Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint' XXXVIII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Sok kárt okozott a szárazság Feladatainkat az aszály ellenére is teljesítettük Tegnap este 8 órától a békéscsabai Széchenyi ligeti szabadté­ri színpad meghitt hangulatú rendezvény színhelye volt. A vasárnap sorra kerülő országos tiszthelyettes-avató ünnep­ségre készülő jelölteknek a város tanácsának művelődésügyi osztálya műsoros estet rendezett. A lapzártánk után befeje­ződő programban a szarvasi Tessedik népi együttes, a mező- berényi népi együttes, valamint a MÁV békéscsabai fúvós zenekara tartott bemutatót. A nézőtéren a leendő tiszthelyet­tesek mellett kiképzőik, parancsnokaik is helyet foglaltak. Képünkön: az avatási ünnepségre készülnek a tiszthelyette­sek Békéscsabán Fotó: Veress Erzsi Fiatalok a békéért Reméljük, hogy mire e so­rok napvilágot látnak, meg­jönnek a május óta várt esők és felüdülhetnek végre sokat szenvedett tavaszi ve­tésű növényeink.-Ám, ha a kukorica, a cukorrépa és a szója fel is lélegezhet talán ezer meg ezer hektáron a megyében, az nem jelenti azt, hogy az utóbbi években példa nélkül álló aszály kár­tételeit nem kell számba vennünk, s nem kell meg­tennünk a szárazság okozta termés- és bevételkiesések ellensúlyozására számos rendkívüli intézkedést. A jó­zan megfontolás tudniillik mindenképp azt kívánja, hogy a veszteségek és a ne­héz helyzet feletti kesergés helyett a kivezető utat, uta­kat keressük és találjuk meg. Éppen ezzel az utóbbi igénnyel gyűlt össze tegnap, augusztus 3-án délután Szarvason, a Vajda Péter Művelődési Otthonban a me­gye termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetőinek értekezlete, amelyen Csatári Bélának, a megyei pártbi­zottság titkárának megnyi­tója után Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezési osztályának helyettes vezetője számolt be a megyei helyzetről. Az osztályvezető-helyettes elmondotta, hogy megyénk­nek különösen négy térsé­gét — Orosháza, Szarvas, Gyomaendrőd és Szeghalom környékét —, s annak mint­egy 36 mezőgazdasági üze­mét hozta nehéz helyzetbe a krónikus csapadékhiány. Az itt gazdálkodó üzemek többsége a megye stabilabb termelőszövetkezeti és álla­mi gazdaságai közé tartozik, ezért megfelelő intézkedések­kel megingásuk megelőzhe­tő, illetve gazdálkodásuk egyensúlya gyorsan helyre­állítható. A kalászos gabonák ter­melésében a megye ugyan a tervezetteket elérni nem tudta, de az említett terüle­teken elmaradó terméseket a megye másik fertályában betakarított várakozáson fe­lüli hozamok részben pótol­ni tudták, így összességében a megye a tavalyinál csak alig valamivel kevesebb bú­zával járul hozzá az orszá­gos gabonaprogramhoz. Az viszont már most is látható, hogy a későn jövő esők mi­att legtöbb gazdaságban a kukorica termése is alatta marad a várakozásnak. Megnőtt tehát a rendkívüli intézkedések, az aszálykár el­hárításának jelentősége: a másodnövények termesztése, az öntözés fokozása, az ál­lattenyésztés tervezetten fe­lüli teljesítésének ösztökélé­se, a meglevő szállítási és egyéb kapacitások bérmun­kával történő hasznosítása, s főleg a szigorúan takarékos költséggazdálkodás sokat se­gíthet a pénzügyi egyensúly helyreállításában. A nehéz helyzetben is igen megnyugtató az, hogy a Bé­kés megyében tartott nagy létszámú nagyüzemi és ház­táji állatállomány