Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-05 / 157. szám
1983. július 5-, kedd KÉPERNYŐ A magányos cédrus 130 esztendeje született Csontváry Kosztka Tivadar Naplósorok a zenei táborból Devich Sándor és Onczay Csaba a zárókoncerten Fotó: Juhos János Csontváry Kosztka Tivadar néhány évtizede még vitatott művészete ma már a magyar kultúra elismert értékei közé tartozik. Pécsett külön múzeumot állítottak fel képeinek, amelyet éppen az idén nyitottak meg ismét. Néhány, esztendeje látomá- sos filmet készítettek az életéből. Versek születtek róla, a titokzatos, különös, sőt különc művészről: olykorolykor már mitikussá növesztették alakját. Művészettörténeti helyét a legendáktól megfosztva mára, születésének százharmincadik évfordulójára már kijelölték, tudományos elemzés alá vetették. Művészete értékének elfogadtatásáért nem szükséges harcolni: „Kvalitásaiban méltó párja a francia Rousseau-nak, ha ugyan nem nagyobb nála. ö is azok köVasárnap Szarvason megkezdődött az egyetemi és főiskolai KISZ-vezetők hagyományos országos tanácskozása. Az idei eszmecsere során a diákvezetők megvitatják a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó hosszabb távú elképzeléseket, valamint zé a magyar festők közé tartozik, mint Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai vagy Czó- bel, kik a franciákkal nagyjából egy időben, velük párhuzamosan ugyanazokat az irányzatokat teremtették meg a magyar művészetben.” (A századelő impresszionizmusát, expresszionizmusát.) Világhírét az 1962-ben Brüsz- szelben megrendezett nagy kiállítás hozta meg. „A magyar Csontváry Európa nagy művésze...” — írta róla egyik ottani méltatója. 1853. július 5-én született, s elfeledve, magányosan hunyt el 1919-ben, hogy évtizedek múlva fedezzék csak fel páratlan művészetét. Pécsett látható képeihez, a magányos cédrus elé ma már ezrek és ezrek zarándokolnak. Gy. L. az oktatás korszerűsítésének időszerű tennivalóit. Napirendre tűzik a hallgatók élet- és tanulási körülményeivel, szociális helyzetükkel kapcsolatos kérdéseket, és tanácskoznak az időszerű társadalom- és gazdaságpolitikai feladatokról is. A „táborozok” hangversenyén A zenekari próba néhány perccel ezelőtt kezdődött. A pavilon hangversenytermének színpadán telt ház van. Az imént már zajos összevisszaságban kavargó hangok lassan egymás mellé rendeződnek, a hegedűkön Bach muzsikája csendül föl. A szélesre tárt ajtókon bevilágít a reggeli nap fénye, odakünn a tarhosi park csöndben hallgatózik. A zenekari pultoknál kedves - ismerősök ülnek, jó néhány éve vissza-vissza- térő, muzsikáló kedvű gyerekek a megye minden városából. Okos tekintettel, komoly arccal figyelnek a zenére, mely az ő kezük s szívük nyomán formálódik érthető egésszé. * * * Egy hete élnek, dolgoznak, szórakoznak itt a fiatalok a megyei vonószenekari tábor nagy családjában, s a mindennapos próbák mellett rengeteg idejük marad arra, hogy egymással ismerkedjenek,versengjenek, játsszanak, sportoljanak. A tanár—diák foci rangadó mérkőzéseire a többségben levő lányok is beneveznek, a legtöbb gólt a békéscsabai brácsatanárnő rúgja, az erősebb nem képviselői elől hódítva el a csodacsatár címet. A Most mutasd meg szolmizációs versenyén a csapatok nemcsak ügyességből vizsgáznak, hanem népdaléneklési kedvből is. A szarvasiak legszebb dalait a többiek is nagy kedvvel dúdolják, ízlelgetik, s fejük felett már a csillagok világítanak, mire nyugovóra tér a tábor. * * * A másnap délutáni házi hangverseny — ahol a legügyesebbek hangszeres játékában gyönyörködhetnek a többiek, izgulhatnak értük, tapsolhatnak nekik — vagy az esti. tábori Ki mit tud — melyre csapatonként készülnek izgalmas titkolódzással a gyerekek, s robbannak bemutatkozásukkor