Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-18 / 195. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVIU. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM A megyei külkereskedelmi megbízottak munkájának tapasztalatai Minikondenzátorok Alig egy éve látott mun­kához a Külkereskedelmi Minisztérium első megyei megbízottja Vas megyében, hogy elősegítse, szervezze a kisebb tételek konvertibilis elszámolású exportját. A ki­sebb mennyiségek kivitelé­nek előkészítése az átlagos­nál munkaigényesebb. A múlt esztendőben például a külkereskedelmi vállalatok mintegy 800-féle aprócikket exportáltak, amelyet több mint 700 hazai termelő állí­tott elő. Ezért vállalkozott arra a Külkereskedelmi Mi­nisztérium, hogy megbízottai révén közvetlenül is segítsé­get nyújtson a kis tételű ex­port növeléséhez. Az eltelt időszakban foko­zatosan bővült a miniszté­rium megyei megbízottainak hálózata, s a megyék több­ségében már megkezdték munkájukat. Sorra látogat­ják a vállalatokat és szö­vetkezeteket, felkutatják azo­kat a termékeket, amelyek gazdaságosan exportálhatok. Emellett szervezik a terme­lők és külkereskedelmi vál­lalatok kapcsolatait, folya­matosan figyelemmel kísé­rik egy-egy üzlet megvalósí­tását is. Eddigi tapasztala­taikról, eredményeikről, s jövőbeli terveikről készítet­tek összeállítást az MTI munkatársai. Békés megyében a múlt év novembere óta dolgozik a Külkereskedelmi Minisz­térium megbízottja. Eddig már mintegy 100 olyan ter­mék külföldi értékesítését segítette előkészíteni, ame­lyeket a külkereskedelmi vállalatok eddig nem ismer­tek, vagy amelyekre kevéssé figyeltek. Mintegy nyolcvan eddig nem exportált gyárt­mány piackutatását kezdték meg a külkereskedők és a megyei megbízott közvetítése révén. Olyan cikkek export­ját is előkészítik, mint pél­dául a férfi pamutalsó, a tölgyfa szegélyléc. Vizsgál­ják a kis tételekben expor­tálható termékek gyártási feltételeit is. A tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a megye számos ipari szövet­kezetében, több mezőgazda- sági üzem ipari ágazatában újabb beruházások nélkül, a meglevő kapacitások teljes kihasználásával, illetve a technológiák ésszerű átala­kításával bővíthető az ex­portra szánt termékek gyár­tása. A keceli Szőlőfürt Szak- szövetkezet melléküzemágá­ban barkácsoló felszerelé­sekhez szerszámokat gyár­tanak külföldi megrendelés­re. Üjabban díszes lószer­számok, sőt, versenylovak szállítására is vállalkoznak. Máris több kisvállalat, ipari szövetkezet, tsz-mel- léküzemág exportképes ter­mékét sikerült felkutatnia és közvetítenie a minisztérium mindössze két hónapja mű­ködő Győr-Sopron megyei megbízottjának. Ennek ered­ményeként a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat lenszö­vetéből ezer yardot vásárolt meg egy egyesült államok­beli cég kísérletképpen, lám­paernyők készítéséhez. Amennyiben a vevő elége­dett lesz a termék minőségé­vel, várhatóan évente 10 ezer yardot rendel a továb­biakban. Ugyancsak a meg­bízott közvetítésével vállal­hatott tervezőmunkát az NSZK-ban egy soproni gaz­dasági munkaközösség. A Győri Szegkovácsipari Kis­szövetkezet kovácsolt vas kandalló készletét svájci és ausztriai kiállításokon mu­tatják be üzletszerzés re­ményében. A Győri Mű- anyagipari Szövetkezet sze­mélygépkocsikhoz magasító műanyag tetőket gyárt, ame­lyekkel megnövelhető a jár­művek belmagassága. A ter­mék iránt az NSZK-ban érdeklődnek. Egy mosonma­gyaróvári vállalat lakásbel­sők térelválasztására gipsz­ből és hungarocell szigetelő- anyagból válaszfalakat