Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-09 / 187. szám
1983. augusztus 9-, kedd Az emberibb környezetért Békés és Arad megye kapcsolatának újabb kulturális rendezvénye látható Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeumban. Arad megyei művészek kiállítással mutatják be városépítő törekvéseiket, Építészet és iparművészet címmel, augusztus 11-ig. A román építészek, képzőés iparművészek ötletes, esztétikus és praktikus terveikkel környezetünk emberar- cúbbá formálásán fáradoznak. Fotók, makettek, festett és rajzolt tervek, a régi építészeti elemek megőrzéséről, az új és régi értékek egyeztetéséről, a sorozatgyártás gazdasági és szakmai kényszerét figyelembe vevő kiútkeresésről tanúskodnak. Megvalósult és megvalósulandó épületek mellett láthatunk elképzeléseket az úgynevezett utcabútorok formájának újrafogalmazására. Ezek a padok, buszmegállók, utcai lámpák, órák és kutak kellemes színfoltjai lehetnek a jövendő utcáinak, tereinek. A szobrászok munkái pedig a városok látványos és nevezetes pontjait jelenthetik majd. A kiállításon látható számos textília nemcsak az épületek díszítését, hanem a térelválasztás és a térszervezés funkcióját is hasznosan szolgálhatja. Reméljük, a két megye „várost álmodó” művészeinek lesz alkalma alkotó párbeszédre, s ennek eredményeit mi, városlakók használhatjuk, élvezhetjük a (kö- zeUjövőben. — út — > ? o 1. Steinhübel Zoltán: Modul I. — réz szoborterv 2. Stoicu Petru: Legenda — szoborterv 3. Móré-Sághi A.: A győzelem kapuja Fotó: Kovács Erzsébet Nemzetiségi könyvek terjesztése A hazánkban élő nemzetiségek szellemi gyarapodásának, anyanyelvi kultúrájának fontos eszközei a különböző nemzetiségi — német, szlovák, délszláv és román — nyelvű könyvek. E kiadványokat jó néhány éve a Tankönyvkiadó Vállalat gondozza, a terjesztés pedig vidéken nagyrészt a Művelt Nép, a fővárosban pedig az Állami Könyvterjesztő Vállalat feladata. A kiadó és a terjesztők gondoskodnak arról, hogy e kiadványok folyamatosan megjelenjenek, s kaphatók legyenek az üzletekben. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat Budapesten az egyik leglátogatottabb üzletét, a Liszt Ferenc téri írók boltját bízta meg a nemzetiségi kiadványok központi terjesztésével. A könyvesbolt eleven kapcsolatot épített ki és tart fenn a nemzetiségek szövetségeivel. A terjesztő vállalatok beszerzési tevékenysége a Tan- könyvkiadó éves kiadói tervére épül, s a fővárosban — a jelzett művek iránt várható érdeklődéstől függően — több száz példányt rendelnek ezekből a könyvekből. Az évente kiadott 18—20 kiadvány bérmelyikéből további példányokat közvetlenül is beszerezhet az írók boltja. Sokszor előfordul, hogy egy- egy kötetből lényegesen több talál gazdára az írók boltjában, mint amennyit az első beszerzéskor megrendeltek, bár a fővárosban és környékén nem élnek egységes csoportokban nemzetiségi lakosok, mint például Gyulán, Baján vagy Pécsett, illetve ezeknek a városoknak a környékén. A bolt e vásárlóköre elsősorban a nemzetiségi szövetségekből, valamint a budapesti nemzetiségi iskolák tanulóiból, tanáraiból kerül ki. A könyvkereskedők tapasztalata szerint szívesen vásárolják e kiadványokat az ide látogató turisták is, és — miként Kulcsár Imre, az írók boltjában forgalmazott nemzetiségi kiadványok „gazdája” elmondta — örvendetesen széles körű érdeklődés nyilvánul meg a hazai vásárlók körében is egy-egy kuriózumnak tekinthető néprajzi munka vagy művészeti kiadvány iránt. Ilyen volt többek között a hartai festett bútorokat és a Mecseknádasd-Óbánya fazekasságát