Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
1983. július 9., szombat NÉPÚJSÁG Magyar emlékházak Törökországban Múzeum lett két törökországi emlékhelyünk, a kü- tahyai Kossuth-ház és a te- kirdagi Rákóczi-ház: mindkét épület felújítását tavaly fejezték be az Országos Műemlék Felügyelőség szakemberei. Az 1848—49-es magyar szabadságharc bukása után Kossuth Lajos délre, a Balkánra menekült a császári seregek elől. Rövid bulgáriai tartózkodását követően néhány hónapig Törökországban, az Isztambultól háromszázhúsz kilométerre levő kisvárosban, Kütahyában is élt. A házat, amelyben lakott, a török állam vásárolta meg magántulajdonosától, majd pedig restauráltatta. A házban a török hatóságok felkérésére magyar szakemberek állandó kiállítást hoztak létre. A kü- tahyai Kossuth-anyagot a Magyar. Nemzeti Múzeum — az iparművészeti és Néprajzi Múzeum közreműködésével — állította össze. Az emlékházban az 1848—1849- es szabadságharc korát idéző bútorokat, fegyvereket, zászlókat, ruhákat, képeket, iratokat és könyveket helyeztek el. A Kossuth-háznál ismertebb és a magyar turisták által egyelőre látogatottabb a tekirdagi (rodostói) Rákóczi-ház. Az 1708-as tren- csényi csatavesztés után a túlerőben levő császáriak a pestistől megtizedelt kuruc csapatokat lépésről lépésre visszaszorították. Rákóczi Ferenc segítséget keresve elhagyta az országot, de a távollétében megkötött szatmári békét nem fogadta el. Egy ideig Lengyelországban és Franciaországban talált menedéket. Törökországba, ahová a Porta hívta meg, 1717-ben érkezett. Azt remélte, hogy az osztrák—török háború lehetővé teszi a szabadságharc újbóli megindítását. A két háborús fél azonban békét kötött, és a török kormány Rodostót választotta a fejedelem lakhelyéül. III. Ahmed szultán 1720- ban megvásárolta Tekirdag egyik örmény utcájának háEgyszer a hatalmas padi- sah összegyűjtötte a seregét, és hadba indult. Az út hetedik napján az egyik lovas széttaposott egy hangyabolyt. A föld alól mérges kiáltás hallatszott: — Micsoda fajankó vezeti a sereget, hogy még az utat se ismeri? A padisah meghallotta a becsmérlő szavakat, szörnyű haragra gerjedt, és parancsba adta, hogy fogják el a felségsértőt. A katonák egy hangyát vezettek a színe elé. A nagy- úr elámult: — Akkora, mint egy morzsa, és mégis milyen vakmerő! — Jobb kicsinek és bátornak, mint nagynak és ostobának lenni — mondta büszkén a hangya. zait, és ezeket jelölte ki a bújdosók szálláshelyéül. Az utcát ma Macar Sokaknak, azaz Magyar utcának nevezik. A ház bejárati ajtajától balra márványtáblát helyezett el az utókor, amelyen török és magyar nyelven az olvasható: „E házban élt 1720-tól 1735-ig II. Rákóczi Ferenc magyar fejedelem, aki 1703-tól 1711-ig a magyar nép szabadságharcát vezette, s később török földön talált menedéket. Ezt az emléktáblát a szabadságharc 250. évfordulóján a Magyar Népköztársaság állította.” A múzeumnak helyet adó „ebédlőházat” a fejedelem annak idején olasz é$ török mesterekkel építtette, és saját festésű, színes stukkókkal díszíttette. A ház eredeti tárgyainak többségét Kassán őrzik, róluk a szakemberek hű másolatokat készítettek, hogy végleg benépesítsék a Márvány-tengerre tekintő szobákat. Híres a fejedelem karosszéke, amely híven — Milyen nagy a fejed! — csodálkozott tovább a padisah. — Hát, igen, legalább van elég helye az eszemnek. — És miért olyan vékony a derekad? — Az igazi dzsigit nem él-hal a hasáért, mindig mértékkel eszik-iszik. — Mennyit eszel meg egy esztendőben? — Elegendő egy szem búza. — Ezt aztán már nem hiszem! — Az igazi dzsigit soh„ sem hazudik — sértődött meg a hangya. — Könnyen ellenőrizhetem a szavaidat — mondta a padisah. — Skatulyába záratlak, és egy szem búzát rakatok melléd. Meglátjuk, mi lesz belőled esztendőre. mutatja: idős gazdája jól értett az asztalos munkához. „És az ő gyönyörű szakálla sokszor tele forgáccsal, hogy maga is neveti magát” — írta Mikes Kelemen, akinek írószobája a hagyomány szerint az ebédlő mellett volt. A törökországi emlékházak méltóképpen fogadják tehát látogatóikat, amely a két ország fejlődő kulturális kapcsolatainak egyik nagy eredménye. A Kütahya és Pécs, Tekirdag és Sárospatak között kialakult testvér- városi viszony pedig kedvezően hat egyéb kapcsolatainkra is. Remélhetőleg teljesül az a régi magyar kérés is, hogy nemzeti könyvtárunk megnyitására szervezett kiállításhoz a török múzeumok adják kölcsön a náluk esetleg fellelhető Corvinákat. A díszes kivitelű kódexek láthatóságát megengedő törvényjavaslatot most dolgozzák ki Törökországban. Emi Péter A katonák megragadták a hangyát, bezárták egy skatulyába, és táplálékul odatettek neki egy búzaszemet. Eltelt az esztendő. A padisah már régen megfeledkezett a hangyáról. Végül az egyik katonája juttatta eszébe. Kinyittatja a skatulyát, és álmélkodva látja, hogy az egész év alatt a hangya csak egy fél szem búiát fogyasztott el. — Miért csak a felét etted meg? — kérdezte. — Azért, mert megeshetett volna, hogy annak az ostobának, aki ide becsukatott, még egy évig nem jutok az eszébe. Ügy hogy minden eshetőségre számítva meghagytam egy fél szemet tartalékba — felelte a hangya. (Zahemszky László fordítása) n padisah és a hangya (Tadzsik mese) Lakás — otthon Kép a lakásban Le Corbusier így elmélkedett a jövő nagyvárosairól: „Meg kell teremteni az egyensúlyt az ember és környezete között.” E helyes elvet megvalósítani a gyakorlatban jóval nehezebb. Ügy véltük évtizedekkel ezelőtt, hogy a kép szerepe háttérbe szorul a lakásban, mely eleve méretproblémákkal küzd minden összkomfort közepette, és a Vasarely által is megálmodott „színes város” színdinamikája különben is pótolja a festészet szerepét, maguk a színes házak válnak összességükben panorá- mikus méretű festménnyé, szoborrá. Elindultunk ezen az úton, — elég Salgótarján, Szekszárd, Zalaegerszeg, Szeged, Kecskemét, Győr, Pécs belső központjára és új lakótelepeire utalnunk, továbbá a fővárosban a XX. kerületre, s joggal vonhatunk le kedvező tapasztalatokat. Szebbek, csinosabbak, színesebbek lettek városaink, mégsem helyettesítheti ez az otthonok belső klímáját, a lakás hangulatát, amely meghatározza a benne élők közérzetét. Ez a tény könnyen lemérhető, különösen a gyerekek igényében. A rákospalotai lila iskolában . Nagy Előd képei előtt az ifjúság azért lelkesedett, mert e képek ítéletük szerint színesek voltak. Íme — nyilvánvalóvá válik az ember színigénye különösen ott, ahol csökken a madárdal, ritkul, gyérül a természet. Nincs itt valami ellentmondás? Van. Van, hiszen a szűk lakásokban kevés a hely, a falakra helyezett képek növelik a zsúfoltság érzetét, ugyanakkor a festmény fokozódó szükséglet nemcsak Budapesten, hanem Rottei'damban, Hamburgban és Tokióban is, az magyarázza a természeti képek — tanyai, falusi tájak, vízpartok látképe — nagy keresletét. Hazánkban évente 15 millió ember . fordul meg múzeumokban, tárlatokon, jelezve a közönség ízlésének formálódását. Századok óta a táblakép díszítette a polgári lakások ezreit szerte Európában. Hazánkban — éppen a társadalmi fordulat eredményeként — a kép a lakásban általánossá vált. Mondhatná erre valaki: azért mégis az orvosok, az értelmiségiek körében lehet találni a műgyűjtőket. Igaz/ de nem egészen. Ellenpéldának Kölesdet említem, ahol egy sajátos belső szellemi körforgalom azt eredményezte, hogy képeket gyűjtenek a helyi tsz-dolgozók, nem csak az állatorvos. Nem baj, sőt helyes gyakorlat, ha egyes intézményekben- sok a' táblakép, ahol a megforduló, ott dolgozó emberek példára lelnek, s ajánlatot kapnak a lakáskultúra minőségének javítására. Nagyon helyes, hogy a táblakép monopóliuma megszűnt; kedvplt a tűzzománc, a textilkép, a kisplasztika alkalmazása, egyre többen alakítanak ki vegyes műfajú gyűjteményeket. A művekben gyarapodó, kellemes hangulatú otthon az emberi kapcsolatokat is mélyíti, hozzájárul a család harmóniájához. Ügy tűnik, hogy a táblaképnek nemcsak gazdag múltja, hanem ennél is sokkal izgalmasabb jövője van. Losonci Miklós Táplálkozás — háztartás Töltött ételek TÖLTÖTT KARAJ Hozzávalók, 4 személynek: 4 szelet sertéskaraj, 1 kávéskanál mustár, 6 dkg reszelt sajt, frissen őrölt bors, 4 szelet császár- szalonna (6 dkg), 5 evőkanál oalj, só. A hússzeletek belsejét felvágjuk, belülről mustárral megkenjük, és reszelt sajttal beszórjuk, majd egy-egy szelet császárszalonnát teszünk bele és összefogjuk. A hússzeleteket kívülről borssal behintjük. Az olajat egy serpenyőben felforrósítjuk és a hússzeleteket mindkét oldalán körülbelül 6—8 percig átsütjük. Lassú tűznél sütjük, majd megsózzuk, az olajat kevés vízzel felöntjük és fűszerezzük. Sós burgonyát és céklát adunk mellé. SÜLT LIBAMELL FŰSZERVAJJAL TÖLTVE Hozzávalók, 4 személynek: 1 db kicsontozott libamell (körülbelül 75 dkg), fél citrom leve, 6 dkg vaj, fél gerezd fokhagyma, kevés só, bors, petrezselyem, kapor, 1 evőkanál libazsír; a szószhoz: 3 evőkanál tejszín, 2,5 dl víz, só, bors, 6 evőkanál tej, kapor, petrezselyem. A libamellen levő zsiradékot lehetőség szerint éltávolítjuk, majd citromlével meglocsoljuk. A vajból sóval, borssal, petrezselyemmel, kaporral, összenyomott fokhagymával keveréket készítünk. A húst megfűszerezzük, és belső oldalát megkenjük a fűszerezett vajjal, majd óvatosan összevarrjuk. Bekenjük libazsírral. Tepsibe tesszük, és előmelegített sütőben 40 percig sütjük. (Nem kell lefedni!) Majd 40 perc múlva alufóliába csomagoljuk a húst és visszatesszük a már kikapcsolt, de még meleg sütőbe, és 20 percig utánpároljuk. A serpenyőben levő zsiradékhoz tejszínt és vizet öntünk, 5 percig forraljuk, kevés liszttel behintjük, majd fűszerezzük, tejet öntünk hozzá, kaporral és petrezselyemmel összekeverjük. A húst a fóliából kivesszük, tálra tesszük és leöntjük a szósszal. Körítésnek párolt zöldfőzelékeket és sós burgonyát adunk. TÖLTÖTT KELKÁPOSZTA PARADICSOMSZOSZBAN Hozzávalók, 4 személynek: 1 kg kelkáposzta, fél kg darált sertéshús, 5 dkg hagyma, 1 tojás, só; a szószhoz: 5 dkg hagyma, fél kg paradicsom, 10 dkg póréhagyma, 2 gerezd fokhagyma, 5 dkg vaj, fél liter húsleves (leveskockából), 2,5 dl paradicsomlé. A külső káposztaleveleket eltávolítjuk. Félbe vágjuk, belsejét “kivágjuk és apróra feldaraboljuk. A húst, a hagymát, a tojást összekeverjük az összevágott káposztával és a káposztalevélbe töltjük. A szósz elkészítéséhez a vöröshagymát, paradicsomot, póréhagymát, fokhagymát feldaraboljuk, és forró vajban megpároljuk. Beleöntjük a paradicsomlét, felöntjük húslevessel és fűszerezzük. Negyedórát pároljuk, majd szűrőn áttörjük, és a káposztára öntjük tálaláskor. TÖLTÖTT BURGONYÁS LEPÉNY (indiai recept) Hozzávalók, 5 személynek; 45 dkg burgonya, 6 dkg liszt, 3 dkg vaj, 1 tojás, fél kávéskanál fekete bors, negyed kávéskanál porpaprika, 1,5 kávéskanál só; a töltelékhez: 23 dkg darált hús, 1/2 kávéskanál paradicsompüré, 6 dkg hagyma, 2 db paprika, negyed kávéskanál fekete bors, 1,5 dkg zsiradék, 1 kávéskanál só, zsiradék a sütéshez. A burgonyát főzzük meg sós vízben. Ha kihűlt, nyomjuk ösz- sze és keverjük hozzá a vajat, lisztet, porpaprikát, sót és borsot. Verjük fel a tojást, keverjük a burgonyához, és készítsünk sima tésztát belőle. Tegyük liszttel beszórt deszkára, hintsük be liszttel és nyújtsuk ki. Vágjuk 10 egyforma kerek vagy szögletes formára. Pároljuk meg a hagymát 1,5 dkg zsiradékon világos barnára. Tegyük hozzá az apróra vágott paprikát, darált húst, és sózzuk meg. Fedő alatt pároljuk, amíg a hús megpuhul és a nedvessége elpárolog. Fűszerezzük borssal, keverjük bele a paradicsompürét is, és hűtsük le. Tegyünk fél kávéskanálnyi tölteléket minden burgonyalepény darabra. Kenjük be a széleit tejes-tojás keverékkel. Hajtsuk össze a lepényeket, és nyomjuk le a széleit. Szórjuk be liszttel, és süssük meg mindkét oldalán szép aranybarnára. Melegen tálaljuk, hozzá paradicsomszószt adjunk. Tölteléknek használhatjuk a következőket is: 1. összevágott szalonnát és apróra vágott rántottét keverjünk össze, és töltsük a burgonyalepénybe. 2. Feldarabolt főtt halat fűszerezzünk sóval, paprikával, borssal, apróra vágott zöldpaprikával, és keverjünk hozzá egy kevés vajat. 3. Apróra vágott főtt csirkehúst fűszerezzünk apróra vágott hagymával, piros paprikával, zöldpaprikával, sóval, borssal, és kevés vajat keverjünk hozzá. 4. Vegetáriánus töltelék: keverj ühk össze félig megfőzött zöldborsót apróra vágott, pirított hagymával, kevés krémsajttal, zöldpaprikával és fűszerezzük meg. Edényszárító szekrény Akik szívesen barkácsolnak, ügyes, praktikus bútordarabot készíthetnek edény szárítására, amit a mosogató fölé lehet szerelni. Vagy újonnan készítünk ilyet, vagy régebbi, már meglevő szekrényt alakíthatunk át.' A szekrény alsó és felső lapjába lyukakat kell fúrni, hogy a vizes edény szellőzzön. A polc helyére úgynevezett U-profil kerül, amelybe bele lehet csúsztatni az edénytartó rácsot. Az alsó rács műanyag tálcán áll, amely felfogja a lecsepegő vizet. Az ajtó belső felületére felszerelhetünk kisebb drótkosarat, amelyben a mosogató szereket tarthatjuk, továbbá kis kampókat, amire a nyeles kefék, szivacsok kerülnek, B. K.