ké­szít. A termék exportjára a szomszédos Ausztriában ke­resnek vevőt. Osztrák szál­lodaépítő cégnek ajánlották' fel a Pannonhalmi Építő­ipari Szövetkezet termékét, a versenyzésre is alkalmas tekepályát. A Minisztérium megyei megbízottai összehangolják munkájukat a külkereskedel­mi vállalatok kirendeltsé­geinek szakembereivel is. Ennek eredményeként az Elektroimpex Külkereske­delmi Vállalat — amely két éve hozta létre dunántúli ki- rendeltségét — szombathelyi, kőszegi, körmendi villamos­ipari szövetkezetek termé­keinek exportját kezdte meg. Mintegy 11 millió forint ér­tékben szállítanak vegyes tüzelésű kazánokhoz alkatré­szeket az idén Ausztriába. A tervek szerint jövőre a za- laszentgróti szövetkezet is bekapcsolódik az exportba. Zalaszéntgróton, illetve Kör­menden megkezdik a kész kazánok gyártását. Ugyan­csak osztrák cég részére vasi vállalatok és a Vásárosna- ményi Üveggyár butikberen­dezéseket, különböző aján­déktárgyakat készít export­ra. Egy hőtechnikai gépeket gyártó osztrák cégnek pe­dig Vásárosnaményből víz­óra- és ütésálló üvegeket, Kőszegről alkatrészeket ex­portálnak. Kitüntetés Alkotmányunk ünnepe, augusztus 20-a alkalmából a Hazafias Népfront Országos Elnöksége a Népfrontmunká­ért kitüntető jelvényt ado­mányozta a mozgalomban ki­emelkedő munkát végzett ak­tivistáknak és tisztségvise­lőknek. Egy csoportjuknak szerdán a népfrontmozgalom Belgrád rakparti székházá­ban nyújtotta át az elismerő jelvényt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Az ün­nepi eseményen részt vett Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke is. A mezőgazdasági nagyüze­mek őszi betakarítási elő-" készületei augusztus köze­pén meggyorsultak. A termelők a határszem­léken meggyőződtek arról, hogy az idén — az aszályos időjárás miatt — legalább 2-3 héttel korábban kell in­dítaniuk a gépeket, a beta­karító berendezéseket. A tar­tós szárazság • tovább rontja a terméskilátásokat, ezért augusztus húszadika táján egész sor nagyüzemben hoz­zálátnak a napraforgó ara­tásához, és nagy erővel foly­tatják a kukorica silózását is. A nagykereskedelmi válla­latok telepein elegendő a gépkészlet. Ebben közreját­szott az is, hogy a várható­an kisebb növénytermelési bevételek miatt némileg Növekvő export kukorica­termékekből Bővítette termékeinek vá­lasztékát és a korábbinál többet exportál a bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Vállalat (IKR) kukoricacsí- rátlanító üzeme. Az itt le­választott kukoricacsírából az idén már jelentős meny- nyiségű alacsony koleszterin tartalmú étkezési olajat ké­szít a csepeli Növényolajipa­ri és Mosószergyártó Válla­lat. Nemrég kötött szerződést az IKR másik új terméke, a kukoricagríz értékesítésére a pécsi, a soproni és a Kőbá­nyai Sörgyárral. A Debreceni Biogálnak, a Chinoinnak és a Kőbányai Gyógyszerárú- gyárnak kukoricalisztet szál­lítanak. Megkezdték a kuko­ricadara és a kukoricaliszt szállítását a FÜSZÉRT-vál- lalatoknak is, egy kilogram­mos csomagolásban, étkezési célokra. A takarmánylisztet a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátnak adják el, ahol azt különböző speciális ke­veréktakarmányok előállítá­sánál hasznosítják. Az IKR kukorica alap­anyagú termékeiből tavaly 1650 tonnát szállított tőkés országokba, az idén pedig 6000 tonnát értékesítenek egymillió dollár értékben. Svédországba és Svájcba ét­kezési minőségű kukorica- lisztet, Ausztriába sörgrit szállítanak. A KÖPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Válla­lat balassagyarmati konden­zátorgyárában