Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-05 / 157. szám

NÉPÚJSÁG 1983. július 5., kedd Magyar siker Ulánbátorban Magyarország két női, két férfifodrászt és egy kozme­tikust indított a június 23- tól 29-ig lezajlott XXI. Barátság Kupára. A tavaszi válogató yersenyek után a női fodrászok között ver­senyzett Szeverényi Mihály békéscsabai mesterfodrász. Az ulánbátori állami cir­kuszban rendezték meg a szocialista országoknak meg­hirdetett Barátság Kupát. Mongólia először adott ott­hont ennek a rendezvény­nek, és elsőként versenyzett a kubai csapat is ezen a „rangadón”. Magára a ver­senyre június 25. és 26-án ke­rült sor, rendkívül hálás közönség előtt. A verseny­zőknek az elért díjakat az államelnök, Cedenbal fele­sége adta át. Magas színvonalú volt a rendezés, és nagyon szigorú­ak a szabályok. Az előzsüri óvta a verseny tisztaságát — többek között — azzal, hogy körbenézte a fodrászokat, a szabályok szerint készítik-e a frizurákat, öt kategóriában és országonként öt-öt ver­senyző kezdte meg a ' divat­frizurák és a legújabb koz­metikák elkészítését, ahol a nemes versenyben a magya­rok igen szép helyezéseket értek el. Női fodrászatban Magyarország a harmadik helyet szerezte meg, elsők a szovjet fodrászok lettek. Férfifrizurákkal Magyaror­Sarkadi Katalin modellnek jelentős szerepe volt a si­kerben szág hozta el a pálmát. Koz­metikában a Szovjetunió csapata győzött. Magyar- ország a harmadik helyen végzett. A magyar válogatottban induló Szeverényi Mihály kategóriájában egyéni és összetett versenyben har­madik helyet, s egyben di­csőséget szerzett Békéscsa­bának, a városnak, amelyet a magyar csapat tagjaként képviselt. A Barátság Kupák sorában a következőt a Szov­jetunióban rendezik meg. —sz. j.— Nemzetközi építőtábor Bakucon Ugyan a megnyitó csak ma lesz, de a gyerekek már teg­nap címerezték a mezőberé- nyi határban a Hidasháti Állami Gazdaság hibrid ku­koricáját. A táborozok két hétre érkeztek a bakuci épí­tőtáborba, a vállalkozó szel­leműek még egy hétig ma­radhatnak, utócímerezni. A jó kereseti lehetőséget bizto­sító nyári munka ez alka­lommal nemcsak Békés me­gyei fiataloknak lehetőség, hanem bolgár, csehszlovák, jugoszláv és NDK-beli diá­koknak is. Az elmúlt hét vé­gén harminckét bolgár, ti­zennyolc csehszlovákiai, 16 jugoszláv és húsz NDK-beli fiatal érkezett, s vesz részt a munkában, a délutáni sza­badidős programokban. A cseretáborozásra Bakuc- ra érkezett és a Békés me­gyei diákoknak az ünnepé­lyes megnyitót követően egy debreceni háromtagú együt­tes ad műsort, majd ezt kö­vetően további napokon filmvetítés, pantomimelő­adás, agyagozás, szépség-, kozmetikus- és fodrászver­seny lesz. Ellátogat egy elő­adással a táborba az Uni­versitas együttes, a dolgozó diákok pedig a gyulai strand­ra kirándulnak. Elkészültek- a játszóházi program tervei, amikor is plakátkészítő ver­senyt rendeznek, a legjob­ban sikerült — építőtábori mozgósításra felhívó — pla­kátokat díjazza a táborveze­tőség. — sz. j. — ... végre elfogyott a címer Fotó: Fazekas László Ismét termel a márkushegyi bánya Tegnap ismét megkezdték a széntermelést a márkus­hegyi aknában, miközben nagy erővel dolgoznak a sújtólégrobbanás következ­tében megsérült bányarész helyreállításán. Az Országos Bányaműsza­ki Felügyelőség, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­te és az Ipari Minisztérium az elmúlt hét közepén adott engedélyt arra, hogy a már­kushegyi bánya dolgozói gondos előkészületek után folytassák a termelést a robbanástól nem érintett bányamezőkben, . és meg­kezdjék a tönkrement bá­nyarészek újjáépítését. Hét­főn a 112-es frontfejtésben már megkezdték a folyama­tos termelést, s néhány nap múlva egy másik, a 105-ös fronton is megindulnak a szén'falat fejtő berendezések. Dolgoznak a feltáró csapatok a robbanás által nem érin­tett bányamezőkben az újabb termelő munkahelyek elő­készítésén, kialakításán is. Az akna dolgozói a bá­nyamentőkkel közösen újjá­építik a tönkrement hírköz­lő- és világítórendszert, a transzformátorállomásokat, a szén- és anyagszállító pályá­kat. A sérült bányarész újjá­építését várhatóan egy hét múlva befejezik. Megkezdődött az V. európai klinikai kémiai kongresszus Számos új tudományos felismerésről számolnak be az egyetemi klinikák diag­nosztikai laboratóriumainak, a gyógyintézmények köz­ponti laboratóriumainak or­vosai és vegyészei a Klini­kai Kémikusok Nemzetközi Szövetségének vasárnap, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem épületében megnyitott V. európai kong­resszusán. A négynapos tanácskozá­son — amelyen az öt konti­nensről érkezett mintegy 1500 szakember vesz részt — áttekintik, hogy kutatá­saik újabb eredményei mi­ként segítik elő a diagnózis megállapítását. Az I. számú .gyermekklinika munkacso­portja például tájékoztatja e tudományág képviselőit azokról a laboratóriumi vizsgálatokról, amelyek ré­vén elkülöníthetik a vese gyulladásos, illetve vesekő­től eredő elváltozásait. A szegedi gyermekklinika szakemberei ismertetik a vér oxigénkötő-képességének ál­taluk kialakított vizsgálati módszerét, amellyel gyor­sabban megállapíthatják, hogy oxigén-belélegeztetéssel vagy vértranszfúzióval se­gíthetnek-e az oxigénhiány­ban szenvedő újszülöttnek, mint az ez ideig alkalma­zott, nagyon költséges eljá­rással. A Budapesti Onkoló­giai Intézet munkacsoport­ja azokról a laboratóriumi vizsgálatokról számol be, amelyek előmozdítják a daganatok korai felismeré­sét. A Magyar Tudományos Akadémia orvosi kutatói közlik: a skizofrénia kapcsán felfedezték az agyban ke­letkező, az idegrendszerre nagymértékben ható sajá­tos anyagokat, az „opioido- kat”, és kidolgoztak egy módszert, amellyel észlelhe­tik a biogén aminók — kis molekulájú anyagok — szer­vezetbeli jelenlétét és anyagcseréjét. Ezáltal újabb segítséget nyújthatnak a diagnosztikának. A magyar klinikai kémi­kusok közül dr. Jobst Káz- mért, a pécsi, dr. Miltényí Miklóst, a budapesti orvos- tudományi és dr. Pethes Györgyöt, a Budapesti Ál­latorvosi Egyetem taná­rát kérte fel előadás tartására, illetve szimpozion Vezetésére a nemzetközi bi­zottság. A külföldi előadók zöme is kutatásainak leg­újabb tapasztalatait ismer­teti e nemzetközi találko­zón, amelyen összesen hat­száz előadást terjesztenek elő. A felkért külföldi elő­adók közt szerepelnek a ta­nácskozáson olyan tekinté­lyes szakemberek, mint Ké­né Dybkaer koppenhágai, Barbara Clayton londoni és Vaszilij Menysikov moszk­vai professzor. Néprajzi találkozó Gödöllőn Az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők XI. or­szágos találkozója tegnap, megkezdődött Gödöllőn, a járási-városi művelődési központban. A július 7-ig tartó eserhénysorozatot Ba­lassa Iván, a Magyar Nép­rajzi Társaság elnöke nyi­totta meg; elmondta, hogy a Néprajzi Múzeum irányítot­ta önkéntes gyűjtőhálózat, a helytörténeti mozgalom je­lentősen fejlődött az elmúlt években, eredményesen se­gíti a tudományos kutatók munkáját. Gyarapodott az iskolákban és a művelődési házakban a népfront és a KISZ támogatásával műkö­dő helytörténeti szakkörök száma, az évente meghirde­tett országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatra rendszeresen mintegy há­romszáz pályamunka — 10 —15 ezer oldalnyi anyag — érkezik be. A testület és tagjai H allgatom a felszólaló szavait a pártbizottság ülésén. Hallgatom, s közben azon töprengek: ki is beszél most voltaképpen? A jelentékeny középüzem fő­mérnöke-e, vagy pedig a pártbizottság tagja ? A dolog eldöntését nehezíti, hogy egyazon személyről van szó: a főmérnökről, akit annak idején beválasztottak a párt- bizottságba. Akkor hát mire való ez a töprengés, miért akarok egyazon személyiséget gon­dolatban mindenáron ketté­választani? Miért zavar fel­szólalásának hangvétele nemcsak engem, de az arc­kifejezésekből ítélve másokat is? Pedig valóságos, eleven problémákat említ: az üzem­ben folyó műszaki fejlesztés eredményeiről, gondjairól szól. De úgy sorolja ezeket, mintha valamilyen miniszté­riumi értekezleten, szakmai tanácskozáson mondaná: a gazdasági-műszaki vezető be­szél itt, nem a politikai dön­tésre hivatott párttestület tagja. Pedig itt most nem vezetői megbeszélésen va­gyunk, nem is műszaki kon­ferencián: a gazdaságpolitika megvalósításának helyi ta­pasztalatairól és feladatairól — tehát aláhúzva az össze­tett főnév második elemét: politikai témáról — tanács­kozik egy felelős politikai elhatározásokra hivatott tes­tület. S ez — hadd ismétel­jem újból e szót — politikai megközelítést igényelne e döntésben észrevételeivel közreműködő testület' tagjai­tól is. Miért van hát, hogy ez a megközelítési mód nemcsak az említett, de számos más esetben is elmarad? Miért ta­pasztalható nemegyszer a testületi tagoknál — hogy di­vatos kifejezéssel éljek — identitászavar, az azonossági, azonosulási tudat zavara? Mert ilyen zavar kétségtele­nül fennáll: a párt-, a társa­dalmi szervezetek és mozgal­mak irányító szerveibe bevá­lasztottak egy része olykor mintha nem tudná pontosan, milyen minőségben szere­peljen e testületek tanácsko­zásain, működjék közre azok munkájában. S ezért megma­rad annál a megközelítésnél, ami első látásra valóban a leginkább kézenfekvő: a mindenhapi munkája, mun­kaköre által meghatározott­nál. De hát miért lenne baj ez? — kérdezhetnénk ismét, fel­idézve, hogy a testületek tag­jainak megválasztása előtt éppen azért szokták a javas- lattevők gondosan mérlegelni a szociális összetételt, az egyes területek, rétegek, kor­osztályok képviselőinek ará­nyát is, hogy a különféle né­zőpontok (s az azokat meg­határozó érdekek) megfelelő módon hangot, teret kapja­nak. Csakhogy a különféle nézőpontok csupán akkor kapnak helyet és ötvöződnek egységbe a születendő dönté­sekben, csak .akkor tudják valóságosan befolyásolni az elhatározásokat, ha érdemi módon jutnak kifejezésre. Vagyis, ha az egyes terüle­tek, korosztályok, rétegek nézőpontjai politikai tartal­mú következtetésekben és ja­vaslatokban is testet öltenek. Szinte százszázalékos bizo­nyossággal kimondható, hogy erre minden testületi tag képes is lenne, hiszen jelö­lésüknél, megválasztásuknál az ilyenfajta politikai alkal­masság elsődleges Szempont. Nem a személyes képesség, tapasztaltság, felkészültség hiányzik hozzá. Sokkal in­kább munkastílusunk, mun­kamódszereink hordoznak magukban bizonyos akadá­lyozó, hátráltató gyengesé­geket. Kezdhetnénk azzal, hogy gyakorta nem is igénylik a testületi tagoktól a politikai tartalmú következtetéseket. És aligha elegendő az ilyen igény deklaratív kinyilvání­tása. A testületi munka egész légkörének, stílusának min­den külön kinyilvánítás nél­kül is erre kellene ösztönöz­nie. S itt a legfontosabb ép­pen az, hogy miben várnak közreműködést, mihez vár­nak hozzászólást, vélemény- nyilvánítást a testületi ta­goktól. Olyan-e a napirend, az előterjesztés, a határozati javaslat, hogy érdemi állás- foglalást igényel a résztve­vőktől, vagy pedig nem ad fogódzót máshoz, mint a szerzett tapasztalatok egy­szerű felsorolásához? A té­mának a szó igazi értelmé­ben vett megvitatására kész­teti-e a tagokat, vagy pedig csupán' bizonyos tények tet­szés szerint bővíthető-szű- kíthető terjedelmű, „kiegé­szítő” jellegű felsorakoztatá­sára? A gyakorlati tevé­kenységet ténylegesen meg­határozó döntés születik-e az adott tanácskozáson, avagy pedig megelégszenek általá­nos, megfoghatatlan igazsá­gok ismételgetésével? Nem azért hasznos mind­ez, mintha a vitákból ki kellene lúgozni az egyes tes­tületi tagok közvetlen hely­zete által sugallt vélemé­nyeket. A pártbizottságba választott főmérnök nézze nyugodtan a dolgokat a fő­mérnök szemével, hiszen hiába is próbálná, úgysem tudná másként nézni. De kapjon lehetőséget, hogy ta­pasztalatai és ismeretei a közvetlen környezetben sze- rezhetőknél szélesebb kört fogjanak át, s fogalmazód­jon ez meg igényként is. amikor a testület kollektív munkájában való részvétel­ről van szó. Magyarán: a munkamegosztásban elfog­lalt hely alapja legyen e részvételnek és ne korlátja. H a így tudjuk megszer­vezni a kollektív mun­kát, az mindenkinek csak hasznára válhat. A kol­lektíva egészének, minden­egyes tagjának — és nem utolsósorban maguknak az ügyeknek, amelyek megvi­tatására, megoldására előbb- revitelére az adott testület hivatott. G.venes László Népművelők továbbképzése Szarvason Veszélyeztet a gyűrűs pille A szüntelen megújulás ma már nemcsak igénye, hanem kötelessége is minden köz- művelődési dolgozónak. A vállalt kényszerítő erő, a mindennapjainkat is megha­tározó társadalmi-gazdasági helyzetünk. Ezért is döntött úgy a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya a Békés megyei Művelődési Központ­tal közösen, hogy az éven­kénti hagyományos népmű­velői továbbképzés rendsze­rét minél jobban a közna­pok szükségleteit figyelem­be véve, a társadalmi-gazda­sági és a közönség igényé­nek, összhangjának megte­remtésére törekedve próbál­ja átszervezni, így kialakíta­ni. Az új továbbképzési rendszer-tjek az is célja lesz, hogy megyénk főhivatású népművelőit még inkább be­vonják a közművelődés-poli­tikai döntések előkészítésé­be. Július 13. és 16. között te­hát Szarvas ad otthont Bé­kés megye közművelodésügyi dolgozóinak: gyakorló nép­művelőknek, gazdaságveze­tőknek, kiscsoport- és klub­vezetőknek. A négy tovább­képző tanfolyamot párhuza­mosan, éppen az említett gyakorlatiasság megvalósítá­sa céljából így rendezik. A közművelődés különbö­ző területein dolgozó szak­emberek igen széles körű, változatos programú tanfo­lyamnak lehetnek majd ré­szesei. Többek között beszá­molót hallgathatnak meg megyénk 15 éves közműve­lődési fejlesztési tervének időarányos végrehajtásáról, a művelődési házak gazdál­kodási reformjának terveze­téről, az idei jogszabályok­ról, megyénk településszer­kezet-változásának prognózi­sáról, a jelenleg is tevékeny­kedő egyesületek, körök és társaságok működéséről, a szakfelügyelet munkamód­szereiről. A tájékoztatókon kívül a résztvevők csoportos foglalkozásokon dolgozzák fel azt a gazdag és a követ­kező évek munkáját . alap­jaiban meghatározó, irány­mutató anyagot, amelyet a rendezők részükre összeállí­tottak — jeles, országos hírű szakemberek közreműködé­sével. (ni) A gyűrűs pille erdők szegé­lyein, erdő menti gyümölcsösök­ben általában állandóan jelen van és károsít. Időszakosan azonban tömegesen felszaporo­dik és az elterjedési körzetek­ben kisebb-nagyobb károkat, sőt tarrágást is okozhat. A károsító ez évi rajzását fénycsapdaháló­zatunk segítségével figyeltük, tömeges rajzás volt megfigyel­hető Gyula. Doboz, Békés, Tar- hos, Bélmegyer, Vésztő. Csa- nádapáca térségében. A kiraj­zott rendkívül sok lepke a to­jásrakást zömében már befejez­te. Tojásaikat spirálisan csavart sorban az egyéves gallyakra rakják, teljesen körülölelik a hajtást. Egy-egy tojáscsomóban 200—400 tojás található. A ká­rosító kedvelt tápnövényei az erdei fákon kívül az alma és a szilva, de ezenkívül főleg töme­ges felszaporodás esetén más gyümölcsfákat is károsíthat. A fákon levő tojáscsomók számát vizsgálva megállapítható, hogy az említett körzetekben a fertőzés máris meghaladja a ve­szélyességi szintet (5—6 tojás- csomó/fa). A gyűrűs pille ez évben már nem fog károsítani, mivel a kis hernyók áttelelés után csak a rügyduzzadás ide­jén kelnek ki a tojásokból. En­nek ellenére máris szükség van a fertőzöttség felmérésére, s ha lehetséges, a tojáscsomók megsemmisítésére, a tavaszi kártétel megelőzése céljából. Amennyiben a tojáscsomókat most nem tudjuk megsemmisí­teni (magas fákon), időben fel­készülhetünk a fertőzöttség is­meretében a tavaszi védekezés­re. A kis hernyók tavasszal a rü­gyek kirágásával kezdik meg károsításukat a korona peremé­ről befelé haladva, később a fiatal leveleket károsítják, telje­sen lerágva azokat, jól látható szövedéket hagyva maguk után. Ha egy tojáscsomóból kelt hernyók egy ideig együtt ká­rosítanak az általuk készített szövedékfészekben, főleg éjjel táplálkoznak. Erős fertőzés ese­tén — mely jelenleg is megfi­gyelhető — tarrágást is okoz­hatnak. amennyiben nem véde­kezünk időben ellenük. A véde­kezés a fiatal lárvastádiumban a leghatásosabb. Védekezésre a más lombrágó hernyók ellen használatos ké­szítmények használhatók fel, pld. Ditrifon 50 WP, Fiiból E, Unitron 40 EC stb. Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents