Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-12 / 163. szám

1983, július 12., kedd Kétegyházán Ismét jól éreztük magun­kat! A magyar nyelvhelyesség törvényeinek fittyet hányva, a mondat valamennyi sza­va hangsúlyos. Legalábbis annak tudják-mondják azok vagy kétszázan, akik részesei lehettek az elmúlt hét végén, szombaton, a Kétegyházán megtartott III. népművelői juliáris estig tartó programjainak. Akik nem kis szervező munkával, akik játékos részvételükkel, akik mesélő kedvükkel, akik ötleteikkel, vagy akik csak tapsukkal, ottlétükkel já­rultak hozzá ennek a való­Még csak az első téglák az emlékoszlophoz.. . bán minden pillantában for­ró napnak a sikeréhez. Az elmúlt évben a szarvasiak, most pedig hoz­zájuk mérve csöppnyi Két- egyháza népművelői vállal­ták a házigazda szerepét. No és természetesen a Magyar Népművelők Egyesületének megyei területi szervezete, annak vezetői a szervezést. Nem volt most sem más a szándék, mint az: egy olyan napot összehozni, amikor mindenki „leengedhet”, ki­kapcsolódhat. Csak hát ez egy olyan szakma, ahol ezt aligha lehet igazán megten­ni, sőt: meg is kívánni... Emlékmorzsák, amelyek tovább élnek, mert tartós­nak Bizonyulhatnak. Papp Istvánnak, a területi szer­vezet elnökének mókás-ko­moly megnyitója többek kö­zött arról, hogy azért ma is dolgozunk... Az emlék­oszlop építése: minden résztvevő egy téglával já­rult hozzá ezen halhatatlan­ság-jelkép megvalósulásá­hoz (mindennap megte­kinthető!) ... Krumplihá- mozás önkéntes alapon, hi­szen a művházak költség- vetése valahogy nem engedi meg a a mindig készet... Nagy Bandó András humo­rista rekeszizom-fájdító mű­sora a parkban, sziporkázó és találó szellemességfűzé- reivel... Ügyességi verseny — önsanyargató játszóház­módon —, amelyet a Me­gyei Művelődési Központ csapata nyert fölényesen az orosháziak, a szarvasiak és a medgyesegyháziak előtt... A magunk készítette ebéd, ahol már a savanyú ubor­ka is édesnek ízlett... Népművelők Ki mit tud?-ja, amelynek aranyoklevelét a szeghalmi Vigh György szintetizátorjátékával és a sarkadi Kovács Erzsébet szavalatával nyert el. A kö­zönségdíjat kétségkívül a szarvasi igazgató, Laurenczi Jenő érdemelte ki dzsesszba- lettjével... Nem is voltunk már annyira kíváncsiak az esti tévés elődöntőre!... És a női-férfi focimeccs izgal­mas-muris pillanatai... Tegnap már mindenki folytatta tovább azt a mun­kát, amely értünk, a közön­ségért van. Művelődésün­kért, szórakoztatásunkért, gazdagodásunkért. Ha ezen­túl ez egy picinykével job­ban sikeredik, azt a kétegy- házi napnak is lehet kö­szönni .. . (nemesi) Nagy Bandó András és hálás közönsége Hz OKT napirendje A Magyar Rádió közművelődési munkája A Magyar Rádió 1981—82- ben végzett közművelődési tevékenységét tekintette át az Országos Közművelődési Ta­nács elnöksége a közelmúlt­ban tartott ülésén. Az igényesebb kulturális „ellátás”, valamint a külön­böző műveltségi szintű, ízlé­sű hallgatók eltérő igényei­nek jobb kielégítésére a rá­dió évről évre újabb terü­leteket, témaköröket von be közművelődési programjaiba — hangsúlyozta a Magyar Rádió elnökhelyettesének előterjesztése. A művészeti műsorokban az igazi érté­kek támogatása került elő­térbe: a magyar és az egye­temes kultúra legkiemelke­dőbb — jól megválasztott adásidőben sugárzott — al­kotásai 1981—82-ben a ko­rábbi esztendőknél is gazda­gabb kínálatot nyújtottak a hallgatóknak. Folytatta nagy­szabású vállalkozását a vi­lágszínház, rendszeressé vált a múlt magyar irodalmának — például Krúdy, Tömör­kény műveinek — bemuta­tása. Jelenkori rangos alko­tók — így Gáli István, Mán- dy Iván és Vészi Endre — is írtak hangjátékot a rádió számára. A tavaly indult Eu­rópa hangversenytermeiből című sorozatban világhírű művészek közreműködésével közvetítettek koncerteket. A komoly zenei műsorok kö­zött a zárt műfaji határokat fellazító programok bizo­nyultak a legnépszerűbbek­nek, mint például az 1982- ben indult déli zeneparádé, a komoly zenei Zsákbamacs­ka. Megőrizték színvonalu­kat az ismeretterjesztő mű­sorok, ám ma is gondot je­lent, hogy nem sikerült meg­találni az irodalom és a ze­ne iránti érdeklődés felkel­tésének hatékony formáit. Új jelenség a gyermekkul­túra bekapcsolása a közmű­velődésbe : a szórakoztatást és a művészeti nevelést egy­aránt jól szolgálták a tavaly indított Világok meséi és a Mesedélelőtt című sorozatok. Kedveltek a közönség cselek­vő részvételére épülő vetél­kedők, játékok: Senki töb­bet?, Játék a könyvtárban, Hangtárlat. Kevés a rádióban a humo­ros műsor — hangoztatja a beszámoló. Az egyes társa­dalmi rétegek — fiatalok, diákok — számára készített Ismét klasszikus magyar irodalmi mű több részes fel­dolgozása kerül a képernyő­re: Kemény Zsigmond öz­vegy és leánya című regé­nyéből forgatott 4 részes tv- filmet Horváth Z. Gergely rendező. A múlt század közepén élt erdélyi írót a reformkor má­sodik nagy nemzedékének egyik legkiemelkedőbb alak jaként tartják számon. Kemény Zsigmond 1843- ban jelentkezett első ízben műsorokban nem mindig ta­lálták el a megfelelő hang­vételt, stílust, olykor — a valóságosnál magasabb mű­veltségi szintet feltételezve — értelmiségi gondolkodást és kifejezésmódot tükröztek a munkásoknak szóló progra­mok. Az iskolán kívüli mű­velődést segítő iskolarádió hang- és írásos dokumentu­mok felhasználásával tette vonzóvá témáit. Színesedett a hétköznapok kultúrájába tar­tozó, praktikus tanácsadó műsorok palettája — 1982- ben kezdték meg a Mit, hol, mikor, hogyan, a Kamasz­panasz sugárzását. Kiszéle­sedett az ajánlóműsorok há­lózata — Útközben hazafelé, Révkalauz — ám a váloga­tást olykor divathullámok irányítják, az ajánlatok gyakran fedik egymást. A beszámoló feletti vitá­ban — egyebek közt — han­got kapott, hogy a sokat ígé­rő akcióként indult Minden­ki iskolája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A sikertelenségben az élet­módváltozás is szerepet ját­szott; a rádió a jövőben ki­sebb kollektívákat, egyes embereket próbál megnyer­ni a tanulásnak. A réteg­igények kielégítésével kap­csolatban felmerült: a nyel­vezetében, vagy szakmai szín­vonalában „steril”' közlés nem érheti el igazán a cél­ját. A yáltozó közönség­igényt tükrözi az egykor népszerű, terjedelmesebb ve­télkedők kifáradása. A ma­gyar politikai szatíra jó ha­gyományait felelevenítve — a Kabarészínház olykor nem kellő színvonalú produkciói mellett — kívánatos lenne új formákat kidolgozni a ka­baré műfajában — mutat­tak rá a vitában. Állásfoglalásában az Or­szágos Közművelődési Ta­nács a mindennapi élet kul­túrájához kapcsolódó, infor­mációs és ismeretközvetítő műsorok fejlesztésére, a kul­turális ajánlások kritikai jel­legének erősítésére hívta fel a figyelmet. Fontosnak tart­ja a testület a művelődési mozgalmakkal foglalkozó programok választékának bővítését, valamint a közön­ség által kedvelt — például magazinjellegű, népszerű sze­mélyiségekhez kötődő — mű­sorformák szaporítását. nagyobb publicisztikai mű­vel: Korteskedés és ellensze­rei címmel. Zord idő című regényével egycsapásra is­mert íróvá vált. 1855-ben született az özvegy és leá­nya című alkotása, amelynek romantikus cselekménye a XVII. századi Erdélyben ját­szódik, I. Rákóczi György fejedelemsége idején. A sorozatot a tervek sze­rint karácsony táján tekint­hetik meg a nézők. KÉPERNYŐ Zsebtévé Most aztán könnyű dol­gom van! Csak felidézem hétéves fiam arcát, amint nézi, áhítattal Móka Miki, (Gyabronka József) Hakape- szi Maki (Kemény Henrik) és a többiek kalandjait, s már bátran írhatom is: tet­szett a műsor. Ezen nőtt fel a fiú, hiszen jó néhány éve láthatjuk a képernyőn a Zsebtévét. Igaz, Móka Miki alakítója azóta változott, hadd tegyem hozzá hamar, nem a műsor rovására, sőt... És mivel ilyen sok éves műsoroknál gyakori tü­net a kifulladás, meg kell jegyeznünk azt is, itt szó sincs erről. Mindig színes, igazi gyermektémát dolgoz fel a műsor írója, Tóth Esz­ter, és szerkesztője, Szellő Rózsa. Szóval elég csak a fiamra gondolni, ezeket a sorokat lejegyezve, amint nagy gond­dal böngészi a rádióújságot vasárnap reggelente — nem könnyű dolog kisilabizálnia a neki szóló műsorokat, hi­szen épp, hogy a betűket megismerte... —, s felderül, amint felfedezi e műsort a többi között. Aztán lázasan figyeli az idő múlását, s mikor közeledik az ideje, már ott ül a képernyő előtt, és vár. Olyan ez, mint az ennivaló. Ha valaki jóízűen eszik előttünk, kedvet ka­punk mi is a finom falatok­hoz. Egyszóval, általában én is mellételepszek, s mi taga­dás, élvezem a műsor báját, kedves humorát, de még a tanulságait is. Vasárnap Takács Bálint történetén keresztül megta­nították csemetéinkkel, mi­ért kell udvariasan bánni a vendégekkel. Furfangos Fri­gyes ismeretterjesztő a ja­vából, mert ez is kell egy gyermekműsorban. Hogy sze­replését élvezik a gyerekek, oda volt írva az arcukra, s Dobay Sándor vezető opera­tőrnek is tetszettek a rácso­dálkozó gyermekpofik, mert szinte kedvét lelte fényké­pezésükben. Szuhay Balázs később került a műsor tár­sulatához, ám örömmel vesz- szük szereplését, hiszen ki­tűnő Humora mindig ki­emelkedő pillanatokat jelent a műsor egészében. A leg­kevésbé a hírmondó tet­szett — nekem, a felnőttek­nek — kissé primitív feldol­gozása, nem túl eredeti tör­ténete miatt. A felsoroltak mellett he­lyet kap e műsorban az iro­dalom — Versmondó lány —, amely akár a kedves történetek, a humor, vagy a gyermekekre méretezett is­meretterjesztés elmaradha­tatlan kelléke az ilyen jelle­gű műsoroknak. Ennyi mél­tatás után a műsor rende­zőjének, Kovács Katinak neve mellett feltétlenül meg kell említenünk néhány munkatársát is. A báb- és díszlettervező, Lévay Sándor, a jelmeztervező pedig Báty Alice volt. N. A. Tv-sorozat Kemény Zsigmond regényéből Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.25: A Távol-Kelet varázsa. 8.55: Zenekari muzsika. 9.42: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: MR 10—14. 10.35: Üj lemezeinkből. 11.29: A Melódia fúvószemekar játszik. 11.39: Kháron ladikján vagy az öregedés tünetei. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza. 14.17: Békeffy Sarolta népdalokat énekel, Béres János népi kamaraegyüttese játszik. 14.42: Arcképek a jugoszláv iro­dalomból. 15.05: Sándor Judit operaáriákat énekel. 15.28: Szíriusz és az ősember. 16.00: A Budapesti fúvósötös ját­szik. 16.29: Zengjen a muzsika! 17.05: Arcélek. 17.35: Filmzenerészletek. 19.20: Jákó Vera, Kovács Apolló­nia, Kiss Károly és tente Lajos énekel. Kecskés Sándor klarinétozik. 20.01: Tudomány és gyakorlat. 20.31: Széli György vezényel. 21.30: Nagyváros születik. II. 22.30: Francia kőrusművek. 23.00: Operarészletek. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Németh János cimbalmo- zik. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiákoktól. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Régi táncok gyermekek­nek. 14.00: A Petőfi rádió zenés c utánja. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.47: Vavrinecz Béla féld.: Ma­gyar képeskönyv. 19.06: Barangolás régi hangleme­zek között. 19.25: Happening- öltönyben. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Hunyadi Sándor meséli. 21.02: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műso­rai számára. 22.30: Nosztalgiahullám. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: A gerolsteini nagyherceg­nő. 9.45: Zenekari muzsika. 10.20: Dzsesszarchívum. 11.05: Jósé Carreras operaáriá­kat énekel. 11.30: Szovjet előadóművészek felvételeiből. 13.07: Zenekari muzsika. 14.00: Fiatalok stúdiója. 14.25: Kamarazene. 15.39: Rossini: Teli Vilmos. 19.43: Egy vers, több fordítás. 20.03: Előadója a szerző. 20.31: A Led Zeppelin együttes összes lemeze — XI/4. 21.15: A svájci olasz rádió ének­kara Monteverdi-madrigá- l*kat énekel. 22.00: Műhelyek és alkotók. 22.56: Bartók: II. zongoraver­seny. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Az Ottawán együttes slá­gereiből. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: . Cseh Éva. 17.30: Üj felvételeinkből. A szol­noki Kodály kórus angliai versenyműsorából. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Marlene Dietrich énekel. (Közben: Noteszlap.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Countryzene magyar együttesek új felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 16.05: Hírek. 16.10: Galambocska. TV fi. 17.15: Nyolc ország nyolc dala. 17.55: Képújság. 18.00: Aratás ’83. 18.15: Reklám. 18.20: Dunai hajósok. 18.50: Reklám. 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. (ism.) 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Aláírás: A Te Claudiád. III A­21.05: Stúdió ’83. 22.05: Rege a csodaszarvasról. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Nicolai Gedda koncertje a moszkvai konzervatórium nagytermében, (ism.) 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Kint vagyunk a vízből. 22.25: Képújság. BUKAREST 16.25: Fiatalok klubja. 17.00: Diákfórum. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20/: Gazdasági figyelő. 20.30: Nemzetközi tévéhírek. 20.55: Politikai fórum. 21.10: Apa vagyok. Tévéjáték. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videóoldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A tarka autóbusz — adás gyermekeknek. 18.45: Pop-rock zene. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Együtt — belpolitikai adás. 20.50: Valaki figyel engem — amerikai játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: A világ titkai — külföldi népszerű-tudományos soro­zat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: Megtorlás a bari táborban — dokumentumadás. 21.30: Reklám. 21.35: Hírek. 21.40: A könyv ideje. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Nem él­hetek muzsikaszó nélkül, 6-kor: Keresztapa i.—II. Békéscsabai Szabadság: de 10. du. 6 és 8-kor: Jézus Krisztus Szupersztár,du. 4-kor: A Betyárkapitány. Bé­késcsabai Terv: Vérszerződés. Gyulai Erkel: fél 6-kor: A nők városa I.—II. Gyulai Petőfi: A hatodik halálraítélt. Orosházi Partizán: ősszel a tengernél. Szarvasi Táncsics: Elveszett illú­ziók, 22-kor: Szexis hétvége.

Next

/
Thumbnails
Contents