Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-24 / 199. szám

I BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. AUGUSZTUS 24., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 199. SZÄM fl nemzetiségi kongresszusok előtt Tanévnyitó igazgatói értekezlet A Békéscsabai Állami Gazdaság csorvási területén befeje­zéséhez közeledik a silókukorica betakarítása Fotó: Fazekas László Közös akarattal Fontos eseményre készül­nek a hazánkban élő nemze­tiségiek: az év végén rende­zik meg — szövetségenként — soron következő kong­resszusaikat. Tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a HNF megyei bizott­sága rendezésében megyénk nemzetiségek lakta települé­seinek népfronttitkárai és az illetékes pártszervezetek ve­zetői tanácskoztak az eddi­gi előkészítő munkákról. Szikszai Ferenc, a HNF me­gyei bizottságának titkára (Tudósítónktól) A Volán 8. sz. Vállalatnál már hagyománnyá vált, hogy augusztus 20. alkalmából évenként rendeznek kézi­munka-kiállítást. A vállalat KISZ-klubjában Békéscsa­bán 19-én nyitották meg a mintegy fŐO pályamunkából összeállított, és a Volán nő­dolgozói által készített kü­lönböző tájegységeket képvi­selő nagyon gazdag kiállítást. A kézimunkák, térítők, füg­gönyök, pulóverek, táskák — és még lehetne sorolni — szép együttest alkotnak, tük­rözve a lányok, asszonyok sok időt, türelmet és kéz­ügyességet igénylő munká­ját. A zsűrinek — melynek el­nöke Balda Mihályné, a népművészet mestere volt — sok dolga akadt, hiszen a választás igen nehéz volt, de végül is sikerült dönteni, és a legszebb munkákból is a legszebbeket díjazták. Az I. elnökletével .véglegesítették a küldöttválasztó gyűlések le­bonyolítási rendjét. A gyű­lésekre — az elfogadott ha­tározat alapján — minden érintett településen szeptem­berben kerül sor. A tanácskozáson részt vett Ambrus Zoltán, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá- nak.helyettes vezetője, dr. Sós Tibor, a megyei pártbizott­ság propaganda- és művelő­dési osztályának munkatár­sa, valamint a négy nemzeti­ségi szövetség képviselője. díjat Trencsán Istvánná (Orosháza) gyapjúszőtte­sekkel érdemelte ki. Tren­csán Istvánná egyébként a Nyíregyházán megrendezett VI. országos népművészeti kiállításon egy kis kollektí­vával közösen Gránátalma­díjban részesült dél-alföldi szőrhímzéses falvédő munká­val. A II. díjat Nógrádi Má­ria fehér kalocsai hímzése kapta, míg a III. díjat meg­osztva Lábos Györgyné és dr. Zámori Józsefné érde­melte ki. A kiállítás zárásakor, ha­sonlóan az elmúlt évekhez, közönségdíjat is kiadnak, szavazatok alapján, a kö­zönség által legjobbnak ítélt munkáért. A díjak mellett a legjobbak részére a válla­lat szakszervezeti bizottsága ajándé'kutat szervez Nyír­egyházára, ahol a VI. orszá­gos népművészeti kiállítást tekinthetik meg. Gyulán Tegnap Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központ színháztermében rendezték meg a megye általános és középiskoláinak igazgatói,, -helyettesei, párttitkárai és a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsága tagjai részvételével a megyei tan­évnyitó értekezletet. A megjelenteket Csordás Istvánná dr., a megyei ta­nács művelődésügyi osztály­vezető-helyettese köszöntöt­te, majd Vámos László, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője tartott igen alapos, az el­múlt évi munkát értékelő, s az idei tanév legfontosabb tennivalóit tartalmazó beszá­molót. Foglalkozott a külön­böző képzési formák elmúlt évi eredményeivel, gondjai­val. az iskolai testnevelés és tömegsport helyzetével, a honvédelmi munkával, a bentlakásos intézmények fel­adataival, s az ötnapos taní­tási rend tapasztalataival. A tanulók nyári foglalkoztatá­sára, a mozgalmi nevelő­munka fejlesztésére és az in­tézményvezetés feladataira is kitért a beszámoló. Az oktatásügy megyei helyzetét figyelemre méltó súlypontozással elemző be­számolót követően dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Tegnap Szombathelyen meg­kezdődött a magyar nyel­vészek 4. kongresszusa. Nyelvtudósaink öt-hat esz­tendőnként sorra kerülő ta­nácskozásán ez alkalommal 13 ország 250 kutatója vesz részt. A négynapos tanács­kozás előadói a magyar nyelv rétegződését, az irodal­mi és a köznyelv viszonyát. Szakszervezete megyei bi­zottságának titkára szólalt fel, amelyben az intézményi demokratizmus gyakorlatáról szólt, körülhatárolva konk­rétan a feladatokat, jogosít­ványokat. Hangsúlyozta, hogy nem a demokratizmus fóru­mainak számát kell gyarapí­tani, hanem a meglevőket tartalommal megtölteni. _ Dr. Bereczki Elemér, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese pedig hoz­zászólásában felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az előre­lépés az oktatásügyben a meglevő feltételek hatéko­nyabb kihasználásán múlik, amelyhez elsősorban jobb munkafegyelem kell. A fe­lülről jövő megoldás várása helyett a meglevő lehetősé­gek javításában egyre na­gyobb szerep vár az intéz­mények vezetőire és a tan­testületekre. Az új tanévhez alapos el­méleti útmutatót, fogódzót nyújtó értekezletet követően a középiskolák igazgatói szervezett konzultáción vet­tek részt, hasonlóképpen az intézményi párttitkárok az egyes szakterületek vezetői pedig lehetőséget teremtettek a többi résztvevő számára a személyes konzultációhoz. a területi nyelvváltozatokat, valamint a szaknyelvek és csoportnyelvek jelentőségét elemzik. Néhány érdekes történeti téma is napirend­re kerül. így többek között az ómagyar nyelv kérdései és az irodalmi nyelv kiala­kulásának problémái. A kongresszus anyaga kö­tetben is megjelenik. Napirenden Békéscsaba városrendezési terve Kihelyezett testületi ülést tartott a Szakszervezetek Bé­kés megyei Tanácsa békés­csabai városi szakmaközi bi­zottsága augusztus 23-án, tegnap délelőtt Békéscsabán, az állami építőipari válla­latnál. Az ülésen, amelyet Karkalik András, a városi szakmaközi bizottság elnöke vezetett, megismerhette és véleményezte a testület Bé­késcsaba város általános rendezési tervét, amelyet Csaba Márton, a városi ta­nács vb építési és közleke­dési osztály vezetője ismer­tetett. A megyeszékhely ren­dezési terve egyébként a közeljövőben szerepel a vá­rosi tanácsülés napirendjén. A szakmaközi bizottság ülésén ezután Korek Ferenc igazgató adott tájékoztatót a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat tevékenységé­ről, kiemelten a megyeszék­helyen folyó lakásépítésről. a békéért A Japánban megtartott atomháború-ellenes világ- konferencián Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságá­nak osztályvezetője vett részt, az Országos Béketa­nács küldötteként. A tanácskozások tapaszta­latairól szólva a magyar de­legátus elmondta: az éven­te megrendezésre kerülő eseménysorozatra a világ minden tájáról, 33 országból csaknem kétszázan jöttek el. hogy állást foglaljanak az emberiséget fenyegető ve­szélyek ellen. A növekvő ér­deklődés elsősorban a nem­zetközi életben végbement kedvezőtlen' változásokkal magyarázható, és a konfe­rencia legnagyobb érdeme éppen az volt, hogy a külön­böző világnézetű és párt­állású résztvevőknek lehe­tőséget teremtett a találko­zásra, arra, hogy megismer­hessék egymás nézeteit. Ez annál is inkább indokolt volt, mert kiderült, hogy a magyar, és általában a szo­cialista országok békemoz­galmairól tévhitek terjedtek el. Az élénk viták középpont­jában a nemzetközi feszült­ség fokozódásáért viselt fe­lelősség kérdése állott. En­nek kapcsán a korábban is­mert álláspontok mellett egy újabb kapott mind erő­teljesebb hangsúlyt. Némely küldött ugyanis azt hangoz­A Vetőmag Vállalat dél­magyarországi területi köz­pontjának első számú üzeme Orosházán, a második szá­mú üzeme Szarvason van, és hozzá tartozik a békéscsabai virágmagtermelő telep is. A központ igazgatója Gubacsi László, akitől tájékoztatást kérek: vajon ebben a rend­kívül aszályos esztendőben milyen a jövő évi termés egyik fontos alapját képező különféle vetőmag minősé­ge, és lesz-e kellő mennyi­ség belőle? Kezdjük az őszi kalászosokkal, a búzával, az árpával és rozzsal! — Az aszályos időjárás ellené­re is igen jó a vetőmag. Sőt! Kiváló. Ilyen minőségű az elő­ző években nem volt. Mivel ma­gyarázható? — A betakarítás folyama­tosan történt, a minőség te­hát egyforma, mégpedig ke­mény, acélos és a csíraké­pessége átlagosan 2-3 száza­lékkal magasabb az előző évieknél. Megjegyzem még, hogy több mint 80 százaléka első osztályú. — Mi várható kukoricából? — Kevesebb lesz a várt­nál, az 1982. évi tartalék azonban mennyiségileg, mi­nőségileg és választék szem­pontjából is bőségesen pó­tolja a kiesést. — Zöldségmagból? — Sem a mennyiséggel, sem a minőséggel nincs baj. Csak a bab kevesebb a várt­nál, tartalék azonban ren­delkezésre áll. — Virágmagból? tatta, hogy szükségtelen ke­resni a felelősöket, mert az egyén szempontjából lé­nyegtelen, hogy ki dobja le az atombombát. A szocialis­ta országok delegátusai ez­zel szemben nyomatékosan leszögezték: ez a nézet tart­hatatlan, hiszen a bajt csak akkor lehet leküzdeni, ha tudjuk, mi idézte elő, s mi­lyen természetű a kórokozó. Eltérő vélemények ütköztek meg egymással a leszerelés, a béke felé vezető út módo­zatait illetően is, ám eze­ket a vitákat mindenki szí­vesen vállalta, jelezve, hogy csak együtt, közös akarattal lehet megtalálni az optimális megoldást. Éppen e miatt a közös tettrekészség miatt válhatott lehetővé két do­kumentum elfogadása. Ezek­ben ismételten rögzítették, hogy az emberiség békét akar, s mindent elkövet, hogy megóvja, megvédelmez­ze legnagyobb közös kin­csünket. A kongresszus résztvevői nagy várakozással tekinte­nek az ENSZ őszi, immár hagyományos leszerelési he­tére. Az ekkor rendezendő akciók új lendületet adhat­nak a békemozgalmaknak, a fórumok sokaságát teremtik meg az embereknek arra, hogy'ismételten kifejezzék töretlen békevágyukat — mondotta Ernőd Péter. — Jó közepes a cserepes, az egynyári és az évelő vi­rágok magja is. — Milyen a feldolgozás? — A három évvel ezelőtt végrehajtott géprekonstruk­ció és a folyamatos fejlesz­tés biztosítja a gazdaságos termelést és a jó minőséget. A vetőmagárak a termelői árak arányában változnak, de meg kell mondanom, hogy világviszonylatban a legolcsóbbak. — Melyek a legjelentősebb ve­tőmagtermelő gazdaságok? — Igen eredményes a Zöldségvetőmag-termelő Mo­dell Társulás 17 Békés me­gyei taggazdasága. Hibridku­korica-termesztő a Hidashá­ti Állami Gazdaság, a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, valamint az Ál­latorvosi Tudományegyetem hódmezővásárhelyi tangaz­dasága. Búzavetőmag-ter­mesztő ugyanez a három gazdaság, továbbá a mező­kovácsházi Oj Alkotmány, a telekgerendási Vörös Csillag és a békéscsabai Lenin Tsz. — Kistermelők is vannak? — Mintegy 240-en ter­mesztenek virág- és karós- bab-vetőmagot exportra, to­vábbá zellert, kaprot és föl­dimogyorót. Valamennyiük­kel több év óta kapcsolat­ban állunk. — Várhatóan mennyi lesz a területi központhoz tartozó há­rom üzem éves termelése érték­ben? — Több mint 860 millió forint. Pásztor Béla Bikfalvi Ferenc II miskolci példa A miskolci tanács szigorú rendeletet hozott a szemetelőkkel szemben: kemé­nyen büntetik az utcákat, tereket szennye­ző járókelőket, vállalatokat, intézménye­ket. Két országos lap is foglalkozott ezzel a hírrel. Az egyik megértőén, a másik el­utasítóan. Ez utóbbi lényege, hogy mit te­gyen az a dohányos, akinek két szemét- gyűjtő között ég körmére a cigaretta? Hordjon magával zsebhamutartót, vagy nyelje Je a csikket? Mert ötven forint büntetés egy eldobott cigarettavégért na­gyon sok. Nem büntetni kell — fejti ki véleményét —, hanem meggyőzni az em­bereket ! Protestálok az olyan vélemény ellen, amely mereven szembe állítja egymással a meggyőzést és a szankciót. Szűkebb ha­zámban szerzett tapasztalatok a miskolci tanács döntésének a pártjára állít. Hi­szen körül se kell nagyon nézni, hogy hosszan sorolni tudjuk a példákat a sze­metelésről: csikkek, használt buszjegyek, eldobált papírok utcákat éktelenítő lát­ványáról; vállalatok, intézmények közte­rületen hátrahagyott szemétkupacairól, a felbontott, és tisztességesen helyre nem állított utakról, a hanyagul szerteszét tárolt anyagokról. Tanácstagi gyűléseken nálunk is ezer­szer szóba hozott téma a rend, a tiszta­ság. A lakosság szebbre törekvő csoport­jai teszik ezt szóvá unos-untalan. Van, ahol tanácsi rendelet is született a szeme­telés ellen, de ezek betartása bizony sán- tikál. A sajtó, a rádió, a tévé is egyre többet foglalkozik környezetünk tisztasá­gával, a környezetvédelemmel. Nincs em­ber az országban, aki már többször is ne hallott volna ezekről. Városaink, községe­ink tisztasága pedig ennek ellenére egy­re csak romlik. Nem csodálom, hogy a miskolci tanács türelme elfogyott, azt tapasztalva, hogy minden szava a tisztaságért csak pusztá­ba kiáltott szó. De hol a határ a meg­győzés, és a büntetés alkalmazása kö­zött? Az első szó kétségtelenül a meggyő­zésé kell legyen. S ha a rendelet betar­tásának a feltételei adottak (jelen eset­ben a szemétgyűjtő edények megfelelő számú elhelyezése, és ürítésükről való gondoskodás), akkor követheti ezt a szank­ció. Csak a kettő együtt a célravezető módszer. A miskolci tanács kemény szankciója nem egyedülálló példa, legfeljebb az al­kalmazás területe szokatlan. íme: a mi­nap Békéscsabán mások testi épségét vir­tusból veszélyeztető, egy keréken induló motorkerékpárost büntettek meg három­ezer forintra és hathónapi jogosítvány­bevonásra. Kemény büntetés kétségtele­nül, de senki sem tartja igazságtalannak, és a kivagyiskodó motorosnak is egy élet­re szóló „meggyőzés” volt, hiszen előzőleg is jól tudta, hogy szabálytalan dolgot mű­vel. A társadalom elsöprő többségét a ren­des, törvényt tisztelő, környezetét szerető emberek alkotják. A büntetés soha sem nekik szól, hanem a renitenskedőket sújt­ja. Hatásuk pedig — ha korlátot nem sza­bunk a rendetlenkedők kilengéseinek — demoralizáló a rendes emberekre is. Ezért is indokolt lenne, meg a települé­seink tisztaságáért, a sok-sok ezért vég­zett társadalmi munka megbecsüléséért határozottabb lépéseket tenni. (enyedi) Kézimunka-kiállítás a Volánnál (bse) Nyelvészkongresszus Szombathelyen Milyen a vetőmag?

Next

/
Thumbnails
Contents