Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS R MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. AUGUSZTUS 10., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVIU. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM Kubai pártdelegáció megyénkben Fogadás a megyei pártbizottságon Fotó: Veress Erzsi A szombaton hazánkba ér­kezett kubai pártküldöttség tegnap, augusztus 9-én két­napos látogatásra érkezett Békés megyébe. A négytagú delegációt Julian Rizo Alva- rez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára vezeti. Tagjai: Ro­berto Martinez, a Központi Bizottság mezőgazdasági osz­tályának helyettes vezetője. Dantei Fajarád, a mezőgaz­dasági minisztérium főosz­tályvezetője, Israel Tamajo, a Központi Bizottság mun­katársa. A kétnapos prog­ramra elkísérte a küldött­séget Takács' József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának gazdaságpolitikai osz­tályán dolgozó munkatársa. Nagy Imre, a havannai ma­gyar nagykövetség első tit­kára. valamint Maria de Carmen Lobaco, a nagykö­vetség tanácsosa. A kubai pártküldöttséget a Békés megyei pártbizottsá­gon Csatári Béla és Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkárai, valamint Kiss Sán­dor osztályvezető fogadták. Csatári Béla rövid köszön­tőjében örömét fejezte ki abból az alkalomból, hogy a kubai párt képviselői me­gyénkbe is ellátogattak. A kubai népnek képviselői ál­tal gratulált ahhoz a törek­véshez, amely az 1980. évi II. kongresszuson Kuba szo­cialista fejlődésének útjait jelölte meg. Ezt követően a megye gazdaságpolitikai tit­kára szűkebb hazánk általá­nos helyzetéről, a Viharsa­rok munkásmozgalmáról, az itt élő nemzetiségek életéről, a településrendszerről, befe­jezésül a mezőgazdaság szer­kezetéről, termeléséről szólt. Délután a Békéscsabai Ag­ráripari Egyesülés székházé­ba, majd az agrokémiai központba látogattak el a vendégek. Innen pedig az újkígyósi Aranykalász Ter­melőszövetkezetbe, a nagy­üzemi és a háztáji termelésé­vel ismerkedhettek meg. Ma gyulai programon vesz­nek részt a latin-amerikai vendégek, innen a köröstar- csai termelőszövetkezetben a libatenyésztéssel, majd dél­után a Szarvasi Állami Tan­gazdaságba, az Öntözési Ku­tató Intézetbe tesznek láto­gatást. Ezzel a pártküldött­ség Békés megyei programja véget ér. de a hét többi nap­jain újabb mezőgazdasági üzemekbe, kutatóintézetekbe látogatnak el. sz. J. Mezőgazdaság és a vízgazdálkodás A vízgazdálkodás és a mezőgazdasági termelékenység összefüggéseiről kezdődött kedden Szarvason négynapos nemzetközi tudományos tanácskozás? amelyen kétszáz — köztük félszáz külföldi — szakember vesz részt. A Magyar Agrártudományi Egyesület növénytermesztési társasága és más szervek által rendezett konferenciát a szarvasi főiskolán Láng István akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese nyitotta meg, s az első napon elő­adást tartott H. Martin Horning, a FAO vízgazdálko­dási szolgálatának vezetője is. Az egész világon drága az öntözés, ám míg hazánkban az utóbbi időben csökkent a termőföld vízháztartásának mesterséges csapadékkal való egyensúlyban tartása, világ­méretekben növekszik az ön­tözött területek aránya — állapították meg a kutatók. Hogy a növényeknek mit je­lent a víz, bizonyítja egy ha­zai kukoricatermesztési pél­da. 1973—75-ben csapadékos idő volt, s négy tonnáról öt­re növekedett a hektáron­kénti hozam, aztán 1976- ban a 30—40 milliméterrel kevesebb csapadék miatt 3,8 tonnára esett vissza a ter­melés. Óriási vízigényre utal, hogy 300—1000 liter vízre van szüksége a növénynek egy kiló száraz anyag előál­lításához. A mezőgazdasági termelés világméretű fejlesztésének feltétlen szüksége (jelenleg négyszázmillió ember éhe­zik) teszi fontos feladattá az ésszerűbb vízgazdálkodást (vízrendezést és öntözést). Mint H. M. Horning, a FAO egyik vezető szakembere megállapította: a drága be­ruházásokat nagy hozamú fajták termesztésével lehet gazdaságossá tenni. Mivel az ezredfordulóra az egész vi­lágon elfogy a művelésbe bevonható föld, a gyarapodó emberiség élelmezését csak a hatékonyabb földhasználat oldja meg. A termésnövelés egyik legfontosabb tényezője az öntözés, hiszen az ugyan­csak lényeges műtrágyahasz­nálat hatékonysága is függ a mesterséges csapadéktól. (Az egyik hazai