Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-26 / 201. szám

Múzeum születik

Korszerűsödő általános iskolák

Beszélgetés

Drecin József művelődési miniszterhelyettessel

Tévedés lenne azt hinni, hogy ma már a termelő- szövetkezetek csak a gazdálkodással törődnek, s ami ezen a körön kívül esik, az számukra érdektelen. Szövetkezeteink többségére ez a leszűkült szemlélet nem jellemző. Törődnek ők már régtől fogva tagjaik szociális helyzetével, a gyermekek iskoláztatásával, dolgozóik egészségügyével. .Mégis szívet melengető érzés fogja el az embert, amikor olyan dolgok gondozását is vállalják, amely nem a mindennapok megszokott gyakorlatához tartozik. Ilyen érzéssel mentem a tótkomlósi Viharsarok Tsz elnökéhez. Bányai Károlyhoz, az ő hívására.

Az elnökkel együtt várt Zsilák Pál és Lapusni András tsz-tag is. A beszélgetés során kiderül, hogy az előbbi a szövetkezet versenybizottságának az elnöke, az utóbbi pedig — azt hiszem, nem sok van ilyen az országban — a múzeumi bizottság elnöke. Nos, ez a dolog az. amely megdobogtatja az ember bensőjét, mert mi köze lehet egy termelőszövetkezetnek a múzeumhoz, s ráadásul még úgy, hogy bizottságot is hoznak létre.

A rejtély gyorsan meg- fejtődött. ahogyan egymás szavába vágva beszélni kezdtek céljaikról, munkájukról.

Már régóta mondogatták a termelőszövetkezet tagjai, hogy meg kellene menteni a régi földmívelés hagyományait, eszközeit. A mostani fiatalok azt sem tudják, hogy milyen is volt a régi borona, hogyan készítette a parasztember szerszámait, mert hiába ment volna a boltokba, olyat nem árultak. Egszóval egy elsüllyedő világ emlékeit szorgalmazták mind többen megmenteni. De nemcsak beszéltek, hanem hozzá is fogtak a még fellelhető szerszámok, esz- kö’zök gyűjtéséhez. Hónapról hónapra szaporodott a szövetkezet padlásán az ösz- szegyűjtött holmi.

De nemcsak a munka eszköze változott meg az egyéni gazdálkodásról a nagyüzemire történt áttérés óta. hanem az emberek életmódja is. Egyre többen költözködtek be a tanyáról a községben épített új házakba. Az elhagyott tanya pedig az enyészeté lett. Kezdetben örült ennek mindenki, hiszen egykor volt lakói jobb környezetbe kerültek. meg a nagvü/omi táblák kialakítását is elősegítette a ritkuló tanyavilág. Igen ám. de egyszer valakiben itt is felötlött, hogy ezek a tanyák is éppúgy eltűnnek egy napon, mint már most a használati eszközök. Az utókor számára legalább egyet meg kellene menteni.

A gondolatot tett követte, s megszülte a szövetkezetben a múzeumi bizottságot, aminek feladatává a múlt emlékeinek megmentését tették. Beszélgetésünk során arról nem esett szó, hogy az elnök is tagja-e ennek a bizottságnak. de akár az, akár nem. úgy dolgozik az ügyért, mintha az lenne.

Kezdték nézegetni a megszerezhető tanyákat. De az egyik már" olyan állapotban volt, hogy többe került volna a leves, mint a hús. A másik meg olyan messze esett minden kövesúttól, hogy oda ugyan senki el nem látogatott volna. A céljuk ugyanis nemcsak az volt. hogy mentő, munkát végezzenek, hanem, hogy lássák is a fiatalok, apjuk-anyjuk. nagyszüleik milyen körülmények között éltek. Nem ők-mondták, én írom ide: a legékesebb szavaknál is többet mond egy ilyen múzeum arról, hogy honnan jöttünk, s meddig jutottunk.

A szerszámok. bútorok, használati tárgyak ugyan gyűltek, de olyan tanya, amelyben mindezt elhelyezhették volna, s amelyet az érdeklődők meg is tudtak volna könnyen közelíteni, és messzire sem esik a községtől, nem volt.

Előbb én is kérdőn néztem beszélgetőpartnereimre, hogy mit is keres itt, ebben az ügyben a szövetkezet versenybizottságának az elnöke. De amikor az előzmények ismertetésében idáig jutottak, már kezdett derengeni. hogy nagyon is indokolt a jelenléte. Mert a szándék nem torpant meg. amikor megfelelő tanyát nem találtak. Megszületett a döntés: ha nincs, akkor építünk egyet, pontosan olyat, amilyen a komlósi tanyavilágra jellemző.

— Tizenhárom szocialista brigád van a szövetkezetünkben — mondja Zsilák Pál. — Megbeszéltük velük a tervet, a tanyaépítést. Könnyen szót értettünk, csakhogy azok az' emberek már régen meghaltak, akik valamikor a vertfalú tanyákat építették. Aztán került olyan — Zsidó László —, aki gyermekkorából emlékezett. hogyan készül a vertfal, apjával dolgozott is ilyenen, ő lett a munkavezető. Sok padlást felhánytunk, amíg a régi falverő szerszámokat is előkerítettük. Most már megy a munka, épül a tanyai múzeum. Tíz szocialista brigád vesz részt benne, a szükséges néhány ember brigádonként váltja egymást, hiszen a napi munka sem állhat meg. A többiek azok munkáját is elvégzik, akik a falverésen dolgoznak. Láttam: a fal már embermagasságú. A lótás-futás már a megfelelő nádért folyik, hiszen szeptemberben tető alá kerül. .

A múzeum a községtől három kilométerre, az Orosházi út mellett épül. a szövetkezet üzemegységének központjában. így az őrzése, kezelése is megoldódik. Lesz itt minden — ahogy mondják —. ami egy tanyán annak idején megvolt. még ásott gémeskút is.

Az a három brigád, amiről nem szóltam, zömmel nőkből áll. Rájuk jövőre kerül sor a meszelésnél, mázolásnál. tisztogatásnál.

Nem ímmel-ámmal folyik itt a munka. Reggeltől estig jóformán megállás nélkül dübben a súlyos verő, izza- dást csurgasztóan lapátolják a földet. De mindenki tudja, mi készül, látja munkájának célját. Csendesen jegyzi meg valaki két tréfa között. bár mindig, mindenhol így dolgozna mindenki.

Nem a tervük kisebbítésének szándékával mondom, hanem inkább erkölcsi erősítésül, ha erre egyáltalán szükség van. hogy van már szövetkezet, ahol csináltak tanyamúzeumot. A gyulai Munkácsy Tsz jut eszembe, s szülőatyja, Steigerwald József. Felcsillan a szemük, s már azt tervezik, mikor mennek el megnézni, tanulni, okulni belőle. Lelkes, ügyszerető emberek.

Ma egyre több szó esik a szövetkezetek szerepéről egv- egy község életében. Amikor számot vetnek erről a szerepről, akkor az ilyen kezdeményezésekről se feledkezzen meg senki.

Enyedi G. Sándor

A 180 ezer első osztályos tanulóval együtt 1 millió 270 ezer az előző évinél 25 ezerrel több — diák_ül be augusztus 29-én az általános iskolák padjaiba. Jó helyzetben vagyunk,. mert — gazdasági és más gondjaink ellenére — az oktató-nevető munka megújításában biztató eredmények születtek. Természetesen ebben a tanévben sem lesz kevesebb a tennivaló. Felkérésünkre Drecin József művelődési miniszterhelyettes a felkészülésről, az oktatás anyagi- technikai feltételeiről, körülményeiről, korszerűsítéséről adott tájékoztatást.

— Egyes településeken még hiányosak, néhol rosszak a feltételek, még mindig sok az elavult felszereltségű iskola és a szükségtanterem. Milyen fejlesztésről lehet számot adni?

— Az elmúlt tanévben a 3567 általános iskolából 722 működött váltakozó tanítással. A 40 ezer 442 osztályterem kilenc százaléka minősíthető szükségtanteremnek, s mintegy ötezer tantermet használnak váltakozva. A most kezdődő oktatási évben 1375 új tanterem várja a tanulókat, nagyobb részük új, önálló iskolaépületben van. Ez tette lehetővé ezer új tanulócsoport szervezését, s azt is, hogy ne növekedjék az osztályok tavalyi huszon- hetes átlaglétszáma. A tanácsok 1983-ban 4 milliárd forintot irányoztak elő az általános iskolai hálózat fejlesztésére, ez csaknem 700 millióval haladja meg a VI. ötéves tervben erre az évre tervezett összeget. Ez döntően annak eredménye, hogy több megyei tanács meggyorsította a fejlesztéseket, illetve korábban kezdte meg eredetileg későbbre tervezett iskolák építését. Javítja a képet az is, hogy a tanácsok az általános iskolákra költik felújítási pénzeik jelentős réArról kaptunk értesítést. Borbíró Lajos levelezőnktől, hogy a nagyközségi tanács és a Műemléki Felügyelőség által már korábban megvásárolt Simonyi u. 1. szám alatti épületben végre megnyílhat a nagy szorgalommal és évek munkájával összegyűjtött anyagokból a helytörténeti gyűjtemény. Eddig az volt az akadály.

szét. A beruházások jelenlegi, szükségszerűen lassúbb üteme mellett fontos a meglevő épületek jó állapotának megőrzése. Az elmúlt évben a _ kulturális ágazat teljes egészében 2 milliárd 745 millió forintot fordított erre a célra, amelyből 1 milliárd 29 millióval részesültek az általános iskolák.

— Jelentősek még az egyes iskolák közötti különbségek, ami nyilvánvalóan késlelteti a tanulók egyenlőbb esélyeinek megteremtését...

— Kétségtelen, hogy a folyamatos felújításokra az említettnél még több pénzre lenne szükség. Tény, hogy iskoláinknak mindössze negyede nem szorul felújításra, ötödrészüket meg már nem is érdemes felújítani, hiszen legtöbbjük vályogból készült. Tetézi gondunkat, hogy az oktatóhelyek 21 százaléka eredetileg más célt szolgált. Az egy tanteremre jutó tanulócsoportok száma mégis csökkent, miután több terem épült és épül, mint ahány csoport alakult. Természetesen segít ebben az úgynevezett egyéb helyiségek, tehát a napközis szobák, az úttörő- és klubhelyiségek, a könyvtárak igénybevétele. Az iskolák közötti különbségek felszámolása a tárca régi törekvése. A kiegyenlítés, a felfelé nivellálást jelentő közelítés azonban még hosszú időt igényel. Meg kell fontolni alaposan minden döntést, hiszen a helyi gondok átmeneti, kapkodó megoldása egyrészt rontja a meglevő színvonalat, ugyanakkor más természetű, meglehet: súlyosabb problémát szülhet. Nyilvánvaló, hogy a tanteremhiány felszámolásának legjobb módja egy új iskola, amely nemcsak fedelet, hanem korszerű, színvonalas, hatékony oktatást teremt a gyerekeknek. Ám lehet ez az iskola mégoly nagyszerűen felszerelt is, ha zsúfolt, kevesebbet képes nyújtani,

hogy nem tudtak anyagi fedezetet biztosítani a gondnok illetményére. Ez az akadály most a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet és annak Magyar Mezőgazdasági Múzeum baráti köre segítségével elhárult.

A Csánki Dezső helytörténeti kör és a szövetkezet közös döntése szerint a helymint egy tárgyi ellátottságban szerényebb, kevésbé korszerű, de nyugodt légkörű intézmény. Az optimális megoldást mindenütt az összes mérlegelést érdemlő szempont összevetésével kell megtalálni.

— A jó iskola fogalmába beletartozik a taneszközök és állóeszközök korszerűsége is. Milyennek látja ebből a szempontból az országos helyzetet?

— Igen jelentősnek tartom az iskolavilágítási program végrehajtását. A megyei tanácsok pályázatokkal folyamodhattak vissza nem térítendő állami támogatásért. Valamennyi jóváhagyott pályázat költségigényét fedeztük, az eredetileg előirányzott összeg háromszorosát: 62 millió forintot utaltunk az illetékes tanácsoknak. Gyors ütemben folynak a világí- tás-korszesűsítési munkálatok. A pályázatba be nem vont, illetve nem vonható, jelenleg nem megfelelő megvilágítású tantermek ilyen jellegű átszerelése azonban még sok pénzt és időt igényel ... A tanácsok minden évben — idén is — számottevő összegekkel egészítik ki a taneszközbeszerzésre központilag biztosított 60 millió forintot. Az új nevelésioktatási tervek bevezetésével egy időben készülnek az alapvető fontosságú taneszközök. Jelenleg is folyamatosan érkeznek az iskolákba a szükséges segédletek. A minisztérium az intézmények tíz százalékában megvizsgálta* a taneszköz-ellátottságot. Arról a megnyugtató tényről győződhettünk meg, hogy az iskolák rendelkeznek az új nevelési-oktatási terv teljesítéséhez feltétlenül szükséges eszközökkel. A műveltséget alapozó általános iskolák megfelelő körülmények között kezdhetik-folytathatják ősztől a fiatal generáció oktörténeti gyűjteményt az érdeklődők hétfőn és csütörtökön látogathatják, illetve előzetes bejelentés esetén bármikor megtekinthetik.

Az említett két helytörténettel foglalkozó kör mellett még egy harmadik is működik a nagyközségben, amely az iskolás tanulókat tömöríti. —K—tatását.

Grenitzer Róbert

Helytörténeti gyűjtemény nyílt Füzesgyarmaton

Mai műsor

KOSSUTH RÄDIÖ

8.20: Mai kulturális programok.

8-25: Fogamzásgátlás férfiaknak.

8.35: Fúvószene táncritmusban.

9.03: „Vár egy új világ ...”

9.33: Vidéki óvodások énekelnek.

10.05—10.46: Gyermekeknek.

10.46: Nem adhatsz többet.

10.51: Bessenyei Ferenc sanzonfelvételeiből.

11.00: „Csütörtök ...”

11.35: Dohnányi: Pierrette fátyla — balettszvit.

12.30: Ki nyer ma? — Zamárdi- ban

12.45: Bukaresti muzsikusok között.

13.30: A megkoronázott forradalom.

14.19: Pablo Casals gordonkázik.

14.44: Magyarán szólva.

15.05: Más muzsika kell. (Befejező rész.)

15.42: Két vegyes kar.

16.00: Tűzpróba.

17.05: Népdalok, néptáncok.

17.35: Jön a nyugdíj . . .

18.00: Wally Stott zenekara filmzenékből játszik.

18.15: Hol volt, hol nem volt. . .

19.15: Homo ludens.

19.35: Könyvklub.

20.35: Operettkedvelőknek.

21.30: Hajnal a Hanságban.

22.30: Magyar fúvósok.

23.30: Moniuszko operáiból.

0.10: Melódiakoktél.

PETŐFI RADIO

8.05: Lepsényi Pergel Géza nótáiból.

8.20: Portrésor és interjúlánc. 6. rész.

8.35: Slágermúzeum.

9.18: Intermikrofon.

9.38: Kiskassza.

9.48: Hanglemez—MK.

10.00—11.27: Zenedélelőtt.

11.35: Tánczenei koktél.

12.35: Édes anyanyelvűnk.

12.40: Népi muzsika.

13.15: Külpolitikai arcképcsarnok. ,

14.00: Dallamról dallamra.

15.30: Könyvről könyvért.

15.40: Egészségünkért!

15.45: A Police trió felvételeiből. 16.35: Jó utat!

17.30: ötödik sebesség — Finnországból.

18.35: Popzene sztereóban.

19.15: Tudósítás az úszó Euró- pa-bajnokságról — Rómából. .

19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Olasz slágerek.

21.10: „Költőnk és kora.”

22.10: Ifj. Kállai Kiss Ernő népi zenekara játszik.

22.30: Igen is, nem is.

23.20: A debreceni dzsessznapok felvételeiből.

ni. MŰSOR

9.00: Barokk muzsika.

9.52: Századunk zenéjéből.

10.30: Dzsesszarchívum.

11.05: Kamarazene.

11.43: Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony.

15.10: Zenekari muzsika.

16.45: A halhatatlan kedves.

17.20: Jékely Zoltán: Az utolsó szál liliomhoz.

17.30: Kapcsoljuk a Bartók Emlékház hangversenytermét.

Kb.

18.35: A párizsi Polifon együttes Jannequin-madrigálo- kat énekel.

19.05: Beethoven: VI. (Pastorale) szimfónia.

19.46: A Led Zeppelin együttes összes felvétele. XI/10. rész.

20.30: Híres előadóművészek triófelvételeiből. X/5. rész.

21.30: Opera-művészlemezek.

22.19: Hamari Júlia (ének) és a Liszt Ferenc kamarazene- kar hangversenye a Zene- akadémia nagyterméből.

SZOLNOKI STÜDIŐ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Sláger és dzsessz Ella Fitzgerald felvételeiből.

17.25: Tervek, célok, eszközök. A baromfiipar exportképessége. Riporter: Tamási László.

17.45: Akik Szolnokról indultak. Lukácsi Huba énekel népdalokat.

18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

15.30: Hírek, (f.-f.)

15.35: Ali baba és a negyven rabló.

16.50: Természetbarát.

17.10: Csali. Horgásztízperc.

17.20: Képújság, (f.-f.)

17.25: Pannon Krónika.

17.55: Reklám, (f.-f.)

18.00: Ablak.

19.00: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Szeszélyes évszakok.

21.10: Pénteki randevú.

22.10: Tv-híradó 3.

22.20: Kocsis István: Megszámláltatott fák. (Színmű két részben.)

II. MŰSOR

19.55: Vízilabda EB. Magyarország—Románia.

21.00: Tv-híradó 2.

21.20: Reklám, (f.-f.)

21.30: A régensherceg.

22.25: Üsző EB.

23.00: Képújság, (f.-f.)

BUKAREST

15.05: Oldjuk meg együtt.

15.25: Német nyelvű adás.

17.20: Zenés hirdető.

17.35: A volánnál. (Autóvezetők műsora.)

17.50: A legkisebbeknek.

20.00: Tv-híradó.

20.20: Gazdasági aktualitások. 20.35: Dalok, az önök kívánságára.

20.55: Világfigyelő.

21.20: Kingi története. Játékfilip. 22.05: A tv irodalmi-művészeti magazinja.

22.30: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

15.35: Láthatár.

15.50: Videooldalak.

16.00: Nyári délután.

18.00: Hírek.

18.05: Tv-naptár.

18.15: Zenés-szórakoztató adás gyermekeknek.

18.45: Népi muzsika.

^19.15: Rajzfilm.

~ 19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Filmsorozat.

20.55: Reklám.

21.00: A boldogság meghódítása. 21.45: Tv-napló.

22.00: Kulturális magazin.

23.30: Hírek.

II. MŰSOR

15.55: Róma: vízilabda EB.

Szovjetunió—Jugoszlávia. (Eurovízió.)

17.55: Róma: úszás. — EB, döntő.

(Eurovízió.)

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Dubrovniki nyári játékok ’83: hangverseny.

20.45: Hírek.

20.50: Dokumentumadás.

21.35: Reklám.

21.40: A legjobb jugoszláv filmek: játékfilm.

^lOZl

Békési Bástya: 4-kor: Betyárkapitány. 6 és 8-kor: Atlantic City. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 és 6-kor: Egy szoknya, egy nadrág, 8-kor: Tűto- röny. Békéscsabai Terv: Viadukt. Békéscsabai Kert: Tűtorony. Gyulai Erkel: Feketesza- káll szelleme. Gyulai Petőfi: 4-kor: Várkastély a Kárpátokban, 6 és 8-kor: Georgia barátai. Orosházi Béke: 5-kor: Kétes hírű menyasszony, 7-kdr: Földrengés Tokióban. Orosházi Partizán: fél 6-kor: Flep, a róka, fél 8-kor: Ezüst-tó kincse.

Szarvasi Táncsics: Dutyi-dili.

Gyulai Kert: Az utolsó metró.