Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-28 / 177. szám

1983. július 28., csütörtök KnauifiTci Mesterkurzus a zenei napokon Fosco Corti Tarhoson A békés-tarhosi zenei napok keretén belül harmadszor ke­rült sor kórusvezetők továbbképzésére is. Ujfalussy József a zenei napok megnyitó beszédében utalt a rendezők törekvé­sére: a program „jelzi a kóruskultúra bázisjellegének megőr­zését Kodály hagyatékából, továbbéltetésének és fejlesztésé­nek óhaját a továbbképzés eszközeivel.. Most először hirdették meg a rendezők mesterkurzusként a karvezetők továbbképzését, mely a fokozódó igényességre utal. A neves magyar előadókon kívül, a meghívottak között ott volt Fosco Corti is, a firenzei akadémia tanára, az évenként rendezendő arezzói nemzetközi kórusverseny művészeti veze­tője. Ö az olasz reneszánsz muzsikáról tartott előadásokat, a madrigálok és motetták összehasonlító elemzésére helyezve a hangsúlyt. Fosco Corti őszes hajú, de rendkívül fiatalos, energikus ember, magával ragadó egyé­niség. Az utolsó előadásán vettem részt. Feszült figye­lemmel 'hallgatták, sokszor már a tolmácsra sem volt szükség: a hallgatókkal gesz­tusaival, s a zene nemzetkö­zi nyelve segítségével értette meg magát. Elutazása előtti este beszél­gettünk. — Hogyan és mikor került kapcsolatba a magyar zenei élettel ? — A magyar zenekultúrá­ról némi ismeretem mindig volt. Az arezzói nemzetközi versenyeken több jeles ma­gyar kórussal találkoztam. Magyarországon először 1981-ben jártam, a Bartók Béla emlékére Debrecenben rendezett kórusfesztiválon. Mégis azt mondhatom most, a Tarhoson töltött egy hét alatt ismertem meg mélyeb­ben, milyen magas fokú az önök zenei kultúrája. — Megfelelőnek tartotta a kurzus helyszínét, alkalmas, véleménye szerint, az elmé­lyült munkára? — Nem túlzók, a környe­zet ideális egy • ilyen tanfo­lyam számára. Maga a ze­nepavilon nagyszerű akusz­tikájú, jobbat találni se le­hetne. S a környéke, a park is nagyon szép, alkalmas ar­ra, hogy a hallgatók az elő­adások szünetében tovább­gondolják az elhangzottakat. Hadd mondjam el itt azt is: a kurzus szervezői kiváló munkát végeztek, minden feltételt biztosítottak az in­tenzív munkához. Erre csak a zenét szerető és értő em­berek képesek, köszönet érte nekik! — Milyen tapasztalatokat szerzett még? — Megdöbbentett az, hogy nemcsak a kórusvezetők, ha­nem a fiatalokból álló gya­korló kórus tagjai is meny­nyire érdeklődőek, nemcsak egyszerűen „betanulták” a műveket, hanem a zene mél ységei re, összef ü ggései re is kíváncsiak voltak. így az­után kölcsönösen sok öröm­ben volt részünk. A többi előadó kolléga is kiváló felkészültséggel, nagy ügyszeretettel foglalkozott a hallgatókkal. Magát a kezde­ményezést, a lebonyolítást követésre, tanulmányozásra méltónak tartom. Több olyan tapasztalatot is szereztem, melyet Olaszor­szágban hasznosíthatok, ott évente több kurzust vezetek. Főleg a kórustagok fegyel­mezettsége ragadott meg, s a karvezetők és kórustagok közötti nagyon jó viszony. Mindkettő nagyon fontos a kórusépítés szempontjából. — Korunk tele van félel­mekkel. ön előadásaiban a reneszánsz, a humanizmus embereszményével foglalko­zott a kor kórusművein ke­resztül. — Kétségtelen, jelen van mai életünkben a félelem, a veszélyek érzete, az olyan veszélyeké, melyeket a leg­többen nem akarunk. A reneszánsz, a humaniz­mus embereszménye az élet örömeit felfedező, kereső, az arra fogékony: a teljes em­ber. Ezért kedves számomra ez a kor, ezért foglalkoztat ez a legjobban. A modern zeneszerzők közül is azokat szeretem, akiknek műveiben jelen van valami ennek a kornak a szelleméből. — Végezetül: hogyan érez­te magát megyénkben? — Egy szóval válaszolha­tok: otthon. Egy szeretettel­jes környezetbe érkeztem, látszik, hogy itt mindenki . szereti a zenét, s nemcsak a magyar zenét. Nyitottak és fogékonyak az emberek más iránt is, örömmel láttam, mi­ként fogadják be az olasz reneszánsz muzsikát. Örülök, hogy itt lehettem, nagyon kellemes emlékekkel megyek haza. Pénzes Ferenc Könyv az Akadémiáról A Magyar Tudományos Aka­démia tevékenysége a nyolcva­nas években címmel jelent meg az Akadémiai Kiadónál Rottler Ferenc és Teplán István tanul­mánykötete. A könyv szinte teljes körűen bemutatja a ma­gyar tudomány vezető intézmé­nyének munkáját, s részletesen szól a jövő tennivalóiról. Külön fejezet foglalkozik a tudománynak a társadalomért végzett munkájával; a jövőkuta­tással, a társadalmilag nagy je­lentőségű kérdések tudományos megalapozásával. A szerzők sor­ra veszik a kiemelt kutatási te­rületeket, majd bemutatják az akadémiai vizsgálatok eszköz- rendszerét, személyi, anyagi fel­tételeit. Ismertetik a kutató­munka korszerűsítésének elkép­zeléseit. Feldolgozták a Magyar Tudományos Akadémia nemzet­közi kapcsolatait, s leírják az akadémiai felügyelet alatt tevé­kenykedő vállalatok és szolgál­tató intézmények tevékenységét is. A kötet függelékében közre­adták a Magyar Tudományos Akadémiának az 1981—85 közötti kutatási-fejlesztési tervében sze­replő feladatokat. Fegyverbarátoknak lenni Többféleképpen — más- más .kifejezéssel, más-más nézőpontból szemlélve, más­más érdeket alapul véve — lehet jellemezni megyénk közművelődésügyének hely­zetét, közérzetét. Aki töb­bet tud annál, minthogy egy településen hol is van a mű­velődési ház; érdeklődőn fi­gyeli mindennapjaink vál­tozásait, az tisztában van vele: már csak a szintentar- tás is mind nehezebb, egyre súlyosabb áldozatokat köve­tel. Vagyis arról van szó, hogy míg a művelődési in­tézmények tartalmi munkára szánt költségvetése nem, vagy minimálisan emelke­dik, a kiadások (tiszteletdí­jak, közlekedési és szállítási költségek, bérleti díjak stb.) annál gyorsabb és nagyobb ütemben. S emellett a kö­zönség egyre igényesebb ar­ra, hogy pénzéért mit kap, mit hall, mit lát. S milyen körülmények között! A „kultúr-Olló" ezen két szárának távolodása a köz- művelődés munkásaiból kü­lönböző "reakciókat váltott ki. Nem kevesen vannak olyanok is, akik az első időkben már megadták ma­gukat; a tétlenséget, a „majd lesz valahogyan”-t, a „csi­nálja akkor helyettem más”-t választották. A hi­vatásukat igazán szeretők helyzetük reális felmérése után a rendelkezésre álló — anyagi és szellemi — erők átcsoportosításával, új utak gyors megkeresésével vették fel e senki által nem kí­vánt kihívás kesztyűjét. Azt hiszem, sehol, és egyetlen szakmában sem lehet Don Quijote-i ma­gányban dolgozni, tenni. Hogy egy település — első­sorban a kisebb lélekszá­mú településekről van itt szó — közművelődése ho­gyan alakult, s főképpen most merre halad, az a he­lyi vezetés szemléletétől is nagymértékben függ. S nem­csak az anyagi kötődés okán! Hiába lehet valaki országosan elismert nép­művelői szaktekintély, ha közvetlen „főnökei”, partne­rei értelmetlenül és rossz­akaró módon unos-untalan korlátokat, akadályokat ál­lítanak elé. Persze, fordítva is igaz. Nem titok: a köz- művelődés fejlődésében sok­szor a mindent is meghatá­rozó szerepet kap a jó és valóban elvtársi személyes kapcsolat. De van még egy, nagyon- nagyon fontos feltétele en­nek a „csatanyerés”-nek. Nevezetesen az, hogy a nép­művelők mindenkor napra­kész, folyamatos módszerta­ni, szakmai segítséget kap­janak. Nálunk aki ,ezt meg­adhatja, az a Békés megyei Művelődési Központ, és ter­mészetesen annak „gazdája”, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya. Hiszen itt sem' megy információ nél­kül. Azt a bizonyos „nagy egészet” le kell bontani. Ahogyan a szakmai zsargon kifejezi: megyésíteni kell. A helyi adottságokhoz ido­mítani, emészthetővé aprí­tani. A bajban ismeri meg az ember igazán a másikat — tartja a szólás. Nos, most baj van elég, avagy lehető­ség nyílik a másik megis­merésére. A bemutatkozás eleve sikeres volt. Az MMK és a művelődésügyi osztály néha már erejét is meghala­dó módon igyekezett segíte­ni. Lelkiismeretes edzőként állt a ring sarkában, sőt gyakran még a kötelek közé is belépett. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy néha akkor is, amikor a „bok­szoló” eleve rosszul ját­szott, amikor papírforma szerint is várható volt a kiütés. Mára megérett arra a helyzet, hogy — a sportkife­jezéseknél maradva — egy igazi edzőtáborba szólítsák a néha a meccsek dicső sebeit is viselő népművelő-ver­senyzőket. Minden súlycso­portból mindenkit. Vagyis a főhivatású népművelőket (igazgatókat, művészeti elő­adókat), a gazdaságvezető­ket, a kiscsoportvezetőket, a mind nagyobb feladatok sú­lya alatt sokszor görnyedő ifjúsági klubvezetőket. Az edzőtábor helyszíne nem vé­letlenül lett Szarvas városa. Éppen tíz esztendővel ez­előtt ugyancsak itt tartották az utolsó hasonló felkészí­tőt. Az akkori körülmények között az sikeres volt... Az edzéstervet húszoldalas füzetke tartalmazza. A négy napra talán még túl sok is (július 13. és 16. között tar­tották). S hogy mit tartal­maz? Hadd ne untassuk az olvasót a valóban csak a közművelődés munkásai számára sokat mondó cí­mekkel, témákkal. A lényeg az, hogy a fő hangsúlyt nem a bizony akadémikusán ha­szontalanná silányítható nagyelőadások kapták, ha­nem a nagyjából azonos helyzetben dolgozó, azonos gondokkal küszködő, és azonos tapasztalatokkal ren­delkező népművelők kiscso­portjainak foglalkozásai; be­szélgetéseik, vitáik — ön­képzésük. S ezeknek vezetői, irányítói azok a gyakorló népművelők, akik nemcsak az elveket, hanem magát a nem mindig rózsaszínű gya­korlatot, a buktatókat is is­merik. Ambrus Zoltán, a megyei művelődésügyi osztály ve­zetőhelyettese megnyitójá­ban fogalmazta meg min­denek alfáját és ómegáját: fegyverbarátok vagyunk. Vagyishát úgy kell a rendel­kezésre álló erőket átcso­portosítani és összefogni, hogy az a felvállalt művelő­déspolitikai célok megvaló­sulását szolgálja, a közön­ség igénye szerint legyen, és a lehetőségeket a leghatéko­nyabban kihasználhassák. Hiszen ez a „fegyver” bé­kés szerszám. Eszköz arra, hogy mi, a közönség többek, jobbak és igazabbak lehes­sünk. Ha jó népművelő-ka­tona kezében van!... Nemesi László A szarvasi megnyitó pillanatai HANGSZÓRÓ Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.05: Műsorismertetés. 8.25: Csajkovszkij: Csipkerózsi­ka. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Szólj, szólj, sípom! 10.05: Gyerekeknek. 10.36: A Budapesti fúvósötös felvételeiből. 11.24: Angol madrigálok. 11.37: Kháron ladikján, vagy az öregedés tünetei. XV. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám. 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Lendvai Csóesi József né­pi zenekara játszik, End- rédi Mimi nótákat énekel. 13.29: Derűre is derű. (ism.) 14.00: Vladimir Horowitz zongo­rázik. 15.05: Winnetou. X/2. 15.36: Weöres Sándor: Színjáté­kok. 15.46: Az Omega együttes műso­rából. 16.20: A Délutáni Rádiószínház bemutatója: 33-as citrom­pótló. 17.05: Olvastam valahol . . . 17.25: A Liszt Ferenc kamaraze­nekar játszik. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Mai könyvajánlatunk, (ism.) 18.28: Hallgatóink figyelmébe. 19.15: A hiúság vására. III/3. 20.44: Népdalest. 21.40: Nemcsak hobbi! 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Nagy siker volt! A Ta­kács-vonósnégyes hang­versenye a Műszaki Egye­tem dísztermében. 23.16: Zenekari muzsika. 0.10: Filmzenerészletek. PETŐFI RADIO 8.05: Sárközi Béni népi zeneka­ra játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Napközben. . . 10.00: Zenedélelőtt. 12.30: Csak fiataloknak, (ism.) 12.35: A népművészet mesterei­nek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.35: Szokolay Sándor: Gyer­mekdalok két hegedűre 14.00: Bernáth Lászlónak hívjc*. 14.35: Színe, java. 16.00: Harmatos zöld fűben. 16.35: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 17.30: Rádióexpressz. 18.35: Magnóról magnóra . . . 19.20: Tudósítás a vívó VB-ről, Bécsből. 19.37: Cserkuthy Sándor nótái­ból. 19.52: Reklám. 19.55: Slágerlista. 20.35: Parádé a századfordulón. 21.30: Debreceni dzsessznapok felvételeiből. 22.02: Az utolsó háború I. (ism.) 23.20: Zenés játékokból. ni. MŰSOR 9.00: Elena Suliotis operaáriá­kat énekel. 9.40: Kamarazene. 10.30: Dzsesszarchívum. 11.05: Klasszikus operettekből. 12.00: Zenekari muzsika. 13.50: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 14.50: Farnaby: Szvit. 15.00: Holnap közvetítjük . . . 15.30: Pillanatkép. 15.35: Zenei lexikon. 15.55: Kapcsoljuk a Bayreuthi Festspielhaust. Wagner: A nibelung gyűrűje. III. Közben: Kb. 17.30: Modern írók portréi. Kb. 17.50: Arborétumok kincsei. . Kb. 18.25: Az operaközvetítés folyta­tása. Közben Kb. 19.55: Magyarország. 1983. Szil­vásvárad. (ism.) Kb. 20.30: Szerelem ellen mi sem vértez. Kb. 20.45: Az operaközvetítés folyta­tása. Kb. 22.30: Szimfonikus táncok. 23.00: A régi zene stúdiójának együttese Machaut-műve- ket énekel. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Operettrészletek. Közben: Noteszlap. 17.25: Benzinkút és környéke. Riporter: Tamási László. 17.45: Válogatás a ’80-as évek ze­nei felvételeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, L MŰSOR 16.20: Hírek. 16.30: A fekete Napóleon. 17.15: Reklám. 17.20: Kórház a város szélén. 20/2. (ism.) 18.15: Képújság. 18.20: Kikapcsoló. 18.30: Telesport. 18.55: Reklám. 19.10: Tv-toma. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A nap gyermekei. 21.30: Panoráma. 22.30: A fele sem igaz! 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.30: A szegedi körzeti stúdió román nyelvű műsora. 18.45: Sorstársak, (ism.) 19.05: A pécsi körzeti stúdió né­met nyelvű műsora. 20.00: Az érintés hatalma. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Kikapcsoló, (ism.) 21.25: Zenés nyári esték. Mo­zart: Szöktetés a szeráj- ból. (ism.) 23.05: Képújság. BUKAREST 16.05: Vakáció a képernyőn. 16.35: Ifjúsági stúdió. 17.35: Dokumentumfilm Peruról. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.35: Népszerű dallamok. 20.45: Pillanatképek a valóság­ból. 21.25: Ötmilliárd ember. 21.45: Kerekasztal. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videóoldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A fiú és a nyúl — adás gyermekeknek. 18.45: Yu-rock arckép — köny- nyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Panoráma — politikai ma­gazin. 21.00: Reklám. 21.05: A nagy város — dráma- sorozat, ismétlés. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Slágerlista helyett — adás fiataloknak. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Külföldi dráma. 21.10: Reklám. 21.15: Folyamatok — adás a kul­túra köréből. 21.45: Hírek. MOZI Békési Bástya: Dutyi-dili. Bé­késcsabai Szabadság: Ezüst-tó kincse. Békéscsabai Kert: Elvis Presley. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Elefántsztori, fél 8-kor: Vad fajzat. Gyulai Erkel: fél 6-kor:Fényjel a hídnál, fél 8-kor: örizetbevétel. Gyulai Kert: Georgia barátai. Gyulai Petőfi: 4-kor: Ballagás, 6 és 8-kor: Végállomás. Orosházi Béke: Jé­zus Krisztus szupersztár. Oros­házi Partizán: fél 6-kor: Tamás bátya kunyhója I—II. Szarvasi Táncsics: Profi.

Next

/
Thumbnails
Contents