Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

1983. augusztus 10-, szerda

o

Alumínium és beton

ESD^—

Az energiatakarékos olvasztókemence

Az egyik könnyű, a másik nehéz anyag. Alumínium és beton. Ezzel dolgoznak Gyulán, a Betonáru Szakipari Szolgáltató Vállalatnál. A kettő közül az alumínium a fontosabb. A megyében mindössze két alumínium- öntöde van, egyik a gyulai. Az utóbbi' időben ennél a terméknél is megfigyelhető volt a dekonjunktúra. Nem „mentek” azok a termékek, amelyeket korábban gyártottak.'így a vállalat vezetői új piacok és termékek után néztek. Tavaly már némi fellendülés volt tapasztalható. az idén pedig szinte egészen jól mennek a dolgok. Igaz, sikerült kialakítani egy ideálisnak mondható termékösszeállítást, ennek eredményeként az első fél évben az alumíniumöntödében 5» százalékkal többet termeltek, mint tavaly a hasonló időszak alatt. Kénytelenek voltak itt is a piachoz igazodni. Egy korábban megbízhatónak ítélt és hosszú távra biztos üzletnek látszó NSZK cég — amely több mint egy évtizeden át volt megrendelője a gyulaiaknak —, „bedobta a törülközőt”, s így a gyulai vállalat elesett az alumínium-, olaj- és gázégőházak gyártásától. Ojabb cégek után kellett nézni. Szerencsére hamar találtak egy megfelelőnek látszó partnert, ez is egy nyugatnémet cég, Európa legnagyobb épü- letzsalu-gyártó vállalata, amely állványszorító kapcsokat rendelt alumíniumból.

Az exporton kívül természetesen nagy gondot fordítanak a belföldi piac megőrzésére, bővítésére. Legnagyobb hazai megrendelőjük a Rába gépgyár, amelynek immár két éve gyártanak nagyobb mennyiségben Rába motorokhoz olajteknőt és tengelykapcsolóházat. A gyulai gyártmányok kitűnő minőségűek, és éppen ezért olyan nagy mennyiséget rendelnek belőlük, hogy egyelőre ki sem tudják elégíteni. A gyárnak kétszer annyira lenne szüksége, mint ameny- nyit jelenleg kapnak.

A megrendelők közé tartozik még a Mezőgép gyulai gyára is, amelynek főleg fű- nyírógépvázat gyártanak, de dolgoznak az Országos Bányagépgyártó Vállalatnak is. így aztán nem csoda, ha a vállalatnál az első fél évben több mint 12 és fél millió forint értékű terméket állítottak elő, a tavalyi 8 millió forint értékűvel szemben.

A vállalatnál eddig sem voltak rosszak a hatékonysági mutatók, amelyek a közeljövőben egy újítás bevezetésével tovább javultak. A régebbi típusú kemencék óránként csaknem 100 köbméter gázt fogyasztottak. Az újítással korszerűsített kemencék ezzel szemben mindössze 40—50 köbméter gázzal működnek, s kapacitásuk semmivel sem kisebb a hagyományos kemencéknél. Szükség is van a hatékonyságra, a temelékenység fokozására. Még maguk a vállalat vezetői is csak bizonyos óvatossággal újságolják, hogy egy nagyszabású üzlet van kilátásban, ha sikerülne nyélbe ütni. Ugyanis az egyesült államokbeli cég érdeklődött a gyulai alumíniumöntöde munkája felől, és kilátásba helyezte, ha sikerülne a megegyezés, szeretne egy egymillió dolláros üzletet kötni!!

Jelenleg előrehaladott tárgyalások folynak a Csepel Autógyárral. A nagyvállalat Amerikába exportált Diesel- motorjainak alumíniumházát szeretnék Gyulán elkészíttetni. Ebből most gyártanak egy 20-darabos nullszériát, és ha a megrendelők elégedettek lesznek a minőségével, évi ezret rendelnek belőle.

Ami a betonárut illeti, itt sajnos csökkent a közületek igénye, és ezt a lakosságnak gyártott árukkal szeretnék elérni. A magánerős családi házak építési kedvének fokozódásával megnőtt az igény a különféle kerítéselemek iránt. De viszik a járdalapokat is és egyéb, betonból készült termékeket. A választék itt megfelelőnek mondható, hiszen az aránylag nem nagy létszámú üzemben mintegy 25-féle betonterméket állítanak elő. Már említettük a hatékonyság növekedését, nos, ezt legjobban azzal lehet igazolni, hogy fél év alatt 2,7 millió forintos nyereséget produkáltak, amit ha összehasonlítunk a tavaly első fél évben elért 400 ezer forinttal, akkor szembetűnő a javulás. A vállalat vezetői és dolgozó kollektívája reméli, hogy ez a fejlődés a második fél évben sem fog fékeződni.

Kép, szöveg: Béla Ottó

Készülnek a betonelemek

Beszélgetések exportról és minőségről

/

II gyár „lelkében”

Első látásra kellemes munkahelynek tűnik a békéscsabai Hajtóművek és Festőberendezések 3. számú gyárának Berényi úti elektromos műhelye. Igaz, az eső előtti fülledtség érezhető a hatalmas teremben, azonban viszonylag csend van, annak ellenére, hogy jó néhányan a szerelőasztalok mellett te-N vékenykednek.

Ursz József művezető tájékoztat:

— Festőberendezések, kon- vejorok elektromos vezérlését. automatikáját gyártjuk. Termékeink jelentős része a Szovjetunióba megy. Én is jártam kint legutóbb a le- ningrádi orvosi műszergyárban. Ott felénél tart egy festősor szerelése. Hogy mit tapasztaltam kint? A helyi szakemberek mindent meg akarnak tudni tőlünk a gépekről. Ez természetes, mert később ők üzemeltetik a berendezést. Mi segítünk, amit tudunk. Cserébe elvisznek a város minden jelentős helyére. kedvesek, törődnek velünk.

De nemcsak a HAFE-sok segítenek megérteni egy-egy berendezés működtetését. A művezető szerint legalább annyit tanulnak ők is a szovjet beruházás során. Ugyanis gyakran felmerülnek közben olyan problémák, amire a csabai gyárban nem is gondoltak. Természetesen, igyekeznek mindent megoldani és a tapasztalatokat beépíteni munkájukba.

♦

Tóth Sándor elektroműszerész éppen egy irányító- berendezés dobozát szereli. Fél füllel hallotta, miről beszéltünk a művezetővel, most

kiegészíti személyes tapasztalataival:

— Megfigyelhető, hogy egyre igényesebbek a szovjet vevők, gyakran lépnek fel plusz igényekkel. Például. hogy egy irányítószek- rénybe érzékenyebb mérőműszert építsünk be. Tavaly két hónapot töltöttem kint, valóban sokat lehetett tanulni. Büszkék vagyunk a gyártmányainkra, hogy a Szovjetunióba exportálunk. De még büszkébbek lennénk, ha a tőkés piacon többet adnánk el. Ennek egyszerű az oka. jelezné a jó minőséget. és anyagilag is jobban járnánk.

Korábban gyakran panaszkodtak a HAFE-sok. hogy késve kapják meg az egyes alkatrészeket. részegységeket.

— Javult a helyzet — mondja Tóth Sándor —. most már ütemesebb a szállítás, ezt mi, szerelők tudjuk a legjobban. Mindig van munkánk, nem kell annyit hajrázni a késő alkatrészek miatt, mint régebben. Hogy érezzük-e a zsebünkön az exportsikereket? Esetenként, de nem általánosan. Én hét éve vagyok itt. a munkám változatos, nem panaszkodhatok. De szükség van egy kis keresetkiegészítésre, másodállásban gépkocsivezetést oktatok.

♦

Ketteshez közeleg az óramutató, hárman már „letették a lantot”, a műhely egyik asztala mellett pihennek. Molnár Imre csoport- vezető a melegre panaszkodik :

— Elfáradtam tőle, na és a heti munkától. Jól. gördüUrsz József művezető

Fotó: Fazekas László

lékenyen ment minden a héten. Amikor van mit szerelni, nincs gond. Ha valamelyik részegység késik és szorít a kapca, kezdődik a kapkodás. Ügy értem, igyekszem magam összekapni, hogy minden időben kész legyen.

A másik két fiatalember, Gedó Gábor és Szél Sándor két éve dolgozik ezen a helyen. Jól érzik magukat a műhelyben, azt viszont kifogásolják, hogy rossz a terem szellőzése és a fénycsővilágítástól hamar kifárad a szemük. Néha — amikor rutinmunkán dolgoznak — jókat beszélgetnek, különben nagyon oda kell figyelni. Gedó Gábor érdekes észrevételt tesz:

— Két éve vonultam be. és amikor az idén visszajöttem, feltűnt, hogy sokat javult a munkafegyelem, a szervezettség. Azt hiszem, mindenki jobban odafigyel arra, amit csinál. Az biztos, hogy hibázni nem érdemes, mert úgyis kibukik, ki követte el. Ügy lehet fogalmazni, érvényes ránk, hogy a munkánk mellé a nevünket adjuk.

Kicsit ejbeszélgetünk még. ki mivel tölti a hét végét. Látni a három fiatalemberen. hogy fáradtak, rájuk fér egy kis pihenés.