takar­mányellátása a jelen körül­mények között is biztosított, természetesen ebbe bele kell számítani a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermé­kek teljesebb körű felhasz­nálását is: a kukoricaszár, a leveles répafej és a répasze­let besilózását, föletetését az üzemeknek az eddigieknél szervezettebben és nagyobb összefogással kell megolda­niuk. Erre Bagó Bálint, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályveze­tője hívta fel az értekezleten részt vevők figyelmét, mi­előtt azokról az intézkedé­sekről szólt volna, amelyek­kel a MÉM, a Pénzügymi­nisztérium meg a Magyar Nemzeti Bank siet az aszály­tól legjobban szenvedő üze­mek segítségére. Ezt köve­tően pedig azt hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk a re­ményeinket megtépázó szá­razság ellenére is eleget tud tenni legalapvetőbb felada­tainak. Ezt nyomatékosította a MÉM miniszterhelyettese, dr. Papócsi László is felszó­lalásában, amikor a tsz-elnö- kök által feltett kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a zavartalan belső ellátást és az állatállomány takarmány­igényét fedező terménymeny- nyiség az idén is megterem szántóinkon, és az ország vállalt exportkötelezettségei­nek is eleget tesz majd. Az értekezlet a kora dél­utáni órákban Csatári Béla zárszavával ért véget. A megyei pártbizottság titkára összegzésként a soron levő feladatokat elemezte, meg­erősítve az előtte szólalókat abban, hogy a jelen körül­mények között sem mulaszt­hatjuk el az 1984-es és 1985- ös évre a felkészülést, a jö­vő jó megalapozását, amit ésszerű — tehát nem indo­kolatlan — takarékossággal most is jó minőségben meg­tehetünk. Kép, szöveg: K. E. P. Nagyszabású béketalálko­zót rendez pénteken a velen­cei üdülőközpontban az Or- sSágos Béketanács ifjúsági és diákbizottsága. A közelmúlt­ban megalakult bizottság vezetője, Bárd András az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondta: ahogyan közeledik az első atombomba ledobásának, Hi­rosima és Nagaszaki elpusz­tításának évfordulója, egyre inkább tapasztalható a béke­mozgalom megélénkülése. Szerte Európa nagyvárosai­ban demonstrációkat ren­deznek, alkalmat teremtve ezzel az emberek békevágyá­nak kifejezésére. E találko­zók szervezésében és lebo­nyolításában meghatározó szerepet játszanak a fiata­lok, akik bár nem élték át a második világháború ször­nyűségeit. mégis tudják: mekkora veszély fenyegeti az emberiséget, hány és hány emberi élet, mennyi felhal­mozott tudományos, kulturá­lis és egyéb érték menne veszendőbe egy újabb, im­már visszafordíthatatlan fo­lyamatokat elindító atomka­tasztrófa esetében. A fiatalok hazánkban is keresik-kutatják a módját, miként tudnának hozzájárul­ni az enyhülés kibontakozta­tásához, megrősítéséhez, ho­gyan juttathatnák kifejezés­re: nem értenek egyet az imperialista körök politiká­jával, az esztelen méreteket öltő fegyverkezési verseny hajszolásával. Tiltakozásuk azonban a korábbitól eltérő formákat is igényel: a többi között lazább, kötetlenebb rendezvényeket, ahol az el­vek tényszerű ismertetése szórakoztató, mégis temati­kus programokkal ötvöződik. Ennek jegyében rendezik meg a velencei találkozót is. A tervek szerint vitafórumok és beszámolók váltják majd itt egymást, középpontba ál­lítva a júniusi, prágai béke­világtalálkozó eseményeit. Az állatállomány takarmányigényét ki tudjuk elégíteni. Fel­vételünkön a kardosi Egyetértés Tsz silókukoricáját takarít­ják be KISZ-védnökség az anyagtakarékosság felett A KISZ Központi Bizott­sága védnökséget vállalt a gazdaságos anyagfelhaszná­lás és a technológiák korsze­rűsítését szolgáló, valamint a melléktermékek és hulladék­anyagok hasznosítását célzó kormányprogramok végre­hajtása fölött. A védnök­ségről a napokban megálla­podást írtak alá a KISZ Központi Bizottsága, az Or­szágos Tervhivatal, az ipari, a mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztérium, vala­mint az Országos Anyag- és Arhivatal vezetői. A megállapodás szerint a KISZ többek között szorgal­mazza, hogy az állami szer­vek és a gazdálkodó szerve­zetek konkrét tennivalók ki­dolgozásával bízzanak meg elsősorban fiatal műszakiak­ból, közgazdászokból álló al­kotócsoportokat. Az Ifjúsági Szövetség az Alkotó Ifjúság Egyesülés és a fiatal műsza­kiak, közgazdászok tanácsai ifjú szakembereinek közre­működésével részt vesz töb­bek között az ipari segéd­anyagok felhasználóinál vég­zendő technológiai vizsgála­tokban. A hulladékanyagok össze­gyűjtése és hasznosítása ér­dekében — az úttörőszövet­séggel közösen, kísérletként — 5 városban megszervezik a hulladékok, elsősorban a fémek, a papír és az üveg rendszeres begyűjtését és ér­tékesítését, három városban pedig a „kiselejtezett”, de még használható háztartási gépek összegyűjtését és érté­kesítését. Az üzemekben, az intéz­ményekben keletkező hulla­dékok gyűjtésében, az újra­felhasználást célzó eljárások kidolgozásában közreműkö­dik az Alkotó Ifjúság Egye­sülés. A fiatalok új vállalko­zások segítségével megszer­vezik az iparvállalatoknál a vas-, az acél- és a színes- fémhulladékok, az ötvözött acélok, a kohászati üzemek­nél a használt tüzelőanya­gok, a könnyűipari vállala­toknál a szabászati hulladé­kok szelektív gyűjtését. Kí­sérletet indítanak a fólia­összegyűjtő és újrahasznosító rendszer kidolgozására és el­terjesztésére. Helyi védnökségek vállalá­sával segítik a hulladékhasz­nosítási programban szereplő beruházások határidőre tör­ténő megvalósítását. A védnökségi megállapo­dást aláíró állami szervek gondoskodnak arról, hogy az ifjúsági szövetség által vál­lalt feladatok végrehajtásá­hoz megteremtsék a szüksé­ges feltételeket. Rendszere­sen megjelölik azokat a konkrét tennivalókat, ame­lyekre a fiatal kollektívák vállalkozhatnak, s közremű­ködnek az új alkotások szé­les körű elterjesztésében is. Az ifjúsági szövetséggel kö­zösen rendszeresen értékelik a programok végrehajtásá­nak tapasztalatait, s támo­gatják az eredményesen te­vékenykedő fiatalok anyagi elismerését. Partbiztosítás és folyamszabályozás a Tiszán A Tisza rendkívül ala­csony vízállása kedvez a fo­lyamszabályozási és partbiz­tosítási munkáknak: a Kö­zép-tiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság brigádjai Tiszafü­redtől Csongrádig a folyó több pontján dolgoznak, erő­sítik a védvonalat. Szolnokon a városi felszí­ni vízmű védelmére — több éves munka részeként — kő­sarkantyúkat építenek; eddig két ilyen, terméskőből kiépí­tett védmű készült el. A me­gyeszékhely belvárosi folyó­szakaszán egy 150 méter hosszú partszakaszt is ren­deznek, rézsüt, szivárgókat építenek ki. A munkálatok eredményeként biztonságo­sabb és szebb is lesz a város felőli Tisza-part. Martfűn a Tisza Cipőgyár térségében gyakran okozott veszélyt a folyó áradása. Itt másfél millió forintos költ­séggel vezetőművet, kereszt­gátat építettek, és ezzel meg­akadályozták a partomlást, növelték az árvízi biztonsá­got. Nagyrév felső részén az úgynevezett sápi szakaszon is folyamszabályozással vet­nek véget a víz partrombo­lásának; a tiszavárkonyi fo­lyókanyarban tetemes meny- nyiségű terméskőből emelt vezetőművel szelídítik meg a folyót, erősítik meg a gátat, és tovább folytatódik a mun­ka Tiszakécskénél is. Japán nem felejt! Hirosima nem felejt. És Nagaszaki sem. Soha nem felejti a történelem első atom­támadásának áldozatait. Az amerikai atombombák szörnyűséges pusztításait. Több mint kétszázezer mártírt. A statisz­tikák nem pontosak, és soha nem lesznek azok. Tízezrek ma is, életük végéig, gyó- gyíthatatlanul viselik magukon a rombolás nyomait. Japán nem felejt. Minden év augusztu­sának első napjaiban emlékezik az atom­pusztítás keserű évfordulójáról. Minden esztendő augusztusának hatodik napján megszólal a hirosimai békeharang, és az egész világot figyelmezteti: soha többé nem ismétlődhet meg az, ami történt. Hi­rosimában, Nagaszakiban, Tokióban, s szerte az országban békenagygyűléseket rendeznek, és immár hosszú évek óta meg­tartják az atom- és hidrogénbomba-elle- nes világkonferenciát — a világ minden tájáról összegyűlt békeharcosok, neves po­litikusok, közéleti személyiségek részvéte­lével. Hirosima nem felejt. És Nagaszaki sem. Épp ezért újabb és újabb kezdeményezé­seket tesz a nukleáris leszerelés megvaló­sítása, a béke előmozdítása érdekében. Síkraszáll a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáért, nukleáris fegyverektől mentés övezetek létrehozásáért, a nukleáris fegy­verektől örökre szabadulni kívánó városok és országok láncolatának megteremtésé­ért. A népekhez, a kormányokhoz fordul az ENSZ-ben és az ENSZ-en kívül. Japán nem felejt. Az ország lakossága íratlan törvény rangjára emeltette az anti­nukleáris alapelvéket. Azt, hogy Japán so­ha nem gyárt, nem tárol, s területére nem hoz be nukleáris fegyvert. És rendkívül érzékenyen reagál minden olyan törek­vésre. amely a szóban forgó elvek betar­tását megkérdőjelezi. Idén márciusban ma­gasra csaptak a tiltakozás hullámai, ami­kor a fedélzetén nukleáris fegyvert szállító Enterprise amerikai repülőgép-anyahajó horgonyt vetett a szigetországi Szaszebo kikötőjében. Tizenöt év óta először. S a hasonló látogatások a jelek szerint a jövő­ben rendszeresek lesznek. A japán kor­mány pedig — ugyancsak washingtoni kö­vetelésre — belegyezett abba, hogy az or­szág területén 1985-től nukleáris csapás­mérésre alkalmas amerikai vadászgépeket állomásoztassanak. Figyelmen kívül hagy­va a nép atomfegyver-ellenes érzelmeit. Hirosima örökké emlékezik, de a világ egy része mindinkább felejt. Mindenek­előtt az az ország, amely örök felelősség­gel tartozik a 38 évvel ezelőtti pusztítá­sért. S nyíltan hangoztatja a korlátozott atomháború megvívhatóságát, az űrháború lehetőségét, az erő és az elrettentés min­denhatóságát, következésképp a fegyver­kezés, s ezen belül a nukleáris fegyverke­zés szükségességét. A nukleáris pusztítás veszélye ma ismét fenyegeti az emberiséget. Ha e fenyegetés valóra válik, nemcsak Hirosima és Naga­szaki, nemcsak Japán pusztulna el. Épp ezért a hirosimai békeharang ebben az évben még hangosabban szól. Pietsch Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents