Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-26 / 201. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM Nyár végi munka a halárban Bevonulási ünnepség Békéscsabán Szeptember elején kezdődik a kukorica és a cukorrépa betakarítása Az idei, kedvezőtlen idő­járás miatt az őszi betakarí­tási munkák is egy-két hét­tel, tíz nappál korábban kez­dődnek a szokásosnál. Ho­gyan készülnek erre a közös gazdaságok, és milyen mun­kák folynak jelenleg a ha­tárban? Erről kértünk tájé­koztatást a megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályán, ahol Hankó László osztályvezető­helyettes és dr. Kácsor And­rás mezőgazdasági csoport- vezető elmondta, hogy ezek­ben a napokban a nyár vé­gi munkákat folytatják a megye mezőgazdasági nagy­üzemeiben. Vágják a ken­dert, a cirkot, a szóját, fo­lyik a silózás, a napraforgó, a zöldségfélék betakarítása, a talajerő-visszapótlás, a ta­lajmunkák. A megye mezőgazdasági nagyüzemei az idén mintegy két és fél ezer hektáron termesztenek kendert, fő­ként a sarkadi, a komádi és a nagylaki kendergyárhoz közel eső területeken. A ter­més ebből az ipari növény­ből alatta marad az utóbbi években már megszokott 9—10 tonnás hektáronkénti átlagnak. A betakarítási munkákat egyébként aka­dályozta a lombtalanító vegyszer hiánya. Szója mintegy 12 ezer hektáron terem az idén Békésben, a hozam itt sem éri el a tava­lyit, de az aszályos időjá­ráshoz képest elfogadható. A legnagyobb szójatermelö a megyében a mezőberénvi Aranykalász, a békéscsabai Lenin és a kondorosi Egye­sült Tsz. E takarmánynö­vényt eddig a termőterület 25—30 százalékáról takarí­tották be. A seprűcirok, amellyel főként a mezőko­vácsházi és az orosházi já­rásban foglalkoznak, zöm­mel a háztáji gazdaságok­ból kerül ki. A 17 ezer hek­tárnyi silókukorica silózá­sát a vetésterületnek több mint a felén végezték el. Jól halad a zöldségfélék be­takarítása. A szárazság mi­att a szokásosnál kevesebb tömeg- és abraktakarmány várható — a kiesést a mel­léktermékek fokozott fel- használásával lehet pótolni. A talajmunkákat nyomban a nyári betakarítás után megkezdték a közös gazda­ságok. Több mint 30 ezer hektáron szórnak ki istálló­trágyát, s folyik a műtrá­gyaszórás is. A közös gaz­daságok nem mindenütt fo­gadják a korábban megren­delt műtrágyamennyiséget, hivatkozva anyagi helyze­tükre, pedig a felhasználást mindenekelőtt a talaj meg­levő tápanyagkészletéhez szükséges igazítani. A szo­kásosnál korábban megkez­dődött a 15 ezer hektár nap­raforgó betakarítása is, ezt az ipari növényt a megye keleti és északi részén, va­lamint a szarvasi gazdasá­gokban termesztik nagy te­rületen. A lóbab betakarítá­sa befejeződött, a termés eléggé gyenge. Az egyik nagy őszi mun­ka', a cukorrépaszedés szep­tember 5. körül kezdődik, a rizsbetakarítással együtt. Cu­korrépa összesen 17 ezer hektáron terem az idén a megyében, a hozam itt is kisebb lesz, a cukortartalom viszont magasabb, mint ta­valy. • A legnagyobb cukor­répa-termelő a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát., az orosházi Béke, a csorvási Lenin Tsz. A mezőhegyesi és Sarkadi Cukorgyárban szep­tember 10. körül kezdődik a répa feldolgozása, a szállítá­si ütemterv most készül. A másik nagy őszi feladat a kukoricatörés. A vetéste­rület 114 ezer hektár volt, a betakarítandó terület viszont kevesebb, mint 100 ezer hektár — a többit besilóz- ták, mert nem hozott csö­vet. A teljes termést me­gyénkben használják fel, így a nagy állatállomány takar­mányszükségletét fedezni tudja a hozam. Szeptember első, második hetében kez­dődik a tengeri betakarítá­sa. A munkára máris létre­jöttek együttműködési meg­állapodások a rhezőgazdasá- gi nagyüzemek között, fő­ként ott, ahol magas színvo­nalú a kukoricatermesztés, így jól felszerelt gépparkkal rendelkeznek. Ennek kapa­citását az idén az aszály miatt nem tudják teljesen kihasználni, így kölcsönözni tudnak gépeket. Készülődnek már az őszi kalászosok