Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JÚLIUS 9., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. július 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. július 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Magyar Posta elnöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, az Ipari Minisztérium államtitkárai, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint közigazgatási és adminisztratív osztályának vezető munkatársai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Várkonyi Péter elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a választási rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot; — Méhes Lajos elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, ipari miniszternek előterjesztésében az ipar helyzetéről és feladatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalataival foglalkozó tájékoztatót. Sajtótájékoztató Augusztus 7-én tiszthelyetteseket avatnak Békéscsabán Július 8-án, tegnap több megyei napilap képviselőinek részvételével sajtótájékoztatót tartott a magyar néphadsereg hivatásos tiszt- helyetteseinek avatását előkészítő rendező bizottság Békéscsabán. Elsőként dr. Szemenyei Sándor, a városi pártbizottság titkára a megyeszékhely történetéről, iparának, mező- gazdaságának fejlődéséről, valamint a társadalmi és kulturális élet fontosabb kérdéseiről tájékoztatta a megjelenteket. Ezután Angyal Ferenc őrnagy a testület eddigi tevékenységét ismertette a délelőtti összejövetelen. Egyebek között megemlítette, hogy eddig az ország városában került sor a HM hivatásos tiszthelyettes-iskoláin végzett hallgatók összevont avatására. Az idén Békéscsaba lesz a helyszíne e nyilvános ünnepségnek, amely egyúttal a várossá nyilvánítás 65. évfordulójához, valamint a település és a megye agrárszocialista, munkásmozgalmi hagyományaihoz is kötődik. Az eseményt megelőző héten a hadsereg és a lakosság kapcsolatának erősítése mellett az avatandóknak lehetőségük nyílik arra, hogy a tájegység, továbbá a város történelmi, természeti nevezetességeit, műemlékeit megismerjék, s ízelítőt kapjanak a város kulturális életéből. Az előadó ezután szemléltetőeszközök segítségével a tiszthelyettesek szakmai fel- készültségéről, a modern kiképzési rendszer kialakításáról és a jelenlegi elképzelésekről, feladatokról tájékoztatta a résztvevőket. Ez utóbbival összefüggésben hangsúlyozta: a tiszthelyettesképzés korszerűsítésével azt S célt kívánják elérni, hogy a képzési rendszer a korábbinál még magasabb színvonalon biztosítsa a politikailag, katonailag, szakmailag jól felkészült, korszerű általános műveltséggel rendelkező tiszthelyettesek kibocsátását. Ez a célkitűzés egyaránt megfelel a társadalmi igényeknek, a néphadsereg és az egyének igényeinek. Befejezésül a rendező bizottság tagja az avatási ünnepség fontosabb mozzanatairól szólt. Mint mondotta, az augusztus 7-i, békéscsabai eseményen mintegy 10 ezer. meghívott, illetve érdeklődő vesz majd részt. A tájékoztató elhangzása után — a testület tagjain kívül — Patkós Imre alezredes, a HM politikai főcsoportfőnökségének munkatársa válaszolt a feltett kérdésekre. —y—n Határozatokat hozott az Elnöki Tanács i. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és az állami szervek külpolitikai tevékenységét. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetet továbbra is élezik azok az imperialista törekvések, amelyek a katonai erőfölény megteremtésére, a fegyverkezési verseny fokozására irányulnak. Ezek a törekvések súlyosan veszélyeztetik a világ békéjét, és a társadalmi berendezkedéstől függetlenül ellentétesek valamennyi nép legalapvetőbb érdekeivel. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben különleges jelentősége volt a hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek részvételével a közelmúltban Moszkvában tartott tanácskozásnak. A Központi Bizottság meghallgatta a találkozóról szóló tájékoztatást, és jóváhagyta a magyar küldöttség tevékenységét. Egyetértését fejezte ki a találkozón részt vevő államok állásfoglalásával, mely szerint semmiképpen sem engedhetik meg, hogy a szélsőséges imperialista körök megbontsák a történelmileg kialakult katonai erőegyensúlyt és fölényre tegyenek szert. Az erőegyensúly megőrzését nemcsak a szocialista országok biztonsága, a szocialista vívmányok védelme követeli meg, hanem ez felel meg az egész emberiség érdekének is. A Központi Bizottság nagyra értékelte, hogy a találkozó résztvevői megerősítették a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének az 1983. január 5-i prágai nyilatkozatában megfogalmazott konstruktív kezdeményezéseit. Rámutatott arra, hogy az amerikai kö- zép-hatótávólságú rakéták tervezett nyugat-európai telepítése súlyos katonai és politikai következményekkel járna elsősorban Európa, de az egész világ számára is. Ezért szövetségeseinkkel együtt síkraszállunk a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek kiegyensúlyozott, a felek egyenlő biztonságát szavatoló csökkentéséért. A Központi Bizottság üdvözli a nukleáris fegyver- készletek befagyasztására tett szovjet javaslatot, s egyetért azzal, hogy haladéktalanul kezdődjenek közvetlen tárgyalások a katonai kiadások 1984. január 1-től kezdődő befagyasztásáról, majd csökkentéséről. Nagyra értékeljük a Szovjetuniónak azt az egyoldalú kötelezettségvállalását, hogy elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert. Európa és a világ biztonságát nagymértékben növelné, ha azok a nukleáris hatalmak, amelyek ezt még nem tették meg, szintén kötelezettséget vállalnának erre. Különösen fontos lenne megállapodni arról, hogy a Varsói Szerződés és az Észak-Atlanti Szövetség országai egymás ellen nem alkalmaznak katonai erőt. A nemzetközi feszültség csökkentéséhez elengedhetetlen a NATO tagállamainak érdemi válasza a szocialista országok kezdeményezéseire. A Varsói Szerződés tagállamai ellenzik a vitás kérdések katonai erővel történő megoldását, és minden rendelkezésre álló politikai, diplomáciai eszközzel folytatják erőfeszítéseiket a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati érvényesítéséért. Meggyőződésünk, hogy a fegyverkorlátozással foglalkozó tárgyalásokon megállapodásra lehet jutni, ha a tárgyaló felek kölcsönösen figyelembe veszik az érintett államok jogos biztonsági érdekeit. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is a helsinki megállapodás szellemében munkálkodott az enyhülési folyamat vívmányainak megőrzéséért. Küldöttségünk a helsinki záróokmányban kifejezett törekvéseket képviseli a madridi találkozón is. A tanácskozás eredményes befejezése reális közelségbe került, s ennek elősegítése érdekében a Magyar Népköztársaság kész mindent megtenni. A találkozó sikere az összes érintett nép érdekeinek megfelelően előmozdítaná a helsinki folyamat továbbvitelét, az európai enyhülés és együttműködés ügyét, a bizalom és a biztonság erősítését. A Központi Bizottság elismeréssel méltatta a közelmúltban Prágában, „A békéért, az életért, a nukleáris háború elhárításáért” megrendezett világtalálkozó munkáját. A tanácskozás résztvevőinek széles köre, és a legalapvetőbb kérdésekben megnyilvánuló egyetértésük azt bizonyította, hogy a legkülönbözőbb világnézetű és pártállású emberek, mozgalmak, szervezetek világszerte készek a közös cselekvésre a fegyverkezési hajsza ellen, a nukleáris és a hagyományos fegyverek korlátozásáért, a leszerelésért, a békéért. 2. A nemzetközi helyzetet súlyosan terhelik a világ különböző térségeiben kialakult válsággócok. A Központi Bizottság síkraszáll azért, hogy a konfliktusokat tárgyalások útján rendezzék. Ismételten leszögezte, hogy a régóta húzódó, és egyre bonyolultabb közel- keleti válság átfogó és igazságos rendezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes, és feltétel nélküli kivonása Libanonból, és a korábban megszállt arab területekről, a Palesztinái arab nép jogának a biztosítása önálló nemzeti államának létrehozására, a térség valamennyi állama független és biztonságos létének garantálása. A Magyar- Népköztársaság támogatja az imperializmus, az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés ellen, a szabadságukért, az önálló fejlődés jogáért harcoló népeket, mozgalmakat. A Központi Bizottság megerősítette a magyar nép szolidaritását a hazája függetlenségét, forradalmi vívmányait védelmező kubai és nicaraguai néppel. 3. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a szocialista építőmunka feladatainak megoldásában, nemzetközi törekvéseink valóra váltásában nagy szerepe van a szocialista országok összefogásának, sokoldalú együttműködésének. Hazánk és a többi szocialista ország közötti kapcsolatokat erősítették az elmúlt hónapokban létrejött párt- és államközi találkozók. A hagyományos magyar— bolgár kapcsolatok jelentős eseménye volt a bolgár pártós állami küldöttség magyar- országi látogatása Todor (Folytatás a 3. oldalon) Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénynek a családi pótlékra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás értelmében a jövőben egy gyermek után is családi pótlék jár, s ennek feltételeit a Minisztertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy rendelkezzen az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá nem tartozó szervezetek leányvállalat-alapítási jogáról. A továbbiakban az Elnöki Tanács a Minisztertanács javaslata alapján — az állam- igazgatás korszerűsítéséről hozott korábbi határozatokkal összhangban — terület- szervezési kérdésekben határozott. Az Elnöki Tanács előzetesen hozzájárult egyházi személy kinevezéséhez, személyi kérdésekben döntött, bíTegnap délután a békéscsabai Szabadság Termelő- szövetkezetben gyűltek ösz- sze a szövetkezeti szektorok elnökségi tagjai, az országos tanácsok küldöttei a nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepségére, melyet a szövetkezetek koordinációs bizottsága, s a megyei érdekképviseleti szervek rendeztek. A meghitt hangulatú összejövetelen jelen voltak azoknak a veteránoknak a képviselői is, akik évtizedekkel ezelőtt úttörőként indították meg területeiken a közös munkát és ma is tevékenyen részt vesznek a szövetkezetek erősítésében. Az ünnepséget Győrfi Károly, a szövetkezeti koordinációs bizottság soros elnöke nyitotta meg, az ünnepi beszédet Kiss Sándor, az rákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyeket tárgyalt meg. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára Púja Frigyes külügyminisztert érdemeinek elismerése mellett tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Várkonyi Pétert külügyminiszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács Rácz Sándort altábornaggyá nevezte ki. A Minisztertanács dr. Nagy Richárdot, a Magyar Televízió elnökét — más fontos megbízatása miatt — tisztségéből felmentette, és • egyidejűleg dr. Kornidesz Mihályt, a Magyar Televízió elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Tétényi Pált, a tudománypolitikai bizottság titkárát — más fontos megbízatása miMSZMP Békés megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője mondotta el. Megemlékezésében utalt azokra a történelmi időkre, amikor utat tört magának világszerte a szövetkezés gondolata. — Ezekben a napokban a világ sok országában tartják meg a szövetkezés eszméjét jelképező szövetkezeti napot — mondotta többek között, majd hazánk és megyénk szövetkezeti mozgalmának fejlődéséről szólt. — A felszabadulás után 1947-ben született szövetkezeti törvény, majd 1957-ben az MSZMP agrárpolitikai tézisei fogalmazták meg a mozgalom új lehetőségének kereteit. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a takarék- és lakásszövetkezePénteken az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) att — tisztségéből felmentette. A Minisztertanács Kovács Pál altábornagyot, honvédelmi miniszterhelyettest nyugállományba vonulására való tekintettel — érdemei elismerése mellett — tisztségéből felmentette, Rácz Sándor altábornagyot honvédelmi miniszterhelyettessé kinevezte. (MTI) tek megalakulása, az ipari és fogyasztási szövetkezetek megerősödése jelzi szövetkezetpolitikánk helyességét és következetességét. A magyar szövetkezeti mozgalom fontos tényezője hazánk társadalmi-gazdasági életének, és nagy erőt képvisel a Xll. pártkongresszus által kijelölt feladatok megvalósításában — folytatta egyebek mellett. — A nemzeti jövedelem közel egynegyedét, az élelmiszerek háromnegyedét a szövetkezetek termelik. Lényeges a szolgáltatásban való részvételük. Jelentős feladatot látnak el a külgazdasági egyensúly javításában. Elsősorban a mezőgazdasági és a könnyűipari termékekből figyelemre méltó devizabevételt érnek el. (Folytatás a 4. oldalon) n nemzetközi szövetkezeti megyei ünnepsége K Minisztertanács személyi kérdésekben döntött
