Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-28 / 203. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. AUGUSZTUS 28., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Befejeződött Katowicében Felkészülés a gyermek- . a szakszervezeti találkozó és diákétkeztetési szezonra BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG n Orosházán újra Városriportunk a 4. oldalon Fotó: Fazekas László Idényzárás a balatoni úttörövárosban Szombatra virradóra véget ért Katowicében a lengyel szakszervezeti aktívatalálkozó. Az egynapos országos értekezleten részt vett • Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök, Mieczyslaw Rakowski és Zbigniew Szalajda miniszterelnök-helyettes,, Stanislaw Gabrielski, a KB osztályvezetője, Stanislaw Cio- sek munka-, bér- és szociálisügyi miniszter, és több más magas rangú párt- és állami vezető. A józan, kritikus hangvételű találkozón több mint kétszáz nagyvállalat képviselői a most újjászerveződő szakszervezeti mozgalom önállóságának és függetlenségének védelmét, belső demokratizálódását sürgették. Hangsúlyozták, hogy partneri kapcsolatot kell kialakítani az állami vezetők és a szak- szervezetek között, s a döntések meghozatala előtt érdemi konzultációt kell folytatni a szakszervezetekkel. Többen kifogásolták, hogy a szakszervezeti törvény • nem elég pontosan határozza meg az állami vezetés konzultációs teendőit. Miodowicz, a kohászok országos szakszervezeti szövetségének elnöke javasolta, hogy az országos szövetségek kössenek keretmegállapodásokat a hatóságokkal, s az egyes szakszervezetek ennek alapján kössenek konkrét megállapodásokat a vállalati vezetőségekkel. Rakowski miniszterelnökhelyettes, aki előző napon a gdanski hajógyár dolgozóinak képviselőivel találkozott, kijelentette: „Walesa és hívei megint — és talán utoljára — bebizonyították, hogy nem lehetnek- számunkra partnerek semmilyen tárgyaláson, amely a szakszervezeti mozgalom jövőjére vonatkozik. Nincsen számukra hely ebben a mozgalomban. Olyan kárt okoztak Lengyel- országnak, amit még sokáig fogunk érezni.” A találkozó résztvevői tapssal fogadták ezt a kijelentést. Rakowski elmondta, hogy a gdanski találkozón kizárólag azért jelent meg Walesa híveinek egy csoportja, hogy megzavarja vagy meghiúsítsa a rendezvényt: közbekiabált, fütyült, de egész idő alatt egyetlen érdemi kérdést sem tett fel. A füttykoncert felerősödött. amikor Rakowski azokról a „Szolidaritás”-ta- gokról beszélt, akik az új szakszervezetben tevékenykednek. Ciosek munka-, bér- ' és szociálisügyi miniszter osztotta a felszólalóknak azt a véleményét, hogy a szakszervezetekkel való konzultáció rendszere nem tökéletes. Wojciéch Jaruzelski, a találkozó utolsó felszólalója megerősítette, hogy az első nagy szakszervezeti találkozó vitaanyagát behatóan fogják elemezni az állami és pártszervek. Megfigyelők rámutatnak: a a szakszervezeti találkozót néhány nappal az 1980. augusztusi társadalmi megállapodások aláírásának harmadik évfordulója előtt rendezték, akkor, amikor az illegális „Szolidaritás” a nyugati rádióadóktól támogatva a tömegközlekedés bojkottjára és munkalassító tiltakozó akciókra szólította fel a dolgozókat. » A most következő tanévben várhatóan mintegy 1 millió 700 ezer óvodás, általános és középiskolás, szakmunkástanuló, illetve főiskolás és egyetemista veszi igénybe a szervezett étkeztetést. Az óvodások száma némileg csökken, a demográfiai hullámból adódóan a többi korcsoport létszáma gyarapszik. Ebben a tanévben a vendéglátás szerepe tovább növekszik az ifjúsági és gyermekélelmezésben; kevesebb az óvodai-iskolai saját konyha, a gyermekek mintegy kétharmadát ma már a vendéglátó vállalatok látják el ebéddel, esetenként tízóraival, uzsonnával és vacsorával is. A vendéglátóipari vállalatok — sajátosságaikból adódóan — jobb munkaszervezéssel több gyermeket képesek ellátni, hatékonyabban használhatják ki a főzőkapacitást, s ezenkívül. több olyan szakemberrel rendelkeznek, akik tisztában vannak a korszerű táplálkozás követelményeivel. Sok helyütt kezdeményeztek újfajta, a korszerű táplálkozástudományi elveken alapuló menük összeállítását. Ezt elősegíti a közeljövőben megjelenő szakkönyv, amely egészségesebb ételek, többek között 150 fajta új saláta receptjét is tartalmazza. A könyv a boltokban is megvásárolható. Az idei tanév újdonsága lesz, hogy az iskolai éttermekben lehetővé teszik a differenciált tálalást. Eddig a jobb és gyengébb étvágyú gyermekeknek kötelezően grammra ugyanazt az adagot kellett adni. Most lehetőség nyílik, hogy a jbbb étvágyúak többet, a gyengébb átvágyúak kevesebbet kérjenek, ám az ellenőrzés szigorú módszereit — a visszaélés lehetőségét kizárva — is kidolgozták a szakemberek. Az MTI munkatársai arról tájékozódtak, hogyan oldják meg az ország egyes megyéiben az ifjúság szervezett étkeztetését. Pécsett az utóbbi két évben a vendéglátó vállalatok diákkonyháinak száma kétszeresére növekedett, a főztjüket fogyasztó gyerekek létszáma pedig több mint háromszorosára. Az idei tanévben már minden második pécsi óvodás, illetve iskolás diák a mecsekvidéki, vagy a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat konyháiról kapja ebédjét, vacsoráját. Szegeden is legnagyobb gond az általános iskolák ellátása, hiszen több miiit 20 ezer a kisdiákok létszáma. Az étkeztetés javítására a tanácsi konyhákat mintegy 35 millió forintos költséggel korszerűsítik, kapacitásukat az eddiginek a duplájára, 13 ezer adag étel előállítására bővítik. Az ország majd minden részén külön gondoskodnak a lisztérzékeny, s a különféle okból diétára szoruló gyermekek élelmezéséről. Pécsett például már bölcsődés koruktól szervezett ellátásban részesülnek a lisztérzékeny gyermekek, az Ajtósi Dürer utcai bölcsőde-óvoda a legkisebbeket, a 39-es Dandár úti általános iskola pedig a kisdiákokat gyűjti össze a város minden részéről, hogy megfelelő diétás ellátást nyújtsanak számukra. Fejér megyében a kollégiumokban nemcsak a diétára szorulóknak,főznek külön, hanem a gyomorrontá- sos, beteg tanulók kosztját is igyekeznek diétásán elkészíteni. Tegnap befejeződött a nyári táborozás Zánkán, a balatoni úttörővárosban. Június 18-tól kezdődően összesen mintegy 15 ezer gyerek pihent 220 hektáros táborban. Az idén első alkalommal hallássérült gyerekeket is fogadott az úttörőváros. Az ez évi programok fő jellemzője volt, hogy minden eddiginél nagyobb arányban érvényesültek a gyerekek kívánságai. A táborozókat bevonták az összeállításukba, és együtt dönthettek azok változásairól is. Fokozott hangsúlyt kapott az önállóságra nevelés, és olyan módszerekkel, játékokkal, foglalkozásokkal ismertették meg a gyerekeket, amelyeket később átadhatnak a kisebb gyermek- csoportoknak. E törekvés jegyében vették birtokukba az úttörőváros új műtermét, ahol az agyagfigurák készítésétől a batikolásig sok érdekes mesterséggel ismerkedhettek meg. Megtanulhatták azt is a táborozok, hogy a, kis kertekben miként építhetik fel maguknak és pajtásaiknak az agyagégető kemencét. Megfontoltan, takarékosan Akár tetszik, akár nem, vége a nyárnak. Lehet, hogy a meteorológia további kánikulát jósol, lehet, hogy a naptár későbbre teszi az ősz beköszöntőt, de a nyárnak