kutató a kukori­cánál az öntözés eredménye­ként 15—20 százalékkal jobb tápanyag-hasznosulást muta­tott ki-) Mivel hazánkban hónapok óta aszály sújtja a mezőgaz­daságot, különösen időszerű a szarvasi konferencia. Ma­gyarországon a termőföldek kétharmadánál csak mester­séges úton biztosítható a vízháztartás egyensúlya. A vízrendezés és talajjavítás a hetvenes évek közepéig a domb- és hegyvidékeken el­aprózva folyt, s nem a bel­vízzel sújtott, kitűnő termő­képességű síkföldi térségek­ben. Az 5. ötéves tervben már egy-egy területre össz­pontosítva az utóbbi termő­földeken kezdődhetett meg a ma is tartó nagyszabású me­lioráció. Az öntözés költsé­geinek a megnövekedése mi­att sok gazdaság felszámolta berendezéseit, pedig bizton­ságosan és többet víz nélkül nem termelhet a mezőgazda­ság. A szakemberek vélemé­nye szerint át kell értékelni az öntözéspolitikát: ha nö­velni akarjuk a termelést — az ezredfordulóig 80 száza­lékkal —, biztosítani kell a vízháztartás egyensúlyát. A szarvasi konferencia magyar, NSZK-beli, csehszlo­vákiai, lengyelországi, szov­jet, indiai, s több más or­szágból való résztvevői szer­dán folytatják a tanácsko­zást (az eszmecsere két nap­ján összesen nyolcvan elő­adás hangzik el), majd csü­törtökön és pénteken or­szágjárásra indulnak. A ta­nulmányutakon egyebek közt Kiskörére, Balatonboglárrá és a Tokaj-Hegyaljára láto­gatnak a hazai és külföldi szakemberek, ismerkedni a gyakorlatban a magyar me­zőgazdaság vízgazdálkodási újdonságaival. Spanyol pártküldöttség hazánkban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára a KB székházában fo­gadta a Spanyol Kommunis­ta Párt valenciai tartományi bizottságának küldöttségét, amely Juan Pedro Zamorá- nak, az SKP Központi Bi­zottsága tagjának vezetésé­vel augusztus 2—9. között tartózkodott hazánkban. A spanyol pártküldöttség az MSZMP Csongrád megyei bizottságának vendégeként megismerkedett a megye po­litikai és gazdasági életének néhány kérdésével. Az SKP valenciai tartományi bizott­ságának delegációjával meg­beszélést folytatott Komócsin Mihály, az MSZMP KB tag­ja. a Csongrád megyei párt- bizottság első titkára. Nemzetiségi olvasótábor A Duna menti Bár köz­ségben tegnap bezárta ka­puit a nemzetiségi nyelvmű­velő tábor, ahol a nyár fo­lyamán százhúsz szerb-hor- vát, illetve német ajkú gye­rek töltött tíz-tíz napot. A nemzetiségi településeken élő kisdiákok irodalmi anyanyel­vűkkel és népi hagyománya­ikkal ismerkedtek, s ösztön­zést kaptak arra is, hogy ápolják tájnyelvüket, és őrizzék sajátos helyi szoká­saikat. A tábor kis lakói ta­lálkoztak a nemzetiségi szö­vetségek vezetőivel, és a ha­zánkban élő nemzetiségi írókkal, költőkkel. Érdeklő­désüknek megfelelően irodal­mi, színjátszó, riporteri, hon­ismereti és hagyománykuta­tó szakcsoportokban dolgoz­tak szakemberek irányításá­val. Nemzetiségi közművelő­dési intézményeket kerestek fel és nemzetiségi nyelvterü­letekre kirándultak. 1976 óta szerveznek dél­szláv, illetve német olvasó­tábort a Duna mellékén; az országban ez a legrégibb nyári találkozósorozata a nemzetiségi gyerekeknek. A nyelvművelő táborokban ed­dig körülbelül ezer lány és fiú ismerkedett meg irodal­mi anyanyelvével. Nyolcszáz éves zselici falu Nyolcszáz éves a zselici dombok között megbúvó Al­mamellék. III. Béla király uralkodása alatt — 1183-ban — kelt oklevél említi elő­ször a nevét, attól az évtől számítják tehát a falucska fennállását. Minden telepü­lés történetében tekintélyes kornak számít nyolc évszá­zad, még inkább így van ez a mostoha természeti adott­ságú Zselicben. Az almamellékiek felku­tatták, feldolgozták a falujuk történetét. Tudják, hogy ere­detileg Almatő volt a neve, ami azt jelentette, hogy az Almás folyócska tövén, azaz mellékén fekszik a település. Az évszázadok folyamán há­rom nép fiai — magyarok, horvátok és németek — lak­tak a szép fekvésű zselici völgyben, ma is több nyelvű a község. A Hajtóművek és Festőberendezések 3. számú, békéscsabai gyára jelentős szerepet vállal a szocialista exportban — ter­mékeik 70—80 százaléka a Szovjetunióba kerül. Természe­tes, hogy dolgozóik is gyakran utaznak a baráti országba. Erről és a termékek minőségéről szól riportunk az 5. olda­lon. Képünkön: Tóth József az irányítódobozzal Fotó: Fazekas László