bemutató kötet, az Aurel Koch művészetét tükröző album és a Pusztavám borászatát tárgyaló, szakmai szempontból is igényes kiadvány a német nyelvterületről. Népszerűek a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetségének kiadásában megjelenő naptárak, kalendáriumok is. A szlovák nyelven napvilágot látott kötetek sorában szép sikert aratott a Magyarországi szlovák népballadák, a Nagy- bánhegyesi szokások és hiedelmek című kiadvány, valamint a Kötődések címet viselő album, amely hat, Magyarországon alkotó szlovák képzőművész világát tárja az olvasó elé. A délszláv nyelvterületről kiadott művek közül nagy az érdeklődés a fiatalon, elhunyt Vujicsics Tihamér munkája, A magyarországi délszlávok zenei hagyományai című kötet iránt. A román nyelvű kiadványok között az egyik legkeresettebb Purdi Mihály vagy Simonka Péter meséi Hocopan lejegyzésében. Az írók boltja mellett az ÁKV néhány más könyvesboltjában is foglalkoznak esetenként egy-egy nemzetiségi kiadvány terjesztésével, például a zenei szakboltokban a zenei témájú könyvek forgalmazásával. A fontosabb kiadványok beszerezhetők az ország legnagyobb könyvüzletében, a budapesti Rákóczi út 14. szám alatti Fókusz Könyváruházban. Tekerőlant-készítő Tiszaalpáron A Tiszaalpáron élő népművészet mestere, Bársony Mihály tsz-nyugdíjas, közel 50 éve készít tekerőlantot, népiesen nyenyerét. Élete során eddig több mint száz hangszert készített. Ezekből többet külföldön — az USA- ban, Japánban, Finnországban, Svédországban, Angliában, Norvégiában, az NSZK- ban és Svájcban — is megvásároltak. A képen: készül a tekerőlant (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Mese a tévéről meg a postáról „Ezt írja meg! Ilyen „leg” még a Giunessbe sem került! A mi tévénk Leg... című műsorába pláne nem! Ja... Éppen a tévéről van szó! Mint vevőkészülékről!” ELŐZMÉNYEK „Másik lakásba költöztünk. Eddig nem volt tévénk. Kaptunk egyet. A lényeg: annak rendje-módja szerint bemegyek a tanács ügyfélszolgálati irodájába, hogy bejelentkezzem. Az idős előadó hölgy nagyon kedvesen azt is megkérdezi, hogy van-e tévénk, mert akkor nem kell külön elmenni a postára és azt is bejelenteni. Tessék, töltse ki ezt az űrlapot. Megtettem, s örültem: lám, hiába a sok cikk meg panasz, csak igyekeznek az illetékesek megnyirbálni a bürokráciát!. ..” HÁROM HÓNAP MÚLVA ..Mondja a feleségem: Te, csak van valami gubanc, mert még mindig nem jött előfizetési papír a tévéről. Menj már be a postára! Hát mentem! Az ügyintéző hölgy nagyon kedves volt. A következőket tudtam meg tőle. Egyrészt ők nem kaptak semmiféle papírt a tanácstól, s általában nem is kapnak. Ha igen, azt sem veszik figyelembe, mert az utasítás értelmében az nem megbízható (!) információ. Más rendszerű, mint az ő nyilvántartásuk. De ha már idejöttem, akkor töltsem ki ezt a kis kartont, a bejelentőt (ez más színű, formájú!), meg adjam oda a tévé garancialevelét. Mondom, hogy nem új a készülék. Akkor baj van — mondja ő, mert anélkül nem megy. Ez a szabály. De hát ha egyszer nincs — felelem. Na, akkor csak töltse ki. És a szabály? — buggyant ki belőlem. Áh, azzal most ne foglalkozzunk! írom a rubrikákat. Megakadok. A kérdés: a készülék üzembe helyezése. Kérdem a hölgytől: három hónappal ezelőtt volt. Ráncolja a homlokát. Meg is bánom, hogy igazmondásra tanított az anyám. Ha hazudok, akkor sima ügy. Azt mondja: akkor most fizesse ki a három hónapot, a 180 forintot. Mert hó vége van, s ha most nem teszem, akkor a következő kéthavit is már hozzászámolják. Mondom, nincs nálam pénz. Baj — feleli, de még ma, mert a hó vége. . . És az üzemeltetési engedély... De hát a tévé az működik! Nem számít, feleli, de a szabály szerint csak üzemeltetési engedéllyel lehet, amit ő majd megkér nekünk. De hát a tévénk már... — kezdem újra, mert nem értem. Mondja, ez a szabály. Jó, de nekem augusztus egytől át- utalásim nyílik az OTP-nél. Mosolyog: addig úgysem fontos a tévédíj szempontjából, amíg nincs engedély. Mondom: az OTP-ben meg azt mondták, hogy csak akkor fogadják el ennek a számlának a kifizetését, ha a posta átír. Ök nem teszik, ezt is nekem kell, ha az engedély... Mikor? Áh, az soká lesz! Addig meg járhatok ide, befizetni . . .” AZNAP ESTE, OTTHON „Na, asszony, kezdem este a beszámolót, ezt meg ezt végeztem. Mármint nem végeztem. Vagyis a következő hetekben megint kalóznézők leszünk. Eddig azért, mert nem tudtunk róla, és hittünk a tanács segítségében, most meg azért, mert engedélyünk nincs, noha befizettük az előfizetési díjat — utólag. így biztosan azt sem láthatom, amikor a tévé majd a legközelebbi Leg.. . című műsort adja. Legfeljebb bűnözök és mégis bekapcsolom?!” Közreadja: —silá— KÉPERNYŐ n tegnap gyermekei „A gyermek eredendően bűnös.” Vagy: „Életünk leghitványabb, legundorítóbb állapota a gyermekkor!” Megdöbbentő megállapítások ezek, melyeket valamikor a XVII. században fogalmaztak meg. Akkoriban nemigen voltak a figyelem középpontjában a gyerekek, sőt. Magyarázható ez a nagy gyermekhalandósággal, s azzal a szereppel, melyet a családban, a társadalomban betöltötték. Érdekes képzőművészeti ábrázolásuk is. Kicsinyített felnőttek ők a képeken, nem viselik a gyermekkor zsenge báját, önfeledt derűjét. Nevelni ? „ Csakis büntetve lehet” ... — mondták. Csütörtökön délután „A tegnap gyermekei” címmel láthattuk a televízióban azt a francia rövidfilmet, amelyben minderről szó volt. A XVIII. században aztán — folytatódik a történeti visz- szatekintés — egyre inkább fellelhető az írásokban és a képzőművészeti ábrázolásokon a ragaszkodás a gyermekhez, a családon belüli meghitt légkör . . . És idézhetnénk tovább a film által mondottakat, a nagy francia forradalmat követő időszakkal, amikor végre méltó helyük van a családban, majd ecsetelhetnénk a kapitalizmus gyermeknyomorító hatását is. Mert a film idáig vezetett minket. Sok érdekességet láthattunk ez alatt a fél óra alatt, ám ez korántsem jelenti azt, hogy tetszett a Charles Gi- rard által rendezett kultúr- és neveléstörténeti film. Ennek két oka is van. Az egyik a feldolgozás mikéntje. Előbb látunk két okos embert — ki tudja, kik ők? — akik elindítják a gondolatmenetet, aztán volt nincs beszélgetés, festmények peregnek előttünk, melyekről a narrátor mondja el a tudnivalókat. A másik ok. ami az előzőnél is súlyosabb hiba, hogy a rendező maga sem tudta, milyen mélyen akar a témával foglalkozni. Kultúrtörténeti vonatkozásban még kaphattunk néhány érdekes adalékot, ám a neveléstörténeti oldal igen vérszegényre, felszínesre sikerült. Jobb lett volna egyáltalán nem foglalkozni iskola- és óvódatörté- nettel, ha az idő rövidsége vagy más ok miatt csak eny- nyire futotta. Inkább továbbhaladhattak volna a filmkészítői e témakörben napjainkig. Egyszóval lehetett volna problémát felvetni bőven, mintegy továbbgondolkodásra biztatva a nézőt. A műsorszerkesztés érdeme, hogy a filmet követő bolognai közvetítés a nemzetközi gyermekdalfesztiválról, mintha befejezettebbé tette volna az előző filmet is. N. Ä. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Magyar orvosok a világban. (ism.) 8.55: Zenekari muzsika. 9.36: Találkozás a Hang-villában. 10.05: MR 10—14. 10.35: Menotti: Amelia bálba megy. 11.29: öt régi katonanóta. 11.39: Széchenyi István naplójából. XII/5. (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Törvénykönyv . . . 13.00: Suppé: Pajkos diákok. 14.10: Nótakettősök. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Fúvósművekből. 15.28: Winnetou. 16.00: Agay Karola operafelvételeiből. 16.29: Zengjen a muzsika. 17.05: Arcélek. 17.30: Adám Jenő: Csak titokban. 17.45: A Szabó család. 18.15: Mese. 19.15: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 20.11: Export belföldre. 20.41: Népdalok. 21.06: Malmok a Zala mentén. 21.36: Luxemburg grófja. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Rádiószínház. 23.25: Grófé: Grand Canyon. 0.10: Nóták. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Operettdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Társalgó, (ism.) 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló' természet. 13.35: Hegedűmuzsika gyerekeknek. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Örökzöld dallamok. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.47: Nótacsokor. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Tizenkét szék. XII/1. (ism.) 21.00: Az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Sanzonparádé. 10.00: Kamarazene. 11.05: Népdalkórusok. 11.29: Madrigálok. 12.00: Zenékari muzsika. 14.15: Kamarazene. 15.20: Manoh. 16.00: Szimfonikus zene. 17.21: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének énekkara énekel. 17.59: Moszkvai Csajkovszkij-ver- seny. 18.00: A Poptarisznya dalaiból. 19.35. Modern írók portréi. 19.55: Székely fonó. 20.40: Kamarazene. 21.58: Üj lemezeinkből. 22.47: Régi magyar táncmuzsika. 23.02: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKI STtJDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Tanú a mikrofon. Válogatás 30 év emlékezetes rádiós pillanataiból. Szerkesztő: Pálréti Ágoston. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Eszményi Viktória felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.25: Mekkái zarándoklat. 16.40: Kórház a város szélén. <ism.) 17.40: Kertünk, udvarunk. 18.10: Georgikon. 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Álomkereskedők. 4/4. 20.50: Stúdió ’83. 21.55: Népzene zenekarra. 22.00: Egy amerikai magyar kisváros. 22.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Tánclánc. (ism.) 20.20 :Az élet ára. 20.45: Autó-motorsport. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Atlétikai VB. BUKAREST 16.05: A festői Románia. 16.25: Ifjúsági klub. 17.00: Tudományos film. diákoknak. 17.30: Szingapúr, ma. 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: A nap, 600 másodpercben. 20.30: Nemzetközi videotéka. 21.00: Tv-ankét. 21.15: Tv-színház: Vihar előtt. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Akarni kell, merni kell. 18.45: Telestart ’82 — könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Együtt — belpolitikai adás. 20.45: Reklám. 20.50: Thomas Hardy. 21.45: Tv-napló. II. MŰSOR 15.25: Helsinki: atlétikai VB. 20.00: Népi muzsika. 20.45: Dokumentumadás. 21.30: Reklám. 21.35: Hírek. 21.40: Nyitott könyv. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Autó- versenyzők, 6 órakor: Tamás bátya kunyhója I—II.. Békéscsabai Szabadság: Johohohó. Békéscsabai Terv: Dutyi-dili. Gyulai Erkel: Ezüstnyereg. Gyulai Petőfi: A régi nyár. Orosházi Partizán: fél 6-kor: Harc a vízen, fél 8-kor: Végállomás. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Egy szoknya, egy nadrág, 22-kor: A nő illata.