a szellemes, derűs, kacagtató ötletek — mind-mind az együvé tartozás érzését mélyítik a gyerekekben. Boldogan vállalják a statisztálást a zenei napok nyitó ünnepségén is. Händel Tűzijáték zenéjének ütemeire kicsit megilllető- dötten lépkednek, mécseseiket a pavilon lépcsőire helyezik, majd diadalmasan lobogtatják fáklyáikat a tarhosi éjszakában. A Psalmus Hungaricus zenei. élménye, a tűzijáték felejthetetlen fény- zuhatagja sokáig nem hagyja aludni őket. * * * A legnagyobb szenzáció a tábor lakói számára mégis a vendégművészek érkezése. A régi táborozok közül sokan emlékeznek Percnyi Eszter, Alekszander Kramarov, Kiss András, Szecsödi Ferenc hegedűművészekre, Onczay Csaba gordonkaművészre, akik az elmúlt években együtt muzsikáltak a gyerekekkel. A művészek közelsége, hasznos tanácsaik, a közös felkészülés a művek zenei és technikai kivitelezését segítik. És hát persze sokat segít a baráti hangulat, a kialakuló művész—tanár— diák kapcsolat, mely mindig maradandó élménnyé raktározódik, és néha egészen kivételes csodával ajándékozza meg a résztvevőket. * * * A zenekari próba néhány perccel ezelőtt kezdődött. A szólista kezében, a hegedűn Bach versenyműve csendül fel. A pavilon hangverseny- termének színpadán telt ház van, minden arc, minden tekintet a vendégművészre figyel. A budapesti Zeneművészeti Főiskola professzora, Devich Sándor tanár úr megáll, okos szóval, értőn magyaráz, hasonlatokkal fűszerezi mondandóját, teszi játékossá, fiatalossá a zenét. — „Halkan játsszatok és hallgassátok egymást!” — mondja, s szavai az egymáshoz való alkalmazkodásra nevelnek. Devich tanár úr után Onczay Csaba lép a színpadra. A vonók szokásosnál is hangosabb kocogta- tása jelzi a régi ismerősnek kijáró üdvözlést. Neves gordonkaművészünk kamaszos huncutsággal a csellista Bandira mosolyog, irányító lendülettel a szólamvezetőt bátorítja, s máris tovább folyik a munka. Érlelődnek a darabok, az egész tábori stáb izgalommal várja a zárókoncertet. * * * 1983. június 27., délután 6 óra. A zenepavilon széles lépcsősorán kék-fehér ünneplőruhás, boldog csapat, vendégművészek, tanárok, diákok. Antal Imre, a műsorközlő gyorsan elmesél egy viccet, kattognak a fényképezőgépek, könny, mosoly, nevetés, a közelgő búcsú percei. Az erkélyről felhangzik a jól ismert fanfár, a teremben hatalmas taps fogadja az elhelyezkedő muzsikusokat. Csajkovszkij Gyermekalbumának darabjai telt hangzással szólalnak meg Pechan Zoltán karmester intése nyomán. Bach: a-rnoll koncertjének első tételében Devich Sándor vivőereje jól érezhető, a második tétel lírai hangulatát Fejes Antal dirigálásával a fiatalok is megérzik, és bensőségesen tárják elénk. Vivaldi: a-moll gordonkakoncertjének második tételében Onczay Csaba szólójátéka nyújt élményt, az első tételben a zenekar játéka is frappánsra sikerül. Ezután Brodszky: Három Veszprém megyei verbunkosát halljuk Tóth István vezényletével, különösen az utolsó tánc hangulata hatásos. Szünet, után a tarhosi tábor történetében először kerül sor művész—diák szólóprodukcióira. Bartók Hegedű-duóiból játszik Devich Sándor és partnerei: Haraszti Andrea, Borsós Krisztina, Gombkötő Éva, Berta Ágnes és Fejes Tamás. A számok után felcsattanó taps az ügyes gyerekeknek és a nagyszerű művész-pedagógusnak szól. Schumann Fantáziadarabjaiban Onczay Csaba melegfényű csellóhangját csodálhatjuk meg, és nagy sikere van Beethoven — félig tréfásan előadott — brácsán és gordonkán megszólaló „Pápaszem”-duójá- nak is. A hangverseny óriási élménye Kodály: Galántai táncok című zenekari darabja, melyet saját átiratában Onczay Csaba ad elő. Gordonkaművészünk fergeteges hangszeres tudása, szenvedélye, a művészetéből kisugárzó erő és emberség lenyűgözi a közönséget. Eszményi partnere Gulyás Márta, aki tökéletes zeneiséggel kíséri a művet. Szűnni nem akaró taps, virágok, ünneplés, boldog baráti ölelések, kézszorítások, autogramok, emléksorok, nevek, címek. jövőre látjuk egymást, búcsúhangulat, szavakkal ki nem fejezhető pillanatok. A hangszerek lassan tokokba kerülnek, a fülünkben még Vivaldi és Bach muzsikája, a szívünkben az előző éjszakai szerenád hangjai, átitatódtunk hangokkal, élménynyel, muzsikával, nem hisz- szük el, hogy vége. Viszontlátásra, Tarhos, várjuk a folytatást! F. P. Zs. Mestersége: díszlettervező Bizonyára sokan kedveljük dr. Váradi György riportjait. Nagy és alapos ismeretanyag halmozódik fel minden beszélgetése mögött. De nagy erénye a közvetlenség is, ahogy beszélgetőpartnereit megközelíti. Legutóbb a televízió szombati, kettes műsorán láttam viszont, ezúttal Ladislav Vy- chodilt szólaltatta meg, a Pozsonyban élő díszlettervező művészt, a Pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskola professzorát. Úgy hihetnénk, egy beszélgetés mindig egyenlő egy - portréműsorral. Legalábbis nemegyszer meg kell elégednünk ezzel, és hadd tegyük hozzá gyorsan: sajnos! A szombati portréműsor szerkesztő-riportere, dr. Váradi György azonban nem csupán a beszélgetés elkészítése előtt alapos, hanem a műsor egészében az. Sok mindenre kérdezett rá, ami egyre inkább kibontotta nemcsak beszélgetőpartnere egész egyéniségét, hanem hivatása sokoldalúságára is rámutatott. Megismertük a neves professzor életútját, aztán munkáját, melyet most is nagy odaadással csinál. A díszlettervező azonban nem elég önmagában. Munkatársakra van szüksége, akik álmait olykor művészi ügyességgel váltják valóra. Aztán szükség van a díszletek raktározóira, raktárra és így tovább. Ők is megszólaltak. És persze szükség van követőkre is ... Ezzel ismét új embert, a pedagógust ismerhettük meg Ladislav Vychodil személyében. Ahhoz persze, hogy valakit megismerjünk, közel sem elég látnunk, hallanunk kell őt magát. Ezért, mai hallgatói mellett, akik szeretettel beszéltek professzorukról, szót kapott a műsorban Rátkai Erzsébet, a kecskeméti Katona József Színház díszlettervezője is. Ő a professzortól tanulta hivatását. Mert hivatás ez a javából, ha más nem, hát a portréfilm főhősének vallomása feltétlen meggyőzött minket erről. „Az emberi test gazdag, plasztikus, színes, képes betölteni a teret, és új jelentést tud adni ennek a térnek. Gondoljuk csak el, hányszor láttunk már a színházban rossz, tökéletlen díszletek között kiváló, tökéletes színészi alakítást. A díszlettervező egyik legalapvetőbb feladata éppen az, hogy megteremtse a harmóniát a színészi alakítás és a díszletek között.” Szóltunk már arról, menynyire a teljességre törekedtek a film alkotói — itt érdemes megjegyezni a rendező nevét is: Radó Gyula —, és e teljességnek része a város, ahol a professzor él. A felvételek e városról valóban megkapóak voltak. Hittük, hogy a környék valóban teljessé teszi ezt az alkotó életet. n A Római híd Mosztárban Szerel mcspár Felsőoktatási KISZ-vezetők országos tanácskozása Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.25: Dán mozaikok. 8.55: Venezuelai népi dallamok. 9.05: Renate Holm operettfelvételeiből. 9.15: Találkozás a Hang-villában. 10.05: MR 10—14. 10.35: Világhíi előadóművészek felvételeiből. 11.19: Máthé Éva népdalokat énekel. 11.39: Kháron ladikján vagy az öregedés tünetei. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat új lemezeiből. 13.58: Bacher Mihály zongorázik. 14.40: Arcképek a jugoszláv irodalomból. 15.05: Szíriusz és az ősember. 15.35: Svéd Sándor emlékezetes szerepei. 16.12: Délutáni Rádiószínház. 17.05: Nagyváros születik. 17.30: Rózsa Miklós: Bűvölet. 19.15: A Rádió lemezalbuma. 20.15: Beszélgetések a világgazdaságról. 20.45: Mezei Mária -énekel. 21.00: Rádiószínház. 22.30: Népzenekedvelőknek. 22.54: Késő este. 23.04: Operarészletek. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Gyulai Erzsébet nótákat énekel. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.30: Bárdos Lajos: Kicsinyek kórusa. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Kamasz-panasz. 18.35: Nótacsokor. 19.25: Van benne ráció . . . 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Hunyady Sándor meséli. 21.03: Részletek a Dave Brubeck kvartett budapesti har versenyéből. 22.1-0: Egy énekes — több szerep. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Kamarazene. 10.30: Dzsesszarchívum. 11.20: Bach-művek korabeli hangszerekkel. 13.07: Bohémélet. 14.00: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.20: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 15.00: Zenekari muzsika. 16.22: Farkas Ferenc: Cantus Pannonicus — kantáta Janus Pannonius verseire. 16.45: Labirintus. 17.00: Schubert: Esz-dúr vonósnégyes. 17.30: A külpolitikai rovat műsora. 17.50: Egy ősi mesterség: a harangöntés. 18.00: Operaest. 19.05: Richard Clayderman zongorázik. 19.35: Néhány egyszerű szó. 19.55: Népzene sztereóban. 20.20: Tájak zenéje. XX/4. rész. 22.00: Műhelyek és alkotók. 23.00: Sáry László műveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal* egy előadó. Ame- ka énekel. 17.10: Gondolatok a jövőről. Beszélgetés dr. Pálfi Dezső tsz-elnökkel, a Tiszazug agráripari koncepciójáról. Riporter: Pálréti Ágoston. 17.25: Pár perc dzsessz. A Ber- gendy együttes játszik. 17.35: Hazai holmi. Körmendi Lajos jegyzete. 17.40: Ami csak a szolnoki stúdió hullámhosszán hallható. Zenei ajánlóműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Shakim Steven felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.05: Hírek. 16.10: Az inkák. 16.50: A zöld erdő meséi. 13/1. 17.20: Sakk-matt. 17.40: Képújság. 17.45: Szól a nóta. 18.15: Reklám. 18.20: Dél-alföldi krónika. 18.50: Reklám. 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az ördöngös fickó. 6/6. 20.55: Szemtől szembe. 21.25: Stúdió ’83. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Szóljatok 4. 20.30: Atomerőmű a Duna partján. (ism.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám. 21.15: A férfiakat nem lehet megerőszakolni. (16 éven felülieknek!) 22.50: Képújság. BUKAREST 16.05: Műkedvelők esztrádműso- ra. 16.25: Fiatalok klubja. 17.35: Caracas. Venezuela fővárosa. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.30: Világtévé. 21.10: Ritmusok. 21.20: Tv-színház: A berek. Irta: Paul Everac. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Mit tudnak a gyerekek a szülőföldről? — adás gyermekeknek. 18.45: A világ — zene — köny- nyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. *19.55: Reklám. 20.00: Témák — belpolitikai adás. 20.45: Reklám. 20.50: Éretlen málna — csehszlovák játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: A világ titkai — külföldi népszerű-tudományos sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: Lepoglava — dokumen- . tumadás. 21.30: Reklám. 21.35: Hírek. ' 21.40: Nyitott könyv. MOZI Békési Bástya: Johohohó! Békéscsabai Szabadság: de. 10kor, du. 4 és 7-kor: Árnyéklovas I—II. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Egy trombitás Szocsiban, fél 8-kor: Vérvonal. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Vük, fél 8-kor: Meztelen bosszú. Gyulai Petőfi: 4-kor: Tizenkét hónap, 6 és 8-kor: Meztelen bosszú. Gyulai Petőfi: 4-kor: Tizenkét hónap, 6 és 8-kor: Harc a vízen. Orosházi Partizán: Adj király katonát! Szarvasi Táncsics: 6 és 8-kor: Vérszerződés, 22-kor: A Kobra napja.