számunkra vége. A szabadságok zöme is letelt. A munkahelytől távol voltak újra felveszik a munkát, a gyermekek is már csak napokban számolják a vakációt, a pedagógusok pedig már megkezdték a tanévre való felkészülést. Szó, ami szó: néhány nap múlva itt az első „ember” hónap. Meleg volt, de nem könnyű ez a most is gyorsan elszálló nyár. Jóformán bárki, bármikor is ment üdülni az idén, csak jó időt foghatott ki. Éppen ezért: jó lett volna gyakrabban megázni, különösen a nyár elején. Nálunk már társadalmi szokássá vált, hogy ha két ember találkozik, a „hogy vagy” kérdés után mindjárt az időjárás, a várható termés kerül szóba. Ez az idén még a szokottnál is gyakoribb beszédtéma volt. Aszály sújtotta megyénket, sok millió veszteséget okozván. Valaha régen egy ilyen szárazság családok százait tette tönkre. Ma az a természetes, hogy bánkódván ugyan a termékkiesésen, az aszály okozta veszteségeken, de senkiben nem merül fel: lesz-e kenyerünk? A veszteség, az veszteség ma is. De ebből eredően senki sem kerül a tönk szélére, senki sem marad kenyér nélkül, senki feje fölött nem perdül meg a dob, hogy elkótyavetyéljék keserves verejtékkel megszerzett javait. A szocialista rendszer teremtette magyar mezőgazdaság ma már van olyan színvonalon, hogy egy ilyen aszálykár, mint áz idei, senkinek sem okoz kenyérgondot, bizonytalan hónapokat, sötét jövőt. Az ország termése így is biztosítja a zökkenő- mentes kenyérellátást, de biztosítja kellő takarékossággal azt a takarmánymennyiséget is — bár még lábon áll a kukorica és az aszály még tartja magát —, amely sok milliós állatállományunknak szükséges. Csak elvétve volt néhány kétkedő, aki az aszály láttára pánikba esett és gyorsan áron alul eladta növendék állatai egy részét. Bánhatják tettüket, de nem okolhatnak magukon kívül senkit. Mert nem csak kenyerünk van elegendő, hanem a jószágok neveléséhez, tartásához, hizlalásához szükséges takarmány is megterem. Ha valami mégis átmeneti gondot okozhat a takarmányellátásban, az csak a rossz szervezés, a kellő oda nem figyelés, vagy a nemtörődöm hanyagság. Tudva, hogy ilyesmi előfordulhat, hiszen nem vagyunk „angyalok”, minden arra illetékes, így a sajtó is jobban ráfigyel: egyetlen olyan takarmánybolt se legyen, amely a háztáji jószágtartók alapvető igényeit ne elégítené ki szervezetlen áruszállítás miatt. Gondunk valójában az aszálykárral az, hogy a külkereskedelmünkben a mezőgazdaság nem tud terményeivel a tőle elvárt arányban részt venni. Ezért ma minden pazarlás: minden többlet kilogramm, amivel jószágainkat neveljük, de okszerűen megtakarítható lenne, vagy amit a termények szállítása során a rakodásnál, az utakon elszórunk, most különösen többszörösen esik latba, mint azok a mellék- termékek is, amit felhasználhatnánk, de nem tesszük. Amit a szárazság elvitt, abból így is sok-sok mázsát pótolhatunk. Minden szemet megbecsülni, jobban hasznosítani — ez mgst a feladat. (enyedi) Remélhetőleg már idejétmúlt ez a fénykép, amelyen fotósunk elszállításra váró tankönyvhegyeket örökített meg a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat nagykereskedelmi raktárházában. A Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat az Állami Könyvterjesztő Vállalattal közösen látja el az ország iskoláit tankönyvekkel. Az 1983/84-es tanévre kétezer-ötszáz féle új tankönyv kerül a diákok kezébe, összesen mintegy harminckétmillió példányban. Képünkön: elektromos targonca segítségével rakodják a szállítandó tankönyveket, amelyek azóta már minden bizonnyal útban vannak az iskolák felé (MTl-fotó: Tóti István felvétele — kS) »