Tisztavatás, vízi- és légiparádé, tűzijáték Sajtótájékoztató az augusztus 20-i ünnepségről Immár hagyományosan — Budapesten a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen avatják néphadseregünk új tisztjeit. Ismét megrendezik a Parla­ment előtti Duna-szakaszon a vízi- és légiparádét, este pedig a színpompás tűzijáték nyújt látványosságot — tájé­koztatták az újságírókat tegnap a magyar néphadse­reg, a Magyar Honvédelmi Szövetség és a KISZ Ifjú Gárda Országos Parancsnok­sága a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. A már esztendők óta kiala­kult programnak megfelelő­en az ünnepnapon délelőtt 10 órakor kezdődik a tisztava­tás a Parlament és az álla­mi zászló előtt. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégium idén vég­zett hallgatói 1979-ben kezd­ték meg tanulmányaikat, és négy esztendő alatt nemcsak katonai ismereteket sajátí­tottak el, hanem különböző szakképesítéseket is szerez­tek. A tisztavatást követően 11.30 órakor kezdődik a vízi- és légiparádé, amelynek ren­dezője a Magyar Honvédel­mi Szövetség budapesti szer­vezete. Az idén 22. alkalom­mal veszik birtokukba a Du­nát és légterét a Parlament előtt a Magyar Honvédelmi Szövetség sportolói, az MHSZ-szel együttműködő szervezetek képviselői. A né­zők megismerkedhetnek a magyar néphadsereg és az MHSZ technikai eszközeinek egy részével. ízelítőt kapnak a fiatalok, a sportolók tech­nikai ismereteiből, abból, hogy a vízen és a levegőben nagy felkészültséget, ügyes­séget kíván a korszerű tech­nika kezelése. A fanfárok hangjai után a Magyar Népköztársaság és az MHSZ címerével, nemzeti és vörös zászlókkal díszített szárnyashajók nyitják meg a vízi felvonulást a Dunán. A nyitóképet követően zászlós motorcsónakok, vízibuszok, s átkelőhajók úsznak majd a vízen. A hajókon a felsza­badulás 38., az alkotmány törvénybe iktatásának 34. és az MHSZ megalakulásának 35. évfordulóját köszöntő jel­mondatok, a béke, a barát­ság, az internacionalizmus gondolatát kifejez.ő dekoráci­ók, feliratok láthatók majd. Ez alkalommal sem hiá­nyoznak majd a Duna fölött a zászlós helikopterek, a mo­toros és a vitorlázó repülő­gépek és a magyar néphad­sereg nagy sebességű gépei. Az érdeklődők megtekint­hetik a Delfin típusú repülő­gépek egyéni és kötelékrepü- ,lését, miközben a vízen a magyar néphadsereg úszó és szállító járművei és a flot­tilla egységei vonulnak fel. Ezek sorát a tűzoltóhajó zár­ja, amely évek óta nem sze­repelt a víziparádén. A mű­repülők gyakorlata után az MHSZ modellezők rádióirá­nyítású repülőmodell-bemu- tatója következik. Őket a vízisíelők követik a Margit- híd—Lánchíd közötti Duna- szakaszon. A parádé leglát­ványosabb színfoltjának az ejtőernyősök bemutatója ígérkezik: láthatók majd a deszant- és célba ugrások, kupola- és csillagalakzatban megformálva. A deszantug- rások befejeztével hat sár­kányrepülő mutatja be gya­korlatát. A dunai vízi- és lé­giparádét az MHSZ Vilga re­pülőgépével vontatott „vi­szontlátásra" felirat zárja. A 21 órakor kezdődő tűzi­játék — ígérik — színpom­pás fénykoronát varázsol majd Budapest fölé. A Nit- 'rokémia Ipartelepek dolgo­zói és a magyar néphadse­reg katonái különös gonddal készítették elő az alkotmány­napi tűzijátékot. A röppen­tyűket és a bombákat ha­gyományos helyükről, a gel­lérthegyi citadelláról, a ke­leti sétányteraszokról, vala­mint a Gellért rakparton el­helyezett kilövőállomásokból bocsátják fel. A tűzijáték rendezői az idén is gondos­kodtak új látványosságról: arany- és ezüstlepkét, vala­mint napkorongot formáznak meg petárdáikkal. A félórás programban felhasználásra szánt robbanóanyag súlya meghaladja a tíz tonnát. Több mint 1600 különböző méretű és színhatású bomba kilövését tervezik. A tűzből formált vízesést 1600 speciá­lis égővel varázsolják a Gellérthegy oldalára. Mint­egy ezer bíborszínfl bengál- égő színes fényével és füstjé-i vei fejeződik be a látványos tűzijáték, amelyet kiegészít több nagy teljesítményű fényszóró színes játéka. Az alkotmánynapi progra­mok mellett tájékoztatták az újságírókat a XII. orszá­gos Ifjú Gárda-szemle ren­dezvényeiről, amelyet au­gusztus 11—14. között tarta­nak Zalaegerszegen. A leg­jobb eredményeket elért if­jú gárdisták részt vesznek az augusztus 20-i rendezvénye­ken.

Next

/
Thumbnails
Contents