Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-18 / 195. szám
Versenyfelhívás Penzábói Az univerzális Rusznák-brigád Ha a munkaversenyről van szó, aligha lehet méltóbb résztvevőt találni a megyében, mint a Rusznák-brigád. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat remek brigádjának elismerésre méltó eddigi eredménylajstroma: tízszer lettek aranyko- szorús szocialista brigád, négyszer a Vállalat Kiváló Brigádja címet kapták meg, egy alkalommal pedig az országos elismerést jelentő Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést is megkapták. A húsztagú brigád vezetője Rusznák Pál kőműves. — Ez egy univerzális brigád, nálunk minden kőművesszakma képviselője megtalálható — mondja. — Ritka ma már az ilyen, mert előtérbe került a paneles és a blokkos építés, mi pedig hagyományos technológiával dolgozunk. Részt vettünk lakóházak, iskolák építésében, dolgoztunk az új békéscsabai kórházon, most pedig a Békés megyei Jókai Színház vagy a kórház rekonstrukciója lesz a következő munkaterületünk. Jelenleg a megyei pártbizottság székházénak felújításán dolgozunk. Rusznák Pál 1962 óta brigádtag, 1970 óta pedig a brigád vezetője. Többszörös Kiváló Dolgozó, az Építőipar Kiváló Dolgozója, a Munka Érdemrend kitüntetettje. Tagja a városi pártbizottságnak, a szakszervezeti bizottságnak és ő az egyik munkásképviselő a minisztériumi felügyeleti bizottságban. Mikor hírét vette a penzai építőbrigád verseny- felhívásának, azonnal röp- gyűlést tartott, és ezen a brigád egyhangúlag elhatározta: elfogadják a kihívást. — Nem félünk a versenytől, a mi brigádunk kiváló szakmunkásokból, munkájukat szerető emberekből áll. Rácz János, Balogh Sándor, Fekete Lajos vagy mindkét Pusztai Ferenc olyan munkások, akiket bármelyik brigád szívesen fogadna soraiba — mondja a jnigádveze- tő. Gondjuk csak az, hogy hogyan mérjék össze a teljesítményeket. A legjobb az lenne, ha vendégmunkásként felkereshetnék egymást és ott, vagy itt egyenlő feltételek között mérhetnék le, ki tud szebben, jobban, többet dolgozni. A norma szerinti teljesítmények nem hasonlíthatók össze, mert a jelenlegi hazai rendszer szerint legfeljebb 10 százalékkal lehet túlteljesíteni a normát. A vakolás mennyisége már jobb támpont, ahogy számolgatták, ők is 25 négyzetméter körüli felülettel végeznek egy műszakban. De akárhogyan is mérik majd össze a két brigád teljesítményét, egy biztos: a tapasztalatok kicserélése mindkét brigádnak csak hasznára válhat. L. L. Újkígyósi Aranykalász Tsz Fehérjét — „semmiből” Több apropója is van annak, miért épített az újkígyósi Aranykalász Tsz fehérjefeldolgozót. Az egyik, talán legfontosabb: a dráguló, importfehérjét tartalmazó takarmányok egyre jobban terhelték a szövetkezet sertéshizlalását. A szakvezetők észrevették azt is, hogy megoldatlan a környék — beleértve Békéscsabát, Gyulát is — állati hulláinak higiénikus eltüntetése. A dolo§ úgy kezdődött, hogy Bozo József főmérnök Svájcba és Ausztriába utazott. Sorra járta azokat az állati tetemeket fehérjévé alakító üzemeket, amelyeket vendéglátói terveztek. Nagy tetszéssel nézegette a jobbnál jobb létesítményeket, és közben számolt. A végeredmény kicsit lehangolónak bizonyult: ha megvennék valamelyik gyár felépítésének jogát, az 30—40 millió forintba kerülne. Mégpedig, kemény valutában, amelyben köztudott, hogy nem dúskál az ország. Hazaérve azután megszületett a vezetőség ötlete: magyar alapanyagból, magyar beruházóval kezdik el az üzem építését. Az előzetes számítások szerint így mindössze ötmillió forintból tető alá hozható a beruházás, amely ráadásul gyorsan megtérül. Állami segítség is Újkígyós, fehérjefeldolgozó jár hozzá, hiszen nemcsak az importfehérje behozatala csökkenthető vele, hanem környezetkímélő. Azon oknál fogva, hogy az említett környék gyorsan megszabadul a különben fertőzési forrást jelentő állati hulláktól. Saját és állami forrásból összejött a pénz, megindulhatott a tervezés. A munkát a Pankotai Állami Gazdaság húspéptársulásának kisvállalkozói kezdték. Letették a rajzokat az asztalra, majd elvállalták az építkezés művezetését is. A kígyósi szövetkezet építőinek szüksége is volt erre, mert kiderült: sok anyag, gép nem kapható, amit a rajzasztalon megálmodtak. A beruházás ezért húzódott egy évig; ez év tavaszán átadták rendeltetésének. Kiküszöbölték a műszaki átadáskor talált hiányosságokat, az üzem folyamatosan termel. ' Megnéztük Bozó Józseffel a fehérjefeldolgozót. A csa- nádapácai út mentén, a községtől távol található, egyszerű épületekből álló kis telep. Berendezései csillogóvillogó kallantyúk nélkül is jól szolgálják hivatásukat. A hasonló létesítményekhez képest elviselhető a szag, bár kétségtelen, van, aki ezt sem bírja. A három dolgozó ezért is kap kiemelt fizetést; A feldolgozó egyik munFotó: Fazekas László kása zárt tartálykocsiba gyűjtve hozza be az elhullott állatokat. Rövid tárolás után a nagyobbakat megnyúzva, a kisebbeket szőrös- től-bőröstől rakják az aprí- tóba. Innen gőzölőbe jut az apríték, ahol 120 Celsius- fokon péppé főzik. A folyamat során feltáródnak a fehérjéket alkotó aminósavak, értékes takarmány lesz belőlük. A pépet kis töménységű kénsavval kezelik, hogy megakadályozzák az esetleg rákerülő baktériumok szaporodását, majd tartálykocsival szállítják a sertés- hizlaldába. Kérdés: mit „szólnak” mindehhez a sertések? A jelek szerint tetszik nekik a dolog. A száraz darával kevert húspépet ugyanolyan élvezettel eszik, mint a többi takarmányt. Igaz, a takarmányozásban dolgozóktól nagyobb odafigyelést, több munkát kíván ez az etetési technológia. A tapasztalatok szerint a módszer bevált. Még a harminc fok feletti nagy melegben sem romlott meg a fehérje- takarmány, a telepen nem jelentkeztek állategészségügyi, szaporodásbiológiai problémák. A fehérjefeldolgozó hasznosságának kulcskérdése, mennyire teszi gazdaságossá a sertések etetését? Erről is készültek számítások. Eszerint a szövetkezet megtakarítja a korábban vásárolt importfehérje kétharmadát. Ez azt jelenti, hogy mázsánként 180 forinttal csökken a tápok ára, három forinttal olcsóbban állítanak elő egy kilogramm sertéshúst. A későbbiekben, amikor az üzem teljes kapacitással dolgozik, ez a költségcsökkenés eléri a négy-öt forintot kilónként. A későbbiekben — hiszen ma még nem dolgozza fel a kis gyár azt a tíz tonna hullát, amire képes. Egyszerű ennek az oka, sokan nem tudnak róla. A szövetkezet vezetőinek ezért most az a legfőbb gondja, hogy bejárják a környéket, bővítsék a rájuk számító tanácsok, nagyüzemek körét. Már eddig is jelentkeztek, hiszen sok helyen gond, mi legyen az állati hullákkal. Reméljük, siker koronázza a kí- gyósiak törekvését. M. Szabó Zsuzsa 1983. augusztus 18., csütörtök Beruházásaink 1983 első felében Az Állami Fejlesztési Bank Szegedi Területi Igazgatósága saját számítástechnikai főosztályának adatai, valamint a Magyar Nemzeti Bank és az OTP információ alapján minden negyedévben áttekinti a megyénkben megvalósuló fejlesztéseket, s azoknak előrehaladásáról szerkesztőségünket is tájékoztatja. A beruházásaink idei első féléves állásáról e tájékoztató viszonylag kedvező összképet ad, amennyiben az esztendő első hat hónapjában, forint értékben összességében 13 százalékkal nagyobb fejlesztést tudtunk megvalósítani, mint 1982 első felében. Ezen belül az átlagosnál jobban nőttek a cél- csoportos állami beruházásokra fordított összegek, az Állami Fejlesztési Bank által folyósított hitelek, csökkent mértékűek viszont — a hitelfelvételek lehetőségének szűkülése folytán — a vállalati beruházások. Vezetéképítés - töltéserősítés Az állami célcsoportos beruházások körében igen jelentősek azok, amelyek a kőolaj- és földgázvezeték rendszer, a gázvezeték-hálózat fejlesztését és újabb olajmezők termelésbe állítását szolgálják. A villamos- energia-elosztó hálózat is bővül — méghozzá a békéscsabai új transzformátorállomással — a jelen időszakban. Ez a beruházás, akárcsak az előbbiek sora, terv szerint halad. Nem mondható ugyanez el egészében a gabonatárolóhálózat előirányzott célcsoportos fejlesztéséről, miután az orosházi 30 ezer tonna befogadó képességű gabonasiló építésénél — amiként ez a beruházás ellenőrzésénél kiderült — a generkivitelező DÉLÉP nem a tervezett ütem szerint, és nem is az elvárható szervezettséggel tesz eleget feladatainak. Különösen a járulékos munkák azok, amelyek elhúzódnak, tudniillik a tároló felépítménye immár teljesen elkészült. A sarkadi 9 ezer 600 tonnás fémsilót ezzel szemben az előirányzott költségfelhasználással határidőre adták át a kivitelezők az elmúlt negyedévben. Nagy „téma” még ebben az évben az átadott körben a mezőgazdasági vízszolgáltatást bővítő és a vízkárelhárítást megalapozó beruházások együttese. Az NK—XIV. öntözőfürt I. ütemben megépült főműveinek garanciális utófelülvizsgálata megtörtént, a Körösvölgyi öntözőfőművek rekonstrukciója pedig az előzetes ütemezésnek megfelelően halad. Ugyancsak tervszerűen folytatódtak a vízkárelhárító beruházások, e területen a tárgyidőszakban újabb munkálatok indultak: megkezdődött Sarkad—Kötegyán— Méhkerék—Doboz és Tarhos községek és a települések külterületének fokozott biztosítása a Fekete-Körös jobb parti töltésének erősítésével. Vasút - posta A megye közforgalmú vas- úthálózatának, korszerűsítése szintén folyamatban van. Éppen a második negyedévben hagyták jóvá a Gyula—Sarkad átmenő és csatlakozó vasútvonal korszerűsítését megoldó beruházást. Az országos távbeszélő szolgálat továbbfejlődését hozta a békéscsabai új posta műszaki létesítmény, amelyhez egymásután kapcsolódnak a góckörzethez tartozó távbeszélő központok. Június 9-én tartották meg a négyszáz vonalas mezőberé- nyi központ műszaki átadását, az ezer vonalas gyoma- endrődi távbeszélő központot pedig a kiépített hálózattal együtt szintén a negyedév végén vette át az üzemeltető Szegedi Posta- igazgatóság. Békésen a hálózatépítés ugyancsak befejeződött. Az egyéb állami beruházásokat Békés megyében a mostani első félévben a SZÜV—KSH békéscsabai regionális számítóközpontjának teljes befejezése, illetve a Békési Gyógypedagógiai Intézet építése képviselte. A számítóközpontot áprilisban véglegesen és teljes körűen üzembe helyezték, a Gyógypedagógiai Intézetben a tanítás várhatóan a terveknek megfelelően megkezdhető, de a beruházás befejezése mintegy három-négy hónapot csúszik, mivel a tornaterem és a kertészeti munkák nem készültek el az előre jelzett időpontra. A vállalati és szövetkezeti fejlesztések, beruházások súlya, aránya a megyében az eddig felsoroltakkal együtt is meghatározó. A megye ösz- szes beruházásában kétharmados részarányt képviselő fejlesztések 16 százaléka állami támogatással, vagy beruházási hitelekből, a többi a vállalati fejlesztési alapokból valósult meg az év első felében, ami nagyságával jól tükrözi, hogy a különböző megszorítások ellenére sem mérséklődött jelentősen az üzemek beruházó kedve. Gyárrekonstrukció — energiatakarékosság Kedvező viszont, hogy az előbbi beruházásokat olyan fejlesztések jellemzik első helyen, mint amilyenek a már folyamatban levő energiafelhasználást ésszerűsítő programok, amelyek közül a jelen idő szerint kiemelkedik a Mezőkovácsháza—Végegyháza térségének a települések és a termelő üzemek földgázzal való ellátását egyaránt megoldó beruházás. Nem kisebb jelentőségű az előbbieknél az, hogy a Békéscsabai Hűtőház rekonstrukciójának keretében az építés befejező szakaszához érkezett. A 2. számú hűtőterem szakaszos üzembevételét még április végén megkezdték, így a kapacitások fele a tervezettnél öt hónappal hamarabb lépett működésbe. Megépültek a tervezett tárolók, üt kazánház, a targonca- töltő állomás és a szennyvíz- tisztító készültsége is 90 százalékos. A Sarkadi Cukorgyár rekonstrukcióját eredményező beruházás jóváhagyása óta megváltozott a cukor és a cukoripari termékek piaci helyzete, jelentős azon intézkedések hatása is, melyek a fejlesztési célkitűzés felülvizsgálatát és módosítását motiválják. Néhány létesítménynél gyorsításra kerül sor, más esetekben a megvalósulás eltolódik. így a létisztítás hatásfokának javítására új gépként homogenizáló ívszita berendezést építenek, továbbá a nedvesszelet biztonságosabb tárolásához két ázeletprést szereztek be, illetve szerelnek be. A Békés megyei Tanács VB. Gyógyszertári Központjának gyógyszerraktára a módosított határidőre, 1983. június 30-ra elkészült. A beruházás műszaki paraméterei a tervezettnek megfelelően valósultak meg. KÉP Töltéserősítés a Fekete-Körösnél Fotó: Fazekas László Pirosodik a fűszerpaprika Színesedik, pirosodik a fűszerpaprika a 4000 hektárt felölelő szegedi tájkörzetben, s a jövő héten megkezdik a szedést. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat termeltetési osztályától kapott tájékoztatás szerint az aszályt á szárazságtűrő fűszerpaprika is megsínylette, de nem olyan mértékben, mint az egyéb mezőgazdasági kultúrák. A csövek — a kényszerszedés miatt — kisebbek, mint más esztendőkben. A gazdaságok úgy készülnek a betakarításra, hogy a „piros arany”-ból semmi ne menjen veszendőbe. Éppen ezért az idén nem alkalmaznak gépi szedést. Mindenütt kézzel szüré- telnek, mert csak így van lehetőség a gondos válogatásra, osztályozásra, a többi szedéssel a csövek egyenletes beérésének kivárására. A leszüretelt paprika minőségének megóvására, és egyben a feldolgozó vállalat munkájának könnyítésére a szegedi Üj Elet, a pusztaszeri Hétvezér, a forráskút! Haladás Tsz-ben, valamint a Gorzsai Állami Gazdaságban szárító üzemek működnek majd. Egy-egy szárító berendezéssel naponta 6-7 vagon nyers áru nedvességtartalmát párologtatják el, készítenek őrlésre alkalmas félkész terméket.- A gazdaságok ezen az őszön is számítanak a diákok segítségére a szedésben. »
