Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

1983. augusztus 10-, szerda o Alumínium és beton ESD^— Az energiatakarékos olvasztókemence Az egyik könnyű, a másik nehéz anyag. Alumínium és beton. Ezzel dolgoznak Gyu­lán, a Betonáru Szakipari Szolgáltató Vállalatnál. A kettő közül az alumínium a fontosabb. A megyében mindössze két alumínium- öntöde van, egyik a gyulai. Az utóbbi' időben ennél a terméknél is megfigyelhető volt a dekonjunktúra. Nem „mentek” azok a termékek, amelyeket korábban gyártot­tak.'így a vállalat vezetői új piacok és termékek után néztek. Tavaly már némi fellendülés volt tapasztalha­tó. az idén pedig szinte egé­szen jól mennek a dolgok. Igaz, sikerült kialakítani egy ideálisnak mondható ter­mékösszeállítást, ennek ered­ményeként az első fél évben az alumíniumöntödében 5» százalékkal többet termeltek, mint tavaly a hasonló idő­szak alatt. Kénytelenek vol­tak itt is a piachoz igazod­ni. Egy korábban megbízha­tónak ítélt és hosszú távra biztos üzletnek látszó NSZK cég — amely több mint egy évtizeden át volt megrende­lője a gyulaiaknak —, „be­dobta a törülközőt”, s így a gyulai vállalat elesett az alumínium-, olaj- és gáz­égőházak gyártásától. Ojabb cégek után kellett nézni. Sze­rencsére hamar találtak egy megfelelőnek látszó part­nert, ez is egy nyugatnémet cég, Európa legnagyobb épü- letzsalu-gyártó vállalata, amely állványszorító kap­csokat rendelt alumíniumból. Az exporton kívül termé­szetesen nagy gondot fordí­tanak a belföldi piac meg­őrzésére, bővítésére. Legna­gyobb hazai megrendelőjük a Rába gépgyár, amelynek immár két éve gyártanak nagyobb mennyiségben Rá­ba motorokhoz olajteknőt és tengelykapcsolóházat. A gyu­lai gyártmányok kitűnő mi­nőségűek, és éppen ezért olyan nagy mennyiséget ren­delnek belőlük, hogy egye­lőre ki sem tudják elégíteni. A gyárnak kétszer annyira lenne szüksége, mint ameny- nyit jelenleg kapnak. A megrendelők közé tar­tozik még a Mezőgép gyulai gyára is, amelynek főleg fű- nyírógépvázat gyártanak, de dolgoznak az Országos Bá­nyagépgyártó Vállalatnak is. így aztán nem csoda, ha a vállalatnál az első fél év­ben több mint 12 és fél mil­lió forint értékű terméket állítottak elő, a tavalyi 8 millió forint értékűvel szem­ben. A vállalatnál eddig sem voltak rosszak a hatékonysá­gi mutatók, amelyek a kö­zeljövőben egy újítás beve­zetésével tovább javultak. A régebbi típusú kemencék óránként csaknem 100 köb­méter gázt fogyasztottak. Az újítással korszerűsített ke­mencék ezzel szemben mind­össze 40—50 köbméter gáz­zal működnek, s kapacitásuk semmivel sem kisebb a ha­gyományos kemencéknél. Szükség is van a hatékony­ságra, a temelékenység fo­kozására. Még maguk a vál­lalat vezetői is csak bizonyos óvatossággal újságolják, hogy egy nagyszabású üzlet van kilátásban, ha sikerülne nyélbe ütni. Ugyanis az egyesült államokbeli cég ér­deklődött a gyulai alumíni­umöntöde munkája felől, és kilátásba helyezte, ha sike­rülne a megegyezés, szeret­ne egy egymillió dolláros üzletet kötni!! Jelenleg előrehaladott tár­gyalások folynak a Csepel Autógyárral. A nagyvállalat Amerikába exportált Diesel- motorjainak alumíniumházát szeretnék Gyulán elkészíttet­ni. Ebből most gyártanak egy 20-darabos nullszériát, és ha a megrendelők elége­dettek lesznek a minőségé­vel, évi ezret rendelnek be­lőle. Ami a betonárut illeti, itt sajnos csökkent a közületek igénye, és ezt a lakosságnak gyártott árukkal szeretnék elérni. A magánerős családi házak építési kedvének fo­kozódásával megnőtt az igény a különféle kerítésele­mek iránt. De viszik a jár­dalapokat is és egyéb, beton­ból készült termékeket. A választék itt megfelelőnek mondható, hiszen az arány­lag nem nagy létszámú üzemben mintegy 25-féle be­tonterméket állítanak elő. Már említettük a hatékony­ság növekedését, nos, ezt leg­jobban azzal lehet igazolni, hogy fél év alatt 2,7 millió forintos nyereséget produ­káltak, amit ha összehason­lítunk a tavaly első fél év­ben elért 400 ezer forinttal, akkor szembetűnő a javulás. A