♦

Valentényi Attilával, a gyár megbízott főmérnökével az irodában ülünk le. Azzal kezdi, hogy megmagyarázza, miért panaszkodtak a szerelők a műhely zsúfoltságára :

— A szocialista országok közül egyedül mi gyártunk ilyen nagy szériában festő- berendezésekhez, konvejo- rokhoz irányítóberendezéseket. Az államközi szerződés- sek 1990-ig biztosítják számunkra a munkát. Termelési értékünk a terv szerint jelentősen emelkedik majd, ezért is kellett megerősíteni a gyár lelkét jelentő elektromos gyártóvonalat. Ez az oka a viszonylagos zsúfoltságnak. Termékeink 70—80 százaléka a Szovjetunióba kerül, gyakran^ járnak ki a munkások szerelni, örülünk, hogy ők is érzik, javult a szervezettség és a minőség. Az első fél évünket sikeresnek mondhatom, hiszen tízmillió forinttal nagyobb árbevételt értünk el. mint terveztük.

M. Szabó Zsuzsa

Szél Sándor, Gedó Gábor és Molnár Imre

Keszthelyen megnyílt a Georgikon nyári egyetem

A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem dísztermében tegnap — nagyszámú hazai és külföldi érdeklődő jelenlétében — megnyílt a Georgikon nyári egyetem. A mezőgazda- sági tudományok iránt érdeklődő szakemberek és kutatók a tíznapos kurzuson a magyarországi sertéshústermelés, a nemesítés és intenzív sertéshizlalás módszereivel, eredményeivel és szakmai problémáival ismerkednek. A hallgatóság a tájékoztatók, előadások és konzultációk mellett az egyetemi kísérleti telepeken, valamint a szomszédos Sármelléki termelőszövetkezetben a gyakorlatban is tanulmányozhatja a sertéstenyésztés, -tartás és -hizlalás módszereit. A nyári egyetem szervezői gazdag kulturális programról is gondoskodnak.

Fácánfuttatás

önállósítják a hét-nyolchetes előnevelt fácánokat a Bács-Kiskun megyei vadásztársaságok, erdészetek, amelyek az idén ismét 40 ezer mesterségesen nevelt fácánt engedtek, illetve engednek szét a vadas területeken. Több helyütt a rendkívüli júliusi hőség miatt vártak a vadszárnyasok kihelyezésével, s így most szépen fejlett, ám túlon-túl szelíd, az ember közelségéhez szokott fácánhad kerül a mezőkre. Kecskemét környékén, ahol a helyi Petőfi Vadásztársaság területenként 300—400 fácánt futtat szét ezekben a napokban, éjjel-nappal figyelemmel kísérik a szárnyasok sorsát, éjszaka fényforrásokkal riasztják a ragadozókat, napközben pedig puskás vadőrök vigyázzák őket. A most következő vadászati idényben tilos lesz a fácánok kilövése, mivel a kihelyezett 3000 vadmadarat a törzsállomány gyarapítására szánták.

Miről ír a Kertészet és Szőlészet?

Megjelent a Kertészet és Szőlészet 32. száma. ízelítő a1 cikkek közül: a kajszihelyzet ellentmondásosságáról szól Mádi Dezső és Pór József írása. Kajsziexportunk a korábbi 10—18 ezer tonnáról 2—6 ezer tonnára zuhant. Ennek oka többek között a termelési kedv csökkenésében, az igen alacsony termelői árakban is keresendő. Míg a termelési költségek ugrásszerűen nőttek az utóbbi években, addig a kajszi termelői ára alig változott — írja cikkében a szerzőpáros.

A laboratóriumi talajvizsgálatról szól Kulcsár Meny- hártné írása. Szőlő- és gyümölcstelepítés előtt a kiskertekben is érdemes meggyőződni a talaj állapotáról, s arról, milyen és mennyi trágyát kell adnunk, hogy az évtizedekig megmaradó gyümölcsfa és szőlőtőke rendszeresen teremjen. Sokan azért ódzkodnak 'a talajvizsgálattól, mert nem tudják, hogyan vegyék a talajmintát, s hova küldjék el a zacskónyi talajt vizsgálat céljára, holott — mint a cikkből kiderül — az országban minden megyében van egy vagy több olyan

laboratórium, ahol díjazás ellenében vállalkoznak talaj- vizsgálatra.

Az intenzív növényvédelemnek egyik gyakori következményéről, a nehezen induló, lassú, leálló és tökéletlen erjedéséről ír Edelénvi Miklós.

Ezenkívül az újabban minősített csemegekukorica-fajtákról. az ecetes paprika el- tevéséről, az eldobásra ítélt görögdinnyehéj hasznosításáról, a különlegesen szép liát- riszról, fóliasátrak őszi hasznosításáról. apróhagymák ültetéséről a virágoskertben és számos más érdekes témáról olvashatnak ebben a számban.