Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-25 / 200. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. AUGUSZTUS 25.. CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM Magyarországi vegyes vállalatok eredményei és tervei Külföldi tőkeérdekeltséggel a közelmúltban újabb vegyes vállalatok alakultak Magyarországon, s jelenleg több mint egy tucat ilyen vállalkozás működik az országban. Közülük legtöbb termelő célzattal létesült* de szolgáltatást, banki tevékenységet folytató vegyes vállalatok is működnek. A tapasztalatok általában kedvezőek, bár korántsem minden vállalkozás mondható sikeresnek. A jól működő vegyes vállalatok az esetek többségében hozzájárulnak az export bővítéséhez, a harmadik piaci kapcsolatok szélesítéséhez és nem utolsósorban a magas szintű munka- és üzemszervezés, korszerű technológia hazai meghonosításához. Az első vegyes vállalatok még 1974-ben alakultak. Köztük volt a Sicontact KFT, melyet az NSZK-beli Siemens és a magyarországi Intercooperation hozott létre. Az alapítók akkor elsősorban azt tűzték célul, hogy a vállalat segítse a kooperációs kapcsolatok bővítését, és ellássa a hazánkban üzemelő Siemens gyártmányú számítástechnikai berendezések szervizét. 1980-ban a Sicontact kibővült, s a vállalkozáshoz csatlakozott a Remix és az Elektromodul is. A Remix így licenc- és liesing-megál- lapodás alapján először korszerű polietilén és polipropilén kondenzátor gyártását kezdte meg, majd újabb szerződést kötöttek kondenzátorok és rétegellenállások készítésére. A Remix szombathelyi gyárában helyezték üzembe a Siemens-gépeket, s a gyártás tavaly megindult. A termékek egy részét a Siemens visszavásárolja, s a legújabb tárgyalások alapján a Remix jogot kapott arra, hogy a gyártmányokat a világ minden országába exportálja. A Sicontact jelentős eredményeket ért el a harmadik piaci együttműködés kialakításában is. A Magyar Hajó- és Darugyár exportra készülő portáldarujához a Siemens szállítja a speciális villamos berendezéseket, közös ajánlatokat készítenek több ország, így például Líbia közúti forgalomirányító-berendezéseinek tervezésére és szállítására is. A hetvenes évek második felében csökkent a vegyes- vállalat-alapítási kedv. Ez a tendencia csak a nyolcvanas években módosult, amikor is újabb, elsősorban termelő célú vegyes vállalatokat hoztak létre magyar és külföldi partnerek. A magyar—svájci tőkével 1981- ben alapított gyógyszer- alapanyagokat gyártó közös vállalat, a B plusz Z KFT 1983 januárja óta működik. Másfél év alatt mintegy 150 millió forintért korszerű üzemet építettek fel a Biogál szomszédságában, Debrecenben. A beruházáshoz az épületet a Biogál, a berendezéseket pedig a svájci Zyma cég adta. A közös vállalat első terméke, a különböző májbetegségek kezelésére alkalmas készítmény, a Ca- tergen hatóanyaga. A vállalat vezetői az idén már mintegy 120 millió forintos forgalmat terveznek. A gyógyszerhatóanyagot a magyar, illetve a svájci fél vásárolja vissza. A szerződések alapján jelenleg a közös vállalat termékének több mint 80 százalékát a Zyma veszi meg. A vegyes vállalatok létrehozása lehetővé teszi, hogy a hazai és a külföldi gyártók rugalmasan alkalmazkodjanak a világpiaci igényekhez, erőforrásaik egyesítésével kihasználják egy-egy cikk, termék konjunktúráját. Az elmúlt évtizedben például világszerte megnőtt az érdeklődés és a kereslet a természetes mikrobiológiai készítmények, tömegtakarmányok és a silók tartósítószereinek alapanyagául szolgáló hasznos baktériumok iránt. Ezt felismerve hozott létre közös vállalatot a Mo- nori Állami Gazdaság, a Pharmatrade Külkereskedelmi Vállalat és a svéd Medipharm cég. A Medi- pharm a technológiát és a svéd gyártmányú berendezéseket szállította az üzemhez, a Monori Állami Gazdaság a termelési háttérről és a termelés feltételeiről gondoskodott. Hasonló meggondolások alapján alapított a közelmúltban vegyes vállalatot Magyarországon az Egyesült Izzó, a Magyar Alumínium- ipari Tröszt és a belga Financiere-Schréder cég alumínium lámpatestek gyártására. Az együttműködés keretében a Schréder cég átadja két új típusú közvilágítási lámpatest licencét. A vegyes vállalat a licencek alapján Magyarországon kezdi meg a repülőterek, sportberendezések, alagutak és aluljárók megvilágítását szolgáló lámpatestek gyártását. Ez a vegyes vállalat 1983- ra mintegy 30 millió, 1984- re pedig 40 millió forint értékesítéssel számol. A külföldi partner vállalja, hogy az első két esztendőben az évente előállított mintegy 20 ezer Tungsram—Schréder lámpatest felét saját piaci szervezete révén konvertibilis elszámolású piacokon értékesíti. Urak, bérek, teljesítmények Régóta bevonult a köztudatba az a néha csak féltréfásan használt szólásmondás, hogy aki árt mond, mondjon bért is. Még akkor is, ha napjainkban a magyar gazdaságban nincs mindig lehetőség arra, hogy a béremelések automatikusan kövessék az árnövekedéseket. Vagyis a munkabérnek tartalmaznia kell egyebek közt a munkaerő / újratermeléséhez szükséges előállítási költségeket. Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben ezek az előállítási költségek (vagyis a termékek és szolgáltatások árai) emelkednek, növekedniük kell a béreknek is. Még mielőtt azonban az idei ár- és bérindexeket összevetve számon kérnénk valamilyen mulasztást, érdemes áttekinteni a magyar gazdaság eddigi ár-bér versenyét. Teljesen természetes és nyilvánvaló, hogy az utóbbi esztendőkben tapasztalható ármozgások rendkívül érzékenyen érintették a honi polgárokat. Nem csupán azért, mert minden ármozgás hangulati tényező, hanem azért is, mert a magyar fogyasztó a korábbi időszakokban, , évtizedekben stabil árakhoz szokott. Ezek az árak nemcsak a valóságban, hanem a köztudatban is az életszínvonal garanciái voltak. A cserearány-romlás, a magyar termékek világpiaci árának átlagosan mintegy 20 százalékos leértékelődése következtében nem volt, és nincs lehetőség a teljesítmények kiemelkedőbb honorálására. Legalábbis az ország egészét tekintve nincs lehetőség. Az már más kérdés, hogy a sokszor deklarált elvnek, miszerint a béreknek és a jövedelmeknek tükrözniük kell a teljesítményeket, nagyobb érvényt kellene szerezni a gyakorlatban. A bérdifferenciálás és a fogyasztói ármozgások fontosságát, életszínvonalra gyakorolt hatását nem kisebbítve, tudni kell azonban azt is, hogy a bér- és árrendszer nem egyedüli eleme az életszínvonal-politikának. Ennek kiindulópontja mindenekelőtt az a foglalkoztatáspolitika, amely a teljes foglalkoztatás elvét vallva, minden állampolgár számára jogot ad a munkához. Hasonlóképpen fontos eleme az életszínvonal-politikának a társadalmi juttatások politikája. Ez esztendőről esztendőre nagyobb terhet ró a közös kasszára, még akkor is, ha az állam nem vállal újabb kötelezettségeket magára. Egyetlenegy példa: az életkor kitolódik, növekszik a nyugdíjasok aránya, emellett bővül a magasabb nyugdíjra jogosultak köre, következésképpen automatikusan nagyobb lesz az ország nyugdíjterhe. És akkor még nem szóltunk az egyénenként talán szerény, de országos méretekben jelentős summát felemésztő nyugdíjemelési és csa- ládipótlék-rendezési intézkedésekről, az oktatási és egészségügyi hálózat fejlesztéséről, a növekvő szerepű szociálpolitikáról. Az említettek következtében, miközben a jövedelem emelkedései kevésbé igazodtak az áremelésekhez, átalakult a jövedelmek belső szerkezete is. A bérekhez képest növekedett a béren kívüli juttatások sora. Mindez persze nem ássa alá az elöljáróban leszögezett szólásmondás igazát. Gazdasági helyzetünk, korábban szerzett adósságaink, költekezéseink azonban elsősorban a teljesítmények, nem pedig az árak garantált elismerésére adnak lehetőséget. Valahogy így: ahol teljesítményt mondanak, mondjanak bért is. Molnár Patrícia Méhészek világkongresszusa Augusztus 25-én nyitják meg a Méhészek Nemzetközi Világszervezete, az Apimon- dia 29. kongresszusát a budapesti Sportcsarnokban. Az augusztus utolsó napjáig tartó eseményen mintegy 1500 külföldi és 6000 hazai méhész vesz részt. A kongresszussal egy időben — ugyancsak a Sportcsarnok épületében — rendezik meg az Apiexpo kiállítást, amelyen 50 hazai és 25 külföldi méhész mutatja be a korszerű méztermelés eszközeit és berendezéseit. Az Apimondia még 1897- ben alakult, hazánk 1956 óta tagja a világszervezetnek és vesz részt aktívan a munkájában. Ezt jelzi a többi között az is, hogy külkereskedelmi vállalatunk, a Hunga- ronektár igazgatója tölti be az Apimondia ellenőrző bizottságának első tisztét. A világszervezetnek — amely szorosan együttműködik az ENSZ szakosított intézményeivel — nagy érdeme van abban, hogy a méhészkedés és méztermelés, az emberiség egyik legősibb foglalkozása legújabb kori reneszánszát éli. A világ mintegy ötmillió méhésze ma már 300 ezer tonna nektárt termel évenként. Hazánk is azon országok közé tartozik, amelyekre ez a reneszánsz jellemző. Erről tanúskodnak az alábbi adatok is: amíg 1930-ban csak 290 ezer méhészünk volt, s általuk előállított méz még 1938-ban sem haladta meg a 6 ezer 600 tonnát, napjainkban már 700 ezer ember foglalkozik ezzel a jövedelem- kiegészítő tevékenységgel és 1982-ben 16 ezer 500 tonna méz dicsérte munkájukat. A magyar méz nemcsak a hazai szükségleteket fedezi, hanem — Hungaronektár révén — mind nagyobb meny- nyiségben jut belőle külföldre, ezzel is gyarapítva az ország konvertibilis devizabevételeit. Az idén két héttel korábban érett be a csemegeszőlő is. A markazi Mátravölgye Tsz háztáji földjein kezdték meg először a szedését (MTl-fotó — szabó Sándor felvétele — KS) Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Tegnap, augusztus 24-én délelőtt tartotta soron következő ülését Békéscsabán a MÉSZÖV elnöksége. Elsőként Tanai Ferenc, a szövetség elnöke adott tájékoztatást a MÉSZÖV apparátusa által az utóbbi két hónapban végzett munkájáról. Ezután az ÁFÉSZ-ek és takarékszövetkezetek idei első félévi munkáját összegző írásos jelentések megállapításait vitatta meg a testület. A felszólalt elnökségi tagok szinte mindegyike azokat a gondokat sorakoztatta fel, melyek hátráltató tényezőként hatnak a szövetkezetek árbevétel-növekedésére, a hatékonyság fokozására, a nyereségterv teljesítésére. Végezetül a folyósított mezőgazdasági termeltetési előlegekről volt szó az ülésen. Elfogadta az elnökség azt a javaslatot, mely a fogyasztási szövetkezetek közötti ágazati verseny kialakítását, megyei szinten történő elismerését tartalmazza. —Balkus— Nemzetközi közigazgatási és jogtörténeti konferencia Nemzetközi közigazgatási és jogtörténeti konferencia kezdődött tegnap Veszprémben az akadémiai bizottság székházában. Az Államigazgatási Főiskola, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Jogász Szövetség által rendezett tanácskozáson tíz ország szakemberei vesznek részt, köztük az európai szocialista országokból érkezetteken kívül osztrák és NSZK-beli jogászok is. A megnyitó ülésen Kovács Kálmán egyetemi tanár méltatta a szocialista országok szakemberei között ezen a területen kialakult együttműködést, amelynek fontos tudományos fórumai a rendszeresen megtartott közigazgatási és jogtörténeti konferenciák, amelyek sorában a huszadik a mostani veszprémi tanácskozás. A konferencia, amelyen a hazai és külföldi szakemberek 40 előadást tartanak, pénteken fejeződik be. Békéscsabán a közúti forgalom korszerűsítése nyomán az István király téren két gyalogos átkelőhelyet áthelyeztek, a régieket megszüntették, az újakat szabályosan, jól láthatóan felfestették. Ennek ellenére — főként megszokásból — nagyon sokan a régi zebra helyén kelnek át az úttesten, a forgalmat figyelmen kívül hagyva. A megszokás, a figyelmetlenség veszélyes manőver! Fotó: Gál Edlt