vállalat vezetői és dolgo­zó kollektívája reméli, hogy ez a fejlődés a második fél évben sem fog fékeződni. Kép, szöveg: Béla Ottó Készülnek a betonelemek Beszélgetések exportról és minőségről / II gyár „lelkében” Első látásra kellemes mun­kahelynek tűnik a békéscsa­bai Hajtóművek és Festőbe­rendezések 3. számú gyárá­nak Berényi úti elektromos műhelye. Igaz, az eső előtti fülledtség érezhető a hatal­mas teremben, azonban vi­szonylag csend van, annak ellenére, hogy jó néhányan a szerelőasztalok mellett te-N vékenykednek. Ursz József művezető tá­jékoztat: — Festőberendezések, kon- vejorok elektromos vezérlé­sét. automatikáját gyártjuk. Termékeink jelentős része a Szovjetunióba megy. Én is jártam kint legutóbb a le- ningrádi orvosi műszergyár­ban. Ott felénél tart egy fes­tősor szerelése. Hogy mit ta­pasztaltam kint? A helyi szakemberek mindent meg akarnak tudni tőlünk a gé­pekről. Ez természetes, mert később ők üzemeltetik a be­rendezést. Mi segítünk, amit tudunk. Cserébe elvisznek a város minden jelentős he­lyére. kedvesek, törődnek ve­lünk. De nemcsak a HAFE-sok segítenek megérteni egy-egy berendezés működtetését. A művezető szerint legalább annyit tanulnak ők is a szov­jet beruházás során. Ugyan­is gyakran felmerülnek köz­ben olyan problémák, amire a csabai gyárban nem is gondoltak. Természetesen, igyekeznek mindent megol­dani és a tapasztalatokat be­építeni munkájukba. ♦ Tóth Sándor elektromű­szerész éppen egy irányító- berendezés dobozát szereli. Fél füllel hallotta, miről be­széltünk a művezetővel, most kiegészíti személyes tapasz­talataival: — Megfigyelhető, hogy egyre igényesebbek a szov­jet vevők, gyakran lépnek fel plusz igényekkel. Példá­ul. hogy egy irányítószek- rénybe érzékenyebb mérő­műszert építsünk be. Tavaly két hónapot töltöttem kint, valóban sokat lehetett tanul­ni. Büszkék vagyunk a gyártmányainkra, hogy a Szovjetunióba exportálunk. De még büszkébbek lennénk, ha a tőkés piacon többet ad­nánk el. Ennek egyszerű az oka. jelezné a jó minősé­get. és anyagilag is jobban járnánk. Korábban gyakran panasz­kodtak a HAFE-sok. hogy késve kapják meg az egyes alkatrészeket. részegysége­ket. — Javult a helyzet — mondja Tóth Sándor —. most már ütemesebb a szál­lítás, ezt mi, szerelők tud­juk a legjobban. Mindig van munkánk, nem kell annyit hajrázni a késő alkatrészek miatt, mint régebben. Hogy érezzük-e a zsebünkön az exportsikereket? Esetenként, de nem általánosan. Én hét éve vagyok itt. a munkám változatos, nem panaszkod­hatok. De szükség van egy kis keresetkiegészítésre, má­sodállásban gépkocsivezetést oktatok. ♦ Ketteshez közeleg az óra­mutató, hárman már „letet­ték a lantot”, a műhely egyik asztala mellett pihen­nek. Molnár Imre csoport- vezető a melegre panaszko­dik : — Elfáradtam tőle, na és a heti munkától. Jól. gördü­Ursz József művezető Fotó: Fazekas László lékenyen ment minden a héten. Amikor van mit sze­relni, nincs gond. Ha vala­melyik részegység késik és szorít a kapca, kezdődik a kapkodás. Ügy értem, igyek­szem magam összekapni, hogy minden időben kész le­gyen. A másik két fiatalember, Gedó Gábor és Szél Sándor két éve dolgozik ezen a he­lyen. Jól érzik magukat a műhelyben, azt viszont kifo­gásolják, hogy rossz a terem szellőzése és a fénycsővilá­gítástól hamar kifárad a sze­mük. Néha — amikor rutin­munkán dolgoznak — jókat beszélgetnek, különben na­gyon oda kell figyelni. Ge­dó Gábor érdekes észrevételt tesz: — Két éve vonultam be. és amikor az idén visszajöt­tem, feltűnt, hogy sokat ja­vult a munkafegyelem, a szervezettség. Azt hiszem, mindenki jobban odafigyel arra, amit csinál. Az biztos, hogy hibázni nem érdemes, mert úgyis kibukik, ki kö­vette el. Ügy lehet fogalmaz­ni, érvényes ránk, hogy a munkánk mellé a nevünket adjuk. Kicsit ejbeszélgetünk még. ki mivel tölti a hét végét. Látni a három fiatalembe­ren. hogy fáradtak, rájuk fér egy kis pihenés. ♦ Valentényi Attilával, a gyár megbízott főmérnöké­vel az irodában ülünk le. Azzal kezdi, hogy megma­gyarázza, miért panaszkod­tak a szerelők a műhely zsú­foltságára : — A szocialista országok közül egyedül mi gyártunk ilyen nagy szériában festő- berendezésekhez, konvejo- rokhoz irányítóberendezése­ket. Az államközi szerződés- sek 1990-ig biztosítják szá­munkra a munkát. Termelési értékünk a terv szerint je­lentősen emelkedik majd, ezért is kellett megerősíteni a gyár lelkét jelentő elekt­romos gyártóvonalat. Ez az oka a viszonylagos zsúfolt­ságnak. Termékeink 70—80 százaléka a Szovjetunióba kerül, gyakran^ járnak ki a munkások szerelni, örülünk, hogy ők is érzik, javult a szervezettség és a minőség. Az első fél évünket sikeres­nek mondhatom, hiszen tíz­millió forinttal nagyobb ár­bevételt értünk el. mint ter­veztük. M. Szabó Zsuzsa Szél Sándor, Gedó Gábor és Molnár Imre Keszthelyen megnyílt a Georgikon nyári egyetem A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem dísztermében tegnap — nagyszámú hazai és külföldi érdeklődő jelenlétében — megnyílt a Georgikon nyári egyetem. A mezőgazda- sági tudományok iránt érdeklődő szakembe­rek és kutatók a tíznapos kurzuson a ma­gyarországi sertéshústermelés, a nemesítés és intenzív sertéshizlalás módszereivel, ered­ményeivel és szakmai problémáival ismer­kednek. A hallgatóság a tájékoztatók, elő­adások és konzultációk mellett az egyetemi kísérleti telepeken, valamint a szomszédos Sármelléki termelőszövetkezetben a gyakor­latban is tanulmányozhatja a sertéstenyész­tés, -tartás és -hizlalás módszereit. A nyári egyetem szervezői gazdag kulturális prog­ramról is gondoskodnak. Fácánfuttatás önállósítják a hét-nyolchetes előnevelt fá­cánokat a Bács-Kiskun megyei vadásztársa­ságok, erdészetek, amelyek az idén ismét 40 ezer mesterségesen nevelt fácánt engedtek, illetve engednek szét a vadas területeken. Több helyütt a rendkívüli júliusi hőség mi­att vártak a vadszárnyasok kihelyezésével, s így most szépen fejlett, ám túlon-túl sze­líd, az ember közelségéhez szokott fácán­had kerül a mezőkre. Kecskemét környékén, ahol a helyi Petőfi Vadásztársaság terüle­tenként 300—400 fácánt futtat szét ezekben a napokban, éjjel-nappal figyelemmel kísé­rik a szárnyasok sorsát, éjszaka fényforrá­sokkal riasztják a ragadozókat, napközben pedig puskás vadőrök vigyázzák őket. A most következő vadászati idényben tilos lesz a fácánok kilövése, mivel a kihelyezett 3000 vadmadarat a törzsállomány gyarapítására szánták. Miről ír a Kertészet és Szőlészet? Megjelent a Kertészet és Szőlészet 32. száma. ízelítő a1 cikkek közül: a kajszihelyzet ellentmondásosságáról szól Mádi Dezső és Pór József írása. Kajsziexportunk a ko­rábbi 10—18 ezer tonnáról 2—6 ezer tonnára zuhant. Ennek oka többek között a termelési kedv csökkenésé­ben, az igen alacsony terme­lői árakban is keresendő. Míg a termelési költségek ugrásszerűen nőttek az utóbbi években, addig a kaj­szi termelői ára alig válto­zott — írja cikkében a szer­zőpáros. A laboratóriumi talajvizs­gálatról szól Kulcsár Meny- hártné írása. Szőlő- és gyü­mölcstelepítés előtt a kisker­tekben is érdemes meggyő­ződni a talaj állapotáról, s arról, milyen és mennyi trá­gyát kell adnunk, hogy az évtizedekig megmaradó gyü­mölcsfa és szőlőtőke rendsze­resen teremjen. Sokan azért ódzkodnak 'a talajvizsgálat­tól, mert nem tudják, ho­gyan vegyék a talajmintát, s hova küldjék el a zacskónyi talajt vizsgálat céljára, holott — mint a cikkből kiderül — az országban minden megyé­ben van egy vagy több olyan laboratórium, ahol díjazás ellenében vállalkoznak talaj- vizsgálatra. Az intenzív növényvéde­lemnek egyik gyakori követ­kezményéről, a nehezen in­duló, lassú, leálló és tökélet­len erjedéséről ír Edelénvi Miklós. Ezenkívül az újabban mi­nősített csemegekukorica-faj­tákról. az ecetes paprika el- tevéséről, az eldobásra ítélt görögdinnyehéj hasznosításá­ról, a különlegesen szép liát- riszról, fóliasátrak őszi hasz­nosításáról. apróhagymák ül­tetéséről a virágoskertben és számos más érdekes té­máról olvashatnak ebben a számban.

Next

/
Thumbnails
Contents