Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

IgmUkfiM 1983. július 3., vasárnap-Ma, vasárnap esti- 9 órakor mutatják he a Gyulai Várszín­házban Németh László Sámson cínni drámáját, Itencz Antal rendezésében. Képünkön az előadás egyik jelenete, bal szé­len a címszereplő. Nagy Attila Fotó: Béla Ottó ' Szovjet balettmüvészek a Dóm téren Kiállítják a koronázási palástot Európa Oz enyhülés életképessége A szegedi szabadtéri játé- / koknak huszonöt év óta a programjába tartozik a ba­lettművészet népszerűsítése. Az évek során olyan híres / együtteseket láthatott itt a közönség, mint a moszkvai Sztanyiszlavszkij és Nyemi- tqvícs—Dancsenko Zenés 1 Színház társulata, továbbá a tbiliszi, a novoszibirszki. a kijevi, a rigai, a minszki és a Pet;mi Balett. A szovjet együttesek 32 eddigi szegedi I előadását több mint 130 ez­ren tekintették meg. Az idei nyáron a leningrá- di Kirov Opera és Balett­színház száztagú együttese látogat a Tisza-parti város­ba. Augusztus 12-én és 13­(Tudósitönktól) A szeghalmi járási műve­lődési központ a közelmúlt­ban rendezte meg a társas­tánccsoportok év végi záró­bemutatóját és a szakkörök kiállítását. A tánccsoportok bemutat­ták az érdeklődőknek az év­közben elsajátított táncokat. A színes műsorban láthattak a nézők történelmi társas­táncot, modern formációkat, dzsessztréninget, valamint a legkisebbek előadásában já­tékos gyermektáncokat. Be­án Adam: Giselle című tánc­játékát mutatják be a Dóm téren. A címszerepet az egyik este Irina Kolpakova, a má­sik este Galina Mezenceva táncolja. A herceg szerepé­ben Szergej Berezesnoj, il­letve Konsztantyin Zaklinsz- kij lesz a partnerük. A leningrádi művészek augusztus 14-én koncertmű- sort mutatnak be a Dóm té­ri közönségnek. Az est szó­lótáncosai Olga Csencsiko- va. Marat Dankajev. Szer­gej Viharjev és Olga Zi- hovszkaja lesznek. A leningrádiak előadásain Viktor Fedotov vezényli a játékok zenekarát. mutatta „B" osztályos ver­senyanyagát a Szabó József— Hunya Katalin versenyzőpár is. A mintegy 150 táncost felvonultató bemutatót Csá­ki Emília táncpedagógus ve­zette. Ugyanezen a napon nyílt meg a fotó-, a gyermekbáb-, képzőművészeti, díszítőmű­vészeti és modellező kör munkáit bemutató kiállítás, melyet július 15-ig tekint­hetnek meg az érdeklődők a művelődési központban. Maróthy Györgyné Az Egyesült Államokból 1978-ban hazatért koronázá­si ereklyék között újra lát­ható lesz a koronázási pa­lást iß. A világviszonylatban is egyik legrégibb fennmaradt textil műtárgyat számunkra forrásértéke is felbecsülhe- tetlenné teszi. A csaknem ezeréves kelmén ugyanis István király és felesége. Gizella korabeli képmása is látható. A felirat pontosan jelöli az 10.31-es évszámot és a neveket. A palástot az év­századok folyamán már há­rom alkalommal javították: először a XVII. században, másodszor 1848 előtt, majd harmadszor Ferenc József 1887. évi koronázását meg­előzően. A javítások során azonban az arany- és se­lyemfonállal díszített, bizán­Mozis nyár A Békés megyei Moziüze­mi Vállalat — a korábbi évek gyakorlatának megfele­lően — az idei nyárra is megannyi meglepetéssel, vagy éppen a bevált for­mákkal szolgálva várja a filmbarátokat. Néhány hó­nappal ezelőtt az első nagy sikerű filmmúzeumi napok arra késztették a szervező­ket. hogy újabb sorozattal szolgálják az érdeklődők igényeit. Békéscsaba és Gyu­la közönsége ezektől a na­poktól szeptember elejéig a világ filmművészetének ed­dig még hazánkban nem lá­tott remekeivel ismerkedhet meg. A Szabadság, illetve a Petőfi moziban Hitchcock, a Max-fivérek. R. Altmann. P P. Pasolini neves alkotá­sai kerülnek vetítésre. A vál­lalat kész arra is. ha igény van rá. éjszakai előadásban, úgymond „műsoron kívül" is levetíti a filmeket. A megyénkben a követke­ző napokban megnyíló épí­tőtáborok közül tizenöt he­lyen kihelyezett vetítéseket is tartanak. A hónap utolsó előtti napján kezdődő ,.mo- zizásban” többek között a Cha-cha-cha. a Megáll az idő című magyar és az Elvis Presley és az Ez Amerika! című amerikai filmeket is ci eredetű selyemszöveten és a palást formáján is változ­tattak. Hazai és külföldi szakem­berek konzultációit követő­en. idén február közepén kezdték a javítást. Először négyzetcen ti méterenként megvizsgálták és lefényké­pezték a szövetet, hogy pon­tos képet nyerjenek állapo­táról, majd meghatározták a szükséges javításokat. Ez­után végezték el a legkor­szerűbb eljárások alkalma­zásával a konzerválási teen­dőket. A palástot ezentúl vasár­naponként — elsőként július 3-án — a nyitva tartási idő­ben állítják ki a Nemzeti Múzeum kupolatermében Péntektől pedig minden nyitva tartási napon láthaté lesz a fotómásolata. láthatják a tizenévesek — a napi termelőmunka után. szórakozásképpen. Nagy népszerűségnek ör­vendtek az elmúlt nyarakon is Békéscsabán az úgyneve­zett lakótelepi vetítések. Az idén a Lencsési úti lakótele­pen — a helyi közművelő­dési testület szervezésében — minden héten, a Kulich- és a Penza-lakótelepeken — a városi KISZ-bizottság tá­mogatásával — kétheten­ként. a MÁV művelődési házának támogatásával pe­dig szintén a Kulich-lakóte- lepen havonként egy alka­lommal tartanak szabadtéri vetítést, elsősorban a legfia­talabbak részére. A nyár egyenlő a kertmo­zival — szokták mondani. Nos. a békéscsabai, a gyu­lai, a mezőhegyesi és a szarvasi kertmozikon kívül új formában. Mezőberénv- ben. továbbá a békési ifjú­sági ház udvarán, az eleki presszó kertjében, valamint a békéscsabai Jobb mint ott­hon étterem udvarán és a gyomai halászkertben is tar­tanak úgynevezett mopresz- szós vetítéseket. Természete­sen a nyári idénytől függet­len szórakozóhelyi vetítések sem szünetelnek: ezekben a hetekben is meg lehet te­kinteni a nagyszénási, az orosházi, a dévaványai és az újkígyósi presszók mozivetí­S zelíd szemrehányást tett az európaiaknak néhány ázsiai és afri­kai küldött a prágai béketa­lálkozón. mondván, mi min­dig csak saját földrészünk veszélyeztetettségével foglal­kozunk. „Európa-centriku- sak” vagyunk, holott a har­madik világ is súlyos, az egész földet érintő gondok­kal küzd. Valóban, nem sza­bad lebecsülni a többi föld­rész problémáit (nem is tesz- szük), de hadd szögezzük le: Európának kulcsszerepe van. nemcsak saját, hanem az egész emberiség érdekeinek a szempontjából. Sokszor le­írtuk már. hogy itt összpon­tosulnak a legnagyobb kato- es gazdasági erők. itt egzetes lenne egy konflik- tus. Másrészt innen sugároz­hat ki (sugárzott is a het­venes években) a leghatáso­sabban az átfogó enyhülés, a fellendülés. Ilyen értelemben tehát Európa biztonsága — a világ biztonságának döntő tényezője. Két gond nyomja földré­szünket, pontosabban szólva két olyan tárgyalássorozat folyik, amely magában hor­dozza a jó és a rossz döntés lehetőségét. Az egyik a raké­tákkal foglalkozik Genf ben, a másik a helsinki záróokmány végrehajtásával Madridban. Figyelmünk középpontjában ma az első áll. Ha a szovjet és az amerikai küldöttség nem tud megegyezni, úgy még az idén elkezdik az ame­rikai Pershing—2-k, illetve a robotrepülőgépek telepítését az NSZK-ban. Nagy-Britan- niában. Olaszországban és másutt. Csakhogy — mint azt a hét szocialista ország párt­ós állami vezetőinek moszk­vai találkozójáról kiadott nyilatkozat hangsúlyozta —. ha ez megtörténik, új hely­zet áll elő, a Szovjetunió és szövetségesei válaszlépésre kényszerülnek: nem enged- netik meg a katonai erő­egyensúly megbontását. Min­den ésszerűség amellett szól ehát. hogy ne növeljék, ha­nem fagyasszanak be min­ien európai közép-hatótá­volságú rakétarendszert a je- • ■nlegi szinten, tárgyalások útján, a kölcsönös "biztonság figyelembevételével kezdjék meg a csökkentést mindkét oldalon. Ezt a javaslatot is­mételték meg a szocialista országok vezetői Moszkvá­ban tárgyalási készségüket kifejezve. Meglehetősen bonyolult az európai kép. Miként lehetne kikerülni a sikertelen ta­nácskozások ördögi köréből ? Mindenekelőtt a nyugati: el­sősorban az amerikai szem­lélet megváltoztatásával. A hosszú távra tervezett ameri­kai stratégiát kettős szándék jellemzi: megszerezni a kato­nai fölényt a Szovjetunióval szemben, és ideológiai had­járatokkal megpróbálni lejá­ratni, háttérbe szorítani a szovjet államot, általában a kommunizmust. Nyilvánvaló, hogy ezzel a törekvéssel szembeszállnak a szocialista országok. Egyben rámutat­nak arra, hogy mind a fegy­verkezési verseny felszítása, mind a kommur)istaellenes „keresztes hadjárat" kárt okoz Keletnek és Nyugatnak egyaránt. Növeli a fegyver- arzenált. súlyosbítja az ez­zel járó gazdasági terheket, növeli a bizalmatlanságot, nehezen kiszámíthatóvá te­szi a nemzetközi helyzetet. E zért javasolják újra és újra a szocialista ál­lamok. hogy álljon meg ez a fegyverkezési-fe- szültségi spirál. Nem a több fegyver teremti meg a né­pek biztonságát, hanem a tárgyalásos megegyezések sora. Elgondolkoztató mon­dat olvasható a moszkvai nyilatkozatban: „A helsinki európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányát aláíró harmincöt ál­lam ünnepélyesen kötele­zettséget vállalt, hogy az enyhülést töretlen. egyre életképesebb és sokoldalúbb, átfogó folyamattá alakítja.” Madridban is ebben a szel­lemben kéne cselekedni. Mert az enyhülés valóban életké­pes. de nem nélkülözheti a figyelmet és a támogatást, a nemzetközi együttműködés­ből táplálkozhat csak. Tatár Imre Évadzáró bemutató és kiállítás Szeghalmon Fortuna kegyeltje Szarvason Minden ember titkolt vagy alig titkolt vágya, hogy va­lami szerencsés véletlen foly­tán kincset leljen. Talán azért lengi körül valamiféle misztikum a régészek mun­káját is, mert ők nap mint nap azon fáradoznak, hogy a rég múlt idők, a letűnt év­századok valamelyikéből mentsenek át valamit a má­nak. Igen ám. csakhogy a szó szoros értelmében kin­cset — ahogy az a nagy könyvben, azaz a romanti­kus történetekben meg van írva —, ritkán találnak. Rá­adásul egyáltalán nem biz­tos, hogy egy tucat arany­pénz nagyobb érték, mint te­szem azt egy avar kori csont tűtartó, melyen még rovás­írásos szöveg is található. . . Mert a Szarvas melletti avar kori temető feltárásánál — mint lapunkban is hírül ad­tuk — ilyen, nem minden­napos lelet került elő. Igazán szerencsésnek mond­ható Juhász Irén régész, aki az ásatást vezeti. Egyrészt a gazdag leletanyag miatt, másrészt, mert a lelőhely felfedezői nem tettek pótol­hatatlan kárt a további föld­munkákkal. sőt. . . Leálltak, s azonnal értesítették a mú­zeumot .. . Mikor kiderült, hogy érdemes a kutatást megkezdeni, átszervezték a munkát úgy, hogy a leletek mentése zavartalanul meg­történjék. Ennyit az előzmé­nyekről. s most nézzük, ki fedezte fel a lelőhelyet! Valyó Andrást, a SZÁT Meliorációs Főmérnökség gépkezelőjét egyáltalán nem könnyű megtalálni, hiszen csaknem mindig az országot járja leghűségesebb munka­társával, Caterpillár gépével. Úgy látszik, e körül az ásatás körül minden szerencsével jár, hiszen mi is éppen ak­kor mentünk át Szarvasra, mikor a hatalmas masinán már az utolsó simításokat végezték. Másnap a gép és kezelője Püspökladányba in­dult ... * * * Merné-e kétségbe vonni valaki, hogy Valyó András Fortuna kegyeltje? Me­gyénkben eddig két lelőhely földjét gyalulta már gépé­vel. Az elsőre így emlékezik a halk szavú fiatalember: — Ügy hét éve lehet, hogy Szeghalmon rizstelep építésé­hez készítettük elő a talajt. Egy dombon több géppel dolgoztunk. Sajnos, már jó részét széthordtuk, mire ész­revettük, hogy valami van a földben. Én ilyen huszár­gombokra, vagy mikre em­lékszem . . . Aztán hamar el­A gépen... Fotó: Gál Edit kerültünk onnan, nem tu­dom mi került még elő. Most jobban figyelemmel kíséri az ásatást. Ki-kimegy. ha hét végén hazajön, ér­dekli. hogy haladtak a mun­kával. Ilyenkor felidézi ma­gában a nap történetét, mi­kor felfigyelt a föld színé­nek szabályos változására a gép magasából. — Olyan furcsa, feketébb foltokat láttam. Kiszálltam, megnéztem jobban, aztán szóltam a főnöknek. Kon- dacs Mihálynak, hogy mi került a nyomvonalba. Ö egyből kocsiba ült, hogy szól­jon a múzeumba, jöjjenek, nézzék meg, mi az. Mire ki­jöttek, már csontokat is ta­láltunk. Valyó András Juhász Irén­nel aznap délután találko­zott. Szívesen felidézi az iz­galmas perceket, mikor ki­derült, nem is akármilyen sírokra bukkantak. — Egy műtrágyalerakat ipari vágányát készítettük elő, mikor mindez történt. Vita egy percig sem v0lt: le kell állni! Ügy dolgoz­tunk tovább, összhangban az ásatáson dolgozókkal, hogv nehogy tönkretegyünk vala­mit. Üveggyöngyökről meg öv­veretről hallott, amit azóta ástak ki. Munkatársai vele örültek: — A főnök nevetve kér­dezte: „Te mindig találsz va­lamit?” Anyuék is mindig kérdezik: „Na, mit találtok?” Én meg elmesélem, amit tu­dok. Hallottam, hogy legké­sőbb augusztusban bemutat­ják a talált dolgokat. Azt feltétlen megnézzük! Nagy Ágnes Nagyobb teljesítményű áramfejlesztők A korábbinál nagyobb tel­jesítményű, háromszor hosz- szabb élettartamú generáto­rok gyártását kezdték meg az Autóvillamossági Felsze­relések Gyárában. A gyárt­mánycsaládot az Ikarus új típusú autóbuszaihoz fejlesz­tették ki, amelyek világítá­sához, szellőztető berendezé­seinek működtetéséhez a ré­gebbi típusú áramfejlesztők már nem tudtak volna ele­gendő energiát szolgáltatni. A korábbinál 40—50 száza­lékkal nagyobb teljesítmény egyben az autóbuszok akku­mulátorát is kíméli az erő­sebb töltéssel. Ez. főként a városi buszok számára elő­nyös, mert a megállók kö­zötti rövid útszakaszon a ge­nerátor nem tud annyi ára­mot fejleszteni, amivel teljes egészében pótolni lehetne az akkumulátor indításnál, il­letve várakozás közben el­használt energiáját. A gene­rátorok élettartama az eddi­gi százezer kilométerről 300 ezer kilométerre nő. A gyártmánycsalád három típusának első darabjai a ge­nerátort, akkumulátort leg­inkább igénybe vevő téli idő­szakban, a BKV járatain vizsgáztak, s miután megfe­leltek a követelményeknek, megkötötték az első szállítá­si szerződést. Az új áram­fejlesztőkből az idén csak­nem háromezret adnak át a Magyar Vagon- és Gépgyár­nak, ahol ezeket beépítik az Ikarus buszok Rába—Man motorjaiba. A tervek szerint jövőre már valamennyi új Ikarus busz energiaellátását ilyen generátorokkal biztosít­ják. Az évtized közepére pe­dig már csak ezeket az új típusú áramfejlesztőket ké­szítik. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. JÚLIUS 1-ÉN Skoda 120 L (Debrecen) 8 543 Skoda 120 L (Győr) 9 854 Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 873 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 51 Lada 1200 (Bp.) 22 575 Trabant Lim. (Bp.) 16 383 Lada 1200 (Debrecen) 14 840 Trabant Lim. (Debrecen) 11 999 Lada 1200 (Győr) 8 122 Trabant Lim. (Győr) 16 040 Lada 1300 S (Bp.) 9 927 Trabant Combi (Bp.) 7 143 Lada 1300 S (Debrecen) 6 715 Trabant Combi (Győr) 3 419 Lada 1300 S (Győr) 2 491 Wartburg Lim. (Bp.) 8 333 Lada 1500 (Bp.) 8 742 Wartburg Lim. (Győr) 5 002 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Wartburg de Luxé (Bp.) 11 366 Lada 1500 (Győr) 2 617 Wartburg de Luxé (Győr) 6 182 Lada Combi (Bp.) 4 664 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 368 Lada Combi (Debrecen) 2 531 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 531 Moszkvics (Bp.) 12 121 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Polski Fiat 126 P (Bp.) 16 587 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 926 Skoda 105 S (Bp.) 6 991 Polski Fiat 1500 3 532 Skoda 105 S (Debrecen) 5 352 Dacia (Bp.) 13 5lf Skoda 105 S (Győr) 5 832 Dacia (Debrecen) 6 404 Skoda 120 L (Bp.) 13 747 Zasztava (Bp.) 2 295

Next

/
Thumbnails
Contents