Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-06 / 158. szám

új magyar zene napszámosa

1983. július 6., szerda______________________________________________________

_____

P

alcsó Sándor

A közelmúltban köszöntötték negyedszázados budapesti operaházi tagsága alkalmából a népszerű tenoristát, Palcsó Sándort. A jubileumi esten — kívánságára — a Borisz Godunov hálás szerepét, a falu bolondját énekelte. Nagyszerű alakítását viharos tapssal jutalmazta a közönség.

lenné a játéka. Nevét hamarosan megtanulta a közönség.

— 1957. november 8-án léptem először színpadra, azaz a függöny mögött énekeltem Parpignon rövid szólamát a Bohéméletben.

Ma pedig — feljegyzései szerint — a hetvenharmadik szerepénél tart, a skála rendkívülivé szélesedett, Mozarttól Wagnerig, az olasz, az

— A prózát édesapámtól tanultam. Tolna megyében, Dunaszentgyörgyön volt református lelkész, és gyermekkoromtól kezdve igen nagy áhítattal hallgattam szavára. Ekkor éreztem meg, mekkora hatalma és rangja van az érthető beszédnek, jelentőségét pedig akkor ismertem fel, amikor elkezdtem énekelni a Honvéd művészegyüttesben. Később az operaszínpadon a színészi játék végtelen lehetőségei vonzottak, és szerepeimből igyekeztem kicsiholni a kedvemre való figurát.

A művész alkotó ihletét pedig csak serkentette szerencsésnek mondható, testre szabott szerepköre. Az operairodalom híres karakterszerepeit, elesett figuráit keltette életre. Precizitás, biztonság áradt belőle, ettől vált természetessé, közvetPalcsó Sándor és Udvardy Tibor A Rajna kincsében

— Bár hivatalosan nyugdíjba vonultam, de nem búcsúztam el a zenei élettől, 25 esztendeig jó barátságban voltam a publikummal, a szakmával, és ezt a szolgálatot szívesen vállalom tovább.

Erdősi Mária

A Bűn és bűnhődcs vizsgálóbírójaként

orosz operákon át korunk zenéjéig.

— Különös élmény volt Wagner világa, először a pásztorfiút énekeltem a Trisztán és Izoldában, aztán jött Dávid A nürnbergi mesterdalnokokból, Mime A Rajna kincsében, a Siegfriedben, Loge A Rajna kincsében.

Igen közel állt hozzám Herodes a Saloméban, Anja Siljával, Leonie Rysanekkel is énekeltem, Tito Gobbi Verdi és Puccini operáiban volt partnerem, Mario dél Monaco oldalán pedig az Otelló Jágója voltam.

A magyar szerzők is felfedezték Palcsó Sándorban az ideális interpretátort, aki jellegzetes orgánumával, jeles énekbeli és beszédtechnikai készségével népszerűsítheti a modern zenét.

— fgy váltam az új magyar zene napszámosává. Szerettem Kodály zenéjét, és különösen Szokolai Sándor Hamlet című operáját. Lucifert énekeltem Az ember tragédiájában, a vizsgálóbírót a Bűn és bűnhődésben, Petro- vics, Ránki, Balassa, Ribáry, Durkó, Gyulai Gaál és még számos magyar szerző művében álltam ki a dobogóra.

A Liszt-díjas, érdemes és kiváló művész a könnyebb zene régióiban is kedvelt. Operettekben és a magyar népzene tolmácsolójaként gyakran lehet hallani, látni a rádió- és televízióműsorokban.

II Bella Musica koncertje Békéscsabán

Igen szép, hangulatos hangversennyel örvendeztette meg a békéscsabai zenekedvelő közönséget junius 28-án este Békéscsabán, a városi tanács dísztermében a Bella Musica nevet viselő osztrák kamaraegyüttes, Fábián Márta cimbalomművész közreműködésével. Talán egy fokkal még hangulatosabb lehetett volna, ha az eredeti tervnek megfelelően az udvaron lehetett volna tartani.

Sok összetevő okozta, hogy a vártnál kicsit hatástalanabbra sikerült az eső miatt a díszterembe kényszeredett hangverseny. Közönségnek és előadónak egyaránt kényelmetlenséget okozott a rossz helykihasználás okozta zsúfoltság. Ilyen rutinos művészek számára sem lehetett kellemes, hogy tőlük egy méterre már zsúfolt széksorok voltak. Nem beszélve arról a nézőről, aki mondjuk az első sorban, a bőgőhöz ülve a fuvolából nem sokat hallhatott; vagy arról, akiaa tizedik sorban, vagy annál hátrább alig láthatott valamit a tíz centis dobogón muzsikáló zenészekből. (Pedig élő adásnál ez sem lényegtelen.) Egy kis találékonysággal biztosan sikerült volna elkerülni az ilyen és hasonló kényelmetlenségeket.

De térjünk vissza az együttes tagjaira, akik kitűnő játékukkal valamelyest feledtetni tudták a rendezés apró sutaságait.

A fuvolával és nagybőgővel kiegészített vonósnégyes a Bécsi filharmonikusok zenekarának tagjaiból alakult. Mint az együttes neve is mutatja: céljuk, hogy az embereknek „szép” muzsikát, azaz olyan zenét nyújtsanak, amely nemes volta mellett szórakoztat is — a szó köznapi értelmében. Műsoruk összeállításánál is ez az elv dominált: az első hj- rom mű kivételével „bécsi” zeneszerzők által komponált táncokat adtak elő.

Az említett három mű közül kettő korabeli átirat volt. Az átiratok abban az időben — ahogy azt a műsorvezető, Antal Imre bevezetőjében elmondta — azt a célt szolgálták, hogy az egyébként nagy előadói apparátust igénylő művek a zenekedvelő és -értő polgárok számára hozzáférhetővé, megszólaltathatóvá, ezáltal megismerhetővé váljanak. Ezt az egykori házi muzsikálást elevenítette föl, és hozta közel a mai közönséghez rendkívül jó érzékkel a Bella Musica együttes. Különösen meggyőzőek voltak e tekintetben, de zenei igényesség, megformálás tekintetében is Beethoven Német táncai.

Kevésbé volt sikeres választás a Mozart- és Haydn- átirat, (részletek a Varázsfuvolából, illetve az Évszakokból), melyek így, két, illetve három hangszerre redukált változatukban nem adták vissza a művek eredeti monumentalitását, sokszínűségét, kifejező erejét.

Korunk hangversenydobogóin, sajnos, gyakran csorbítják meg a műveket az ismétlések elhagyásával. Az együttes, visszatérve a korabeli gyakorlathoz — nagyon helyesen — minden előírt ismétlést betartott.

Nagy közönségsikert aratott a Fábián Márta kitűnő közreműködésével előadott mű: Haydn Zyngarese (Cigánytáncok) című sorozata.

A művésznő remek karakterisztikus, szuggesztiv előadásmódja mellett sem tudta azonban az együttes kellő mértékben visszaadni azt a magas hőfokon izzó cigányvirtust, amelyet egyrészt talán nem ismer eléggé, másrészt viszont a zenéből árad. Az előadás igen korrekt, fegyelmezett volt, minden kottában megtalálható jelzést — szerzői utasítást — hűen visszatükrözött. Ez a fajta kulturált játék a házi muzsikáláshoz elég is volna. Azonban a közönség megnyerése a mű számára — ez olyan feladat, amelyhez nem elég a technikai felkészültség, a pontos, fegyelmezett előadás. A darab karaktere, stílusbeli jellegzetességei mellett érvényre kell hogy jusson az előadó személyisége is. Ettől válik élővé a megszólaló zene. A hangverseny első feléből talán egy kicsit hiányzott ez a vitalitás, ez a zenét átadni akaró szuggesztiv erő. A koncert második felében kezdett oldódni az együttes hangulata, kezdett életre kelni a muzsikájuk. A felcsendülő polkákban. keringőkben

megtapasztalhattuk azt a könnyed játékosságot, azt a puritán derűt és bájt, amely oly jellemző a XIX. század bécsi tánczenéjére, és fő képviselőire: a Strauss családra és kortársaira.

Méltó koronája volt az élményt nyújtó, emlékezetes hangversenynek a ráadásként eljátszott J. Strauss- kompozíció, mellyel a Bella Musica együttes tagjai elköszöntek az őket szűnni nem akaró vastapssal ünneplő békéscsabai közönségtől.

Kiss Zsuzsanna

Kőbánya egyik érdekes épülete az 1844-ben épült csősztorony. Tetejéről szép kilátás nyílik a munkáskerületre, tövében hangulatos kis borozó várja az ide látogatókat. Az Országos Műemléki Felügyelőség hamarosan felújítja a műemléket

(Fotó: MTI — E. Várkonyi Péter felvétele — KS)

Mai műsor

KOSSUTH RÄDIÖ

8.25: Hobbi Dominó.

8.55: Nyári szabadságon?

9.10: Zenekari muzsika.

10.05: Gyermekeknek.

10.32: A Rádiószínház bemutatója.

11.28: Az „Ifjú Szívek” magyar dal- és táncegyüttes műsorából.

12.45: Magvetők.

13.05: Operaslágerek.

13.35: Dzsesszmelódiák.

14.29: Miska bácsi levelesládája.

15.05: Angelo Ephrikian együttese Gesualdo-madrigálokat énekel.

15.28: Szíriusz és az ősember.

16.03: László Margit operettdalokat énekel.

16.31: Kuruc dalok népi gyűjtésekből.

16.49: Kritikusok fóruma.

17.05: Robotok a gyárban.

17.30: Reflektorfényben egy operaária.

17.45: Bach: V. brandenburgi

verseny.

19.15: Világirodalmi Dekameron.

19.51: Utry Anna, Renényi Sándor és Svéd Sándor nótafelvételeiből.

20.27: Balassa Sándor: írisz Op.

22.

20.40: A zene nem ismer határokat.

22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót.

Kb.

23.30: Zenekari muzsika.

0.10: A Mertens rézfúvósegyüt- tes játszik.

PETŐFI RADIO

8.05: Lehár Ferenc saját művelt vezényli a zürichi Tonhalle zenekar élén.

8.35: Idősebbek hullámhosszán.

9.30: Válaszolunk hallgatóinknak.

9.45: Fúvós muzsika a XIX. századból.

10.00: Zenedélelőtt.

12.05: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik.

12.35: Tánczenei koktél.

13.30: Labirintus.

14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja.

16.40: Fiataloknak!

17.30: ötödik sebesség.

18.35: Újdonságainkból.

19.15: Népdalaink világa.

19.45: A Golden Earring együttes felvételeiből.

20.35: Rádiószínház.

21.52: Moszkvából érkezett.

22.22: Lakatos Miklós és népi zenekara játszik, Urbán Katalin és Perczel Miklós nótákat énekel.

23.20: Könnyűzene Ránki György szerzeményeiből.

ni. MŰSOR

9.00: Névtelen hősök.

10.00: Szimfonikus zene.

12.00: Barokk kamarazene.

13.07: Magyar zeneszerzők.

13.59: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok.

14.19: Massenet operáiból.

15.02: Beethoven-művek.

16.50: öt földrész zenéje.

17.00: Bartók: I. szonáta.

17.40: Johnny és Edgar Winter 1976-os koncertlemeze.

18.18: Zenekari muzsika.

19.05: Rimszkij-Korszakov-cik- lus.

22.38: Részletek a Dave Brübec kvartett budapesti hangversenyéből.

SZOLNOKI STÜDIÖ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Akit régen hallottunk. Tom Jones énekel.

17.20: Ivóvíz. Braun Ágoston jegyzete.

17.25: Üj kórusfelvételek 3 megyéből.

17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Tamási László.

18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Szünidei matiné. Kristóf úr. 13^7.

8.10: Tündér Erzsébet, (ism.)

8.35: Ültess egy fát, nem éltél hiába! (ism.)

9.10: Muzsikáló szerszámok. 1. (ism.)

9.35: A hat kópé. 3/3. (ism.)

10.00: Delta, (ism.)

10.25: Nyugtalan szeretet. 5/5.

11.20: Képújság.

16.45: Hírek.

16.50: Egy világjáró viszontagságai.

17.20: A rövidfilmstúdiók műhelyéből. 1.

18.10: Képújság.

18.15: Reklám.

18.20: Kőpor . . . kőpor . . . kőpor . ..

18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója.

18.55: Reklám.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Szicíliai Don Giovanni. (14 éven felülieknek!)

21.40: A hét műtárgya.

21.50: Óriáskerék. 13/1.

22.20: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

20.01: Gólyavári esték. 12/11.

20.40: Tv-híradó 2.

21.00: Giacomo Puccini: Bohémélet. (ism.)

23.05: Képújság.

BUKAREST

16.20: Kulturális híradó.

16.50: A nők világa.

17.40: Algíri képek.

17.50: A legkisebbeknek.

19.30: Tv-híradó.

19.50: A beteljesülések korszaka.

Politikai-ideológiai fórum. 20.10: Dallamok és előadók. 20.20: Telesport.

22.25: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak.

18.00: Hírek.

18.05: Tv-naptár.

18.15: Alice és barátai — tv-so- rozat gyermekeknek.

18.45: Népi muzsika.

19.10: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: A küldöttség — német játékfilm.

22.00: Reklám.

22.05: Tv-napló.

II. MŰSOR

19.00: Aktualitások.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: A mi helyi közösségünk

— humoros sorozat.

20.50: Reklám.

20.55: M. Jarre Gyümölcs a halál szájában — balett. 21.05: Játékfilm.

21.35: Köztársasági sportjátékok

— riport.

21.45: Hírek.

MOZI

Békési Bástya: Johohohó! Békéscsabai Szabadság: de. 10kor, du. 4 és 7-kor: Amyéklo- vas I—II. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Egy trombitás Szocsiban, fél 8-kor: Vérvonal. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Vük, fél 8-kor: Meztelen bosszú. Gyulai Petőfi: 4-kor: Tizenkét hónap, 6 és

8-kor: Harc a vízen. Orosházi Partizán: Adj király katonát !