Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

NÉPÚJSÁG 1983. augusztus 30., kedd Japán parlamenti küldöttség tárgyal hazánkban Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének meghívásá­ra vasárnap óta japán par­lamenti küldöttség tartózko­dik hazánkban, Hajime Fu- kudának, a japán alsóház el­nökének vezetésével. A de­legáció hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét. A koszorú­zásnál jelen volt Vida Mik­lós, az Elnöki Tanács tagja, az országgyűlés magyar—ja­pán tagozatának elnöke. Megjelent Kazuo Wachi, Ja­pán budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Ezt követően a japán de­legáció megkezdte hivatalos eszmecseréjét a Parlament­ben. A találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország gazdasági, politikai helyzetéről, törvényhozó tes­tületéinek és azok állandó bizottságainak - munkájáról. Eszmecserét folytattak Ma­gyarország és Japán kapcso­latairól, s a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy kap­csolataink megfelelőek, s fej­lesztésükre mind gazdasági, mind kulturális területen to­vábbi lehetőségek vannak. A japán küldöttség tagjai nagy érdeklődést tanúsítottak gaz­daságirányításunk, munka­erő-gazdálkodásunk, vala­mint a szociális ellátással összefüggő kérdések iránt. A tárgyaláson Darvasi Ist­ván, az Interparlamentáris Unió végrehajtó bizottságá­nak tagja tájékoztatta a ven­dégeket a magyar IPU cso­port tevékenységéről. A szívélyes légkörű meg­beszélés Után Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Országház nándorfehérvári termében fogadta a japán delegációt. A találkozón je­len volt Kazuo Wachi. Emlékünnepség Mohácson Mohácson emlékünnepsé­get tartottak hétfőn — az 1526. augusztus 29-i csata év­fordulóján — azoknak a len­gyel katonáknak emlékezeté­re, akik a magyar sereg ol­dalán küzdöttek a hazápkativ elözönlő török ellen. Livhard Gnoinski kapitány vezetésé­vel 1600 lengyel esett el a mohácsi csatamezőn, a ha­gyomány szerint többségük krakkói volt. A paksi atomerőmű épít­kezésén dolgozó lengyel mun­kások. egy krakkói építőipa­ri vállalat alkalmazottai az évfordulóra újjáépítették a lengyel hősök mohácsi emlékművét. A Hősök terén álló mementót 1931-ben — a csata 405. év­fordulóján — avatták fel. Az elmúlt több mint fél évszá­zad alatt erősen megrongá­lódott emlékművet a len­gyel építők most társadalmi munkában teljesen-helyreál­lították. Az emlékünnepségea- 'részt vettek a budapestif lengyel nagykövetség képviselői és az emlékművet /újjáépítő lengyel dolgozók ky'ldöttei is. Edward Debicki v-"'kulturális attasé mondott/ beszédet, majd átadta ^Ja restaurált emlékművet a városi tanács vezetőinek. JZzután koszorú­kat helyeznék el az emlék­oszlop talapzatán.-------------/----------------------------­0 Magyar Úttoröszíivutség sajtótájékoztatóra ' ~~’bdr--ffyáron az úttörő­táborokban, a járási, városi, kerületi táborokban, vala­mint az úttörőcsapatok ön­álló táborozásain 250—300 ezer tanuló töltötte játékkal, pihenéssel a szünidő napja­it — tájékoztatták a sajtó képviselőit a Magyar Űttö- rőszövetség vezetői hétfőn, a KISZ KB székházában. Is­mertették az új mozgalmi év főbb tennivalóit, s az el­ső sárkánykészítő és repítő­verseny programját. Haraszti István, a Magyar Üttörőszövétség Országos Ta­nácsának titkára elmondot­ta: az úttörőcsapatok tartal­mas, mozgalmas évet zárhat­tak le a nyári táboroztatás­sal. Az 1983—84-es úttörőévről szólva kiemelte, hogy a prog­ramot a hagyományoknak megfelelően, mégis több új­szerű elemmel gazdagítva hirdették meg. Továbbra is csak a cselekvési irányokat és nem a konkrét programo­kat határozzák meg az út­törőcsapatok számára. A csa­patok idén azt is maguk dönthetik el, milyen jelmon­datot tűznek maguk elé kö­vetendő célként. Újdonság, hogy az úttörő­évet szakaszokra bontották, amelyek az 1983—84-es év kiemelkedő eseményeihez kapcsolódnak. Az első szakasz augusztus 29-től december 12-ig tart, amikor a környezet szebbé tételét, az időskorúak élet- körülményeinek javítását szolgáló társadalmi munka­akciókat helyezik előtérbe. Ennek az időszaknak a vé­gén tartják Miskolcon az if­jú vezetők országos konfe­renciáját. A második szakasz december közepétől 1984. már jus 24-ig tart, ekkor az út­törőközösségek csapathagyo­mányaik szerint tisztelegnek történelmi múltunk jeles eseményei, a hazáért har­colók emléke előtt. A har­madik szakasz 1984 májusá­tól augusztus 20-ig, az úttö­rőnyár végéig tart. Aktfvaértekezlet a Volánnál A Volán 8-as számú Vál­lalat békéscsabai Szarvasi úti központi telephelyén tegnap délelőtt 9 órakor kö­zel száznegyvenen hallgat­ták meg Vándor Pál igazga­tó beszámolóját a VI. ötéves terv eddig eltelt időszaká­nak értékeléséről. A 3 ezer fős kollektíva teljesítette a tervben rögzített elváráso­kat. A személyszállítás, teher­fuvarozás mellett idegenfor­galommal is foglalkozó vál­lalat üzemegységeinek veze­tői a párt-, a szakszervezet és a KISZ képviselőinek, a vállalati kiváló brigádok ve­zetőinek tanácskozása to­vábbítja majd • a műszaki konferenciák hallgatóinak az aktívaértekezleten hallot­takat, ezt követően pedig 48 munkahelyen rendeznek ter­melési tanácskozásokat. Az igazgató szép eredmé­nyekről számolhatott be, többek között arról, hogy megnövekedett az autóbu­szok iránti igény, jól szer­vezett a személyszállítás, ki tudják elégíteni a megnöve­kedett, főként a turizmusban jelentkező autóbuszigénye­ket. A termelési eredmények mellett jelentős az újító­mozgalom, élénk az ifjúság mozgalmi tevékenysége, so­kat javult a gépjárművek műszaki állapota, és az ener­giatakarékossági intézkedé­sek is meghozták eredmé­nyüket. Az aktívaértekezlet mun­kájában részt vett Zsilinszki András, a városi pártbizott­ság titkára és Beraczka Já­nos, a megyei tanács közle­kedési osztályának csa?_crA- vezető-főmérruöké. > —szj— Szociális gondoskodás megyénkben A Békés megyei Tanács igazgatás,y-jogi bizottsága és az egészségügyi, szociálpoli­tikai bizottság együttes ülést tartott augusztus 29-én, teg­nap délelőtt a megyei ta­nács épületében. Dr. Sajti Imre, az igazga­tási és jogi bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd felkérte Kozák Sán­dort, hogy ismertesse A szo­ciális gondoskodás helyzete a megyében, különös tekin­tettel az anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre című anyagot. Kozák Sándor az írásos anyaghoz szóbeli ki­egészítéseket fűzött. A hoz­zászólások és vélemények elhangzása után a két bizott­ság tagjai elfogadták a be­számolót. Az első napirendi pont megvitatása után a két bi­zottság külön folytatta mun­káját. Az igazgatási és jogi bizottság Mezőhegyes nagy­községi Tanácsának ellen­őrzéséről hallgatott meg tá­jékoztatót, amelyet dr. Fe­kete Lajos, a bizottság tag­ja ismertetett. Az egészségügyi és szociál­politikai bizottság dr. Mau­rer József, a KÖJÁL fő­igazgatójának beszámolóját vitatta meg. L. S. II női rákbetegségekről tanácskoztak A női rákbetegségek ko­rai felismeréséről, gyógyítá­suk új lehetőségeiről és mód­szereiről kezdődött hétfőn kétnapos tudományos ülés Pécsett. A magyar nőorvo­sok társasága által rendezett tanácskozáson mintegy 250 orvos vesz részt, a hazaia­kon kívül Ausztriából, Svájcból, a Német Demok­ratikus Köztársaságból és a Német Szövetségi Köztársa­ságból is. A programban 85 előadás hangzik el, s kerek- asztal-konferenciát szentel­nek egyes speciális kérdé­seknek. A nőket leginkább veszé­lyeztető rákbetegség a méh­nyakrák. Az előadók hang­súlyozták: a rákos állapot megelőzhető, illetve ha már kialakult, sikerrel gyógyítha­tó, ám mindennek előfeltéte­le a korai felismerés. Inten­zív kezeléssel és rendsze­res gondozással, szükség ese­tén műtéti beavatkozással el lehetne érni, hogy ma már senki se haljon meg méh­nyakrákos megbetegedésben Magyarországon. A gondot az okozza, hogy a nők számottevő része tá­volmarad a rákszűrő-vizs- gálatokról, s rendszerint már csak akkor jelentkezik az orvosnál, amikor panaszai vannak. Ebben a stádium­ban viszont már leszűkülnek a gyógyítás lehetőségei. A tanácskozáson szorgal­mazták a szélesebb körű, ha­tékonyabb meggyőző mun­kát annak érdekében, hogy a nők rendszeresen jelenje­nek meg a rákszűrő-vizsgá- latokon. A közvéleményben tudatosítani kell, hogy a rák legyőzhető — még az igen veszedelmes méhnyakrák is — ha optimális időben meg­kezdhetik a gyógykezelést. Fizikusok vándorgyűlése Szegeden Az Eötvös Loránd Fizikai Tár­sulat XIX. vándorgyűlése hét­főn kezdődött meg Szegeden, a Biológiai Kutató Központban. A háromnapos tanácskozáson részt vesz Wigner Jenő. az Egyesült Államokban élő Nobel-díjas'ma- gyar fizikus is. A kifejezetten elméleti, alap­kutatásokról szóló előadások- mellett már a tanácskozás első napján több más jellegű témá­ról is beszámoltak. Egyebek kö­zött ismertették az úgynevezett Vega-programot, amelynek ke­retében a Központi Fizikai Ku­tatóintézetben speciális elektro­nikus mérőeszközt készítenek a Halley üstökös 1986. évi, szov­jet űrobjektumról történő vizs­gálatához. Előadás hangzott el arról, hogy a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen új­típusú generátort terveztek a magreakciók keltésére alkalmas neutronok kutatására, a Buda­pesti Műszaki Egyetem Fizika Tanszékének kutatói pedig a ma­gyar szerszámipar megbízásából a szerszámgépek terhelés alatti viselkedését mérő holografikus interferométert fejlesztettek ki Tanév eleji gondolatok A valamivel rövidebb- re sikerült nyár, re­méljük, pedagógus­nak, diáknak egyaránt meg­hozta a várva-várt felüdü­lést, regenerálódást. Az idei tanév nem hoz annyi — munkarendet, tartalmi tevékenységet érintő — újat, mint a korábbiak. Az idei év immár a nyugodt légkörben folyó minőségi munka esztendeje lehet. Még akkor is, ha Békés megye óvodáiban, általá­nos iskoláiban és középfokú intézményeiben a tavalyi­nál ezerrel több, összesen 84 ezer 192 gverek neveléséről, oktatásáról kell gondoskod­ni. Továbbra is tanj£r<£fh-' gondoktjabAäVi 'küszködni jó 'nyhäfiy általános és közép­iskolának, s az új oktatási tervhez előírt tanítási eszkö­zökben is lesz hiány. Még­is igaz az a korábbi megállapítás: az idei tanév alkalmas lesz az elmélyül­tebb, eredményesebb neve­lő, oktató munkára, az al­kotásra. Arra, hogy a pe­dagógusok alaposabban, biz­tosabban ismerjék meg az új tantervi dokumentumok­ból eredő feladatokat, hogy a komoly erőpróbát jelentő ismereteket — az időt job­ban beosztva — sajátíttassák el a gyerekekkel. Most vég­re nagyobb figyelmet fordít­hatnak a gyengébbek felzár­kóztatására, s a tehetség gondozására. Talán ebben a tanévben már előbújhat a tanterv és tankönyvrengeteg mögül a gyerek, aki ahány, annyiféle törődést, gondos­kodást, irányítást és szere- tetet igényel. Bízunk benne, hogy az óvoda nagycsoportjai nem válnak „kisiskolává”, pusz­tán felkészítenek az iskolá­hoz szükséges nyelvi tudás­ra. szokásokra, viselkedés- kultúrára. Hogy az általá­nos iskolák alsó tagozatá­ban igyekeznek elkerülni azt a korábbi, a nevelés szempontjából igen káros gyakorlatot, hogy már az első osztályokban is két, há­rom, sőt ennél 'több pedagó­gus tanítson egy osztályban. (Ez a gyakorlat annál in­kább is furcsa, mert az ok­tatásügy megyei irányítói évek óta hangsúlyozzák az első két osztályra érvénye­sen az ,,Egy tanító egy osz­tály” elvet.) S maradjunk még az alsó tagozaton. Az elmúlt évi megyei felmérések adatai azt bizonyítják, különösen a kisebb településeken, hogy 11—19 százalék között mo­zog a nagyon gyenge olvasó gyerekek aránya. A helyes­írásról és az íráskészségről valló felmérések még komo­lyabb gondot tükröznek. De az új matematika elsajátítá­sának eredményeiről is szólhatnánk. Mi hát a teen­dő? Meggyőződésünk, hogy az általános iskola alsó ta­gozatában az oktatás elsőd­leges feladat az írás, az ol­vasás és a számolási kész­ség alapos elsajátítása. En­nek megvalósítása tehát alapvető norma kell legyen minden alsó tagozatban ta­nító pedagógus számára! Természetesen a felső tago­zatban is születtek későbbi elemzésre okot adó gyenge felmérési eredmények. Meg­lepően rossz eredmények születtek például énekből — különösen a hangközök fel­ismeréséből —, vagy idegen nyelvből. S ennek már iga­zán nem csak a késlekedő taneszközök az okai .. . Az általános iskolás gye­rekek fele megyénkben az iskolai napközi otthonokban tölti délutánjait. Az új is­kolaotthonos és klubrend­szerű oktatási forma kedve­ző tapasztalatai mellett azonban még mindig elég gyenge a megyei helyzetkép. A tárgyi és személyi felté­telek további javítása, és a napközi otthonos munka presztízsének növelése szük­séges ahhoz, hogy az ott végzett oktató, nevelő mun­ka javulhasson. A középfokú intézmények korszakváltó évet zártak. Hiszen új szabályzat szerint zajlottak az érettségi vizs­gák, s a felsőfokú intézmé­nyekben is új rendszer sze­rint folytak a felvételik. Be­fejeződött az új szakmai tantervek bevezetése, s a szakmunkásképző iskolák ki­próbálták az új szakmunkás­vizsga-szabályzatot. Nehéz éveken jutottak tehát túl, főleg a gimnáziumokban ta7 nító pedagógusok. Most vi­szont, a kesecJfeáen meg- szerzetUAspásztalatok birto- -ffÁŐan, talán több időt for­díthatnak az ismeretek ma­gas szintű átnyújtásán túl a rájuk bízott ifjúság nevelé­sére. S valószínű, a fakul­tatív oktatás igen eredmé­nyes megvalósítása segítette elő, hogy ettől a tanévtől kezdve — ahol annak meg­vannak a feltételei — az ál­talános iskolák 7—8. osztá­lyában is bevezetik a fakulta­tív foglalkozásokat, segítve ezzel a gyerekek képessé­geinek kipróbálását, -kibon­takozását, önismeretük erő­sítését. A megye szakmunkásképző intézeteiben, iskoláiban az új tanévben 7461 diák kezd­te meg, vagy folytatja ta­nulmányait. A tapasztalatok azt mutatják, csökkent a di­vatos szakmák iránti keres­let — ami a pályairányítás javulását is jelenti —, de továbbra is gond van az érettségizett fiatalok ' szak­matanulásával. A pedagógu­sok és az oktatók ez évben is fő feladatként a tanulmá­nyi fegyelem megszilárdítá­sán és a szakmaszeretet megerősítésén kell munkál­kodjanak. Ami természete­sen csak a diákok alaposabb ismeretében járhat sikerrel. A tehetséggondozás, -fej­lesztés színterei, a zeneisko­lák egyre élénkebb színfolt­jaivá váltak a megye okta­tási rendszerének. Zenei életünkben egyre többet tá­maszkodhatunk színvonalas tanári és hallgatói hangver­senyeikre. Egy köszöntőben nehéz lenne minden iskolatípusról szólni. De dolgozzon, alkos­son bárhol a pedagógus, legfontosabb feladata az emberré nevelés. Munkájuk nehéz, nagyon összetett, amit magányos farkasként ma már szinte lehetetlen művelni. Az eredményesség­hez jól összeszokott, egysé­ges követelményeket tá­masztó, gyermekközpontú pedagógiai elveket alkalmazó tantestület kell. S olyan is­kolavezetés, amely okosan megszervezi a munkát, biz­tosítja a megfelelő feltétele­ket a nyugodt alkotói lég­körhöz. Az új tanév természete­sen nemcsak a pedagóguso­kat. diákokat érinti. De a családok többségét is. A szü­lőket, akik évkezdéskor mé­lyen bele kell nyúljanak a pénztárcába. De feladatuk korántsem merülhet ki a felszerelések megvásárlá­sában. s a tanévnyitón való részvételben. Mert ahhoz, hogy a pedagógusok neve­lési, oktatási törekvései si­kerrel járjanak, ahhoz kö­zös elvekre és gyakorlatra van szükség. Ez pedig csak őszinte szülő-tanár viszony­nyal, és kölcsönös kapcsolat- tartás útján érhető el. És az egész felnőtt-társadalom gondoskodásával. K ívánunk hát az 1983/84-es tanévhez a pedagógusnak, min­den oktatásban dolgozónak, és a szülőknek is — a gyer­mekek érdekében folytatott — igényességen és szereteten alapuló, eredményes mun­kálkodást. S ebben a mun­kálkodásban sok örömet. B. Sajti Emese A nagyszénási strandot eddig több mint tízezren keresték fel a nyári melegben Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents