Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-29 / 178. szám

1983. július 29., péntek o Tótkomlóson megkezdődött a vöröshagyma szállítása. A ház­táji gazdaságok az idén előszeretettel foglalkoztak vörös­hagyma-termesztéssel, amelyet a ZÖLDÉRT vásárol fel a tei melók tői Fotó: Béla Ottó Megélénkült a szocialista brigádmozgalom (Tudósítónktól) Az utóbbi hetekben meg­élénkült a szocialista brigád- mozgalom a Körösi Vízgaz­dálkodási Társulatnál. A dolgozók szoros kapcsolatot tartanak fenn a társulat nyugdíjasaival, aminek szép példáját nemrégiben be is bizonyították. Egyik nyug­díjasuk a csapadékvíz elve­zetésének megoldatlanságára hívta fel a figyelmet. A meg­figyelésre reagálva a Szé­chenyi Szocialista Brigád csatornafelmérést folytatott a gyulai Erzsébet. Sáros és Kerék utcában. Munkájuk hasznos segítséget nyújt a csatornák felújításakor. A Széchenyi brigád kez­deményezésére a társulat KISZ-szervezete és szak- szervezete a Petőfi és az Er­kel brigáddal közösen a re­metei gyermekotthonban vendégeskedő szobi nevelő- otthoni gyermekeket és a remeteieket szalonnasütésen látta vendégül. A társulat szocialista brigádjai csatla­kozva a Nagy László brigád felhívásához, mintegy ezer forintot ajánlottak fel az egészségkárosodott gyerme­kek táborozására. O. P. „Úgy éreztük, meg kell próbálni” A lakás tágas előszobája mini irodának van berendez­ve. A régimódi íróasztalon a különböző papírok katonás rendben sorakoznak. Sár előzőleg megbeszéltem a ta­lálkozót a gyulai Rajt Szál­lítási Munkaközösség tagjai­val, csak az egyikük fogad. Dobi Zoltán mentegetőzve mondja: — A többiek dol­goznak, befutott . néhány megrendelés. Az érvelés ért­hető, világos. Nincs is mit hozzátenni, természetes, hogy az üzlet az első. Bevallom, tartottam kicsit ettől a beszélgetéstől, arra számítva, hogy mielőtt el­kezdenénk, néhány „erről ne beszéljünk” téma előkerül. De szerencsére tévedtem, be­szélgetőpartnerem ezzel kezdte: — Akkor kezdjük el. várom a kérdéseket. * * * A munkaközösség 1982. ja­nuár 2-án alakult meg, egy nappal a vonatkozó rendelet hatályba lépése után. Az elő­készületi munkákat már az előző év szeptemberében el­kezdték. (Ekkor látott nap­világot a jogszabály.) — Miért pont a teherfu­varozást választották? Egy­szerűen ráérzés volt, hogy van benne fantázia, üzlet, vagy előzetes felméréseket is folytattak. — Tulajdonképpen előkal­kulációkat nem készítettünk. Egyszerűen az addigi, saját információinkat dolgoztuk fel. Nekem egy zöldséges­boltom volt. a szállításhoz vettem egy ZUK egytonnás kis tehergépkocsit. Lépten- nyomon jöttek az ismerősök, hogy ezt, vagy azt kellene elszállítani, mert nincs, aki csinálná. A másik, mostani munkaközösségi társam pe­dig állami fuvarozó vállalat­nál volt sofőr. Neki is ha­sonló tapasztalatai voltak: Sok az igénylő, pontatlanok a szállítások, szűkös a kapa­citás. Ügy éreztük, meg kell próbálni. — Hogyan jött létre a munkaközösség, mik voltak a kezdő lépések? — Amikor a rendelet le­hetővé tette a munkaközös­ségek létrehozását, a fentiek ismeretében hárman — jó is­merősök — összeültünk, és elhatároztuk, hogy belevá­gunk az ismeretlenbe. Indu­láskor a ZUK-on kívül nem volt más járművünk. A ZUK 92 ezer forintot ért, ők szin­tén ennyi készpénzzel száll­tak be. A pénzből vettünk egy másik kis teherautót — majd hónapokkal később — és berendeztük az irodát. Telefont. írógépet és a töb­bit. és a többit kellett be­szerezni. Hirdetést adtunk fel. hirdetőtáblát tettünk ki Gyulán, és a telefonkönyv­ből kiírt címekre szórólapo­kat küldtünk. Amikor ezzel megvoltunk, vártuk a kun­csaftokat. (Különben jelen­leg négyen vagyunk társak.) Az első hónapban napi egy, esetleg két fuvar már jó eredménynek számított. Már­ciusban már érezhetően nőtt a forgalmuk, de nyál1 köze­péig kellett várniuk a ter­vezett üzletmenet beindulá­sáig. Így néhány gondolat­ban elmondva mindez egy­szerűnek tűnik. A valóság­ban azonban nehezebben ment. A könyveléshez pél­dául egyikük sem értett. Amikor az első ellenőrzést megkapták, az ellenőr szak­értő szeme lépten-nyomon el­sötétült. Nemtetszését nyo­matékosabban is kifejezte — több ezer forintos bírsággal. Nem csalásról volt szó. csu­pán járatlanságról. A revízió után egy diplomás könyvelőt kértek fel az iratok rendbe­tételére és arra, tanítsa meg őket az adminisztrációra. A másik nagy probléma a jog­szabályok értelmezése, ma­gyarázata volt. A különböző illetékes szervek is csak ta­pogatóztak. Volt olyan kér­dés, amivel a PM. a KPM rosi tanács is csak hónapok alatt tudott megbirkózni. * * * Ha kisvállalkozásokról, munkaközösségekről van szó. az emberek általában horri­bilis 'jövedelmekről beszél­nek. — Mennyit keresnek önök? — Nagyon nehéz a pontos jövedelmünket meghatároz­ni, mert hónapról hónapra jelentősen változik. Átlagban napi 10—12 órás munkával, összejöhet 10 ezer forint fe­jenként. Természetesen min­den jövedelmünkről papír van. A szállításoknál részle­tes számlát készítünk, vagy elismervényt adunk. A me­netlevél mindig kötelező, nincs feketefuvar. Az adó­zásunk szintén a jövedelem szerint történik, progresszív adókulcsok alapján. SZTK-t havonta 2 ezer 350 forintot fizetünk. Ez a munkaközösség több mint másfél éve dolgozik. Elsődleges profiljuk a lakos­ság szállítási igényeinek a kielégítése. Esetenként elő­fordulhat, hogy vállalatok-1 nak is teljesítenek szállítá­sokat, ha az közvetlen kap­csolatban van a lakossággal. Saját bevallásuk szerint az eddigi megrendelőik 95 szá­zalékban elégedettek mun­kájukkal. Ha ez az arány romlana, akkor a vállalkozás sikere forogna kockán. Az iratokat naprakészen kell rendben tartani Fotó: Veress Erzsi — Csábító a frissen sült tepertő illata, egyből éhes lesz az ember! — Igen, ezt régen ki is használták a kereskedők. Mindig akkorra rendelték a friss tepertőt, amikor a for­galom a legnagyobb volt. Így aztán, aki nem akart — az illatok csábításának en­gedve. az is vett belőle. A mai kereskedők nem­igen élnek ezzel a fogással. dr. Banda Istvánnak, a Bé­kés megyei ZÖLDÉRT Hús­üzem vezetőjének mégsem kell aggódnia, portékájuk el- kél. Szalonna fóliában Háromszáz disznót ölnek le naponta. A gép 45 másod­perc alatt kopaszt meg egyet. Ez diktálja az ütemet, az emberi munka ütemét. Le­nyűgöző gyorsasággal „ván­dorolnak” a félsertések a csontozóba. A szalag mellett csupa izmos. erős férfi, lánckötényben, lánckesztyű­ben. Beszélgetésre nincs idejük, fürgén jár kezükben az éles kés és a bárd. Fehér, vastag szalonnák csusszannak a ládákba. Van belőle bőven, talán „sza­lonna-túlkínálatról” is be­szélhetnénk. Ezért is vásá­rolt a húsüzem egy vá­kuumfóliás csomagológépet. A csomagolt szalonna „szál­lításbiztos”. esztétikus, nem zsíroz, a forgalmazása egy­szerűbb. vagyis jobban el­adható. A jugoszláv közön­ség tetszését legalábbis el­nyerte nemrégiben a sza­badkai vásáron. Ez volt egyébként a ZÖLDÉRT Hús­üzem első külföldi kiállítása. A bemutatkozás jól sike­rült: készítményeik — a különböző füstölt és papri­kás csemegeszalonnák. a csabai vastag, vékony a bé­kési száraz, valamint a ru­mos és boros kolbász — díjat nyertek, és mindez jó esélyt ad az üzemnek egyes termékeivel a kishatármenti árucsere-forgalomba való bekapcsolódásra. A húspiac — hazánkban és Nyugat- Európában is — telítődik. Mindez arra készteti a gyár­tókat. hogy új ízeket keres­senek. vagy éppen régi. már-már elfelejtett recepte­ket elevenítsenek fel. Levéltári „titkok” A rumos- és boroskolbász újdonságként hat most, pe­dig már száz évvel ezelőtt csináltak ilyet Békésben. A húsüzemben is a levéltári papírok között talált recept szerint készítik a szalámira emlékeztető, igen keresett árut. A „sztár", a legnagyobb siker azonban, a békési szá­razkolbász, ez a parasztos jellegű, karikára szedett ké­szítmény. amelynek egy éven belül 15 vagonra futott fel a termelése, és méltó a „Ki­váló” cím viselésére. Elmúlt már az az idő, amikor kétféle, a csabai vastag -és a csabai vékony kolbászt gyártotta csupán az üzem. Ma nyolcfajta száraz- kolbászt forgalmaznak. és bár legnagyobb mennyiség­ben a csabai kolbász ké­szül. ennek aránya a terme­lésen belül csökkenő. A to­vábbi választékbővítésnek azonban nemigen van értel­me. A füstölő- és az érlelő­tér. mivel szűk a kapacitá­suk. behatárolják a termel­hető mennyiséget. Száz va­gon kolbászt készíthetnek, és az arányokat, hogy me­lyik fajtából, mennyit gyárt­sanak. a jövedelmezőség dönti el. Legnagyobb mennyiségben a csabai vastag kolbász készül Fotó: Fazekas László Jövedelmezőségi, gazda­ságossági szempontok indo­kolták a virslikötöző gép megvásárlását is, melynek segítségével tízszer termelé­kenyebb lesz a virsligyártás. Igaz, juhbél helyett emészt­hető műbélbe töltik a virslit. Az idén egyébként há­rom választékbővítő ter­mékkel jelentek meg a pia­con, a falusi májasfelvágot­tal, a hot dog kolbásszal és a szívkolbásszal. Ez utóbbi­ban sertésszív van. innen kapta a nevét. Zúzafelvágott Üj termékeket is kikísér­leteztek. A baromfifeldolgo­zóval együttműködve meg­kezdték a baromfivirsli juh- bélben, a baromfipárizsi, a rakott zúza (a rakott húshoz hasonlít) és a zúzafelvágott gyártását. A legújabb készít­mény a baromfi hot dog. Az idén húsz. jövőre öt­ven vagonnal szállítanak ezekből az üzletekbe. Egyelőre megyén belül forgalmazzák a baromfiter­mékeket, amelyek minden tekintetben felveszik a ver­senyt a „hagyományos” fel­vágottakkal. noha — mint annyi újdonság — gondok­ból született. A baromfifel­dolgozónak értékesítési ne­hézségei voltak, a húsüzem­nek pedig, nagyobb arányú gépesítés eredményeként, szabad kapacitása keletke­zett. így találtak egymásra. Együttműködésük új lehető­ségeket tár fel a baromfifel­dolgozásban és a töltelék­áru-készítésben. A kooperá­ció sikerét azonban termé­szetesen a fogyasztó dönti el, vásárlásával. Naponta kétmillió forint­nyi termék hagyja el a ZÖLDÉRT húsüzemének tá­rolóit. Jól megy az üzlet, s hogy mégsem „nyugszanak” a szakemberek, új megoldá­sokon. új technológiákon tö­rik a fejüket, azt az előrelá­tás indokolja. Mert amiért ma még sorban állunk, le­het hogy jövőre nem vesz- szük meg. változnak a fo­gyasztói szokások, változik a piac. Jó. ha van a tarsoly­ban néhány hasznos ötlet. Szatmári Ilona Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv, 1982. Kertbarátok tanácsadója Ha most, július végén, augusz­tus elején nem védekezünk a szőlőmolyok ellen, akkor az egész évi munkánk, szőlőtermé­sünk tönkre mehet — figyel­meztet a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. A közvetlen károkozás mellett a fő veszélyt az jelenti, hogy a pici lárvák, a hernyók utat nyitnak a rothadást elősegítő gombabetegségeknek. Ezért most a betegségek — a szőlő- peronoszpóra és a szőlőliszthar- mat — ellen használatos rovar­ölő szereket kombináljuk gom­baölő szerekkel. Erre a célra bőséges választékban állnak rendelkezésre a különböző sze­rek. A Bi—58 EC. a Rogor L—40, a Sinoratox 40 EC, a Dit- rifon 50, a Fiiból E, az Uniron 40 EC, a Satox 20, az Unifosz 50 EC, a Nogosz 50 EC. a Va- pona 48 EC vagy a DDVP 50 EC közül bármelyiket hatásosan al- lcalmazhatjuk. Egyik legnépszerűbb sta­tisztikai kiadványunk a me­zőgazdaság legfontosabb és legújabb adatait tárja a szakmai körök és a téma iránt érdeklődő olvasókö­zönség elé. A zsebkönyv 11 fejezete áttekinti az ágazat valamennyi területét, az er­dő- és vízgazdálkodást is beleértve. A közölt adatok többsége országos jellegű, és az el­múlt év eredményeit visz- szatekintő mutatók tükré­ben tárja fel. Sorra veszi a termelés személyi, anyagi, technikai felvételeit és ered­ményeit, külön kimutatva az állami gazdaságok és kom­binátok, valamint a terme­lőszövetkezetek részarányát. Közli a mezőgazdasági ter­mékek értékesítésére és ;^z árakra vonatkozó táblázato­kat is. A megyei részletezettség mellett nemzetközi adatok is tájékoztatnak. és egyben összehasonlítási lehetőséget biztosítanak fi KGST-tagor- szágok, a Közös Piac. vala­mint az egyéb — fejlett me­zőgazdasággal rendelkező — országok termelése között. A kötetet az időjárásra vonatkozó tájékoztatás egé­szíti ki.

Next

/
Thumbnails
Contents