Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-31 / 180. szám
1983. július 31., vasárnap o Gyorshír a gázrobbanás sérültjeiről Mint azt tegnapi lapunkban hírül adtuk, Békésen, a Piac téri gázfogadó és elosztó állomáson hibaelhárítás közben gázrobbanás történt pénteken délelőtt. A baleset során Boros Miklós gázvezeték-szerelő művezető, László István gázszerelő, Busa László gázszerelő békéscsabai lakosok és Süveges János gázszerelő, békési lakos súlyos égési sérüléseket szenvedtek. Süveges Jánost Békéscsabán, a városi kórház intenzív osztályán kezelik, állapotáról az osztály vezető főorvosa, dr. Ábrándi Emil tájékoztatta lapunkat. Mint mondotta. Süveges János túl van az életveszélyen, de égési sérülései sok műtétes megoldást igényelnek. A beteg mindkét alkarján és kezén másod- és harmadfokú égési sérülések vannak, elha- lási tüneteket is tapasztaltak, míg az arcán és nyakán levő sérülések megfelelően rendeződnek. A súlyos és életveszélyes sérüléseket szenvedett másik három beteget még pénteken elszállították a néphadsereg központi kórházába. Az orvosok és ápolók rendkívüli erőfeszítései ellenére, az égési osztály este 6 órai tájékoztatása alapján Boros Miklós, László István és Busa László gázszerelők állapota változatlan, továbbra is súlyos, életveszélyes. Ünnepség Csillebércen A csillebérci vezetőképző és úttörőtábor dolgozói tegnap ünnepségen köszöntötték a tábor 35. születésnapját. Az ünnepségen részt vett Varga László, a Magyar Üttörők Szövetsége főtitkára, aki átadta az úttörőszövetség köszönetét a gyermekek táborozása érdekében végzett munkáért. Az évforduló alkalmából az ünnepségen 11 dolgozó kapta meg az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, illetve az úttörőszövetség kitüntetéseit. Zrenjaninban jártak A békéscsabai diákok közül tizenöt fiatal a közelmúltban 14 napot töltött a Zrenjanin ’83. önkéntes ifjúsági munkaakción, ahol a helybeli fiatalokkal együtt mezőgazdasági munkákban vettek részt a bánáti termőföldön. Zrenjanin központjában kaptak szállást, így lehetőség nyílt arra, hogy közelebbről is megismerkedjenek a várossal, annak ifjúságával. A napi munka után, amely délután 2 óráig tartott, külön programokat állított össze a békéscsabai diákoknak a zrenjanini városi ifjúsági szervezet. Így ellátogattak többek között a népmúzeumba. A vendéglátó városi ifjúsági szervezet külön fogadást is rendezett, ahol a békéscsabai fiatalok találkoztak az ifjúsági szervezet elnökségének tagjaival. A békéscsabai diákok Zrenjaninban Fotó: prec István Belga folklóregyffittes szerepelt megyénkben Az előadás egy pillanatában „Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék” — énekelték a belga táncosok csütörtök forró délutánján Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központ nagytermében. Aztán, mikor a taps nem akart elülni, ismét rá- kezdték, ám ezúttal már erősítés is akadt, a közönség. Mert ahogy a bevezető szavak is magyarul hangzottak — kissé furcsa kifejtéssel —, úgy a mi dalunkkal kedveskedtek búcsúzóul is az együttes tagjai. Kedveskedtek — írjuk, s valóban, a kedvesség, a játékosság volt előadásuk legfőbb jellemzője. A Békés megyei Művelődési Központ meghívására látogatott megyénkbe a belga „Die Rooselaer” együttes. Gyulán, majd Szarvason mutatkoztak be, végül Békéscsaba néptánckedvelő közönsége kaphatott ízelítőt a flamand folklórhagyományokból. Etienne Vankeirsbilck, az együttes vezetője köszöntötte a közönséget, majd az egykori lovagi játékok nagy ügyességet, gyakorlatot igénylő zászlóforgatását láthattuk. Kedves volt az üdvözlő tánc, amellyel a falu új lakóit köszöntötték egykor. A csipkeverésről dalt és táncot mutattak be, s a hagyományokra épült az a jelképes tánc is, amely a spanyol megszállásról szólt. Nem kis derültséget váltott ki a közönség soraiban „A két rosszcsont” fellépése, s tetszett a lírai antverpeni leánytánc is. Végül az aratási táncról sem szabad megfeledkeznünk, ha a hangulatos koreográfiákat vesszük sorra. A műsort a zenekar és az énekkarok fellépése színesítette. Hogy miről énekeltek? Nos, a szerelemről, a munkáról, az agglegénysorsról, s mindarról, ami egykor, s ma is dalra fakasztja a népeket. A szerenáddal, s a búcsúdallal, az „Az a szép” ... Fotó: Gál Edit kezdetűvel köszönt el közönségétől, s vendéglátóitól az 50 tagú együttes. Jó utat kívánunk nekik! N. A. Zászlóforgatás Hagyományteremtő hagyományőrzés Kihalt hagyomány felelevenítését határozta el az orosházi Új Élet Tsz KISZ- bizottsága: aratóbálat rendeznek hamarosan, augusztus 6-án. A város legnagyobb mezőgazdasági üzeme, az Új Élet Tsz, meglehetősen sok fiatal dolgozik itt és a KISZ igen jól szervezett. Ezért — Tóth István, KISZ-titkár szavai szerint — elhatározták, valami olyat csinálnak, ami erejükhöz méltó, hogy felelevenítik, megpróbálják újra honossá tenni a régi ara- tóbálak hagyományait. Persze, annak idején, amikor tavasszal a téesz vezetőinek támogatását élvezve ezt elhatározták, még nem sejtették, hogy az idei termés gyengébb lesz a tervezettnél és az előző évinél. No, de az aratóbál nem is a kiemelkedő termést ünnepli, hanem az új kenyeret, abból pedig lesz elegendő. Orosháza népének és természetesen minden ide látogató vendégnek igen gazdag programban lesz része. Reggel 6 órakor fúvós zenekar adja az ébresztőt. Lehet, hogy ezt néhányan korainak találják, de bőségesen jut idő a reggelizésre, mert a következő program tíz órától lesz, aszfaltrajzverseny a gyerekeknek, melynek témája a mezőgazdaság, a betakarítás. Közben a tízemeletes lakóházak és a piactér körül pónifogattal sé- takocsikázhatnak, akik éppen nem rajzolnak. A délutáni program 4 órakor kezdődik a kocsis felvonulással. Ez jelentette a bál nyitányát régen is. Korhű ruhákban, korhű szerszámokkal vonulnak a lovas kocsik, majd ünnepi beszéd következik. Látványosság lesz bőven, népi tánccsoportok is szerepelnek délután. A tulajdonképpeni bál este 8 órakor az Alföld Szállóban kezdődik, és tart — a tervek szerint — hajnali 3-ig. Az új kenyér ünnepéről természetesen nem fog hiányozni a friss, új búzából sütött kenyér sem. — SZÍ — Gépkocsiátvételi sorszámok: Visszavonták a részleges látogatási tilalmat 1983. JÚLIUS 29-ÉN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 901 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 71 Trabant Lim. (Bp.) 17 339 Trabant Lim. (Debrecen) 12 515 Trabant Lim. (Győr) 16 630 Trabant Combi (Bp.) 7 253 Trabant Combi (Győr) 3 446 Wartburg Lim. (Bp.) 9 064 Wartburg Lim. (Győr) 5 262 Wartburg de Luxé (Bp.) 12 272 Wartburg de Luxé (Győr) 6 881 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 672 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1734 Wartburg Tourist (Bp.) 4 356 Wartburg Tourist (Győr) 1 625 Skoda 105 S (Bp.) 6 991 Skoda 105 S (Debrecen) 5 352 Skoda 105 S (Győr) 5 832 Skoda 120 L (Bp.) 13 796 Skoda 120 L (Debrecen) 8 553 Skoda 120 L (Győr) 9 854 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 22 738 Lada 1200 (Debrecen) 15 304 Lada 1200 (Győr) 8 419 Lada 1300 S (Bp.) 9 939 Lada 1300 S (Debrecen) 6 822 Lada 1300 S (Győr) 2 532 Lada 1500 (Bp.) 8 759 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Lada 1500 (Győr) 2 644 Lada Combi (Budapest) 4 664 Lada Combi (Debrecen) 2 628 Moszkvics (Bp.) 12 121 Polski Fiat 126 P (Bp.) 16 587 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 926 Polski Fiat 1500 3 532 Dacia (Bp.) 15 302 Dacia (Debrecen) 6 952 Zasztava (Bp.) 2 749 • Mint ismeretes, a Békés megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás vezetője július 26-án reggeltől részleges látogatási tilalmat rendelt el a gyopárosi, a tót- komlósi és a nagyszénási strandon. Ennek értelmében e három strandot — a korábban észlelt nyári hasme- néses megbetegedések miatt — az egytől 16 éves korú gyerekek nem látogathatták. A KÖJÄL vezetője — tekintettel arra, hogy újabb hasmenéses megbetegedéssel nem jelentkeztek az adott körzetekben — mától, július 31-től feloldotta a részleges látogatási korlátozást. Vasárnaptól tehát a nagyszénási, a gyopárosi és tótkom- lósi strand nyitva áll minden korosztály előtt. A KÖJÁL azonban kéri a lakosságot, hogy á jövőben fokozott figyelemmel tartsa meg a higiénés előírásokat és rendet. így születet! a forint n Horthy-Magyarország pénze, a pengő a harmincas években szilárd fizetőeszköz volt. Romlása — pénzügyi szaknyelven: inflálódása — a II. világháború alatt kezdődött, és tetőfokát 1946-ban érte el. A II. világháborúban Magyarország is háborús területté változott a velejáró pusztításokkal. A felszabadulást súlyos károkat szenvedett városokkal, lerombolt hidakkal, tönkretett gazdasággal értük meg. A fasiszta német csapatok és nyilas csatlósaik elhurcolták a Magyar Nemzeti Bank teljes aranykészletét, leszerelték és elszállították az ipari üzemek gépeinek nagyobbik részét, megsemmisítették illetve nyugatra hurcolták a vasúti mozdonyokat, vagonokat, teherautókat; elvitték az országból az állatállomány többségét, és a raktárakban még meglevő élelmiszerkészleteket. A felszabadulást követően a demokratikus átalakulás útjára tért ország kormányának ilyen nehéz körülmények között kellett megkezdenie a gazdasági élet megszervezését. 1945 január és október között az állami kiadások meghaladták a 95,8 milliárd pengőt. Viszont a bevételek mindössze 10 milliárd pengő körül mozogtak. A szükséges pénzügyi fedezetet tehát csakis a bankóprés útján, papírpénz kibocsátásával Tehetett előteremteni. Az infláció elhatalmasodása közepette a gazdasági helyzet, a pénz- és hitelélet lényegében áttekinthetetlenné vált, s ez különösen kedvező mozgási lehetőséget biztosított a nagytőkének. Az infláció kihasználására irányuló manipulációkból (az újjáépítési és jóvátételi hitelekkel való visszaélések, a munkabérek csökkentése stb.) és a spekulációkból igen nagy hasznot húztak a tőkések. Mindezek hatására a pénzromlás rendkívül felgyorsult, és kialakult a világtörténelem egyik legnagyobb inflációja. A stabilizációs munka egyik vezetője, dr. Jeszenszky Ferenc a következőképpen emlékezik erre: „A forgalomba hozott legnagyobb pengőbankjegyek címlete 100 millió billió pengőt jelentett, számjele a 100-as utáni 18 nulla. Gyártott a pénzjegynyomda egy milliárd B. pengő számértékű bankjegyet is." Ennek számjele az 1-es után 21 nulla. Ez a legyártott, de a rohamos elértéktelenedés folytán már forgalomba nem hozott bankjegy volt eddig a világtörténelem legnagyobb számértékű papírpénze. A forint bevezetésekor, 1946. augusztus elején forgalomban volt adópengőjegyek úgynevezett símapengőben kifejezett értéke 5 176 121 guinttril- liót, vagy törtben kifejezve és kerekítve 5,2 sextrilliót jelentett. Olyan szám ez, ami összesen 37 számjegyből áll.” Égető szükség volt tehát a pénzügyi helyzet stabilizálására. A koalíciós pártok vezetői 1946. február végén Tildy Zoltán köztársasági elnök vezetésével megvitatták a gazdasági és pénzügyi helyzet rendezésére vonatkozó kommunista, illetőleg szociáldemokrata javaslatot. Abban állapodtak meg, hogy az előkészületek irányítására a Gazdasági Főtanács égisze alatt miniszteri bizottságot alakítanak. A Gazdasági Főtanács március 18-án tárgyalta és elfogadta alapjaiban a kommunista párt által kidolgozott stabilizációs programot. A valutareform végrehajtásának időpontját 1946. augusztus 1-ben jelölték meg, mivel mindenképpen el kellett érni, hogy a mezőgazdasági termékek értékesítése, már az új, értékálló pénzzel történjék. Az értékálló pénz megteremtése és tartóssága lényeges előfeltételének tekintette a tervezet a valuta-és árutartalék gyűjtésétt, biztosítását. A szóba jöhető arany- és devizatartalékot, amelyet egyben az új pénz eszmei fedezetének is tekintett, a Magyar Nemzeti Bank amerikai kézen levő aranyának visszaszerzésével, valamint egyéb hazai forrásokból kívánta biztosítani. Ami pedig az árutartalékokat illeti, elsősorban nem az élelmiszertartalékokra gondoltak, hanem a ruházati és egyéb iparcikkek formájában felhalmozódó készletekre. Ézen túlmenően a tervezet tételesen tartalmazta mindazokat a feladatokat, amelyeket még a stabilizáció előkészítése során meg kellett valósítani. Kiemelkedő jelentőségű volt, hogy a Szovjetunió nagy megértést tanúsított a magyar kormány stabilizációs erőfeszítéseivel kapcsolatban. A szovjet kormány 1946. áprilisában beleegyezett abba, hogy a jóvátételi szállításokat Magyarország hat esztendő helyett nyolc év alatt teljesítheti. Ezenkívül félévi haladékot adott a gyapotszállítások fejében történő készáru visszatérítésére; elengedte a magyar vasutak berendezési munkálataiért járó 15 millió dolláros tartozást; július 22-én hozzájárult az Ausztria szovjet övezetében ,levő magyar javak hazaszállításához. Az USA júniusban ígéretet tett a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének visszaszolgáltatására. Ez a negyvenmillió dollárra becsült aranykincs még az amerikai követelések levonása után is megközelítően 35 millió dollár értéket képviselt. Ezenkívül a belföldi vállalatok, cégek, valamint magánosok tulajdonában levő arany- készletek és külföldön elhelyezett értékeik együttesen 35—40 millió dollárra rúgtak. Ezek az anyagi eszközök de kiváltképpen a belföldi árualap megteremtése — képezték a stabilizáció, az új pénz, a forint megteremtésének lehetőségét. a stabilizáció előkészítésének lényeges mozzanata volt az új ár- és bérrendszer kidolgozása. Ennek alapelvét — a nemzeti jövedelem alakulását figyelembe véve — a háború előtti bérszínvonal ötvenszázalékos arányú megállapítása, valamint a viszonylag magasabb ipari árak és az agrárolló kialakítása képezte. Ennek megfelelően az 1939. évi árakhoz képest a mezőgazdasági termékek átlagos szorzószámát 3,3-ban, a mezőgazdasági ipariakét: 3,8-ban, az egyéb iparcikkekét pedig 4,6-ban határozták meg. Ugyanakkor a béreknél 75 százalékos teljesítményért 50 százalékos bért terveztek, amit az egyes szakmákban felfelé és lefelé is módosítottak. Az új pénz, a forint megjelenésére 1946. augusztus 1-én olyan körülmények között került sor, amikor a régi pénz már teljesen elvesztette értékét. Egy új forint formailag 400 000 kvadrillió pengővel volt egyenértékű, tehát átváltására gyakorlatilag nem volt szükség. H. L.
