Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

1983. augusztus 2-, kedd Több sertéshús Bolyból Rekonstrukció a mezőgazdasági kombinátban Szezon a híitöházban Éj Az ország egyik legna­gyobb sertéstenyésztő gazda­ságává válik a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát a most folyó rekonstrukció eredmé­nyeként. A sertéstartást a kombi­nát törökdombi és újmajori telepeire összpontosítják. Ezek felújítására valamivel több mint százmillió forin­tot fordítanak, ám — amennyiben teljesítik az előírt feltételeket — a tel­jes költség kétharmadát ál­lami támogatásként meg­kapják. A rekonstrukció előtti esztendőben 4400 ton­na sertéshúst értékesítettek a bólyiak, a munkálatok befejezése után 5600 ton­nára nő az évi termelés, mi­közben felszámolnak több régi telepet. A termelésnö­vekedés egyik forrása a fé­rőhelyek számának gyarapí­tása. a másik a tartási fo­lyamatok összehangolása. Korábban ugyanis nem volt egyeztetve a szaporítás, a nevelés és a hizlalás, ami Korábban a mezőgazda­ságban használt vegyszerek­nek nemegyszer az ötödé is tönkrement azért, mert hiányoztak a tárolók. A veszteségek csökkentésére országszerte hozzáláttak az agrokémiai telepek hálóza­tának kiépítéséhez. A MÉM összesítése szerint eddig 30 létesítmény készült el; a korszerű tárolókban gépesí­tették az anyagmozgatást, és gondoskodtak a vegyi anya­gok helyes kezeléséről. A kedvező tapasztalatok alap­ján 12 helyen építenek újabb telepeket, ezek egy része még az idén elkészül. A telepeket a legtöbb esetben a környező gazdasá­gok és a forgalmazó válla­latok összefogásával hozták létre. A beruházási költség Különleges betontechnoló­giái eljárást alkalmaznak az inotai hűtőtorony rekonst­rukciójánál. A mintegy 44 millió forint értékű felújí­táshoz a Központi Bányá­szati Fejlesztési Intézet, az Iparterv és a dorogi szén­bánya közös találmányát al­kalmazzák. Az új. úgyneve­zett lőttbetonos eljárás — amikor is nagy nyomással mindig feszültséget okozott; ilyen nem lesz a jövőben. A régi sertéstelepek kö­zül az egyiket már korábban átadta a kombinát a szom­szédos termelőszövetkezet­nek, a másikat átalakítják baromfinevelés céljára. A harmadikat környezetvédel­mi okok miatt felszámolják Eredetileg az ormánypusztai sertéstelepet is meg akarták szüntetni, időközben azon­ban annyira fellendült a háztáji sertéstartás a kom­binát dolgozói körében, hogy intézményesen, üzemi méretekben kell gondoskod­ni hízóalapanyagról. Az át­alakított Ormánypuszta lesz tehát a kisárutermelő ága­zat malacszaporító bázisa, ahonnan évente tízezer nö­vendékállattal látják el a háztáji sertéshizlalókat. A rekonstrukció nyomán javulnak a munkakörülmé­nyek is a kombinát sertés­telepein. ugyanis elég magas, eseten­ként eléri a 60—80 millió forintot, s ez egy-egy üzem anyagi erejét meghaladná. A tárolókhoz vasúti vágány, illetve közúti hálózat vezet, és így az anyagok beszállí­tása és szétosztása nem okoz gondot. A legújabb adatok szerint a mezőgazdaság te­rületének már csaknem 30 százaléka tartozik valame­lyik agrokémiai társuláshoz, a létesítmények befogadóké­pessége azonban egyelőre még szűkös, és közvetlenül a terület 10 százalékát tud­ják ellátni. A további kész­letet a megyei AGROKER- telepekről. illetve a műtrá­gyagyárakból fuvarozzák a gazdaságokba az agrokémiai központok közvetítésével. A központok ráfizetéssel juttatják az anyagot a szer­kezetre — nagy húzó- és hajlítószilárdságot biztosít, és lehetővé teszi a cement­felhasználás csökkentését is. A bányavágatok. alagutak, hidak, gátak, épületszerkeze­tek, magas- és mélyépítésű létesítmények biztosítására alkalmas technológiával emellett 20—40 százalékos Haszonkölcsön szerződés Kölcsönös előnyökön ala­puló megállapodást írt alá a Budaflax Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat az olasz Sí 1- ci és a Filartex cégekkel. A haszonkölcsön szerződés ér­telmében az olasz fél szep­tembertől hat, jövőre pedig újabb két úgynevezett raga­dókaros szövőgépet bocsát a csillaghegyi szövőgyár ren­delkezésére. A nagy teljesítményű, 3,6 méter bordaszélességű kor­szerű szövőgépekkel a Buda­flax több és jobb minőségű farmerszövetet tud majd gyártani; a berendezéseket — amelyek a külföldi partner tulajdonában maradnak — a csillaghegyi szövőgyár öt évig térítésmentesen üzemel­tetheti. Ennek fejében vál­lalta. hogy 1988. június 30- ig évi 1000 tonna indigófes­tésű fonalat vásárol az olasz partnerektől a mindenkori világpiaci áron. működnének, ha csak a mű­trágya készletezésével fog­lalkoznának. Ezért a jöve­delmezőséget szolgáltatások­kal javítják; szállításra és rakodásra vállalkoznak, megrendelésre elvégzik a vegyszeres kezeléseket, szak­tanácsot adnak. Több helyen egyéb feladatokat is ellát­nak, például olajat tárolnak, vagy betont állítanak elő. Az újabb gyakorlat szerint a telepek beruházási prog­ramját több szakaszban va­lósítják meg, így már az el­ső egy-két évben hasznosít­hatják az épületeket és az elsőként beszerzett gépeket. Később — az anyagi lehető­ségek ismeretében — újabb helyi fejlesztéseket végez­nek, kiegészítve a létesít­ményt például szolgáltató- részleggel és a korszerű la­boratóriummal. költségmegtakarítást (érhet­nek el. Az új eljárás külföldi cé­gek figyelmét is felkeltette; a Ruhr-vidéki Walsum-bá- nyaüzem egyik irányvágatá­nak hosszabb szakaszát a magyar lőttbetonos eljárás­sal biztosították, sikerrel. A2 eljárás franciaországi alkal­mazására pedig az ottani Sobea cég megállapodást kö­tött a KBFI-vel és a Tes- coval. A Békéscsabai Hűtőház­ban javában tartanak még ugyan a rekonstrukciós mun­kálatok, de ezek ma már egyre kevésbé akadályozzák a feldolgozás folyamatossá­gát. A két éve kezdődött fel­újítás, beruházás befejező szakaszához érkezett. A hű­tőtárolók egy része határidő előtt készült el, s a korsze­rűsített gyorsfagyasztó sem okoz a tavalyihoz hasonló zavarokat a feldolgozásban. Lényegében ennek köszön­hető, hogy az 1982-es jelen­tős Veszteség után ebben az évben helyreáll a gazdálko­dás egyensúlya. A feldolgo­zás folyamatossága pedig le­hetővé teszi a nyersanyag zavartalan átvételét. A fel- dolgozási csúcsok levezeté­sében egyébként jó együtt­működés alakult ki a kon­zerviparral. A váratlanul tá­madt nehézségeket így ered­ményesen sikerült leküzdeni. A hűtőtárolók határidő előtti átadása a többi élel­miszerüzem számára is segít­séget jelent. Nem kell a húst. tejtermékeket a távolabbi hűtőházakba, tárolókba Du­nakeszire, Bajára, Székesfe­hérvárra szállítani. A re­konstrukciós beruházás vár­hatóan a tervezett időben, még 1983-ban befejeződik. * * * A májusban kezdődött fel- dolgozási szezon kellemetlen meglepetéseket is tartoga­tott. A tavaszi szárazság mi­att kevesebb zöldborsó ter­mett. Még szerencse, hogy a többi termékből, zöldbabból, tökből, hagymából, kisburgo- nyából, sárgarépából, paradi­csompaprikából, szilvából a tervezettnek megfelelő meny- nyiségre számíthatnak. Augusztus első napjaiban a zöldbab, a tök feldolgozása a legfontosabb feladat, de megkezdték már a svéd ex­portra szánt — csutkájával együtt fogyasztható — mini­kukorica feldolgozását is. igaz, ebből egyelőre csak ki­sebb mennyiség készül. A hűtőházban 1983-ban 15 —16 ezer tonna exportigé­nyeket is kielégítő mirelit terméket gyártanak. A nyers­anyag túlnyomó többségét a mezőgazdasági nagyüzemek­ben termesztik, de egyre je­lentősebb a kistermelőkkel kialakított kapcsolat is. Az összes nyersanyag 4-5 százalékát a kistermelőktől vásárolják fel. Ez a termel­tetési forma azonban sokkal jelentősebb annál, mint amennyire a számokból kö­vetkeztetni lehet. A kézi­munka-igényes és keresett zöldségfélék termesztése iga­zán eredményesen, más mód­szerekkel el sem képzelhető. A hűtőház a kistermelők­kel kialakult együttműködés eredményeként évente 150 tonna ceruzababot termeltet, s most e tevékenység tovább­fejlesztését tervezik. A ter­meltetést kiterjesztik a francia babra, a cukorborsó­ra, a vöröshagymára és a paradicsompaprikára is. A tervek szerint a felvásárlás­ban a kistermelés aránya fo­kozatosan 20 százalékra nő. A nagyüzemek túlsúlya így is megmarad. A gépek se­gítségével is termeszthető zöldségfélék „gazdái" válto­zatlanul a tsz-ek, állami gaz­daságok. A feldolgozó üzem­ben megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a ter­mesztő gazdaságokkal kiala­kított kapcsolatra. Ez tükrö­ződik a felvásárlási árak 5-8 százalékos növekedésében is. * * * Az értékesítési piacon ko­rábban kialakult kedvezőt­len helyzetnek és a rekonst­rukciós beruházásnak is kö­ze volt ahhoz, hogy tavaly csökkent az export. Míg 1981-ben az összes termék 67 százalékát értékesítették határainkon túl, addig tavaly ez a szám 50 százalékra zu­hant vissza. Az idén újra emelkedik az export aránya, s várhatóan meghaladja az 55 százalékot. S mi várható jövőre? A mű­szaki feltételek, a beruházást követően lehetőséget adnak további növelésre. A felújí­tás egyébként is kedvező ha­tással van a termékek minő­ségére, s ez utóbbi az egyik legfontosabb mérce. A továbblépés másik alap­vető feltétele a gyors alkal­mazkodás. A kereslet állandó változása nagy rugalmassá­got kíván a termékszerkezet kialakításában, az új termé­kek bevezetésében. A ver­senyben maradás feltételei közé tartozik a különleges igények kielégítése is. való­jában ezért van jelentősége a kistermelőkkel kialakított kapcsolatnak. A vállalat az igényeknek megfelelően az idén is csök­kenti a sárgarépa, s növeli az úgynevezett sárgapaprika feldolgozását. A különleges igényeknek pedig néhány új termék termeltetésével, fel­dolgozásával tesznek eleget. Ilyen a már említett francia bab, a mini kukorica, s a hüvelyével együtt fogyaszt­ható cukorborsó. A földieper változatlanul keresett ter­mék, ezért azt szeretnék el­érni, hogy termesztése a há­zikertekben is meghonosod­jon. A belföldi vásárlókat is több újdonsággal „lepi meg" az idén a hűtőház. Különle­gességnek számít a bolonez olaszos étel, a tésztás termé­kek közül az almatorta, a forgácsfánk, az úgynevezett csőröge. a birkapörkölt és a kapormártás. Kepenyes János Fotó: Fazekas Lászlö Újabb agrokémiai telepek épülnek Lőttbetonos eljárás Inotárél Pi«kmmkm iiutu „Mikim" 'AblSTb? Az Iszkra első száma cs a szerkesztőség tagjai: Lenin, Ple­hanov, Martov, Zaszulics, Akszelrod, Potreszov és Krupsz- kája Sikeres hulladékhasznosítás jogát csupán azok a szociál­demokrata szervezetek kap­ták meg, amelyek legalább egy évig aktív forradalmi munkát végeztek. Ezért a kongresszuson az OSZDMP 26 szervezete képviseltette magát, amelyek több ezer tagot egyesítettek soraikban, összesen 43 delegátus vett részt 51 szavazati joggal és 14 delegátus tanácskozói jog­gal. Túlsúlyban voltak kö­zöttük a fiatal, erőtől duzza­dó és energikus forradalmá­rok. Lenin akkor 33 éves volt, sok delegátus életkora nem haladta meg a 30 évet. ök magának a pártnak a fiatalságát jelképezték. Túlsúlyban az iszkrások Bár az Iszkra jelentős mértékben hozzájárult az opportunisták elleni harc­hoz, és sokat tett a forradal­mi marxisták tömörítéséért, a kongresszus összetétele mégis heterogén volt. Kép­viselve voltak a pártban ak­koriban meglevő különféle eszmei áramlatok. A követ­kezetes proletár forradalmá­rokon kívül ott voltak az opportunista irányzat képvi­selői is, akik a köri érdeke­ket védelmezték az egész párt érdekeinek rovására. A következetes marxisták, az Iszkra hívei 33 szavazattal rendelkeztek. 10 szavazattal az ingadozó közép, vagy ahogy nevezték őket, a „Mo­csár”, s 8 szavazattal az Iszkra nyílt ellenfelei, az op­portunista irányzat kifejezői, így az iszkrások többségben voltak, és egységesen fellép­ve biztosíthatták a forradal­mi irány győzelmét minden megvitatott kérdésben. „Ez a 33 iszkrás is, aki egységben mindig eldöntötte minden egyes kérdés sorsát a kong­resszuson, két alcsoportra szakadt, de véglegesen csak a kongresszus végén szakadt ketté”... — írta Lenin az OSZDMP II. kongresszusáról szóló beszámolóban. Lenin híveinek, vagyis a „szilárd" iszkrásoknak 24 szavazatuk volt, az opportunizmusra hajlamos, határozatlan, inga­dozó iszkrások, akik L. Mar- tovot követték, 9 szavazattal rendelkeztek. Ez az erővi­szony meghatározta az éles elvi harcot, gyakorlatilag az egész kongresszus folyamán. A kongresszus elején az iszkrások valamennyien egy­ségesek voltak. „A kongresz- szus az összes iszkrások bé­kés és barátságos együttmű­ködésével kezdődött, s bár árnyalati véleménykülönbsé­gek természetesen mindig voltak köztük, kifelé ezek az árnyalati különbségek nem jelentkeztek politikai nézet- eltérésekként” — írta később Lenin. Csakhamar azonban kitűnt, hogy az iszkrások között nem minden téren ilyen kedvező a helyzet. Következik: II. PROGRAM A HARCHOZ A hulladékhasznosítási program rövid időn belül va­lóban társadalmi méretű­vé vált — állapították meg a Hazafias Népfrontnál. A települések vezetői és a la­kosságot képviselő szerveze­tek felismerték, hogy az ál­lampolgárok mozgósításával, értelmes célok kitűzésével pótolhatók, kiegészíthetők a szűkös pénzügyi alapok. Már eddig több mint nyolcmillió forint gyűlt össze a helyi ta­nácsok pénztárában. Ezt az összeget a későbbiekben — az állampolgári vélemények meghallgatásával és figye­lembevételével — a telepü­lésfejlesztési feladatok meg­valósítására fordítják. Minden városban, község­ben, faluban felhalmozódnak felesleges holmik, ám — megfelelő érdekeltség híján — nincs, aki a MÉH tele­peire szállítaná a szemet bántó, a környezetet csúfító hulladékhegyeket. A nép­frontmozgalom, csatlakozva a kormány hulladék- és má­sodnyersanyag-hasznosítási programjához, még 1982-ben, mintegy kísérletképpen, fel­kérte a Vas megyei vezető­ket, hogy tavasztól őszig, egy-egy hétvégén teremtsék meg a hulladékok összegyűj­tésének feltételeit. Az akko­ri próbálkozás jól sikerült, s a kezdeti eredményeken felbuzdulva, a Hazafias Népfront 1983-ban kiszélesí­tette az akció kereteit, vala­mennyi megyét bevonta a munkába. Eddig fémből 4,5 ezer ton­nát, papírból csaknem 700, textilből 120 tonna hulladé­kot gyűjtöttek össze. A szak­értők véleménye szerint va­lamilyen módon szinte a tel­jes mennyiség hasznosítható. A MÉH elvileg messzemenő­en támogatta a kezdeménye­zést, ám a gyakorlati megva­lósítás időnként nem volt zökkenőmentes. A tapasztalatokat összegző országos értekezleten meg­fogalmazódtak a továbblépés előfeltételei. A jelenlevők le­szögezték; a begyűjtés az ál­lami vállalatok feladata, míg a szervezés, a mozgósítás, a teendők összehangolása a népfrontbizottságokra hárul. A szállítások gyorsítása ér­dekében megfontolandó az idegen, bérelt járművek ta­rifájának szabályozása is. Szó esett arról, hogy a pe­dagógusok némelyike félre­értelmezi a Hazafias Nép­front kezdeményezését: attól tartanak, hogy előbb-utóbb megszüntetik az úttörők vas- és fémgyűjtését. Ettől azonban nem kell félniük — hangoztatták —, hiszen a két akció megfér egymás mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents