Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-28 / 203. szám

1983. augusztus 28., vasárnap Kétéves a Hotel Alföld A város központjában a Hotel Alföld impozáns lát­ványa megragadja az ide lá­togató idegen figyelmét. Ép­pen két esztendeje, 1981. au­gusztus 19-én adták át ren­deltetésének az egységet. Az eltelt időszak tapasztalatairól Gugolya András igazgatóhe­lyettes így beszél: — Nagyon kellett már a városnak ez a szálloda. El­mondhatom, hogy a szobák kihasználtsága jobb a vidéki szállodák átlagánál. A Coop- tourist Utazási Iroda szerve­zésében szovjet csoportok lá­togatnak rendszeresen hoz­zánk. Emellett csehszlovák, osztrák és nyugatnémet tu­risták is szívesen jönnek Orosházára. Eredetileg 1500 adagos volt a konyhánk, de már néhány hónap után 2000 adagosra kellett bővíteni a megnövekedett igények mi­att. Jelentős szerepet válla­lunk a város tanulóifjúságá­nak étkeztetéséből is, napon­ta mintegy 700—800 diák ét­kezik nálunk. Nemdohányzó önkiszolgáló éttermünkben 100—200 vendég fogyaszt az olcsó, III. osztályú áron kí­nált ételekbőr egy-egy na­pon. Az eszpresszóbárban az induláshoz képest változást jelent, hogy engedtünk az I. osztályú árból, ugyanak­kor a kiszolgálás színvonala változatlan maradt. Jelenleg egy román zenekar játszik ebben az egységben. Süte­ményboltunk a város lakói­nak mennyiségi és minőségi igényét elégíti ki. Zömmel fiatalok dolgoznak nálunk és örömmel mondhatom, megállják a helyüket. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ vezetői bíznak az ifjúságban, odafigyelnek tevékenységük­re és biztosítják a zavarta­lan munka feltételeit. Az ét­teremben sajátos ízeket ké­szítenek szakácsaink. Igyekszünk a lakosság ét­kezési kultúrájára is hatást gyakorolni. Több alkalom­mal tartottunk már bemu­tatót a korszerű, egészséges | táplálkozás során fogyaszt­ható ételekből. Ezeknek a bemutatóknak nagy sikerük van. Befejezésül még azt sze­retném elmondani: nagyra értékeljük azt, hogy a két­éves üzemelés után sem ko­pott meg a szálloda, olyan, mint új korában. S zerencsés a fekvése. A város szívében futnak össze a négy égtáj felől érkező közlekedési utak. Dina­mikus fejlődését azonban az iparnak köszönheti. Orosházát mintha kevésbé érintenék azok a gazdasági gon­dok, melyekről napjainkban annyi sző esik. Magyarázat: a megye iparszerkezetének 32 százaléka a könnyűipar, Oros­házán viszont csak öt százalékot tesz ki. Első helyen az üveg, a nehéz- és a gépipar áll. Olyan termékeket állíta­nak elő, melyeknek hosszú távon van piacuk. Nem vélet­len, hogy három év alatt a termelés 14 százalékkal emel­kedett. A múlt évben a város ipari üzemeinek termelési értéke meghaladta a 10 milliárd forintot. Az MSZMP XII. kongresszusa óta 2,5 milliárd forint ipari beruházás való­sult meg; Befejeződött az öblösüveg-gyár rekonstrukciója, az olajipar új mezőket állított be a termelésbe, felépült az Alföld legjelentősebb acélöntödéje. Az élelmiszeripar is gyarapodott, baromfifeldolgozóval, hűtőházas konzervüzem­mel, s egy új kenyérgyárral. Jelentős eredményeket értek el a város termelőszövetkezetei. Három év alatt 18 száza­lékkal növekedett a mezőgazdaság termelése, a múlt év­ben a termelési érték meghaladta az 1,7 milliárd forintot. A város dinamikusan fejlődik. Kétségtelen, hogy ehhez az ipar és a mezőgazdaság adja a lendületet. A városkép folyton szépül, új épületekkel gyarapszik. A múlt évben 360, zömmel OTP-s lakás épült. A Rákóczi út déli részén mintegy 600 új lakás létesül. Ott kap helyet az új posta is, meg egy új iskola. Ugyanakkor meggyorsult a családi házak építése is. A városban nagy szerephez jutott a tár­sadalmi összefogás. A múlt évben Orosházán 36 millió fo­rint értékű társadalmi munkát teljesített a lakosság. A vá­ros megkapta a Hazafias Népfront Országos Elnökségének az oklevelét és 500 ezer forint pénzjutalmat. Sikerült köz­vetlenül érdekeltté tenni a lakosságot ebben az összefogás­ban. Végeredményben ez a társadalmi munka eredményé­nek a titka. Gáz- és vízvezetéket épít a lakosság. Az anya­got a tanács biztosítja. Eddig 18 kilométer vízvezetéket építettek összefogással. Ebben az évben a gázvezeték hossza 10 kilométerrel fog gyarapodni. Üj házak a városközpontban Orosházán Az oldalt készítették: Fazekas László, Serédi János, Tóth Ibolya, Verasztó Lajos. Épül a szakrendelő II munkássá válás A város egészségügyi ellá­tásának helyzetéről tárgyalt, még valamikor 1977-ben Orosházán a városi pártbi­zottság. Itt elhangzott töb­bek között, hogy a szakren­delőkben háromszázhúsz— háromszázharmincezer em­ber fordul meg, s ezen rende­lők nem egészségügyi célra készült épületekben működ­nek, nagy a zsúfoltság, nem a legjobbak a feltételek. Ak­kor határozott úgy a városi pártbizottság, hogy szükség van egy új szakrendelőre, és megbízta a testület a városi tanács elnökét, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ebben az ügyben. Vajon mi történt azóta, hogyan kez­dődött és hol tart jelenleg az építkezés? Erre kértünk választ dr. Tóth Géza vá­rosi főorvostól, a városi ta­nács egészségügyi osztályá­nak vezetőjétől. Nos, a helyi kezdeménye­zés nyomán, a megyei egész­ségügyi osztály támogatásá­val, az Egészségügyi Minisz­térium és az Országos Terv­hivatal hozzájárulásával egyedi tervet készített a Debreceni Középülettervező Vállalat — amely az oros­házi kórházat is tervezte. Az egyedi tervre azért volt szükség, hogy funkcionális és szervezeti egységben mű­ködhessen majd a kórház és a rendelőintézet, amely há­romszintes, 26 munkahelyes lesz. A földszinten kap he­lyet egy központi sterilizáló, amely annak idején a kór­házhoz nem épült. Az új in­tézetben lesz többek között ortoptika, vagyis a kancsal- gondozás, diabetes gondozás, reumatológia, onkológia, uro­lógia, laboratóriumi vizsgá­latok. A körzeti orvosi rendelők nem kerülnek be az új in­tézetbe, mivel egyrészt a kör­zeti orvosok — két kivétel­lel — tíz éven belül épült, jól felszerelt rendelőben dol­goznak, másrészt így a túl­zsúfoltság is elkerülhető. Ma­gáról az'építkezésről: a ki­vitelező az Állami Építőipari Vállalat, amely módosított határidővel, 1984. április 4- re vállalta a munkát, majd újabb határidő-módosítást kért, s remélhetőleg — az ismételt határidő-módosítá­sok után — 1984. november 7-én átadják rendeltetésének az új orosházi szakrendelőt. Az iparosodás lendületet adott a város fejlődéséhez. Megindult a munkássá válás folyamata. A téma alapos is­merője dr. Gonda József, a városi pártbizottság első tit­kára. Erről a nagy változás­ról beszélgettünk. Kik lettek ipari dologozók? Közismert, hogy évtizedeken keresztül Orosházát mezőgazdasági jellegű településként tartot­ták nyilván. A 60-as évek­ben még számottevő volt a szabad munkaerő. — A- termelőszövetkezetek gépesítése jelentős munka­erőt szabadított fel. Zömmel ők jöttek dolgozni az új üzemekbe. Aztán jelentkez­tek a nők meg a fiatalok. Je­lenleg 12 ezren dolgoznak az iparban. A munkássá válás folyamata nem volt zökke­nőmentes. Több ellentmon­dást kellett feloldani. Ami­kor az üveggyár felépült, korszerű gépekkel kezdett üzemelni. A dolgozók nagy része viszont korábban me­zőgazdasági munkát végzett. Egyik napról a másikra meg kellett ismerkedni az auto­mata gépekkel. Mások lettek a követelmények. Az ipari termelés szakképzettséget igényelt. A szakmunkások száma azonban elenyésző volt. Olyan ipari üzemek jöttek létre — mint üveg-, olajipar vagy a gépgyártás — amely -eddig ismeretlen volt ezen a területen. — Hogyan segítette a vá­ros a munkássá válást? — Elsősorban szakmun­kásképzéssel. A középiskolák lehetőséget biztosítottak. Négy éve indult meg az olajbányász szakmunkáskép­zés. Ma a szakmunkások a dolgozók több mint 60 száza­lékát teszik ki. Ezenkívül természetesen nagy jelentő­sége van a lakásépítésnek, a kulturális, az egészségügyi és a kereskedelmi ellátásnak. — A munkássá válás fo­lyamata a város politikai­társadalmi életében milyen szerepet tölt be? — Az iparral együtt nőt­tek, erősödtek a pártalap- szervezetek. Jelenleg több mint 3600 párttag dolgozik á városban. Fellendült a szocialista munkaverseny. Elismerésre méltó eredmé­nyeket értek el a szocialista brigádok. Minden évben 10— 15 üzem éri el a Kiváló Vál­lalat, Szövetkezet kitünte­tést. Ha kánikula, akkor Gyopáros Vízvezeték-építő rákAczitelepiek 50. tanév a „Táncsics”-ban . Rákóczitelep a város nagy munkáskerülete. Egykoron az itt élők sorsáról festett hi­teles képet Féja Géza. Az augusztusi verőfényes hét­köznap délelőtt Rákóczitele- pen, a kenyérbolt előtt igen sokan állnak. Várják a ke­nyeret. A társadalmi mun­káról érdeklődünk. — Igen jelentős vízveze­ték-építés volt itt az utóbbi időben — mondja Gál Ist­ván. — Ügy van — erősíti meg a fentieket Olasz Ernő, aki ma már nyugdíjas, koráb­ban a GMV-nél dolgozott, majd így folytatja: — Megértük, hogy Űjosz- tásra is eljutott a vezetékes víz. A vízvezeték-hálózat építése mellett járdát is ké­szítettek társadalmi munká­ban. No, de nézzék meg Ge- legonya Mihályt, ő itt a fő­szervező. Sajnos, Gelegonya Mihályt nem találjuk otthon, így az­után az orosházi Városi Ta­nács osztályvezetőjénél, Ba­lázs Jánosnál érdeklődünk. — Tavaly mintegy 8 kilo­méter vízvezeték készült el a rákóczitelepiek munkája nyomán, s ez az összmeny- nyiség 80 százalékát adja. Gelegonya Mihály, aki párt­titkár és HNF-aktíva, a kör­zetben a nyugdíjasokból, al­kalmi munkásokból brigá­dot hozott létre, ök tavaly Szentetornyán ÍS kilométer hosszú vezetéket építettek, s dolgoztak a Hóvirág utcában is. Körülbelül a tényleges érték feléért hozták létre a hálózatot. Jelenleg Gyöke­resben dolgoznak, ahol 30 éves gondon enyhítenek a vízhálózat létesítésével. Mun­kájukhoz a Petőfi Tsz ad segítséget. Tavalyi tevékeny­ségükért többek között a bri­gádvezető megkapta a váro­si tanács által alapított „Tár­sadalmi Munkáért” emlék­plakettet — mondja befeje­zésül az osztályvezető. Friss festékillat, kellemes hűvös, igazi jó ,,iskolaszag” fogad az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Ipari Szakközépiskolában. A taná­ri szobában most diákok ha­jolnak az asztalok fölé: cí­mezik a jubileumi ünnep­ségre szóló meghívókat az öregdiákoknak. Az igazgatói irodában Keller Józseffel, a patinás hírű iskola igazgató­jával beszélgetünk. Már a harmadik tan­évet kezdjük meg az ötnapos munkarendben — mondja. — Egyébként részesei va­gyunk annak az egységes kö­zépiskolai kísérletnek, ame­lyet a szegedi József Attila Tudományegyetemről dr. Ágoston György professzor vezet. Már a második osz­tályt indítjuk, a harmadik­ban és negyedikben pedig gimnáziumi, illetve szak­munkás célú géplakatos szakközépiskolai osztályok vannak. A várható létszá­munk az új tanévben 580 ta­nuló, közülük 125 a beirat­kozott elsős, akik négy osz­tályban kezdik meg tanul­mányaikat. Orosházán. több zátonyra futott kísérlet után 50 éve, 1933-ban kezdődött meg, igen szűkös viszonyok kö­zött a folyamatos gimnáziumi oktatás. Az ötvenéves évfor­dulóról szerény ünnepségen emlékezik meg szeptember 10-én az iskola, melynek ve­zetése az öregdiákok baráti köre segítségével szervezi a programot. A „Táncsicsban” 1973-ig végzett egykori diá­kok valamennyien meghívást kapnak az ünnepségre, amennyiben sikerült a címü­ket megtudni. Akiknek nem érkezik meghívó, természete­sen azokat is szeretettel lát­ja egykori iskolájuk. Szabadidq-park a Széchenyi téren. Az orosháziak kedvenc időtöltése a sakk

Next

/
Thumbnails
Contents