhelye­ken és környékükön fokozot­tabb ellenőrzést tartanak, gyakoribbak lesznek a hely­színi bírságolások. Megálla­pítható, hogy a község fia­taljai kulturáltan szórakoz­nak. A fiatalok körében csökkent a szeszesital-fo­gyasztás. Fontos szerepet vállalt az ifjúság nevelésé­ben a család, a KlSZ-szer- vezetek, valamint a munka­helyi pártalapszervezetek. Csökkent a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett lopások száma. melyhez nagymértékben hozzájárult a Széchenyi Tsz vezetőinek, az itt dolgozó önkéntes segítők­nek, valamint a község tör­vénytisztelő lakosságának ak­tív segítsége. A közrend és közbiztonság megőrzésében, javításában a jövőben is igen nagy szükség van a lakos­ság összefogására, a társa­dalmi és tömegszervezetek hatékony közreműködésére. Lengyelországban a szocia­lista, nemzeti újjászületésben jelentős szerepet szánnak a PRON-nak, mint a nemzeti közmegegyezés új, legszéle­sebb társadalmi politikai mozgalmának. Amikor a nyolcvanas vi­harok hatására a külső és belső ellenség a tömegek jo­gos elégedetlenségét a népi állam, a párt, a szocializmus ellen, a polgárháborúra, ha­talomátvételre akarta fel­használni — józan hazafiak egy csoportja a Poznan mel­letti Jozicében megalakította az első hazafias önvédelmi csoportot, az OKON-t. Egy évvel ezelőtt már olyan po­litikai erőt jelentettek ezek a helyi szervezetek, hogy alapí­tó nyilatkozattal léphettek a nemzet nyilvánossága elé, mint a közmegegyezésre, a társadalmi, politikai, gazda­sági élet normalizálódására, megreformálására alakult új tömegmozgalom. Első kong­resszusukat idén májusban tartották, ahol negyvenkilenc vajdaság képviseltette magát háromezer küldöttel. A szer­vezet sajtófőnöke szerint — akivel hosszasan beszélget­tünk — elsősorban program- jellegű, konkrét tevékenye ségre szövetkeznek a PRON- ba belépő lengyel hazafiak. Mozgalmuk gyakorlatilag minden becsületes lengyel ál­lampolgár előtt nyitva áll. A közvélemény szócsövei akarnak lenni, a hibák, hiá­nyosságok, a jogos igények kifejezésére, de arra is, hogy hol, ki, mit tesz, tehet Len­gyelország szocialista újjá­születéséért. „Az ideológiák adottak — most nem az a fontos, hogy ezek közül kivá­lasszuk a legjobbat” — han­goztatta a magát katolikus újságírónak valló, lelkes saj­Ha lassan is, de mégis ta­pasztalható előrehaladás Kunágota településfejlesz­tésében. A közelmúlt ered­ményeiről s a jelen mun­kálatairól. valamint a jövő feladatairól Varga Imréné tanácselnök tájékoztatott. Többek között megemlítet­te, hogy tavasszal adták át rendeltetésének a Mezőko- vácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kunágotai ABC-áruházát. amely egyúttal fontos előre­lépésnek számít a helyi ke­reskedelmi ellátás javítá­sában. örvendetes az is, hogy a Bercsényi Termelőszövet­kezet építőbrigádja hozzá­kezdett egy új beruházás megvalósításához, vagyis a második orvosi rendelő és váró kivitelezéséhez. Az egészségügyi létesítmény előreláthatólag 1984. első fél évében lesz kész. Ugyancsak a helyi tsz tófőnök —, „hanem, hogy ki­emeljük hazánkat a jelenleg még mindig aggasztó állapo­tokból”. Jellemző, hogy az első kongresszus óta már száz­nál több társadalmi szerve­zet csatlakozott a PRON-hoz. közöttük például az Országos Földműves Szövetség két­milliós tagsága, valamennyi párt vezetősége. A lengyel katolikus egyház még csak hallgatólagosan ismeri el te­vékenységüket, de a katoli­kus társadalmi szervezetek, művészek, közéleti szemé­lyiségek közül sokan máris részt vállaltak a munkából, tagjai a 400 fős országos ta­nácsnak. Amikor a jelenlegi szerény központi épületükből kilép­tünk, arra gondoltam, hogy bárcsak ilyen szerény, való­ban a népet szolgáló marad­na ez a mozgalom. Lengyel- országban különösen fontos most a hivalkodástól mentes, őszinte, áldozatos munka. Hiszen még ma is nehéz örökséggel birkóznak a len­gyelek. Gierek például az új, második Lengyelország fel­építését hirdette meg, és en­nek érdekében óriási kölcsö­nöket vett fel Nyugaton. Ciosek munka- és bérügyi miniszter szerint ma az adós­ságok összege megközelíti a harmincmilliárd dollárt. Sok minden épült, persze, a hite­lek segítségével. A nyugati licencek alapján számos új iparág született, javulni lát­szott a termékszerkezet, pi­acképesebbek lettek a len­gyel áruk. De a gyorsított ütem Lengyelországban is megbosszulta magát. A hite­lek egy részét felélték, mert az életszínvonal ötvenszáza­lékos emelkedését nem fe­dezte a termelés sem az ipar­tagjai, akik mintegy 200 ezer forintot ajánlottak fel. most a központi iskola elektromos hálózatának tel­jes felújításán dolgoznak, de ezt már társadalmi munká­ban. A szokásos nyári me­szelést mindig a szülők vállalják az óvodában és az iskolában. A TÖVÁLL szo­cialista brigádja a belső vakolásban, a költségvetési üzem az aljzatbeton elké­szítésében. míg a CITÉV kollektívája a festésben és mázolásban érdekelt ezen a nyáron. A munkálatok be­fejezése után valamennyi felső tagozatos osztály ebbe az épületbe kerül át. s így a korábbi hét helyett ezen­túl mindössze már csak há­rom helyen lesz tanítás. A szakemberek most dol­goznak a régi kultúrház át­alakítási tervén. Az elképze­lések szerint a szükséges építőanyag beszerzésére a bán, sem a mezőgazdaság­ban. Az állam fizetésképte­lenné vált, az ellátás roha­mosan romlott, az adósság nőtt. Az emberek jó része, főként az ifjúság közül, el­vesztette hitét, demoralizá- lódott. Ilyen körülmények között a Gierek nevével fém­jelzett LEMP hitele, tekinté­lye, vezető szerepe, egysége megingott, a tömegek a szak- szervezetnek is hátat fordí­tottak. Ekkor jött a Szolidaritás. Voltaképpen sohasem volt igazán szakszervezet, hiszen a közvetlen szakszervezeti munkát, a munkavédelmet elhanyagolta. Vezetésében mind nagyobb szerephez ju­tottak a jobboldaliak, példá­ul a nyíltan antikommunista KOR ideológusai. Számításai­kat arra építették, hogy a szakszervezet égisze alatt bázishoz juthatnak a népha­talom. a szocializmus ellen. Ehhez Walesa, sajnos, kész­séges támogatónak bizonyult. Láthatóan azóta sem ismerte fel. hogy tulajdonképpen csak báb volt a rendszer kül­ső és belső ellenségei kezé­ben. — Mindent ' leblokkoltak, bármit kezdeményeztünk — emlékezik vissza S. Ciosek miniszter —, pedig 1981 őszén még minden esély megvolt a válság radikális felszámolására. Csakhogy a Szolidaritás jobboldali veze­tői éppen a válság végső ki­élezésére játszottak, a hatal­mat akarták. A Szolidaritás kongresszusán a nemzeti jö­vedelem ötvenszázalékos emelkedéséről szónokoltak, pedig jól tudták, hogy ez a mi körülményeink között há­rom év alatt teljesen lehe­tetlen. Walesa Japánból ha­zatérve a „Második Japánt építünk" jelszavát helyezte a giereki második Lengyelor­szág ellenébe, hogyan, miből, milyen garanciákkal, arra már nem tudott receptet ad­ni. Sajnos, a korábbi szakszer­vezetek gyengének bizonyul­tak, követeléseikkel nem­egyszer ők licitálták túl a Szolidaritást. Egyre inkább elveszítették realitásérzékü­ket, befolyásukat. Ha nem is igaz a tízmilliós Szolidaritás — ahogyan a nyugati propa­ganda állítja —. de minden­esetre a milliók hittek u megújulás ilyen útjában. És most éppen a csalódottság tartja őket vissza, hogy még egyszer állást foglaljanak, belépjenek az új szakszerve­zetekbe. Pedig azok máris élnek és fejlődnek. Üj, erős, a hatal­mi adminisztrációtól függet­len, igazi szakszervezeti moz­galom van születőben, amely természetesen osztályalapon, a szocialista államiság kere­tein belül, a párt eszmei, po­litikai irányításával végzi munkáját. Jelenleg 16 ezer helyi szervezet működik, a kohászati ágazatnak már or­szágos föderációja is meg­alakult. A belépés ma konk­rét politikai tett — bár nem siettetik, és nem is töreksze­nek méreteiben követni sem a Szolidaritást, sem a régi szakszervezeti rendszert. És mi lesz I) Szolidaritás­sal? Rendeletileg megszüntet­ték, szervezetei feloszlottak, és már a földalatti tevé­kenység is alig érezhető. Ha­tása, a Walesa által kerge­tett illúziók, persze, még él­nek — ezt éppen a pápalá­togatás bizonyítja —. de a lengyel tömegek, főként a munkások mégiscsak a szo­cializmus hívei —, mondotta J. Urban szóvivő találkozá­sunk során. Most az a leg­fontosabb, hogy a szakszer- vezti mozgalom mielőbb a szocialista néphatalom része­sévé váljon. Vasvári Ferenc Következik: 3. A gazdasági reform. Kép, szöveg: Bukovinszky István Pályázati felhívás Szabad idd — család — művelődés A Magyar Nők Országos Tanácsának és a Magyar Népművelők Egyesületének elnöksége az alkotmány ünnepe tiszteletére pályáza­tot hirdet a családok művelődése témakörben. A pályázat célja, hogy elősegítse a családok művelődési helyzetének és lehetőségei­nek javulását. A pályamunkáktól a meghirdetők azt várják, hogy képet kapja­nak a családok művelődési szokásairól, igényeiről. Szeretnék, ha a pályamunkák bemutatnák azokat a már élő, bevált programokat, amelyeket a művelődési intézmények szerveznek a családok szá­mára. Szívesen fogadják a továbblépést segítő javaslatokat, ötle­teket is. Nincs tematikus megkötés, de különösen érdeklődésre tarthat­nak számot lyen kérdések: Milyen alkalmak és formák nyújtanak segítséget a családok művelődési szokásainak kialakításában és fejlesztésében? — Családi klubok, családi rendezvények a műve­lődési intézményekben. — Együtt a család. — Munkahelyi művelő­dés és a családok művelődése. — Hogyan segíthetnek a művelődési intézmények a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek szabad ide­jük kulturált eltöltésében? — „Házasok leszünk”, „Gyermeket vá­runk”, „Kisbabánk van” című témák megjelenése az ifjúsági és más rétegklubok programjaiban. A pályázaton részt vehet bárki. Kollektívák is pályázhatnak. A pályázat terjedelme legfeljebb 5—10 oldal. Beküldési határidő: 1983. december 1. A pályázatokat név, cím, foglalkozás, munka­hely feltüntetésével a Magyar Nők Országos Tanácsa címére küld­jék: 1391 Budapest VI., Népköztársaság útja 124. Eredményhirdetés: 1984. március 8-án. Első díj ötezer, második díj háromezer, harmadik díj ezer forint, de a pályázat meghirdetői több első, második és harmadik díjat kívánnak kiadni. Rozs Jánosné Lengyelország 1983 nyarán Q fl PRON-tól a szakszervezetekig Spiák Sándor mezőkovács­házi nyugdíjas agrármérnök, oki. könyvvizsgáló

Next

/
Thumbnails
Contents