Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-26 / 175. szám
NÉPÚJSÁG 1983. július 26., kedd Zöld csillag a gyulai vár fölött Megnyílt a XXI. nyári eszperantó egyetem Az elmúlt vasárnap immár 21. alkalommal nyitották meg Gyulán az eszperantó nyári egyetemet. Az Erkel Művelődési Központ-, bán megtartott ünnepségen ott volt Baldur Ragnarsson, az Eszperantó Világszövetség alelnöke, dr. Szépe György, a TIT alelnöke, Barcsay Zsuzsa, a Magyar Eszperantó Szövetség, képviselője, B. Nagy Gyula, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, dr. Krupa András, a TIT Békés megyei titkára, Csordás Istvánná dr., a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, dr. Marsi Gyula, az MSZMP Gyula városi bizottságának első titkára, dr. Fábri Károly, a Gyulai Járási Hivatal elnök- helyettese, Vágner József, a Magyar Eszperantó Szövetség területi bizottságának elnöke. Elsőként Gyarmati Zsolt, a SEU szervező titkára köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében arról szólt, hogy Európa történelmének leghosszabb békés éveit éljük. Ezt a békét azonban a katonai egyensúly megbontására irányuló agresszív imperialista törekvések nagymértékben veszélyeztetik. Embermillióknak kell akarni a békét, mert embermilliók érdeke fűződik hozzá. Ebben a tevékenységben az eszperantisták mindig élen jártak, mindig biztos bázist jelentettek az egymás jobb megismerésére törekvő, békét akaró, és ezért harcolni tudók népes táborában. Ebben a mozgalomban mindig aktív szerepet vállalt a gyulai eszperantó nyári egyetem, az erre a célra törekvő lelkes résztvevőivel. Beszélt a több mint két évtizede tevékenykedő egyetem munkájáról, tevékenységének elismeréséről. 1971-ben az Eszperantó Intézet Igazgatósága Gyulán tartotta európai konferenciáját. A X. jubileumi nyári egyetem fővédnökségét pedig az Eszperantó Világszövetség , vállalta. 1979-ben a béke erősítésében Az Országos Béketanács kitüntetését dr. Herjeczki János vette át végzett munkájukért az egyetem színvonalának elismeréseként megkapták az Országos Béketanács emlékplakettjét. Tavaly a XX., jubileumi év alkalmával a TIT országos elnöksége aranykoszorús emlékplakett kitüntetésben részesítette a nyári egyetemet. Beszéde befejező részében hasznos és kellemes időtöltést kívánt valamennyi rásztvevőnek, és felhívta a figyelmet a város kínálta kulturális rendezvényekre. Az ünnepi beszéd után dr. Szépe György adott áttekintést a résztvevőknek a TIT tevékenységéről, majd mint nyelvész, a nyelvtanulás fontosságára hívta fel a figyelmet, és arra, hogy államunk hogyan segíti, támogatja a nyelvtanulást Elismeréssel szólt a nyári egyetemről és hangsúlyozta, hogy ennek a rendkívül fontos tevékenységnek a TIT elnöksége is nagy figyelmet szentel. Ezt követően Barcsay Zsuzsa köszöntötte a résztvevőket a szövetség nevében, majd az eszperantó egyetem munkájában hosz- szú időn át kiemelkedő munkát végző dr. Herjeczki Jánosnak átnyújtotta az Országos Béketanács kitüntetését. Az üdvözlések és köszöntések után a XXI. nyári eszperantó egyetemet megnyitotta Kádár Imre, az egyetem titkára. Ezt követően Enyedi G. Sándor, a Békés megyei Népújság fő- szerkesztője tartott nyitóelőadást „Magyarország ma” címmel. Kép, szöveg: Béla Ottó Gyarmati Zsolt, az egyetem szervező titkára köszöntötte elsőként a 16 országból érkezett mintegy 120 eszperantistát Ünnepi