Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám

IZHUUFTiltj­1983. augusztus 31., szerda o Nemzetiségi közművelődés Vetélkedő az alkotmány születésének 35. évfordulójára A nemzetiségi szövetsé­gek becslése szerint jelenleg mintegy 200—220 ezer né­met, 100—110 ezer szlovák, 80—100 ezer délszláv és 20— 25 ezer román anyanyelvű állampolgár él hazánkban. Jelentős azoknak a nemzeti­ségi származású lakosoknak a száma is, akik következe­tesen magyarnak mondják ugyan magukat, de igénylik az anyanyelvű iskoláztatást és művelődési formákat. Mint azt a Művelődési Minisztérium nemzetiségi önálló osztályán az MTI munkatársának elmondották: nemzetiségi politikánk egyik sajátossága, hogy a hazánk­ban élő kisebbségek társa­dalmi, gazdasági, oktatási és kulturális lehetőségei nem függvényei a becsült szám­adatoknak, hanem a valós igényekhez, érdeklődéshez, szükségletekhez igazodnak. A történelem folyamán a nemzetiségek társadalmunk szerves részévé váltak, több­ségük gazdag néphagyo­mányt őriz, s ehhez erősen ragaszkodik. Mind jobban kibontakozik az anyanyelvművelő klub­mozgalom, amely változatos eszközeivel széles körű lehe­tőséget ad az anyanyelv ápo­lására. E klubok tevékenysé­gének — számuk több, mint 110 — különösen a vegyes lakosságú településeken, a városokban van nagy jelen­tősége. Az anyanyelv meg­őrzésében fontos szerepet játszanak az irodalmi szín­padok is. Tavaly Szekszár- don német, Pécsett szerb- horvát bemutató színpad alakult hivatásos és amatőr színészek közreműködésé­vel, rendszeres műsorprog­ramokkal. Tervezik, hogy a közeljövőben román és — a békéscsabai színház segítsé­gével — szlovák bemutató színpadot is létrehoznak. Fejlődő közművelődési te­vékenységi forma az anya­nyelven tartott tudományos ismeretterjesztés. E célra a TIT nemzetiségi előadói cso­portokat szervezett. A nemzetiségi néprajzi, történelmi, szellemi és tár­gyi értékek gyűjtését és őr­zését négy bázismúzeum szolgálja, a tatai német mú­zeum értékes anyagát ta­valy nagy sikerrel mutatták be az NDK-ban és a Német Szövetségi Köztársaságban. A múzeumrendszeren kí­vül csaknem negyven táj ház alakult a nemzetiségek tárgyi kultúrájának bemutatására: Tótkomlóson, Békéscsabán például szlovák, Mecsekná- dasdon, Jánossomorján né­met, Tótszerdahelyen horvát, Kétegyházán román helyi gyűjtemény található, s most van kialakulóban Lakócsán a délszláv, Pomázon a szerb kiállítási anyag. A hagyományok feltárását segítik a nemzetiségi szö­vetségek szervezte néprajzi gyűjtőtáborok és az e témá­ban írt dolgozatok, melyeket tanulmánysorozatokban je­lentetnek meg, ezek iránt külföldön is nagy az érdek­lődés. A nemzetiségi lakosság tájékoztatásáról egy-egy he­tilap gondoskodik. Az anya­nyelv megőrzését, fejlődését szolgálandó, nemzetiségen­ként egy-egy irodalmi folyó­irat létrehozását is tervezik: első lépésként a múlt év de­cemberében napvilágot látott a horvát-szerb Narodne No- vine című lap „Névén” cí­mű melléklete, amely ké­sőbb — ha kialakulnak a kellő feltételek — önálló lappá válhat. A nemzeti ki­sebbségek könyvellátásában az úgynevezett alapkönyvtári rendszer játssza a fő szere­pet: jelenelg hat német, négy szlovák, egy román és hat délszláv báziskönyvtár működik, ezek 450 település könyvtárába juttatják el a nemzetiségi irodalmat. A hazai nemzetiségi könyvki­adásról — a Tankönyvki­adón belül — külön szer­kesztőség gondoskodik, 1976 —82 között 65 nemzetiségi nyelvű szépirodalmi és nép­rajzi kiadvány, illetve ta­nulmánykötet jelent meg. A Magyar Rádió péc.si stúdiójában német és szerb- horvát, Miskolcon szlovák, Szolnokon román, Győrben szlovén és német műsort su­gároznak a hazai nemzetisé­giek számára. Pécsett 1979 óta német és szerb-horvát nyelvű televízióműsor is készül, s 1982-ben megkez­dődött a román nyelvű adá­sok sugárzása Szegeden. A rádió- és tévéműsorokat a jövőben is folyamatosan bő­vítik. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság, a KISZ Központi Bizott­sága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szak- szervezetek Országos Taná­csa, a Művelődési, valamint az Igazságügyi Minisztérium — más állami és társadalmi szervekkel karöltve — Ha­zám állampolgára vagyok! címmel vetélkedőt hirdetett az alkotmány születésének 35. évfordulója alkalmából. A versenyefelhívás közre­adói nemes versengésre, or­szágos játékra hívják a kö­zépiskolák diákjait. A vetélkedősorozat célja, hogy a tizenéves fiatalok be­bizonyítsák: elsajátították az alapvető állampolgári isme­reteket, képesek eligazodni a közéletben, a társadalom po­litikai intézményrendszeré­ben. Az elődöntők után isko­lánként három tanulóból verbuválódott csapatokat várnak az országos közép­döntőbe, ahol több forduló­ban mérik majd össze tudá­sukat a továbbjutók. Három kategóriában — gimnáziu­Tegnap befejeződött a nő­orvosok Pécsett rendezett ta­nácskozása. A központi té­mája a nő rákos megbete­gedésének korai felismerése és gyógykezelése volt. A Magyar Nőorvosok Társasá­ga által szervezett tudomá­nyos ülésen öt ország szak­emberei vettek részt, és nyolcvanöt előadásban szá­moltak be kutatásaik új eredményeiről. Megvizsgálták — többek között — azt a kérdést, hogy van-e rákkeltő hatása a fogamzásgátló tabletták­nak, és eszközöknek. Világ­szerte felmerül ugyanis a nőgyógyászok gyanúja, hogy esetenként előidézhetik vagy legalábbis elősegíthetik a méhnyakrák kialakulását. A mok, szakközépiskolák, -va­lamint a szakmunkásképző intézetek és szakiskolák — versenyeznek majd a fiata­lok. Az érettségizett szak­munkástanulók csapatai a szakközépiskolák kategóriá­jában indulnak. A közép­döntőből minden megye leg­jobb csapata, a fővárosból a legjobb két csapat kerül — mindhárom kategóriából — az országos döntőbe. Az iskolai döntőket de­cember 16-ig rendezik, a kö­zépdöntőkre a jövő év janu­ár 2-tól március 24-ig kerül sor, míg a döntőt április 6— 8-án tartják. Az első három helyezett csapat külföldi jutalomutazá­son vesz részt, míg á negye­dik—hatodik csapat értékes tárgyjutalomban részesül. A versenyre jelentkezni az iskolákban lehet. Részletes felvilágosítást és irodalom- jegyzéket a Hazafias Nép­front megyei, fővárosi bizott­ságai, a KISZ-bizottságok, valamint a tanácsok műve­lődési osztályai adnak. tanácskozáson elvetették en­nek lehetőségét, hangsúlyoz­va, hogy ezek a gyógyszerek és eszközök önmagukban vé­ve nem okozhatnak rákot. Felhívták viszont a figyel­met egy fontos összefüggés­re: a fogamzásgátlót al­kalmazó nők nagy része úgy véli, hogy miután a terhes­ségtől védetté vált, nincs szüksége további nőgyógyá­szati vizsgálatra, ellenőrzés­re. Holott ilyenkor is kiala­kulhatnak, és gyakran ki is alakulnak kóros elváltozások a méhen belül. Ezért a fo­gamzásgátló szerek és esz­közök használata esetén még inkább szükséges a rákszű­rő vizsgálatokon való rend­szeres 'részvétel. Nem okozhatnak rákot a fogamzásgátló szerek Járműipari együttműködés Az Ikarus és a Mogürt külkereskedelmi vállalat ve­zetői elvi megállapodást kö­töttek' a török közúti jármű- gyártásban érdekelt egyik ipari csoport képviselőivel az együttműködés kialakítására. Eszerint előkészítik Ikarus autóbuszok törökországi gyártását, illetve összeszere­lését. A török szakemberek az elmúlt napokban látogatást tettek hazánkban és tanul­mányozták az autóbuszgyár­tást, felmérték a kooperációs lehetőségeket. Tanulmányút- juk végén írták alá a meg­állapodást a magyar part­nerekkel. A szerződés alap­ján szeptemberben és októ­berben részletes előtanul­mányt állítanak össze a Tö­rökországban gyártandó autóbusztípusokról, a magyar gyártósorok és alkatrészek szállításáról, valamint az Ikarus felajánlott szolgálta­tásairól. Mikroszámítógépek a mezőgazdaságban Az Orosházi Állami Gaz­daság szervezésében a mik­roszámítógépek gyakorlati alkalmazásáról tartottak be­mutatót és tanácskozást teg­nap, kedden Orosházán. _ A tanácskozáson a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarha és a juhtartás takarmányop­timalizáló és egyéb szakte­rületeknek a mikroszámító­gépre kidolgozott program- csomagjai kerültek felaján­lásra. A programok a témát kiválóan ismerő specialis­ták közreműködésével, alap­vetően új módszerek alkal­mazásával, kimondottan ál­lattenyésztési szakemberek részére készültek úgy, hogy alkalmazásuk számítástech­nikai ismereteket nem kíván. Bemutattak egy újszerű hőszigetelési eljárást is, dr. Tóth Ferenc, a keszthelyi agrártudományi egyetem ad­junktusának előadásában. —szi— Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. AUGUSZTUS 30-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 1 050 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 71 Trabant Lim. (Bp.) 17 761 Trabant Lim. (Debrecen) 13 152 Trabant Lim. (Győr) 17 576 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 309 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 602 Wartburg Lim. (Bp.) * 9 877 Wartburg JJm (Győr) 5 725 Wartburg de Luxé (Bp.) 13 071 Wartburg de Luxé (Győr) 7 847 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 034 Wartburg Tourist (Bp.) 5 205 Wartburg Tourist (Győr) 1 728 Skoda 105 (Bp.) 6 991 Skoda 105 (Debrecen) 5 352 Skoda 105 (Győr) 5 832 Skoda 120 (Bp.) 13 796 Skoda 120 (Debrecen) 8 568 Skoda 120 (Győr) 9 891 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 24 150 Lada 1200 (Debrecen) 15 633 Lada 1200 (Győr) 8 419 Lada 1300 (Bp.) 9 961 Lada 1300 (Debrecen) 6 822 Lada 1300 (Győr) 2 613 Lada 1500 (Bp.) 8 903 Lada 1500 (Debrecen) 6 125 Lada 1500 (Győr) 2 677 Lada Combi (Bp.) 4 666 Lada Combi (Debrecen) 2 686 Moszkvics (Bp.) 12 143 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 587 Polski Fiat 126 (Győr) 4 926 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 15 590 Dácia (Debrecen) 7157 Zastava 1100 GTL (Bp.) 2 921 Ebédszünet a határban Himnusz — hangszórón a z iskolaudvaron gyüle­keznek az ünnepség résztvevői, egyelőre csak a szülők, majd később a diákok, osztályonként fel­sorakozva. Középen vörös drapériás hosszú asztal, mik­rofonok, hangszórók. A szék­sorokkal szemközt alig hall­hatóan az iskolai énekkar próbál; különösen a Szózat megy nehezen, négyszer-öt- ször is nekirugaszkodnak: „Hazádnak rendületlenül... Hazádnak rendületlenül...” Az ünnepség tíz órakor kezdődik. Valamennyien fel- szólíttatunk, hogy énekeljük el a Himnuszt. De még mi­előtt kinyithatnánk a szán­kat, recsegő mikrofonok re- pesztik a dobhártyánkat. Az énekkar és néhány idősebb szülő próbál bekapcsolódni az éneklésbe, nem sok si­kerrel. Az udvaron több száz ünneplőbe öltözött diák áll szépen, fegyelmezetten, de csukott szájjal. Pedig a fel­szólítás nekik is szólt, sőt, elsősorban nekik. Világversenyek győztes magyar sportolóira gondo­lok; megy föl a lobogó, a szemük megtelik könnyel, miközben kétségbeesetten tátognak. Mert szeretnék, legalább most az egyszer életükben, nagyon szeretnék elénekelni első énekünket, a nemzeti Himnuszt. De hiába, ők sem tudják. Néhány nappal később au­tóbusszal jövök a Váci úton. Mellettem ifjúmunkások be­szélgetnek. Az egyikük kül­földi magyar kiállításokat épít. Néhány napja jött meg Svédországból. Nem gondol­tál arra, hogy disszidálsz? — kérdezi tőle valamelyik. Szinte ingerülten bizonygat­ja: miért nem érdemes, mi­ért nem kifizetődő kint ma­radni, s miért teszi oko­sabban az, aki hazajön. Később mégis némi csaló­dással gondoltam vissza -er-' re a beszélgetésre. Azon tű­nődtem: hát csupán ezért — a tűrhető életkörülménye­kért — maradnánk meg hű­ségben a hazával? És ha rosszabbul menne a sorunk? Akkor nem lenne igaz Vö­rösmarty intelme? Semmiképpen sem szeret­ném eltúlozni e véletlensze­rű élmények, mondhatnám felületes benyomások jelen­tőségét. Mint ahogyan eszemben sincs azt gondolni, hogy akár a szóban forgó diákok, akár a sportbajno­kok, akár pedig az ifjúmun­kás csupán azért nem jó ha­zafiak, mert nem tanították meg őket a Himnusz tisztes­séges eléneklésére, illetve, mert egy autóbusz közönsége előtt nem tettek hazafias hitvallást, s nem tárták fel mindazt, amit bensőjükben gondolnak, amit számukra ez az ország jelent. Az ifjúmunkásokat köze­lebbről nem ismerem, az is­koláról azonban tudom, hogy az országos tanulmányi ver­senyeken szinte mindig ki­váló eredményeket érnek ef az itteni diákok. S tudva, nem tudva, végső soron ez helytállás a kötelességek tel­jesítésében. Ez az ő legfon­tosabb hazafias megnyilat­kozásuk. Enélkül könnyen válik minden más üres szó- csépléssé. Különösen az utóbbi években, lassan évti­zedekben igen sok történt azért, hogy az ifjúságot mé­lyen gyökerező szocialista hazafiságra neveljük. Kon­ferenciák, szemináriumok, javított, átdolgozott tanköny­vek, a Művelődési Miniszté­rium, a Hazafias Népfront, az ifjúsági szervezetek kez­deményezései, honismereti szakkörök, hazánk történel­me iránti érdeklődés, a pa­raszti, népi kultúra terjedé­se falun és városban, a tánc­házmozgalom, itt mind-mind érvként említhető. Ma már nemcsak a televízió „Ki mit tud?” vetélkedőjén láthatunk fiatalokat, akik jól ismerik zenei anyanyelvűnket, akik szépen énekelnek, játszanak népdalokat, de szerte az or­szágban, mint ahogyan az Ismerd meg hazádat! moz­galom is most válik százez­res tömegmozgalommá. Miért tettem szóvá mégis az említett példákat? Mert figyelmeztet: itt semmi eset­re sem egy szűk, netán be­szűkülő, lassan „elfogyó” feladatról van szó, hanem a tennivalók állandó bővülésé­ről, gazdagodásáról. Meg­győződésem, hogy a közössé­gi, a szociális ember és • a szocialista hazafiság egymás­tól elválaszthatatlan fogal­mak: itt és most szükség­szerűen csak a szocialista haza szolgálatában teljesed­het ki a népért, a közössé­gért tenni akaró ember, vál­hat elvont kategóriából va­lósággá, történelmet alakító erővé. A szocialista hazafiság: a múlt, a jelen és a jövő szin­tézise, szellemi létünk — kor­szerű szellemi létünk — nél­külözhetetlen eleme, szerves összetevője, sok vonatkozás­ban meghatározója. Enélkül nincs sem igazán átélt — hi­teles — internacionalizmus, se szocialista humanizmus. E hazafiság nemcsak hogy nem ellentétes a szocializ­mus alapvető eszményeivel, de éppen a szocializmus te­remti meg a haza, a nemzet fejlődésének, kiteljesedésé­nek új távlatait. Ez igaz, de mit kell ehhez idézgetni a múltat, mi köze ehhez a Szózatnak meg a Himnusz­nak? — halljuk olykor a kérdést, sőt akadnak, akik eleve gyanúsnak tartják a nemzeti múltra való hivat­kozást. Ezzel szemben egy­részt a marxizmus klasszi­kusai mindig is vallották, s azóta a gyakorlat sajnos a drámai példák sokaságával bizonyítja: aki a múlt érté­keinek mellőzésével építi fel a jelen és a jövő társadal­mát, az homokra, ingová­nyos talajra épít, s emeljen bár piramisokat, az építmé­nye akkor sem lesz mara­dandó. Szükségtelen bizonyitani: nemcsak a jelent és a jövőt, de a múltat is állandóan vál­tozónak tekinthetjük. Meny­nyivel másként láttunk — láttak — bizonyos történel­mi eseményeket 1919-ben, a két világháború között, 1945- ben, 1950—1952-ben, 1956­ban és mondjuk 1972-ben. Mennyit változott például István király-, II. Endre-, U. Rákóczi Ferenc-, Dózsa-, Kossuth-, Széchenyi-, Káro­lyi Mihály-, Kun Béla-ké- pünk az évtizedek folyamán. A példatár tetszés szerint bővíthető. S ez így lesz a jövőben is. Már csak azért is, mert a múlt sohasem volt és nem is lesz csupán poro­sodó múzeumi tabló; éltető forrás ez, amely annál dú- sabban csörgedez, minél kö­zelebb jutunk hozzá, minél pontosabban tárjuk fel tit­kait, tanulságait. Az embe­riség talán legmerészebb forradalmi újítója, Lenin, ál­landóan hangsúlyozta: egy­egy új teljesítményhez csak az elődök meghódított csú­csain át vezet az út, legyen szó bármilyen emberi alko­tásról, továbblépésről. N em elég azonban csak önmagunknak mon­dani, hogy hazádnak rendületlenül légy híve ..., de a vliág minden más ná­ciójának is. A hűség, a szo­cialista hazafiság soha, sem­milyen körülmények között sem lehet önző, befelé for­duló: csak más népekkel összefogva, az emberiség kö­zös haladásával lehet méltó önmagához. Földesi József

Next

/
Thumbnails
Contents