ve­tésére, megkezdődött a ve­tőmag kiszállítása, és jól ha­lad a talaj-előkészítés is. T. I. Az elmúlt hetekben or­szágszerte több ezer ifjú em­ber kapta kézhez katonai be­hívóját,. s ezekben a napok­ban ölti magára az „an­gyalbőrt”. A Békés megyei fiatalok tegnap, csütörtökön vonultak, s ma vonulnak be katonai szolgálatra a nép­hadsereg különböző alakula­taihoz, a határőrséghez, va­lamint azok, akik élethiva­tásul választották a katonai pályát, s a jövőben valame­lyik katonai főiskola vagy hivatásos tiszthelyettesképző iskola hallgatói lesznek. A bevonuló fiatalokat tegnap délben a megyeszékhelyen rendezett központi ünnepsé­gen búcsúztatták a polgári élettől. Az eseményen a szü­lők. a hozzátartozók mellett Néhány nap múlva min­denütt elhangzik az új isko­laév kezdetét jelző csengő­szó: az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézmé­nyek nappali tagozatán —a tantestület döntésétől függő­en— augusztus 27-én, 28-án vagy 29-én nyitják meg az 1983—84-es tanévet, és min­denütt augusztus 29-én, hét­főn kezdődik a tanítás. Az . országos tanévnyitó ünnepséget augusztus 28-án. vasárnap Szekszárdon a Bé- ri-Balogh Ádám utcai új általános iskolában rende­zik. A pedagógusok e napok­ban alakítják ki az új óra­rendet, nevelőtestületi érte­kezleteken vitatják meg a következő tanév feladatait. A munkarend szerint a té­li szünet december 22-től január 2-ig tart. Az első fél­év január 29-én fejeződik be, a félévi osztályzatokat 1984. február 3-án tudják meg a tanulók. A tavaszi szünet április 2. és 6. között lesz. A középiskolák negye­ott volt a megyei pártbizott­ság képviseletében Fellegvá­riné Priskin Teréz, a megyei tanács képviseletében pedig dr. Gyebnár László, részt vettek a társ fegyveres testü­letek képviselői is. A bevonulókat Juhász András alezredes üdvözölte, majd a Hazafias Népfront megyei bizottságának nevé­ben Rácz Géza búcsúztatta a fiatalokat. A csapatok nevé­ben Hoffmann József alez­redes köszöntötte és fogadta az újoncokat, akik többsé­gében 18 hónapos, a felsőfo­kú tanintézetekbe előfelvet­tek 12 hónapra vonultak be katonai szolgálatra. dikes, valamint az egészség- ügyi szakközépiskolák har­madik osztályos tanulói — a végzősök — számára má­jus 11-én, a nemzetiségi gimnáziumokban május 10- én, a szakmunkásképzők utolsó éves növendékeinek pedig május 25-én tartják az utolsó tanítási napot. Az érettségi vizsgák a nemzetiségi gimnáziumok­ban május 11-én, a gimná­ziumok és szakközépiskolák nappali tagozatán május 14- én kezdődnek. Az esti és le­velező tagozatokon május 28-a az érettségi vizsga kez­dőnapja. Május 21-től tart­ják a közös írásbeli érett­ségi-felvételi vizsgákat. Az utolsó tanítási nap az al­sófokú nevelési-oktatási in­tézményekben, a középisko­lák 1—3. osztályaiban, a gép- és gyorsíró iskolákban és az egészségügyi szakisko­lák 1—3. osztályaiban június 15-e, a szakmunkásképzők­ben — utolsó évfolyamot ki­véve — pedig június 8-a. Kupuzzák a kendert a sarkadi Lenin Tsz földjén a méhke­réki asszonyok Fotó; Gál Edit Kép, szöveg: Szekeres András Országos tanévnyitó Szekszárdon Munkahelyi demokrácia Napjaink egyik reflektorfénybe került témája a munkahelyi demokrácia. Külö­nösen sok szó esik róla a Minisztertanács és a SZOT elnöksége által a múlt év vé­gén hozott együttes határozat megjele­nése óta. Foglalkoznak vele az üzemi, vál­lalati, intézményi és a különböző szak- szervezeti fórumokon egyaránt. Kérdez­hetné valaki, hogy a jelenlegi nehéz hely­zetben, amikor gyakran kész tények elé állítva, egyik percről#a másikra kell dön­teni, vajon helye van-e az eszmecserézge- tésnek, nem válik-e a tett halálává az okoskodás? Nem, sőt éppen fordítva igaz, a nehéz helyzetben megnő a kollektív döntés és felelősség szerepe. A munkahelyi demokrácia a szocialista demokrácia része, amelynek alapfeltétele a politikai rendszer demokratizmusa. En­nek talaján alakultak ki, és épültek be a munkahelyek életébe azok az intézmény- rendszerek, amelyek lehetővé teszik a tartalmi továbbfejlesztést. Ugyancsak az élet diktálta nagyobb vállalati önállóság révén növekedett a döntések jelentősége, a felelősség szerepe, amely újabb feladato­kat ró a tagságra, a testületekre. Megfi­gyelhetjük továbbá, hogy fokozódott az emberek érdeklődése, beleszólási kedve a munkahelyek életébe, a körülmények alakításába, a döntések előkészítésébe. A vezetők sem zárkóznak ma már el az „enyém a felelősség, tehát egyedül döntök” hibás gyakorlat alapján a beleszólás lehe­tőségének megadásától. Sőt, felismerve az így felszabaduló energiák hasznosságát, igénylik is azt. •Mit is jelent lényegében a munkahelyi demokrácia? Jelenti mindenekelőtt a ha­talom gyakorlásában való részvételt, ami természetesen nemcsak a munkahelyekre vonatkozik. Jelenti továbbá a tulajdonosi részvételt a vezetésben, bár őszintén szól­va ennek érvényesülésével nem lehetünk elégedettek. A termelés, a gazdálkodás el­sőbbséget élvező kérdései mellett keve­sebb figyelmet fordítottunk a szocialista tulajdonosi szemlélet erősítésére. Valljuk be, nehezen megfogható dolog ez, hiszen a tulajdonról alakotott kép mellé leggyak­rabban a saját személyi tulajdonunk tár­sul. Felelősséget érez az egyén a tulajdo­nát képező dolgok iránt, óvja azokat, hi­szen neki kell gondoskodni annak pótlá­sáról is. Nem érvényesül azonban ez a közös esetében, enélkül pedig nehezen valósul meg a felelősséget érző tulajdonosi szemlélet a vezetésben. Jelenti végül a munkahelyi demokrácia az érdekütközé­sek megoldási formáit. Érdekkülönbségek sokasága vetődhet fel egy munkahelyen* s minél több jut el ezekből a nyilvános fórumokra, annál nagyobb a valószínűsé­ge a demokratikus döntések és a legfonto­sabb érdek érvényesülésének. A- munkahelyi demokrácia említett funkcióinak érvényesülésére ad jobb le­hetőséget a Minisztertanács és a SZOT- elnökség csaknem egy éve megjelent ha­tározata, amelynek megvalósítása már javában folyik. Ahhoz, hogy előbbre vi­gyen, magunknak — gazdasági vezetők­nek, szakszervezeti tisztségviselőknek, dolgozóknak — kell nyitott befogadók­nak, helyes értelmezőknek, jó megvalósí­tóknak lennünk a mindennapi élet gya­korlatában. S. F. Szójafajta-kísérleti bemutató Megyei szójafajta-kísérleti bemutatót rendezett augusz­tus 25-én, tegnap a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei növényter­mesztési szakosztálya, a me- zőberényi csoport, valamint a Bólyi Szójatermesztési Szakszolgálat a mezőtoerényi Aranykalász Termelőszövet­kezetben, megyénk egyik legnagyobb szójatermesztő gazdaságában. Zömmel Bé­kés megye mezőgazdasági nagyüzemeinek szakemberei vettek részt a rendezvényen, amely a mezőberényi műve­lődési házban kezdődött. Itt Gál Imre, a vendéglátó Aranykalász Termelőszövet­kezet növénytermesztési fő­ágazat vezetője számolt be saját szójatermesztési ta­pasztalataikról. Mint el­mondta, az Aranykalász Tsz 1977 óta foglalkozik e nö­vény termesztésével, melyet hazánkban főként takar­mányozásra használnak, de élelmezésre is alkalmas. Az elmúlt évben különösen ki­emelkedően jó termést ta­karított be a tsz. A szója- termesztés jelenlegi helyzeté­ről és jövőjéről Mohácsi Ká­roly, a bólyi szakszolgálat képviselője beszélt, majd Horváth János ugyancsak a bólyi szakszolgálattól tartott tájékoztatót. A KITE idevo­natkozó tapasztalatait, véle­ményét Török János tolmá­csolta — a takarmánynövény termesztése e termelési rend­szer keretében folyik a me­zőberényi termelőszövetke­zetben is. Az előadások után az Aranykalász Tsz termelési központjában folytatódott a program. Itt 12 szójafajtát mutattak be a házigazda szakemberek a meghívottak­nak. Végül magát a szója- betakarítást és a jelenlegi száraz viszonyok között tar­lóhántásra alkalmas energia- takarékos eszközöket láthat­tak a résztvevők. t. i. A fajtakísérleti bemutató részvevői a határban Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents