Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-07 / 159. szám
I. július 7., csütörtök Fiatal Várszinházi ősbemutató Békés megyében Németh László: Sámson HANGSZÓRÓ Tanulmányok, művelődési cikkek, tények, dokumentumok a Békési Élet 1983 3. számában Közművelődési és tudományos folyóiratunk ez évi harmadik száma a szokásosnál valamivel nagyobb terjedelemben, 150 oldalon jelent meg. Tanulmányai közül kiemelkedik Bereczki Elemér A fiatal értelmiségiek Békés megyében című munkája, mely — többek között — arra keres választ, hogy a tudományos-technikai forradalom fokozatos terjedése időszakában hogyan változik az értelmiségiek belső strukturálódása, a szakmai összetétel és felkészültség szintje, hogyan modernizálódik műveltségük? Megállapítja, hogy „Békés megye társadalmi, gazdasági, politikai fejlődésében egyre nagyobb szerepet játszik az értelmiség, ezen belül is épp a vizsgált korosztályt alkotó fiatal értelmiség.” Sokak érdeklődésit felkelti Baranyó Géza írása, mely a Maros-hordalékkúp alatti természeti kincsek feltárásával foglalkozik, és Prok- száné Paplógó Zsuzsanna cikke a gabonatermelés hatékony fejlesztésének lehetőségeiről. Az irodalom iránt érdeklődők találnak izgalmas olvasnivalót a rovat zárócikkében, melyet Kon- rádyné Gálos Magda írt A sza- badszenttetornyai parasztok Justh Zsigmondhoz írt levele címmel. A Művelődés rovatban Petőcz Károly mutatja be az újra megnyitott gyomaendrődi Kner Nyomda Múzeumot, Palovits Gyuláné pedig a Békéscsabán található Békés megyei gyógyszerésztörténeti gyűjteményt ismerteti a Békési Élet olvasóival. Szabó Ferenc a szerzője a Szomszédolás újabb cikkének, melyben a városismeret makói „tudományát” elemzi és nyújt ezáltal vidékünkön is felhasználható tapasztalatokat. Kilenc írást közöl a Tények, dokumentumok, emlékek rovat. Hévízi Sándor a 70 éves Végh Józsefet köszönti, Holp József pedig a százötven éve született Vajda Péterre emlékezik. Figyelmet érdemel Komáromi Gábor cikke, melyben a környezetvédelem vésztői feladatait összegzi és nyújt távlatokat az általános tennivalókat illetően is. A rovat színvonalát jelzi, hogy itt közük Banner János írását, melynek címe: Békés város a századfordulón. Prokopp Gyula Khlosz Mátyásról, Békés megye 1734—1754-ig működő alispánjáról rajzol fel ismertető portrét, Sass Ervin pedig A przemysli szemtanú címmel adja közre Kun Sándor naplótöredékét 1914 -15-ből. Gazdag a folyóirat Szemle rovata, ebben nyolc új könyv ismertetőjét kapja az olvasó. Az 1983 3. számot a Hírek és a Bibliográfia zárja, melyben azokat a cikkeket összegzi Szabad Olga, amelyek az országos napi- és hetilapokban jelentek meg Békés megyéről 1982. szeptemberétől december végéig. Közli még a Békési Élet Csányi Béla rajzait és D. Erdőkürti Zsuzsanna, valamint Tóth Mihály fotográfiáit. Mai műsor KOSSUTH RADIÖ 8.25: Jascha Heifetz hegedül. 8.53: Pergolesl: Az úrhatnám szolgáló, 9.44: Tündér. 10.05: Gyermekeknek. 10.31: Németh Marika és Tréfás György nótákat énekel, Kállai Kiss Ernő klariné- tozik. 11.10: Bizet: C-dúr szimfónia. 11.40: Kháron ladikján, vagy az öregedés tünetei. 12.45: Tanulmányok József Attiláról. 12.55: A Rádió Dalszínháza. 14.39: Nicanor Zabaleta háríá- zik. 15.05: Férjek és nők iskolája. 15.52: Kalach: Hiv a víz. 16.00: Rádiónapló. 18.00: Régi híres énekesek műsorából. 19.15: Lajtha László népdalfeldolgozásaiból. 19.41: Nehéz homok. Jól megalapozott és folyton megújulni kész színházi vezetés eredménye, hogy a Gyulai Várszínházát kulturális kincseink közé számíthatjuk. A város, megye és talán az egész ország segítő figyelme kíséri a nyári játékokat. A hagyomány tisztelete és a legjobb értelemben vett nagyot akarás jelképe lett ez a mostani bemutató is. Hiszen a Várszínház kezdeti elképzelése éppen az elfelejtett drámák felélesztése volt. És Németh László Sámsonja majdnem az elkallódott kincsek, a soha felszínre nem került Milói Vénuszok sorsára jutott. Békésen, egy Körös-partra húzódó kertben, 1945 tavaszán írta Németh László a Sámsont. Éppen csak túlélve a háború borzalmait, távol a romba dőlt fővárostól, testi és szellemi elcsigázott- ságból ocsúdva — mint az erejére érző Sámson — fordult a bibliai történethez. A megvakított, filiszteusok rabságában senyvedő szent, az önmaga erejét népe javára használó hős és a mindent elpusztító szörnyeteg drámája öltött testet azon a tavaszon. Múlttal számot vető, tisztító katarzisban megújulást kereső idők voltak. Örök emberi üzenetek sűrűsödtek a versben irt sorokban. Volt ugyanis egy „technikai” oka, amiért éppen Sámsonról írt Németh László 1945-ben. Valahányszor egyéni sorsfordulóhoz érkezett, mindig vágy fogta el, hogy versben beszélhessen. Magyar ritmus címmel korábban közzétett egy tanulmányt, amelyben arról írt, hogy „a ritmus nem a hangok játéka, hanem egy nép feltörő lelke.” S hogy bizonyítsa megfigyeléseit, tagoló versben drámát írt Sámsonról. A békési kertben hangosan mondogatta a sorokat, s vetette papírra a mondatokat. Később el20.40: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 21.40: Népdalok. 22.30:Tillai Aurél Bárdos Lajos kórusműveiből vezényel. 22.45: Elektronika és gyógyászat. 23.00: Ránki Dezső zongorázik. 0.10: Lerch István táncdalaiból. PETŐFI RÄDI0 8.05: Verbunkosok. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.38: Szól a cimbalom. 14.00: Magyar fúvószene. 14.35: Tóbiás mester. 15.03: Nóták. 15.30: Slágerek mindenkinek. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Rádióexpressz. 18.35: Operettkettősök. 19.00: Böngészde a zenei antikváriumban. 19.55: Slágerlista. 20.35: Női üzenet nőknek 1932- ből. 22.00: Nosztalgiahullám. 23.20: A mai dzsessz. hányódtak a lapok, úgy tűnt, el is veszett a kézirat. Családja restaurátori munkájának köszönhető, hogy 1957- ben nyomtatásban is megjelent a mű. Németh László egyik legsikerültebb drámájának tartotta a Sámsont. „Lelkünk gőze az álom — és senkinek nem lehet álma különb, mint lényege.” 1975 márciusában ez az idézet díszítette a Békés megyei Jókai Színház klubját. Néhány héttel Németh László halála után olvasószínpadon mutatták be a Sámsont. (Bicskey Károly és Szentirmay Éva szép munkája maradt fenn számomra az emlékezés rostáján.) Megyénk szülötte, Szokolay Sándor operát írt Sámsonból, néhány egyetemi műhely is élesztgette a bibliai hőst. Ám az igazi ősbemutató mostanáig váratott magára. És elérkezett a Várszínház 20. évadja, amikor a Békés megyei Jókai Színház bemutatta Németh László Sámson című drámáját. Ó micsoda előzményei vannak e bebocsáttatásnak! Miféle feszültségek munkálnak, amikor van a megyének egy állandó színháza, és egy Várszínháza. A Várszínháznak ország-világra szóló a híre, az állandó színháznak pedig olyan, amilyen. Stílus és önuralom kérdése, ki hogyan tudja leplezni, de minden művészben munkál a vágy: megmutatni, nem különbek mások sem. Ám néhány partizán akciót leszámítva eddig becsukódtak a várkapuk itteni döngetőik előtt. (S aki bejutott, megesett olyan is, Jászai-díjas- ként akár statisztálhatott.) Igazán nem a — remélem elhamvadt — tüzeket aka-' rom éleszteni, hiszen a strandon és v.endégszereplő- ként eddig is jelen voltak a Jókai Színház művészei, de a társulat várszínházi megIII. MŰSOR 9.00: Harangozó Teréz, Szécsi Pál, Sárosi Katalin és Korda György énekel. 10.00: Kamarazene. 11.05: Zenés játékokból. 11.52: Zenekari muzsika. 13.07: Régi muzsika. 14.29: Részletek Chick Corea „Üjra meg újra”. 15.10: Sába királynője. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: A Magyar Rádió Brahms- ciklusa. 17.08: Popzene sztereóban. 18.00: Külpolitikai klub. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: A zeneirodalom remekműveiből. 20.19: Dietrich Fischer-Dieskau és a Schumann-dalok. 20.55: A Led Zeppelin együttes összes lemeze. 21.40: Trisztán és Izolda. Részletek Wagner operájából. 22.53: Napjaink zenéje. SZOLNOKISTÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Lalo Schifrin zenekara játszik. 17.15: Nők negyedórája. 17.30: Volt szolnoki színészek énekelnek. mérettetése valójában most érkezett el. És a bemutató közönségének vastapsa alapján nem a „könnyűnek találtatott” felé hajlik az ítélet. Hencz Antal, a Jókai Színház főrendezője hozzánőtt a feladathoz. Messze felülmúlva Békés megyei működésének eddigi mércéjét egységes, nagy ívű, szép, tiszta előadást produkált. Munkája során igyekezett feltárni a mű minél több rétegét, megfejteni és közkinccsé tenni a „talányos” Sámson titkait. A rendezés érdeme, hogy valamennyi színre lépő figura élő, hihető egyéniség, bár a többség a drámai cselekményt inkább csak elszenvedi, ahelyett, hogy erősítené azt. Sámsonban sűrűsödnek az erővonalak, benne fortyog, dübörög, robbanásra készen sistereg az energia. Környezete alig-alig befolyásolja tetteit, mintha csak távolról piszkálnák a tüzet. Egyedül Jefte, a félig zsidó, félig fi- liszteus katona tud drámai partnere lenni. Az „ész” és a „földrengés” csatájából micsoda színpadi vibrálás, mának szóló (üzenet izzik: mentsük-e át erőinket értelmes, hasznos célokra, vagy szörnyű szenvedélyünk rabjaként pusztítsunk el mindent? Tudom, drámai helyzetet ígér a magányos, kitaszított hős erejének, és a hatalmon levők puhányságának az ellentéte is. Mégis eljátszom a gondolattal: talán még a várfalak is megrepedtek volna, ha ezt a Sámsont nemcsak piszkálgatva ingerük, de sámsoni ellenfélként csatáznak vele. Hiszen sem a királyi udvar, seri} a „nép” nem volt igazán mérhető ellenfél. (Riadtan figyelem magam: csak nem valami prüdség beszél belőlem, ha a színpadi meztelenségről szólok? De hiszen ebben az előadásban is tetszett a négy lenge öltözetű rabszolganő. Akkor, ott, helyénvalónak láttam őket. Vagy milyen, érzéki volt a parázna! Ama királyi tanácsban billegő két félmeztelen lányka? Mit kerestek ott? Hiszen a nézők legalább fele férfi és — remélem! — ha fedetlen kebleket látunk, azt nézzük. S hogy közben Sámsonról döntenek? Kik? Hiszen mi azt a két ártatlant figyeltük. Igazán nem hántásnak szánom, de nekem az egész fi- liszteusi tanács olyannak tűnt. mintha a János vitézből települt volna át a francia király udvara ótesta- mentumi kivitelben. Jól van no, ne legyünk túlzott igényűek. Élmény az előadás így is. Kell ennél több? Látszólag ellentétbe kerülhetek önmagámmal, hiszen a Jókai Színház gyulai be- robbanását üdvözlöm. s 17.40: Napjaink. Palatínus István jegyzete. 17.45: Régi lemezalbumok. Omega 5. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.10: Hírek. 16.15: Állatok színháza. 16.40: Kisfiú kutyával. 17.00: A napkorszak hajnalán. 17.45: Tévébörze. 17.55: Képújság. 18.00: Telesport. 18.25: Egy hivatás története. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Indián magány. (14 éven felülieknek!) 21.35: Népzene zenekarra. 21.50: Hatvanhat. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: A mi képernyőnk. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Agónia, (ism.) Sámson (Nagy Attila) és Jefte (Barbinek Péter) Fotó: Béla Ottó valójában a vendégként fellépő címszereplő köré csoportosulnak elismerő szavaim. Ám egy társulatot mindig felhevíthet egy-egy vendégművész jelenléte (nemcsak nyáron, évad közben is). Valahogy így lehetne mifelénk „színházat csinálni”. Ha írásban is szokásos lenne a szünet jelzése, akkor Nagy Attila Sámsonjának értékelésekor hosszú csend következne. Csend és főhajtás. Köszönet, amiért átélte, megszenvedte, fel- ragyogtatta Sámsont. Melegedhettünk fényénél. Helyettünk Toppantotta szét azokat az oszlopokat, s mi visz- szanyerhettük hitünket: mégis gyönyörű szép ez a játék, rettenetéivel is viselhető az élet. Amikor a társulat többi tagjának teljesítményéről szólok, legfőbb érdemüknek említem, hogy nem perzse- lődtek meg Sámson vulkánenergiáitól. Élők, a főbb szereplőktől a tablókép valamennyi figurájáig karakteresek voltak (még ha ezúttal inkább az volt a feladatuk, hogy a tornádó közelében apróbb forgószél-táncot járjanak). A színészek zömétől szép magyar beszédet hallhattunk! Nagy érdem, hiszen e veráes dráma valójában most „vizsgázott”, (Amikor másodjára néztem meg az előadást, néha behunytam a szemem, s arra gondoltam: ott a békési kertben, amikor Németh László írta, talán ő is ilyennek remélte tagoló verse éledését.) A Jókai Színház tagjai közül tehetsége javát adta Dénes Piroska, Vajda Márta, Barbinek Péter, Gál- fy László, Medgyessy Pál, Tomanek Gábor, és még sokan mások. Rencz Antal tervezte a díszletet is, amely leszűkítette ugyan a játék térmélységét. de így is jó színhelyül szolgált a drámai cselekményhez. Mialkovszky Erzsébet jelmezei méltók voltak az előadás forrpont- jaihoz. A színlap nem említi, ki volt a maszkmester, pedig Sámson maszkja külön elismerést érdemel: vakságában sem riasztó, s általa tudott szenvedő, felragyogó, elesett és fennkölt lenni. Andódy Tibor 21.45: Tv-híradó 2. 22.05: Ursula Sipinska műsora. 22.35: Képújság. BUKAREST 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.30: A valóság képei. 21.10: Az Atlantisz embere. Filmsorozat. 8. rész. BELGRAD, I. MŰSOR 17.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Egy Branimir bajai — tvsorozat gyermekeknek. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Monitor — politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: A nagy város — drámasorozat. (ism.) 22.25: Tv-napló. Csak pár mázsa búza Sarusi Mihály, az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatójának írója békéscsabai. Aki ismeri, tudja róla, hogy — kevés megszakítással — itt él, és ír hosszú ideje, hogy itteni élményei az elsődlegesek, ha az országos sikerre jutott „Csabai Szajnán” című könyvét, beszély-gyűj- teményét is tekintjük. Azóta, hogy ez a könyv beszédtéma, és országos lapok cikktémájává lett, egyre többször találkozhatni Sarusi nevével, írásaival irodalmi folyóiratokban, az Űj Aurorától a Mozgó Világig. És most, ez az egyórás rádiójáték, a „Csak pár mázsa búza”, a Petőfi rádió múlt vasárnapi fő műsoridejének jelentős programja volt. A történet, amit Sarusi elmesél (igen sok jelenetben a rá annyira jellemző, az élő beszéd ízeit hordozó stílusban és eszközökkel) egy tiszta szívű, becsületes, néha bizony igencsak naiv szakmunkástanuló gyerek nyári esete otthon, a falujában. Varga Jani vízhordónak áll a tsz-be, hogy pénzt .keressen őszre. Biciklizik a dűlőn, és nagy kupac tarlóra öntött búzát, „életet” talál. „Csak pár mázsát”, de azért megvan az vagy tíz. Nem érti, nem tudja, mi ez? Szól a mezőőrnek, és — miként derült égből a villám- csapás — robban a drámai konfliktus: a búzát a kom- bájnos „felejtette” ott, hogy majd az éjszaka jótékony sötétjében hazafuvarozza. Varga Jani szemben találja magát a számára megrendítő ténnyel: nem minden olyan szép, ahogyan gondolja, ahogyan bentről érzi, ahogyan az embereket elképzeli önmagában. S a szomorú, tragikus kifejlet: a tolvaj és cinkostársai alaposan helybenhagyják szegény kis Varga Janit, aki majdnem az életével fizet azért, mert azt hitte: az emberek (minden ember!) jók és tiszták. A rádió ifjúsági osztályának pályázatán befutott rádiójáték értő rendezőt kapott Eless Béla személyében, és igen jó színészeket. A rendező ráérzett Sarusi stílusára, egyéniségére, és arra törekedett, hogy a játék szereplői a leírt szó szellemében hozzák elénk hang-arcukat; hogy a kitérők, mesé- lések is szervesen épüljenek be a cselekmény fő szálába. Kitűnő volt O. Szabó István, Varga Jani megszemélyesítője, tetszett Máté Erzsi és Balkay Pál, de a többiek is odaadással vettek részt a közös munkában. Ügy véljük, a hangjáték- író Sarusi Mihályra is oda kell figyelni ezután. Tesz- szük ezt annál is inkább jó érzéssel, mert a „honi pálya” ilyen, és hasonló eseményeit jó, ha sokan tudják, elismerik és megbecsülik. A hírünk lesz több ezáltal is. Sass Ervin II. MŰSOR 19.00: A fiatalok szava — ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Z. Kosié: Vukosava anya — színházi előadás felvételről. 21.10: Reklám. 21.15: Adás a kultúra köréből. 21.45: Hírek. MOZI Békési Bástya: 4-kor: A hétszáz éves titok, 6-kor: Keresztapa I—II. (2. rész) Békéscsabai Szabadság: de. 10-kor, du. 6 és 8-kor: Jézus Krisztus szupersztár, 4-kor: A betyárkapitány. Békéscsabai Kert: Üjra szól a hatlövetű. Békéscsabai Terv: Az összekötő jönni fog. Gyulai Erkel: fél 6-kor: 2X2 néha 5, fél 8-kor: A banda fogságában. Gyulai Petőfi: 4-kor: Az I akció, 6 és 8-kor: Atlantic City. Gyulai Kert: öld meg a sogunt. Orosházi Béke: Gyilkosság a tajgán. Orosházi Partizán: A ka- ratézó Cobra visszatér. Szarvasi Táncsics: Szemben a világgal.