megkezdő­dött az NSZK Stettner cég­gel kooperációban készülő miniatűr kerámia- kondenzá­torok próbagyártása. A szá­mítógépgyártáshoz eddig im­portált alkatrészből az év megcsappant az érdeklődés a nagy teljesítményű, ám ár­ban is borsos gépek iránt. A termelők számításba vették azt is, hogy a növénytöiheg is kisebb lesz a tavalyinál, úgyhogy sokfelé gépcserék nélkül vágnak neki az őszi szezonnak. A nagyüzemek a tavalyi­nál 300-zal több kombájn­ból egészítették ki géppark­jukat, s a kiegyensúlyozott kínálatra jellemző, hogy az éveken át csak nehezen be­szerezhető NDK-kombájnok- ból is még mindig van kész­let a raktárakban. Eladásra várnak Bison mintájú arató­cséplőgépek is, ezek szintén a korszerű típusokhoz tartoz­nak. Az NDK mezőgépipará­nak új kombájnja az E—514- es, ebből a gépből csak ki­A MAHART szervezetében történt változásokról, a vál­lalat további terveiről tájé­koztatták szerdán az újság­írókat a MAHART vezetői. Mint elmondták, az át­szervezés elsőrendű célja az volt, hogy egyszerűsítsék a vállalat szervezetét, gyorsab­bá és olcsóbbá tegyék a ha­józási szolgáltatásokat. Jú­lius elseje Óta jelentősen egyszerűsödött a szállíttatok dolga, ugyanis az eddigi szét­tagoltság helyett egy kézbe került a folyami, a kikötői és a tengeri szolgáltatások lebonyolítása, így a fuvaroz­tatónak a legösszetettebb út­vonal esetén is elegendő egy helyen megrendelnie a szál­lítást. Ez év január 1-től a MAHART szállítmányozási jogot kapott a vízi szállítá­sok kiegészítésével kapcso­latos tevékenységekre. Az új szervezeti formában ezzel a joggal is szélesebb körben tudnak élni: megszervezik a fuvaroztató számára a ház­tól házig szállítást, beleértve a közúti, vagy vasúti fel- és elfuvarozást, valamint az olyan kombinált szállításo­kat, amelyeknél más fuvar­eszközöket is igénybe kell venni. A tájékoztatón szó esett a MAHART idei eredményei­ről is, Schuster József vezér- igazgató elmondta: a hajó­zásban is érezhető a gaz­végéig négy-ötszázezer dara­bot készítenek havonta. A jövő évben kezdődő sorozat- gyártással évente 15 millió darab készül a belföldi és a kooperációs partner számára. A képen: ellenőrzik az elké­szült kondenzátorok kapaci­tását és forgatónyomatékát. (MTI-fotó: Varga László felv.) sebb számban érkezett, vár­hatóan jövőre vehetik majd használatba nagyobb szám­ban a gazdaságok ezt a nagy teljesítményű és gazdaságo­san üzemeltethető gépet. Augusztus végéig tart a kedvezményes öntözőgép­akció, amelyben 170 nagy tel­jesítményű szivattyúberende­zést kínálnak a gazdaságok­nak. Az őszi talajmunkákhoz szükséges felszerelésből szintén megfelelő az ellátás, ugyanúgy ki tudják szolgálni a betakarítógépek különbö­ző tartozékait, az adaptere­ket kereső üzemeket is. Az őszi munkák idején a kereskedelmi és szolgáltató vállalatok megszervezik az ügyeleti szolgálatot. dasági pangás, ennek ellené­re sikeresnek mondható az év első hét hónapja. A Du­nán 3,8 százalékkal több árut fuvaroztak, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban, s a tengeri forgalom is csaknem 2 százalékkal növe­kedett. Mind a folyami, mind a tengeri hajózásban megfigyelhető, hogy az el­múlt időszakokhoz képest je­lentősen nőtt a szállítás tá­volsága. A dunai személyhajózás forgalma 14 százalékkal csök­kent, elsősorban amiatt, hogy 60 százalékkal emelkedtek a tarifák. Itt is figyelemre méltó, hogy nő az érdeklő­dés a hosszabb utak iránt, s változatlanul sokan szeret­nek szárnyas hajóval ki­rándulni. A Balatonon is visszaesett valamelyest a forgalom, bár a műsoros sé­tahajókon mindig telt ház van. A gondokról is szólt a ve­zérigazgató, megemlítette, hogy még ma is jelentősen lassítja a szállítást a nem megfelelő csomagolás. A ki­kötőkben hiába gépesítették a rakodást, a korszerű gépek helyett sokszor igen elavult módszerekkel kénytelenek az árut ki- és berakodni, mert a rossz minőségű csomago­lás nem teszi lehetővé a gé­pi mozgatást. Nem maradnak magukra! „... az idei esztendő ismét aszályos volt. A felszabadulás óta a 3. év — a 3. aszályos év... A rendkívüli szárazság keménnyé szikkasztotta a földeket, amiért — és az üzemanyaghiány miatt — az őszi szántási munkák vontatottan haladnak. A szárazságban az egérkártól félve, a gazdák vonakodnak a vetés megkezdésétől.. „ ... a nagy takarmányhiány következ­tében a megyei állattenyésztés helyzete, de különösen a szarvasmarha-tenyésztésé súlyos. Hiába biztosított a kormányzat du­nántúli jószáglegeltetési akciót, az állat­tulajdonosok bizalmatlanok, nem merik idegenbe kiadni a jószágot...” Megyénk korabeli napilapja, a Viharsa­rok ír így 1947 őszén, érzékletesen mu­tatva be azt a szorongatott helyzetet, amelybe az újonnan földhöz jutottak kerül­tek az egymást követő aszályokkal. Mint ismeretes, az állam szűkös anyagi lehe­tőségei ellenére is az újgazdák segítségére sietett az adott időszakban, s a megsegí­tettek közül jó néhányan döbbentek rá ekkor, hogy 2-3 holdjaikon ' egymagukban aligha lesznek képesek új világot terem­teni. Az ország legelső szövetkezeteit követő­en eltúlzott ütemben megalakított közös gazdaságok sora — az anyagi, műszaki háttér hiányában — természetesen nem igazolhatta még a szövetkezők várakozása­it a nem sokkal, mindössze 5 évvel ké­sőbb megismétlődő természeti csapás ide­jén. Hermán András, az egykori magyar- bánhegyesi Dózsa Tsz elnöke így emlék­szik vissza az 1952-es aszályra: „Abban az évben megindultak az embe­rek a tsz-be. A kívülmaradtak ócsárolták a belépőket: mit akartok ti, nyomorult nincstelenek, nem értetek ti a földhöz! Azon a tavaszon ráadásul az aszály is le­hetetlen helyzetbe sodort bennünket. Ide­genbe vittük a marháinkat legelni, ame­lyek Battonyán kötöttek ki végül... tele­fonáltak a járástól, hogy menjünk azon­nal, mert őrizetlen kószálnak a jószá­gok ... akadt, aki még karácsonytájt is kereste a magáét.” Igen, talán túlságosan hosszan idéztük a múltat ebben a rövid írásban. Tettük ezt azért, hogy mindenki, akit csak egy pillanatra is elfogott volna a kishitűség, a megyében pusztító aszály valóban nem kis kártételeinek láttán, hallatán, emlé­kezzen most: mekkora utat tettünk meg, és hova érkeztünk az elmúlt 30 év alatt, s arra is, hogy nehezebb körülmények közt, és sokkal nagyobb csapásokon is úrrá lett már ez az ország és ez a megye is az idézett három évtizedben. Nem akarjuk ezzel a bajokat lekicsi­nyelni, semmisnek tüntetni fel a mintegy 40 mezőgazdasági üzemünk millió forin­tokra rúgó gondját, s szintúgy nem akar­juk kézlegyintéssel elintézni a 100 meg 100 háztáji gazda aggódását a takarmá­nyért. De legyen nyilvánvaló mindenki előtt, hogy sem ők, sem a szárazságtól szenvedő termelőszövetkezetek, állami gaz­daságok nem maradnak magukra. A meg­felelő állami intézkedések részletein már dolgoznak. S ami a legfontosabb: még e ritkán tapasztalt mértékű csapadékhiány ellenére is termett elegendő kenyérnek-, meg takarmánynak való az országban! Kőváry E. Péter Gépvásárlás — az őszi betakarítás előtt Cél: gyorsabb és olcsóbb hajózási szolgáltatások Sajtótájékoztató a MAHART átszervezéséről

Next

/
Thumbnails
Contents