Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-23 / 198. szám
1983. augusztus 23., kedd Nayyszénási búcsú Nemzetiségek kötetei Megvegyem? Ne vegyem? Teljes a hangzavar. A vásárosok nagy hangon ajánl- gatják portékájukat, a körhinta felől rendületlenül harsog a beatzene. Léggömb durran, egy gyerek sivalko- dik, játékfegyver kattog... Bámészkodók. Egy-két árussal még el is beszélgetek, hiszen korán van még, kevés az ember. Héjas Lászlómé orosházi vattacukor- és törökmézkészítő örömmel újságolja, most van csak jó világ rájuk. „A mézeskalácsszívet ismét nagyon viszik. Ez a nosztalgia nekünk kedvez.” Nem így a nagyszénási Aranyi Istvánná, aki festett cserépedényeket árul: „Egyre nehezebb a dolgunk. Kicsi a kereslet, és sokan vagyunk rá. Láttam már Kalocsáról meg Vásárhelyről is árúst, kora reggel jöttek ide, ezért nagy a verseny. Persze mi is sokfelé eljárunk, élni kell valamiből?’ Ránéz a gyerekekre, mert amíg beszélgetünk, Pista és Guszti árulják a portékát. Aztán így folytatja: „Pedig mennyire szeretem csinálni! Már gyermekkoromban ügyes kezem volt, ezért gondoltam, elmegyek Kalocsára az ismerőseimhez, és ellesem tőlük a tudományukat. De látja, hiába minden ...” Idős asszony kuporog cseppnyi, székén, a sátrak legvégén. Kiabál: „Tessék, tessék itt a zsákbamacska!” — aztán látva érdeklődésemet, már csak hozzám intézi szavait. „Jöjjön, anyukám, vegyen egyet!” Amit fillérekért nyer, húsz forint lenne amott, a sátrakban. Hogy miket dugtam el? Magának elárulom, bár titok lenne, hímzéseket rajzolok elő, csak úgy a saját fejem után. Na, vesz egyet anyukám?” Nincs kedvem venni, a zsákravaló, újságpapírba tekert akármikből. Inkább odébbállok, dacolva az egyre sűrűsödő tömeggel. Búcsú. Mit jelent a ma emberének ez a szó? Vásárt, körhintát, evést-ivást ... Az öregek a régi, nagy búcsúkat emlegetik — hja, boldog ifjúság —, mikor a gyerekek a vállukon vitték a cipőt, nehogy baja essék, mert akkor volt csak otthon haddel- hadd! Mert a gyereknek akkor is mulatság volt a búcsú, ez a betakarítás utáni nagy népmegmozdulás. Idézgetem magamban az egykori — vallási indíttatású — búcsúkról hallottakat. Hogy voltak neves búcsújáró helyek, ahol gyónni, áldozni lehetett. Nos, a ma embere is áldoz (nem is kis összeget) erre a napra, különösen, ha gyerekkel jön. Mert bizony borsos ára van az ilyen-olyan, nemegyszer kimondottan ízléstelen játéknak, miegyébnek. A búcsúkor szokás evés-ivás, nagy vigalom — egyáltalán ez a gondtalan forgatag, ami körülvesz — még a régi. És a búcsúfia sem marad el az otthonmaradt gyerekeknek, igaz, a szentkép és az olvasó helyett manapság a műanyag kard, az alvó baba, vagy ha úgy tetszik, a mézeskalács járja. A tömeg véget nem érő folyamként árad szét a nagy, füves térségen. A körhinta hattyúja tán már maga is beleszédült a szűnni nem akaró menetekbe. És elmaradhatatlan kellék a ring- lispil is. így van ez sok éve már, s így lesz, ki tudja meddig? Mert, bár a gyökereitől, a hajdani búcsúktól végleg elbúcsúzhatunk, mégis mindenütt ragaszkodnak ahhoz, hogy elbóklásszanak e színes forgatagban, s jól van ez így, hiszen a hagyományok őrzésének egyik formája ez is. Kép, szöveg Nagy Ágnes A mézeskalács reneszánszát éli Növekvő érdeklődés az új kiadványok iránt A hazánkban élő nemzetiségek szellemi gyarapodásának, anyanyelvi kultúrájának egyik aranyfedezete — egyebek között — a különféle nemzetiségi — német, szlovák, román és délszláv nyelvű — kiadványok megjelentetése és terjesztése. E kiadványok gondozását jó néhány éve a Tankönyvkiadó vállalja, vidéken pedig nagyrészt a Művelt Nép, a fővárosban az Állami Könyv- terjesztő Vállalat terjeszti. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat az egyik legpatinásabb, leglátogatottabb fővárosi üzletét, a Liszt Ferenc téri Írók Boltját bízta meg a nemzetiségi kiadványok központi terjesztésével. A könyvesbolt élő, eleven kapcsolatot épített ki és tart fenn a nemzetiségek szövetségeivel. Kulcsár Imre, az Írók Boltjának nemzetiségi könyvfelelőse elmondta, hogy örvendetesen széles körű érdeklődés nyilvánul meg a hazai vásárlók körében is egy-egy kuriózumnak tekinthető néprajzi munka vagy művészeti kiadvány iránt. Ilyen volt többek között a hartai festett bútorokat és Mecseknádasd—Öbá- nya fazekasságát bemutató kötet, az Aurel Koch művészetét tükröző album és a Pusztavám borászatát tárgyaló, szakmai szempontból is igényes kiadvány a német nyelvterületről. Szintén népszerűek a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége kiadásában megjelenő naptárak, kalendáriumok. A szlovák nyelven napvilágot látott kötetek sorában szép sikert aratott a Magyarországi szlovák népballadák, a Nagybánhegyesi szokások és hiedelmek című kiadvány, valamint a Kötődések címet viselő album, amely hat, Magyarországon alkotó- szlovák képzőművész világát tárja elénk. A délszláv nyelvterületről mindenekelőtt említést érdemel a repülőszerencsétlenség következtében fiatalon elhunyt Vujicsics Tihamér munkája, A magyarországi délszlávok zenei hagyományai, a román nyelvű kiadványok között pedig olyan keresett köteteket találunk, mint pl. Pur- di Mihály vagy Simonka Péter meséi Hotopan lejegyzésében. A Könyvterjesztő Vállalat beszerzése a Tankönyvkiadó éves kiadói tervére épül, s az igényük — a jelzett művek iránti várható érdeklődéstől függően — 200—300 példány. Az évente kiadott 18—20 kiadvány bármelyikéből azonban további példányokat szerezhet be az Írók Boltja a Könyvértékesítő Vállalat törökbálinti raktárából. Előfordul gyakran, hogy egy-egy kötetből lényegesen több talál gazdára az írók Boltjában, mint amennyi az eredeti beszerzési példányszám. A fővárosban közel sincs olyan centrikusán található nemzetiségi népcsoport, mint pl. Gyula, Baja vagy Pécs környékén, ' ezért a bolt vásárlóköre más összetételű: elsősorban a nemzetiségi szövetségek, valamint a budapésti nemzetiségi iskolák tagjaiból kerül ki, de szívesen vásárolják e kiadványokat az idelátogató turisták is. Sz. D. Megjelent a Reflektor új száma A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent a politikai sajtó cikkeiből tallózó Reflektor ez évi harmadik száma. A kötetben egyebei? között közlik Korom Mihálynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának tanulmányát az állami tevékenység és a szocialista demokrácia további fejlesztéséről, Vagyim Zaglagyinnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetője első helyettesének írását „A ’80- as évek békeprogramja: megvalósítás és fejlődés” címmel. A kötetben megtalálható Andorka Rudolf és Harcsa István cikke is, amely a magyar községek társadalmának változását dolgozza fel az elmúlt tíz évben, Laki György—Lévai Tamás tanulmánya az ipar hosszú távú fejlesztési koncepciójáról, Lukács József írása „Marx és a társadalomelmélet mai kérdései” címmel. Könyvtári jegyzések 1983/1 Nemrég jelentette meg a Békés megyei Könyvtár a Könyvtári jegyzések legújabb számát, mely a megyénk könyvtárosai számára készült tájékoztató. Kiss László a zenei részlegek tevékenységéről ír: míg az első zenei részleg 1964-ben létesült, most 47 könyvtárban vehetik igénybe ezt a szolgáltatást, s a cél az, hogy a jövő év végére valamennyi önálló könyvtárunk rendelkezzen zenei részleggel. A közelmúltban megyénk főfoglalkozású könyvtárosai egy kérdőívet kaptak, melyet kevés kivétellel ki is töltöttek. A kitöltött kérdőíveket elemzi Krasz- nahorkai Géza. A felmérés tanúsága szerint könyvtárosaink legkedveltebb munkája a kölcsönzés s a tájékoztatás. Olvashatunk még a fenti írásban a könyvtárosok tájékozódási szokásairól, életmódjukról. Dr. Czeglédi Imre Garay János eddig ismeretlen — ,,Alföldön” című — verséről ír, melyet a „Békés” című gyulai lap 1882. április 23-i számában közöltek. Magát a verset is olvashatjuk a kiadványban. Beck Zoltán Nagy László „Hazafelé hajnalban” című versének változatát közli. Hévízi Eszter a Pedagógiai Intézet könyvtárát ismerteti, Balogh György a harmincéves mezőkovácsházi könyvtárról ír, Sza- tur Gézáné a szarvasi helyismereti gyűjteményt mutatja be. (P- f ) KÉPERNYŐ Buborékok Valószínű, hogy a jó, mai témájú forgatókönyvek hiánya miatt nyúl egyre gyakrabban a klasszikus magyar és világirodalom bevált színműveihez a Magyar Televízió. S ez elsősorban a szórakoztató témájú darabokra igaz. Hogy időnként a kényszerből nyereség is lehet, azt a szombaton bemutatott Csiky Gergely- vígjáték is bizonyítja. A magyar dráma fejlődésében összegező és előfutár szerepet játszó Csiky Gergely a múlt század második felében viszonylag rövid írói pályafutása alatt, elképesztő mennyiségű, 31 színművet alkotott. A francia polgári társadalmi drámán nevelkedett író leginkább — prózájában is — a dzsentrivilág ábrázolójaként vált ismertté. S bár javító, szórakoztató szándékkal írta műveit, kritikája pedig sosem merészkedett a fennálló társadalmi rend bírálatáig, drámatörténeti szempontból mégis újat alkotott. A Buborékokban azt a folyamatot ábrázolja szatirikusán, amikor a vagyonát oktalanul eltékozolt dzsentricsalád (Solmay) kénytelen a rang és cím nélküli polgárság képviselőjének óvó pénztárcája mögé bújni. Csiky kitűnő karaktereket, találó zsánerfigurákat teremtett ebben a darabjában. S a tévéváltozat csaknem kizárólag erre épített. A túlontúl zárt miliőben szinte csak a figurák töltötték meg a képernyőt. így elsősorban Wieber Mariann találó kosztümjei érvényesülhettek, a környezet tartalomaláfestő szerepe, s ezzel Jánosa Lajos díszlete már kevésbé. A rendező, Léner Péter és segítőtársai, a jó és hálás munkát végző Aczél János dramaturg, valamint Kiss Nóra, a rendező munkatársa láthatóan a kitűnően kiválasztott szereplőgárda szellemes, felszabadult játékára helyezte a hangsúlyt. Nagyon helyesen. Mert ebben a darabban aligha a kapitalista társadalomba véglegesen belesimuló dzsentrivilág enyhe kritikája mond és hoz újat a XX. század nézőinek, hanem a különböző kacagtató szituációkba került szereplők megnyilatkozásai. Solmaynét, a pazarló, számító úriasszonyt Psota Irén karikatúraszerűen ábrázolta, fergeteges temperamentummal, s némi kikacsintó öngúnnyal. Kitűnő partnere volt ehhez a játékhoz a férjét alakító Körmendi János, aki megszokott eszközeit ez alkalommal újakkal frissítette fel. A parádés szerep- osztás szinte minden résztvevőjét érdemes lenne megemlíteni. A régi recept tehát bevált. Azaz, csak le kellett fújni egy már bevált sikerdarabról a port, s a nézők máris felszabadultan kacagtak. B. S. E. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20 Mai kulturális programok. 8.25: Szakállas históriák. 8.55: A Népzenei Hangos Üjság melléklete. 9.44: Magyar gyermekzene. 10.05: MR 10—14. 10.35: Romantikus zene. 11.39: Széchenyi István naplójából. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza. 14.10: zengjen a muzsika. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Más muzsika kell. 15.49: Hangszerszólók. 16.18: Románia Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. 16.48: Glinka: Keringőfantázia. 17.05: Arcélek. 17.30: Népdalok. 18.15: Hol volt, hol nem volt.. . 19.15: Svéd Sándor operafelvételeiből. 19.48: Veszteséges veszekedés . . . 20.18: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 21.01: Gazdasági reformkorok Magyarországon 1867— 1945-ig. 21.31: A King’s Singers és a könnyűzene. 22.30: Nóták. 22.50: Kihaló mesterségek. 23.00: Osváth Júlia operett- és Jámbor László daljátékfelvételeiből. 23.30: Schubert: V. szimfónia. 00.10: Madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Indulók és táncok. 8.35: Társalgó. 10.00— 12.25: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. Gólyák. 13.35: Martin Frey: Kis mesék a zongorán. 14.00: A Petőfi Rádió zenés délutánja. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: „Én vagyok Corina.” 19.35: A „Gyorsuló idő.” 19.45: Tudósítás az úszó Európa Bajnokságról — Rómából. 19.58: Tizenkét szék. 20.35: Csak fiataloknak! 21.30: Rádiószínház. 22.29: Deák Tamás szerzeményeiből. 23.20: Nótacsokor. III. MŰSOR 9.00: Az Amadeus vonósnégyes felvételeiből. 10.22: Részletek Lehár: A víg özvegy című operettjéből. 11.05: Magyarország, 1983. 11.40: A kalóz. 12.50: Defossez: Fanfár. 13.07: XVIII. századi zene. 14.00: A kékszakállú percek ára. 14.30: Moszkvai Csajkovszkij Verseny — 1982. 15.36: Fiataloknak! 16.26: Zenekari muzsika. 18.17: Dietrich Fischer-Dieskau és Schumann-dalok. 19.05: Kamarazene. 19.50: Bánk bán. 20.30: Latin-Amerika irodalma. 20.49: Régi magyar dalok és táncok. m 21.14: Haydn: A teremtés — oratórium. 23.04: Mai magyar zongoraművek. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Judy Garland felvételeiből. 17.10: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva (A tartalomból: Kajakosok a Tiszán. — Elszaladt a nyár. — Nyári sportok.) 17.25: Stúdiópódium. Szabó Orsolya, a Kecskeméti Kodály Intézet tanára zongorázik. 17.35: Üzemi lapszemle. 17.40: Orosz dalfeldolgozásokat játszik James Last zenekara. (Közben: Napjaink. Palatinus István jegyzete.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Ihász Gábor énekel táncdalaiból. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.15: Hírek. 16.20: Képmagnósok, figyelem! 16.55: Kórház a város szélén, (ism.) 18.00: Reklám, (f.f.) 18.05: Képújság, (f.-f.) 18.10: Románia Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. 18.30: Nők a pályán, (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: A szeleburdi család. 21.15: Stúdió ’83. 22.20: Kockázat. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Brahms: Szerelmi dalkeringők. 20.35: Ónix, a föld alatti paloták köre. 20.45: Tv-híradó. 2. 20.55: Üszó és vízilabda EB Magyarország—Olaszország. 23.00: Képújság, (f.-f.) BELGRAD, I. MŰSOR 17.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Adás gyermekeknek. 18.45: Zene, idő, emberek. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Párbeszédek. 20.45: Reklám. 20.50: Nyár fiú nélkül — amerikai játékfilm. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.00: Róma: Üszás — EB, döntő (Eurovízió). 20.00: Róma: Vízilabda — EB: Spanyolország—Jugoszlávia (Eurovízió). 21.00: A Belgrádi Tavasz fesztivál, felvételről. 21.45: A mi embereink. 22.30: Reklám. 22.35: Hírek. 22.40: Könyvek és eszmék. BUKAREST 7.30: A nagy ünnep jegyében. 8.00: A főváros dolgozóinak felvonulása. 11.00: Népzenei műsor. 13.00: Tv-híradó. 13.15: Augusztusi album. 18.40: Isten hozott, szép augusztusi nap! 19.00: Tv-híradó. 19.30: Harcos évek. 20.45: Tv-színház: A nagy nap. 22.35: Ancuta fogadójának kertjében. 23.25: Tv-híradó. 23.40: Népi muzsika. MOZI Békési Bástya: Szegény Dzsoni és Arnika. Békéscsabai Szabadság : Gyilkos bolygó. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Kétes hírű menyasszony, fél 8-kor: A Kobra napja. Gyulai Erkel: fél 6- kor: Szicíliai védelem, fél 8kor: Meztelenek és bolondok. Gyulai Petőfi: 4-kor: Rögbi és a lányok, 6 és 8-kor: Egy festő tragédiája. Orosházi Partizán: fél 6-kor: Fényjel a hídnál, fél 8-kor: öld meg a Sogunt! Szarvasi Táncsics: Ez igen! 22- kor: Hét mesterlövész. Gyulai Kert: Excalibur I—II. Orosházi Béke: Feketeszakáll szelleme.
