Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-31 / 180. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TIINACS LAPJA 1983. JÜLIUS 31., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM Diktátum és nyomás nélkül tárgyalni Interjú Dmitrij Usztyinov marsallal, a Szovjetunió honvédelmi miniszterével Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere válaszolt a TASZSZ tudósítójának kér­déseire. Kérdés: a NATO tagállamai­nak, s mindenekelőtt az Egye­sült Államoknak a vezetői azt állítják, hogy a Szovjetunió „úgy növeli tovább katonai ere­jét, hogy az már jóval túllépi védelmi szükségleteinek határa­it”. Igaz-e ez az állítás? Válasz: A Szovjetunió és szövetségesei saját védelmi potenciáljukat a Varsói Szer­ződés tagállamainak megvé- delmezéséhez szükséges szin­ten tartják. Katonai politi­kánk lényege a hatékony vé­delem, és semmi több. A Szovjetunió soha nem kezde­ményezett fegyverkezési haj­szát, s a jövőben sem szán­dékozik ezt tenni. Ha össze­hasonlítjuk az Egyesült Ál­lamok katonai potenciálját a Szovjetunió védelmi poten­ciáljával, akkor kiderül, hogy ez nagyjából egyenlő. A mi katonai erőnk nem ha­ladja meg az amerikai kato­nai erőt. A Szovjetunió nem törekszik katonai fölényre.­Felmerül azonban a kér­dés, a Szovjetunió védelmi szükségleteinek milyen „ha­tárairól” beszélnek a NATO vezetői? Miből indulnak ki akkor, amikor meghatároz­zák a Szovjetunió védelmi potenciáljának szerintük szükséges nagyságát? Abból indulnak ki, hogy a Szovjet­unió és a Varsói Szerződés védelmi ereje engedje át az elsőbbséget az Egyesült Ál­lamok és a NATO katonai erejének. Ilyen védelmi „ha­tárokat”, amilyeneket az Egyesült Államok követel tő­lünk, a Szovjetunió nem en­ged meg. Mi a nukleáris és egyéb fegyverzet egyenlősége, a katonai fölényről való tény­leges és nemcsak szóbeli le­mondás, valamint amellett vagyunk, hogy diktátum és nyomás nélkül tárgyaljunk. A Nyugat és a Kelet kö­zött megvan a katonai erők. hozzávetőleges egyensúlya. Ez a reális valóság. Elismer­te ezt három amerikai el­nök is: Nixon, Ford és Car­ter. Elismeri ezt ma is sok je­lentős amerikai személyiség. Csupán Reagan elnök, és őt követve az utóbbi időben né­hány más nyugati vezető be­szél sokat és gyakran a Szov­jetunió „túlfegyverzettségé- ről”. Valójában az Egyesült Államok egészen a hetvenes évek elejéig fölénnyel ren­delkezett a hadászati nuk­leáris fegyverzetek terén. S vannak olyan területek, ahol ma is fölényben van. Néz­zünk néhány számot: az Egyesült Államok hadászati erői jelenleg 13 ezer nukleá­ris robbanótöltettel rendel­keznek, a Szovjetunió viszont ennél kevesebbel; a NATO fegyveres erőinek létszáma 5,5 millió főt tesz ki, a Var­sói Szerződés fegyveres erői­nek létszáma — még hivata­los nyugati források szerint is — csupán 4,9 millió fő. Az Egyesült Államoknak 13 re- pülőgép-anyahajója van, s rajtuk 520 nukleáris fegyve­reket hordozó repülőgép, s ezek a Szovjetunió partjai­nál teljesítenek szolgálatot, míg a Szovjetuniónak nin­csenek repülőgép-anyahajói. S a felsorolást lehetne to­vább folytatni. A szovjet ka­tonai fölényről, a Szovjet­unió túlfegyverzettségéről szóló állítások koholt, szünet nélkül terjesztett, rosszindu­latú hazugságok. Ha már a túlfegyverkezés- ről van szó, akkor az az or­szág törekszik erre, amely más államok területén több mint 1500 katonai támasz­pontot és létesítményt épí­tett ki, nagy harccsoportokat és harci eszközöket tart ál­landó készültségben, hogy átdobhassa azokat akár a vi­lág legtávolabbi térségeibe. A nukleáris fegyverzet kor­látozása és csökkentése he­lyett szükségletein túl hatal­mas mértékben növeli hadá­szati támadó erőit. Közép­hatótávolságú rakétákat tele­pít Európában, s ezzel meg­teremti az első nukleáris csapás méréséhez szükséges potenciált. A világűrbe tör, hogy a nukleáris csapásmé­rő fegyverek, lézer- és su­gárfegyverek célpontjává te­gye földünket. Háborús elő­készületekre ma már dollár­billiókat költ, s elvet min­den, a világhelyzet normali­zálását elősegítő megegyezés elérésére vonatkozó javasla­tot. Ez az ország az Egye­sült Államok. Kérdés: Az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról folyó tárgyalásokkal kapcsolatban a nyugati propaganda továbbra is a Szovjetuniót vádolja az építő szándék és az engedékenység hiányával, azzal, hogy a maga számára egyoldalú előnyökre törekszik. Azt js állítják, hogy a Szovjetunió monopóliummal rendelkezik a közepes hatótávol­(Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött a kalászos gabona aratása Minden eddiginél koráb­ban, július végéig több mint 1,7 millió hektárról — amely­ből 1 300 000 hektár volt a búza — helyezték biztonság­ba termést a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló vál­lalatok. Segített ebben az enyhe tél, a korai tavasz és az érést gyorsító száraz idő­járás. A gazdaságok túlnyomó többsége a korábbi évek­hez képest rövidebb idő — mintegy 10—12 nap — alatt takarította be a termést. A sikerek a gondos felkészü­lésnek, a korábbi évekénél jobb alkatrészellátásnak, és az üzemek közötti együttmű­ködésnek köszönhetők. Álta­lánossá vált, hogy az aratást később kezdő gazdaságok eszközeikkel és dolgozóikkal azokban a gazdaságokban kezdték el a betakarítást, ahol hamarabb ért be a ga­bona. Az északi megyékben a szlovákiai üzemek is segí­tettek. A példamutató együtt­működés nemcsak a nagy­üzemi gazdaságokat, hanem a betakarításban közreműkö­dő ellátó, forgalmazó és fel­vásárló vállalatokat is jelle­mezte. Ügyeleti szolgálattal, a szükséges alkatrészek és anyagok soron kívüli kiszol­gálásával, a gabona éjjel­nappal történő átvételével segítették elő az aratás gyors és sikeres befejezését. A szervezettség és a széles körű együttműködés során csökkent a betakarítási vesz­teség és sikerült megóvni a gabona minőségét. A száraz­ság miatt — a betakarítás kezdeti szakaszát kivéve — nem kellett mesterségesen szárítani a gabonát, ami je­lentős költségmegtakarítást eredményezett. Amennyire zavartalanná tette az aszályos meleg a gabonabetakarítást, legalább annyira károsította az őszi érésű növényeket. Emiatt több gazdaság nehéz pénz­ügyi helyzetbe került. A károk mérséklésére el­sősorban a gazdaságoknak kell mindent megtenniük. Mindenekelőtt azzal, hogy a gazdálkodásuk valamennyi feltételét javítják; messze­menően és ésszerűen takaré­koskodnak a takarmánnyal, az anyaggal és az eszközök­kel. Az öntözőkapacitás még jobb hasznosításával, a szá­las- és tömegtakarmány-hi- ány melléktermékekkel tör­ténő pótlásával, a valós pia­ci igényeket kielégítő kiegé­szítő tevékenység bővítésé­vel, továbbá valamennyi szemtermést adó kukoricate­rület meghagyásával, és az üzemek közötti kölcsönös együttműködés szélesítésével mérsékelhetik az aszály ál­tal okozott veszteségeket. Fontos feladat, az állatte­nyésztés mai magas színvo­nalának megőrzése. Az eh­hez szükséges abraktakar­mányokhoz, mind a nagy­üzemek, mind a kistermelők a jövőben is zavartalanul hozájuthatnak. Az állatte­nyésztés termelésének a nö­velésével jelentősen ellensú­lyozni lehet a növényter­mesztés veszteségeit. Mindezek mellett az üze­mek egy részében a pénz­ügyi egyensúly fenntartása végett szükség lehet külső segítségre is. A kormányzati szervek és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium részéről már eddig is történt több intézkedés. Idő­legesen leszállították az ön­tözőberendezések árát, az aszállyal' legjobban sújtott megyékben a III. negyedév­ben felfüggesztették a vál­tozó öntözési vízdíjakat, gon­doskodnak a szükséges mű­trágya- és vetőmagellátásról stb. A folyamatos termelés­hez szükséges műtrágya, ta­karmány, gép, eszközgép stb. vásárlására egyedi elbírálás alapján további forgóeszköz- hitelt igényelhetnek a mező- gazdasági üzemek és kérhe­tik a lejáró hitelek éven be­lüli átütemezését is. Ahol mindezek ellenére már most megállapítható a pénzügyi egyensúly felbomlása, igé­nyelhetik a szövetkezeti ön- kormányzati pénzalapok — üzemi tartalékalap, kölcsönös támogatási alap — felhasz­nálását. Az ezen túl is fenn­maradó pénzügyi problémá­kat ugyancsak egyedi elbírá­lás alapján az illetékes pénzügyi szervek az év végi mérleg lezárása előtti pénz­ügyi eljárás keretében szank­ciómentesen rendezik. Az aszály által okozott ká­rok ellenére az ország belső ellátása zavartalan és a je­lenlegi színvonal a jövőben is fenntartható. Emellett az exportfeladatokat is teljesí­teni kell: az egyes területe­ken jelentkező kieséseket más cikkek termelésének nö­velésével és kivitelével kell ellensúlyozni. Nemzetközi tábor Zánkán Zánkán, a balatoni úttörő­városban tegnap megkezdő­dött az úttörőmozgalmi év egyik kiemelkedő eseménye, a nemzetközi táborozás. Európa, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaiból mintegy 40 gyermekszervezet tagjai érkeztek kéthetes tá­borozásra Zánkára. A béke és barátság szellemében meg­hirdetett nagy találkozón a külföldi meghívottakon kí­vül 2500 magyar gyerek is részt vesz; ők a kiváló őrsö­ket, a legjobb közösségeket képviselik. A programból kiemelkedik az augusztus elsején megnyí­ló kiállítás, amely a KISZ védnökségével épülő kam­bodzsai gyermekvárost mu­tatja be, majd a művészek napja, amikor a rajzolók, festők, korongozók, batiko­lok, anyagmintázók mutatják be alkotásaikat. A hagyományos békenapot augusztus 6-án tartják meg. Csatornaépítési beruházások megyénkben (Tudósítónktól) ■ A Körös—Berettyói Vízgaz­dálkodási Társulat intéző bi­zottsága július 29-én tartot­ta soros ülését. Az első na­pirendi pontban az 1984. évi közcélú csatornaépítési be­ruházásokat határozták meg. Ezek szerint a jövő évben a társulat tervezésre 1 millió 434 ezer forintot, az ugra- nagytóli csatorna építésére (Biharugra) 3 millió forintot, a kötegyáni határcsatornára (Kötegyán) 1 millió 440 ezer forintot, a szigeti csatorna építésére (Sarkadkeresztúr) 2 millió 500 ezer forintot, a bokrosi kézapusztai csatorna építésére (Mezőgyán) 4 mil­lió forintot fordíthat. Űj be­ruházásként indul a csipkési csatornaépítés (Kötegyán) 2 millió 800 ezer forinttal, a vajdamajori csatornaépítés (Bélmegyer) 2 millió forint­tal, a sárréti csatorna építése (Körösladány—Szeghalom) 3 millió forinttal. Második napirendi pont­ként a társulat első félévi tevékenységének értékelése történt meg. A harmadik napirendi pontban különféle bejelenté­seket tárgyaltak meg. Miklós Lajos ■■ BÉKÉS MEGYEI U ifnauKfiicj újra Okánvban Községriportunk a 4. oldalon Fotó: Gál Edit Nyelvtanfolyam, kommunikációtechnikai kiállítás Oz Eszperantó világkongresszus eseményei Sorra érkeznek Budapestre a 68. eszperantó világkong­resszus • vendégei, s tegnap már számos esemény színhe­lye volt a ma, vasárnap kez­dődő tanácskozás központja, a Budapest Sportcsarnok. Nemzetközi kommunikáció­technikai kiállítás nyílt, amely a világkongresszus munkájához kapcsolódik, hi­szen az eszmecsere fő témá­ja: a modern kommunikáció társadalmi és nyelvi vonat­kozásai. Ugyancsak bemutatták a különböző országokban ki­adott eszperantó nyelvű könyveket, folyóiratokat, amelyekből a kongresszus végéig vásárolhatnak is az érdeklődők. A budapesti házigazdák máris sikert arattak egyik kezdeményezésükkel: „gyors­talpaló” tanfolyamokon is­mertették meg a külföldi küldöttek nagy részét a ma­gyar nyelv legfontosabb köz- használatú szavaival. Tegnap gyülekeztek az esz- perantista gyermekkongresz- szus résztvevői is. A „fel­nőtt-tanácskozás” küldöttei­nek gyermekeit számos já­ték, szórakoztató program várja az elkövetkező egy hét­ben. Egyelőre 11 országból érkezett mintegy 40 fiatal is­merkedett egymással máso­dik anyanyelvűk, az eszpe­rantó segítségével. Este a világkongresszus résztvevői egyelőre „nem hi­vatalosan” találkoztak a va­sárnapi ünnepélyes megnyi­tó színhelyén: hangulatos is­merkedési est során tréfás vetélkedőn számot adhattak magyar vonatkozású ismere­teikről is. Az eszperantó világkong­resszus rendezvényeihez kap­csolódóan tegnap kiállítás nyílt a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ Nép- köztársaság úti székházában. A fotótárlat képet ad a Bolgár Eszperantó Szövetség tevékenységéről és nemzet­közi iskolájának életéről: a Rodope-hegység festői kör­nyezetében fekvő Piszanicá- ban működő intézményben évente több száz külföldi és hazai eszperantista gazdagít­ja nyelvi tudását. Kedvezőek az idegenforgalom félévi eredményei Kedvező az idegenforgalom első féléves mérlege, csak­nem 1,7 millió külföldi tu­rista kereste fel hazánkat, kétszázhatvanötezerrel töb­ben, mint a múlt év hasonló időszakában, összesen vala­mivel több mint 10 millió vendégéjszakát töltöttek ná­lunk, öt százalékkal többet, mint 1982 első hat hónapjá­ban. Az idegenforgalom be­vétele 22 százalékkal nőtt, s csaknem 5,6 milliárd forin­tot tett ki. Az eredmény je­lentőségét növeli, hogy olyan időszakban értük el, amikor a gazdasági helyzet a turis- táKat is takarékoskodásra készteti; kevesebb időt szán­nak a külföldi nyaralásra, s az olcsóbb szolgáltatásokat keresik. A félévi „kassza” biztató az idegenforgalom éves bevételének alakulása szempontjából is, hiszen a fő szezon csak júliusban kez­dődött. A szocialista országokból január—június hónapokban a tavalyi első fél évhez ké­pest csaknem másfélszer annyian, valamivel több mint 1,2 millióan érkeztek Magyarországra, különösen a csehszlovák, a lengyel és a szovjet turisták száma nőtt. A szocialista országok turis­tái csaknem félmillióval több vendégéjszakát töltöttek ha­zánkban, mint tavaly ilyen­kor. A rubelelszámolású ide­genforgalom aktív egyenle­ge az első félében 34 millió transzferábilis rubel volt, ami 12 millióval haladta meg a múlt év hasonló időszaká­nak eredményét. Szerényebb mértékben — hozzávetőleg két százalékkal —, mintegy félmillióra nőtt a tőkés országokból érkező turisták száma. A tavalyinál 50 ezerrel több éjszakát töl­töttek itt. Nagyobbrészt Ausztriából és az NSZK-ból ■érkeztek látogatók. A tőkés idegenforgalom első féléves mérlege szintén aktív volt, a bevételek 54 millió dollár­ral haladták meg a kiadáso­kat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents