Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-24 / 199. szám

1983. augusztus 24., szerda

Az olvasás stratégiája

álkiállítás

Beszélgetés Füleki Mihállyal, a Honvédelmi Minisztérium föinstruktorával

A Honvédelmi Minisztérium épületének egyik szobájában, Füleki Mihály alezredes íróasztala fölött egy Bartók-portrét pillantok meg. Füleki Mihály, a kulturális osztály főinstruktora arról beszél, hogy mit mondott Yehudi Menuhin ezekről a ,,mindent átható” szemekről.

Csak sokára kanyarodunk vissza megbeszélt témánkhoz, az olvasás szerepéhez a néphadsereg életében.

— Füleki elvtárs, kerülnek-e analfabéták a bevonulások alkalmával sorkatonai állományba?

— Sajnos. egyértelmű igennel kell felelnem. Papíron ugyan legalább a négy osztályt mindenki elvégzi, de ez a gyakorlatban nem jelenti azt, hogy írni- olvasni valóban tudnak ezek a fiatalok. Bizony, előfordulnak olyan esetek, hogy valamelyik cimbora írja meg haza a bevnoulási tudósítást. Minden esztendőben szép számban akadnak olyanok, akik nem végezték el a nyolc osztályt. Ilyen esetekben a hadsereg intézményes kereteket biztosít a tanuláshoz. Vannak alakula- taink. ahol_szabályos általános iskolai osztályok működnek. Nagyon komolyan vesszük ezt' a feladatot. Voltaképpen nem is szorosan vett katonai kérdés, hanem társadalmi ügy. Kötelességünk. hogy ami tőlünk telik, megtegyük. Van tennivalónk. feladatunk a középiskolát végzettek körében is. Mi úgy tapasztaljuk, hogy még mindig kevesen érkeznek olyanok hozzánk, akiknek beépült az életébe az olvasás, szokásrendjük szerves részévé vált volna, hogy mindennap könyvet vegyenek a kezükbe. A hadsereg kulturális vezetésének egyáltalán nem titkolt célja, stratégiája; könyvbarátokként elengedni tőlünk a fiatalembereket. Az a tizennyolc hónap, amit nálunk töltenek, ilyen értelemben sem múljék el haszontalanul.

— Mennyire sikeres ez az elképzelés?

— Mondjam azt. hogy nagyon? Sorolhatnék adatokat. hogy például nincs olyan laktanya, ahol ne lenne könyvtár. Több mint kétszáz könyvtárosunk van. akik közül nyolcvan százalék rendelkezik közép-, vagy felsőfokú szakképzettséggel. A sorkatonák több mint hatvan százaléka beiratkozott olvasó. Vannak alakulatok, ahol ez az arány eléri a nyolcvan százalékot is. Ezek a számok, tények. Szép statisztikát lehetne belőlük készíteni, de nem ez a célunk. Az, hogyha katonáink visszatérnek a civil életbe, sorsukat végigkísérje a könyv. Igényük legyen az olvasásra. Valami folyamat történjék velük és bennük az értékes műalkotásokkal való szembesülés folyamán. Persze, mondanom sem kell. hogy erről már lehetetlen kimutatásokat készíteni. Ezért hát előbbi kérdésére őszinte sajnálatomra nem tudok sem igennel, sem nemmel felelni. Csak azt mondhatom. nagyon bizakodom, és mindannyian, akik a honvédségen belül e területen dolgoznak, nagyon hisznek abban, hogy tartós, talán életre szóló kapcsolatot tudunk kialakítani ember és könyv között, ott, ahol ez még nem történt meg. Ha ebben nem hinnénk őszintén, nem is csinálnánk.

— Hogyan történik az olvasómozgalom szervezése a katonaságnál?

Természetesen. parancsra nem lehet olvasóvá tenni senkit. Bár azt el kell mondanom, hogy bevonulás után az alakulatoknál szervezetten viszik be az újoncokat a könyvtárakba. De hát csak eddig lehetett parancsra szervezni az olvasást, és nem tovább. Utána már ügyesnek kell lenni. Ki kell találnunk, és alkalmaznunk olyan formákat, amelyek vonzóak. Most péidául a felszabadulás negyvenedik

évfordulójára szervezünk, indítunk olvasói pályázatot. Ezek a pályázatok rendszeresek. Itt egyrészt mindenkinek adva van a lehetőség, hogy személyes sikert érjen el, másrészt komoly díjaink vannak, ami megint csak ösztönző dolog. A legfontosabb persze, hogy a pályázat közben olyan alkotókkal ismerkedjenek meg a pályázók. mint Illyés és So- lohov, Gárdonyi és Hemingway, Szimonov és Cseres Tibor. Ezek a szerzők is szerepeltek például az elmúlt olvasópályázaton, amelynek azt a címet adtuk; Nem születünk katonának.

— A hadsereg tulajdonképpen kulturális missziót vállal.

— Nem kívánok illuzórikus képet festeni. A hadsereg az hadsereg, és nem kulturális fellegvár. De na-j, gyón nagy súlyt fektetünk a kulturális nevelésre, ezen belül különösen az olvasásra. És nem csupán egyoldalúan. Olvasók és írók egyaránt bekapcsolódnak ebbe a mozgalomba. És nem csupán a szokásos író-olvasó találkozókra gondolok. Több. mint másfél évtizedes például a minisztérium és az írószövetség által közösen meghirdetett és rendezett pályázat, amelyen már eddig is jelentős műalkotások születtek, neves írók kapcsolódtak be e munkába. A haza, hazaszeretet, katonaélet témakört megjelölő pályázatra az idén is olyan írók küldték be műveiket, mint Garai Gábor. Módos Péter, Bertha Bulcsú. Isz- lai Zoltán. Csanády János. Nem tagadom, hogy nekem személy szerinti is szívügyem az irodalom. Meggyőződésem. hogy ma is, a mozi. a televízió, a rádió korszakában, amikor valóságos elektronikus tömegtájékoztatási össztűznek vagyunk kitéve, egyik legalapvetőbb kulturális forrásunk, közös nyelvünk a könyv.

Sz. A.

Néhány tárgy egymás mellé állítása még nem kiállítás. Kiállítást rendezni ugyanis sok esetben művészi tevékenység. Előfordul, hogy a megmutatkozó tárgyak nem kívánják a művészi elrendezést, ám még ekkor is megkövetelik a rendszerezést (és az ezt megelőző felkészültséget), s olyan esztétikus köntöst, amely a kiállított tárgyak funkcióját, lényegét hivatott közvetíteni.

Nem érdemes sokat beszélni a Sikerfilmek Békés megyében címet viselő kiállításról, ha csak azért nem, hogy közöljem: a hely és a kiállított tárgyak szerencsés találkozásával ne érjen véget egy munkafolyamat, s a balsikerű vállalkozás ne kösse gúzsba a további próbálkozásokat. A filmplakátok ideális helyet találhattak volna Békéscsabán a Kossuth tér parkkaréjában. A plakátok nem kívánják a kiállítótermek elmélyült csöndjét, a műélvezők műtárggyal való magára maradását. E plakátok otthona az utca, közlőtevékenységük mikéntje a mindennapos járás-kelés meg- megállítása, hatása (a városképformálás és a művészi élmény mellett) elsősorban az érdeklődés felkeltése a film iránt, fizikális élete pedig az időjárástól és a vandalizmustól való folyamatos megrokkanáson át vezet a leragasztásig, a teljesnek tűnő megsemmisülésig, melyet módosíthat a felső réteg letépése, s így az elfelejtett plakát egy szöglete kikukucskál az új réteglek) alól, s figyelmeztet valamire, aminek már semmi köze filmhez és plakáthoz. Nos, a plakátismérvek — ha az eredeti állapothoz képest módosítva is — jelen lehetnek egy utcai kiállításon.

Ám a baj itt már a címmel kezdődik. Mert a plakátok által hirdetett filmek

sikere meglehetősen vegyes volt, ha volt egyáltalán. Némelyik film nagy közönséget vonzott, s a közönség elégedetten távozott. Máskor a telt ház többet bosszankodott. mint „műélvezett”. Volt olyan alkotás, amit kevesek láttak, ám hatása maradandónak bizonyult. Volt olyan, ami Sopotban és San Remó- ban aratott sikert, ám e városokat nem találtam Békés megye térképén. Aztán volt olyan is, amit senki sem látott. A kiállítás címével együtt így zátonyra fut a koncepció is. Maradhatna megoldásnak a plakátok művészi értéke. Csakhogy ez is vegyes. Figyelemfelkeltő, ötletes és emlékezetesen szép alkotások mellett érdektelen és ízléstelen plakátok unatkoznak. Ha vannak egyáltalán. Mert néha plakátok, néha a filmből

vett jelenetképek. A képek elrendezése is ötlettelen, a színes és a fekete-fehér képek egymás melletti váltakozása pedig megmagyarázhatatlan,

A tablók tetején egy-egy a filmre vonatkozó tény, vélemény vagy idézet váltakozik. Ez sem egységes, átgondolt megoldás. S ahogy lenni szokott, ilyenkor minden szemet szúr: a Raszputyin- történetet feldolgozó Agónia című filmnek egy száz évvel korábbi Puskin-idézet jutott. Hiába, akinek igaza nincs, hivatkozhat bárkire.

Ezek után senki sem várhatja, hogy a kiállítást művészileg is elemezzem. Pedig a filmplakátok, a jelenetképek, az idézetek és a hely is alkalmas a művészi elrendezésre.

Ungár Tamás

Peskó György orgonahangversenye Gyulán

Országos iparművészeti bemutató

A gyulai hangverseny első felében három barokkmű hangzott el. Szívesen hallgattuk a XVIII. század egyik zenei óriásának: Johan Sebastian Bach lipcsei korszakában alkotott két művét. Az elsőnek elhangzott g- moll fantázia és fúga kétrészes. A fantáziarészben drámai szenvedéllyel lángol fel a Bachra jellemző korál- téma, melynek népi jellege azonnal felismerhető. A fúga témája a magas regiszteren szólal meg és ez a téma számtalan változatban csendül fel. Még ismertebb és népszerűbb a d-moll prelúdium és fúga. melyben ugyancsak erős drámai erő feszül és megcsillogtatja a hangszer szépségeit. A kél

Bach-mű között Peskó György saját átiratában orgonán szólaltatta meg Albinom Tamás Velence XVII. századi népszerű és igen termékeny zeneszerzőjének és hegedűművészének Adágió című zenei gyöngyszemét, amit már a könnyűzene régen felfedezett és különböző pop- és beatzenekarok műsorán gyakran hallható. Így orgonán az elbűvölő dallam még hatásosabban érvényesült és a hangverseny egyik kiemelkedő száma volt.

A hangverseny másik részében két népszerű romantikus orgonamű hangzott fel. Cesar Franck a francia romantika elindítója és Párizs kedvelt orgonaművésze volt. Az európai romantika érdeme. hogy ismét népszerű lett az orgona, és ezt romantikus orgonaművekkel érték el. Igazi karácsonyi hangulatot idéz fel Cesar Franck: Pastoráll című háromrészes műve, amit igen árnyalt előadásban élvezhettünk.

Liszt Ferenc igazi és korszerű értékelése Bartók Bélának köszönhető, aki Lisztproblémák címmel tartotta meg 1936. évben a Magyar Tudományos Akadémián székfoglalóját. Bartók állapította meg, hogy „az igazi Liszt-muzsika virtúzan hatásos, csillogó s olykor pá- toszos felszíne alatt élő mély, magvas mondanivaló az igazi érték, és ezt fel kell ismerni.”. Ezt a Liszt-muzsikára jellemző csillogást és virtuozitást fedezhettük fel a hangverseny zárószámaként elhangzott, 1855-ben alkotott „B—A—C—H-fantá- zia és fúga” című hatalmas alkotásban, amit elsőnek Gyulán Áchim Erzsébet orgonaművész mutatott be. Peskó György előadása is igen hatásos és sikeres volt.

Csak hálásak lehetünk az Országos Filharmóniának, hogy az orgonahangversenyeknél is biztosítja a kon- ferálást. Ezúttal a meghirdetett Turcsányi Emil helyett Máriássy István szintén három nyelven: magyarul, németül és angolul ismertette a műsorszámokat, így a Gyulán üdülő külföldiek is élvezhették a konfe- rálást.

Dr. Márai György

Minden hagyománytól eltérő kiállításon dolgoznak Budapesten a Műcsarnok szakemberei: szeptember 9- én országos iparművészeti bemutatóval nyitja ismét kapuját a kiállítási intézmény.

A tárlat az iparművészet új funkcióját, mai helyzetét demonstrálja majd, betöltve a Műcsarnok valamennyi kiállító helyiségét. Az országos bemutató címe — a tervezés értékteremtés — egyben az összeállítás felépítését is tükrözi; az iparművészeti alkotások tervezésének folyamata, előtervei, felhasználásuk lehetőségei, módjai, létrehozásuk technológiái, s

maguk a tárgyak jelennek meg a termekben.

Az országos bemutató rendezői — a Művelődési Minisztérium, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Műcsarnok — nem titkolt törekvése, hogy a tárlattal még jobban felkeltsék azok érdeklődését, akik a létrehozott értékeket hasznosítani tudják. A kiállítás lehetővé teszi egy olyan fórum életre hívását is, ahol tervezők, kivitelezők, megrendelők és forgalmazók cserélhetik ki tapasztalataikat, megvitatva a gondokat és a továbblépés, a harmonikusabb együttműködés útjait- módjait is.

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.54: Beszélni nehéz.

9.06: Dvorák: Gordonkaverseny.

9.45: Kis magyar néprajz.

9.50: Tarka mese, kis mese. 10.05—10.28: Gyermekeknek.

10.28: Válaszolunk hallgatóinknak.

10.43: Kosa György: Kocsonya

Mihály házassága.

11.33: Chopin: h-moll szonáta. 12.30: Ki nyer ma?

12.45: Házunk tája.

13.00: Operaslágerek.

13.30: Dzsesszmelódiák.

14.35: Daloló, muzsikáló tájak. 15.05: Más muzsika kell.

15.46: Bordalok — operettekből. 16.03: Bukaresti muzsikusok között.

16.49: Kritikusok fóruma.

17.05: A pénz világa. VII. rész. 17.30: Évfordulók nyomában. 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . 19.15: Gondolat.

20.00: Lemezmúzeum.

21.12: Klütaimnésztra.

22.30: Polgár László ária- és dalestje a 6-os stúdióban.

23.30: A Cseh filharmonikus zenekar Dvorák szláv táncaiból játszik.

0.10: Virágénekek.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Honthy Hanna felvételeiből.

8.35: Idősebbek hullámhosszán.

9.30: Sudi Farkas Pál népi zenekara játszik, Varga László nótákat énekel.

10.00—11.27: Zenedélelőtt.

12.05: Cigánydalok, csárdások.

12.35: Tánczenei koktél.

13.32: Nefelejcs.

14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja.

16.40: Segíthetünk?

17.10: ötödik sebesség.

17.55: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről.

19.00: Benkő László szintetizátor-felvételeiből.

19.15: Prizma.

19.35: Közvetítés az úszó Euró- pa-bajnokságról — Rómából, valamint a Csepel— Ferencváros és a Videoton—Volán bajnoki labdarúgó-mérkőzésről.

20.00: Gilbert operettjeiből.

20.35: Balogh Albert népi zenekara játszik, Tordai Éva és Tréfás . György nótákat énekel.

21.15: Rod Stewart felvételeiből.

22.00: író cigány vagyok...

23.20: A tegnap slágereiből.

III. MŰSOR

9.00: Thais.

10.00: Zenekari muzsika.

11.33: Népdalok, néptáncok kóruselőadásban és népi hangszereken.

12.03: Jacqueline du Pré (gordonka) és Dániel Barenboim (zongora) szonátafelvételeiből.

13.07: Színházak Bukarestben.

13.47: Kórusmuzsika sztereóban.

14.25: Üj lemezeinkből.

15.57: Sanzonslágerek.

16.47: öt földrész zenéje. Ruanda.

17.00: Romantikus operákból.

18.20: Magnóról magnóra.

19.05: Bemutatjuk új felvételeinket.

19.32: Mozart: Esz-dúr szerenád. K. 375.

20.00: Magyarország 1983.

20.35: A Gentle Giant együttes 1971-es lemeze.

21.15: Tájak zenéje. 22.47: Zenés játékokból.

SZOLNOKI STŰDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazin. Szerkesztő : Benkő Imre. 18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.05: Szünidei matiné.

9.55: Delta.

10.20: Charlie Bubbles.

11.50: Képújság, (f.-f.)

16.20: Hírek, (f.-f.)

16.25: Energiabusz.

17.00: Ali baba és a negyven rabló.

18.10: Reklám, (f.-f.)

18.15: Képújság, (f.-f.)

18.20: Betlehemi gyerekek.

18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.)

19.55: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.0Q: Düh.

21.40: A hét műtárgya.

21.45: ,,Csak egy láncszem.’

22.45: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

20.00 : Üsző EB.

20.40: Egészségünkért!

20.50: Tv-híradó 2.

21.10: Haydn nyomában.

21.45: Objektív.

22.45: Képújság, (f.-f.)

BUKAREST

10.45: Vakáció a képernyő előtt. 12.30: Népzenei hangverseny. 13.00: Augusztusi album.

19.45: Tv-híradó.

20.00: Dalok és költemények. 21.50: Tv-híradó.

22.00: Varietéműsor.

23.30: Műsorzárás.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak.

18.00: Hírek.

18.05: Tv-naptár.

18.15: Lucia.

18.45: Népi muzsika.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Végtelen Tánc.

22.00: Reklám.

22.05: Tv-napló.

II. MŰSOR

15.55: Róma: műugrások — EB. 18.00: Róma: Üszás — EB, döntő. 19.00: A zöld terv iskolája. 19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Zürich: nemzetközi atlétikai találkozó. (Eurovízió.) 22.05: Hírek.

MOZI

Békési Bástya: Szegény Dzsoni és Arnika. Békéscsabai Szabadság : Gyilkos bolygó. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Kétes hírű menyasszony, fél 8-kor: A Kobra napja. Gyulai Erkel: fél 6- kor: Szicíliai védelem, fél 8kor: Meztelenek és bolondok. Gyulai Petőfi: 4-kor: Rögbi és a lányok, 6 és 8-kor: Egy festő tragédiája. Orosházi Partizán: fél 6-kor: Fényjel a hídnál, fél 8-kor: öld meg a sogunt!

r