Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
I I 1983. július 9., szombat NÉPÚJSÁG Prága ’83 A békéért, az életért, ellen! Június 21-én mcgkondultak és tíz percen át csengtek-bongtak a prágai harangok: a közös akaratot, a béke-világtalálkozó kezdetét jelezték az atomháború Nagyszabású békcdcmonstráció színhelye volt Prága óvárosa mindjárt az első napon. A találkozón a világ 132 országának polgárai, 1843 nemzeti szervezet, szakszervezet, békeszervezet, nő-, ifjúsági mozgalom, politikai párt, egyház képviselői vettek részt A találkozó egyik magyar résztvevője, Ruttkai Éva hallgatja a felszólalókat „We shall overcome” — „Győzni fogunk” — énekli Dean Reed egy szolidaritási gyűlésen „Felhívás a békéért, az életért, az atomháború ellen” — az 1983. június 26-án elfogadott záródokumentum kidolgozásában részt vettek a szocialista országok űrhajósai is. A képen (balról jobbra) Vladimir Remek csehszlovák, Arnaldo Xamayo Mendez kubai, Valentyina Tyereskova szovjet, Miroslaw Hcnmaszewski lengyel, Georgi Ivanov bolgár és Zsugderde- nidin Gurragcsaa mongol űrhajós röpke eszmecserét tart Rövid időre a találkozó vendége volt Jász- A békeseregszemle egy meghitt pillanata: szer Arafat, a PFSZ vezetője , prágai gyerekek köszöntik a résztvevőket (Fotók: MTi Külföldi Képszolgálat — Cziráki Péter felvételei — KS) Hazánk és Franciaország fl kapcsolatok fejlesztéséért Pierre Mauroy személyében a Francia Köztársaság miniszterelnökét várjuk hazánkba. A közelgő esemény újszerűnek aligha mondható: egy kezünkön már meg se tudjuk számlálni a magyar— francia kormányfői megbeszéléseket. S alig egy éve került sor Kádár János és Francois Mitterrand csúcs- találkozójára. Ami akkor érvényes volt, változatlanul áll most is. Mindenekelőtt az, hogy hazánkat Franciaország figyelemre méltó partnerének tekinti. A látogatás ténye ezúttal is azt bizonyítja, hogy bár a magyar és a francia nézetek számos kérdésben nem egyeztethetők össze, mégis a Duna és a Szajna partján- egyaránt a kapcsolatok fejlesztését pártolják. Ami a szorosan vett kétoldalú kapcsolatokat illeti, a tavalyi lényegre törő magyar—francia csúcs után már nem lehet, nem szabad, hogy bármelyik fél is a kérdések felszínén mozogjon, vagyis nem arra kell helyezni a hangsúlyt, amit már elértünk. Tehát a kérdés ma már aligha vetődik úgy fel, hogy mennyivel növekedett áruforgalmunk — bár megjegyzendő, hogy a franciák még mindig kevesebb magyar árut vesznek, mint fordítva —, a lényegi kérdés úgy hangzik: vajon Francia- ország felzárkózik-e Magyarország olyan tőkés gazdasági partnerei mellé, mint amilyen Ausztria, vagy az NSZK. Ehhez a kívánatos fejleményhez arra lenne szükség, hogy a felek gya- korlatiasabbá, kézzel foghatóbbá tegyék ipari és kereskedelmi együttműködésüket, olyan formákat és módszereket kutassanak fel, amelyek jobban megfelelnek a vállalatok igényeinek. Tavaly Mitterrand elnök azt is említette: a franciáknak fel kell fedezni a magyar kultúra eredetiségét, sokszínű gazdagságát. Nyugodtan leszögezhetjük, hogy muzsikában, képzőművészetben, filmben előrehaladt kincseink megismertetése. Irodalmunk még nem részesült igazi elismerésben, de érlelődik a -változás, a francia állam már jobban ösztönzi a könyvkiadókat, lemezcégeket. A hozzánk érkező 54 éves Pierre Mauroy „stimi”, vagyis észak-francia. Nagyapja még favágó volt, apja már néptanító. Ő maga a tanulást választotta, de azért nem szakadt el a gyártól sem. Munkásvonattal járt a gimnáziumba. Ifjúságának ütemét — ő maga mondja így önéletrajzába — ez a munkásvonat szabta meg: az ismerkedés a bányászokkal, kohászokkal, vasöntőkkel, gondjaikkal-bajaikkal. Mauroy még kama^zfővel fölesküdött a politikára, és belépett a Szocialista Pártba. Előbb a Szocialista Ifjúsági Szövetség főtitkára, majd a szocialisták főtitkár- helyettese, s egyben örökös lille-i polgármester. Párizsban azt mondják, két fő tulajdonsága van: bírja Mitterrand teljes bizalmát, továbbá, hogy valamilyen csendes, nyugodt erőt A közös békevágyat, s egyben a francia—magyar kul- túrkapcsolatokat is szimbolizálja Pierre Székely nemrég Budapesten felavatott „Béke” című szobra (MTI fotó: •Tóth István felvétele — KS) sugároz. Ez a nyugodt erő a parlamenti csatákban viharossá is tud válni, amikor a jobboldali támadásokkal kell szembeszállnia. Hozzánk a-z a Pierre Mauroy érkezik, akivel nem mindenben értünk egyet, abban azonban igen, hogy közös a béke és biztonság megteremtéséért vállalt felelősségünk. Hávcl József Francois Mitterrand és Kádár János egyik megbeszélése a tavalyi csúcstalálkozón (MTl-fotó: Manek Attila felvétele — KS) Mongólia nemzeti ünnepén Korszakos változások Felszámolták a jobbágyságot, megszüntették az írás- tudatlanságot, új iparágakat teremtettek — szó szerint a semmiből. Dinamikusan fejlődött a ma még alapvetőnek számító mezőgazdaság, így mindenekelőtt az állat- tenyésztés. Az ország az egy főre jutó állatállomány terén világelső, míg az egy főre eső hústermelésben az ötödik helyet foglalja el. Bátran építenek a KGST keretében kidolgozott .hosszú távú tervekre. (Mongólia 1962 óta tagja a szervezet- 1 nek.) Gyökeresen átalakult a mindennapi élet is. A fővárosban a hagyományos, kerek nemezsátrak, a jurták mellett egyre több összkomfortos lakás épül. Nemsokára kezd termelni Ulánbátor második házgyára. Létrejött a közoktatás és a közegészségügy alaphálózata. A város lakossága lassan a félmillió felé közeleg — noha e szintet eredetileg csak az ezredfordulóra jósolták. Az 1,7 milliós össznépesség egyébként rendkívül fiatal. — 40 százaléka 15 éven aluli! Hazánk és Mongólia viszonya sokrétű, az irdatlan földrajzi távolság ellenére egyenletesen fejlődik. Politikai és egyéb kapcsolataink a barátsági és együttműködési szerződés szellemében alakulnak, s nem ritkák a magas szintű találkozók sem. Kereskedelmi forgalmunk bővítése közös érdek. Magyar szakemberek részt vesznek többek közt a mongóliai ásványkincsek feltárásában, s a vízügyi kutatásokban. Országaink álláspontja a nemzetközi politika kérdéseit illetően is megegyezik. (szegő) A lakosság 40 százaléka 15 cvncl fiatalabb. Képünkön: mongol gyerekek egy úttörőünnepségen (Fotó: KS)