beszédet dr. Takács Lőrinc mondott Sétakocsikázáson az ünna-báli szépek Vasárnap délelőtt folytatódott az Anna-báli program az Eszak- Balaton-part fővárosában, Ba- latonfüreden. Az éjfélkor megválasztott szépek négylovas hin- tón kocsikázásra indultak a város forgalmas utcáin, a mólónál és a nagykempingben gyalogosan is sétáltak, s az érdeklődők százai kísérték útjukat. Az Anna-bál szépei között egyébként az első lett Panni Szőllősi, az Amerikai Egyesült Államokból érkezett 18 éves diáklány, a második Kasza Mária 21 éves balatonfüredi ápolónő, a harmadik pedig Kinstan Zimmerman 19 éves diáklány az NSZK-ból. A szépek felvonulását követően a mólónál összegyűlt több ezer vendéget néptáncbemutató és menettánc szórakoztatta. Hétfő, kedd, szerda... A történetet, melynek részben magam is a szem- és fültanúja voltam, teljes összefüggésében így mesélik el: Telefonálok a Gelka Lencsési úti szervizébe: — Kérem szépen ... Elromlott a hűtőgépem ... Garanciális javításról van szó ... A hölgy udvariasan: — Jó, kimegy a gépkocsi érte. Mikor lenne alkalmas önnek? Egy kissé elámulok, de úgy teszek, mintha természetesnek tartanám ezt a készséges kiszolgálási szándékot. Az előző hangon folytatom tehát: — Ma péntek van ... Talán hétfőn. — Rendben van. És hány órakor? — Egész nap jöhetnek. Hétfőn este tudom meg, hogy minden változatlan. A hűtőszekrény a helyén áll és továbbra sem hűt. Csak az a liter bor fogyott el, amit a nyugdíjas szomszédomnak adtam azért, hogy társadalmi munkában lesse a Gelkát. Valami közbejöhetett — gondolom magamban. Sebaj, majd holnap! Másnap reggel ismét egy liter bort ajánlok fel a nyugdíjas szomszédomnak, hogy várakozás közben ne unatkozzon. Amikor aztán este hazaérek, látom, hogy az üveg újfent üres, a hűtőszekrény pedig a helyén áll. Ez már sok egy kicsit. Ha így folytatódik, elfogy egy akó bor és a hűtőszekrény még mindig rossz lesz. Szerdán reggel megyek a szerviz irodájába. Elmondom búmat, bánatomat, mire a hölgy mentségül hozza fel, hogy elromlott a gépkocsijuk, nem tudnak szállítani. De ha azt akarom, hogy kijavítsák a hűtőszekrényt, vigyem azt én oda. Hát hogy? — teszem fel a kérdést csak magamnak. Személygépkocsira nem fér, ha pedig tchertaxit fogadnék, az oda-vissza út alaposan megdrágítaná a díjmentes garanciális javítást. Ilyen fontolgatás után megkérdezem: — Nem a Gclkának kellene tehertaxit rendelnie, ha már egyszer garanciális a javítás? Egy kis tercfere után sikerem van. A hölgy telefonál valahová, majd közli: másnap, vagyis csütörtök délben kimennek a hűtőszekrényemért. A nyugdíjas szomszédom nagyon megörül, amikor csütörtök reggel bekopogtatok hozzá, és áldja a Gelkát, a jótevőjét. Ám meglepődik egy kicsit, amikor az asztalára teszem a literes üveget, amely fél napra csak félig van borral. S amikor elmegyek és bezárom magam mögött az ajtót, valami ilyesféle szöveg hallatszik ki a lakásból: „De smucig ma ez a Gyurka!” —0r Békés megyei szobrász Uradon Megyénk és a romániai Arad megye testvéri kapcsolata mind több részterületen teljesedik ki. A kölcsönös megállapodások értelmében — most első alkalommal külföldi vendéget — az elmúlt héten az Arad mellett megnyílt szobrász képzőművészeti alkotótáborba egy megyénkben művészt, Mladonyiczky Bélát is meghívtak. A negyvennapos alkotótáborban a tíz román szobrász mellett, Ca- soian, a hegyekkel és erdőkkel övezett természetes környezetben dolgozik a békéscsabai művész. Az itt készült művek ott is maradnak majd a hegyoldalban kiképzett parkban. Minden meghívott alkotó 3-3 követ kapott, hogy abba álmodja művét. Népművészeink országos sikere A közelmúltban nyitották meg Nyíregyházán, a megyei művelődési központban az országos népművészeti kiállítást, amelyre megyénk a mezőkovácsházi bemutatón szereplő legszebb alkotások legjavát nevezte és küldte el. Az augusztus 24-ig nyitva tartó nyíregyházi kiállításon — amely egy országos pályázat értékelésének fóruma is volt — a Békés megyei résztvevők a többi megyét maguk mögé utasító sikert arattak. A pályázat és kiállítás nagydíját, a Gránátalma-díjat a Chabrecsek Andrásáé vezette megyei népművészeti szakbizottság Alsó- Tisza-vidéki, szálán varrott textíliái érdemelték ki a hímzés kategóriában. A kisdombegyházi gyermekhímző szakkör — melynek vezetője dr. Illés Károlyné — a Békés megyei motívumokkal ékes hímzésekért aranyplakettet kapott. Ezüstplakett volt a jutalma Tóth Sándor mezőberényi fafaragónak az általa készített rokkáért és bölcsőért, valamint Karasz Jánosnak és Dénes Annának Tótkomlósról, népi játékaikért. Ez az országos siker szinte egyedülálló a Békés megyei népművészet és népi iparművészet történetében. Az eredmények azt is jelzik, hogy a Megyei Művelődési Központ — a helyi közművelődési intézményekkel együttműködve — sokszor az alapokat meghatározni tudó mecénási szerepet vállal. (ni) II Nemzetközi Beruházási Bankról A KGST Nemzetközi Beruházási Bank alaptőkéjének 70 százaléka transzferábilis rubel, 30 százaléka pedig konvertibilis deviza és arany. A bank 1971 óta, tehát megalakulásának kezdetétől 83 beruházási finanszírozásba kapcsolódott be, és ennek együttes értéke megközelíti a 20 milliárd transzferábilis rubelt. Eddig összesen 3,5 milliárd transzferábilis rubel értékben nyújtott hitelt a bank a tagországoknak, Jugoszláviának, valamint az Interatominsztrument egyesülésnek. A hitelek 70 százaléka az energia- és fűtőanyag- termelés, 19 százaléka a gépgyártás és az elektronikai ipar, 9 százaléka a kohászat és a vegyipar, két százaléka pedig a közlekedés és a távközlés fejlesztését szolgálta. A bank közreműködésével finanszírozott beruházások exportértéke ösz- szességében évi 3,7 milliárd transzferábilis rubel. Moncadára emlékezve Golyónyomok a Moncada-Iaktanya falán a támadás után A karnevál utáni álmos hajnalon történt, Santiago de Cubában, 1953. július 26- án. A város lakói, a kime- nős katonák a háromnapos mulatozástól kimerültén dőltek ágyukba. Csak egy csoport fiatal volt ébren, állt ugrásra készen, ök éppen az éberség hiányában, a meglepetés bénító hatásában bíztak, hisz tízszeres túlerővel készültek szembeszállni; a Batista-diktatúra gyűlölt fellegvára, a Mon- cada-erőd bevételére indultak. A meglepetésszerű rajtaütés nem sikerült. Az egyenlőtlen tűzharcban a másfélszáz felkelő kénytelen volt visszavonulni, és rövid idő alatt el is fogták őket. Szörnyű megtorlás következett: a Moncadában rekedt* 70 fiatalt kegyetlenül megkínozták és felkoncolták. Társaik polgári bíróság elé kerültek. A csoport vezetője, a gyújtóhatású szónok, Fidel Castro ügyvéd leleplező vádbeszédet mondott az esküdtszék előtt a diktatúra rémtetteiről. Aligha sejtette azonban, hogy szónoklatának prófétikus befejező szavai — „ítéljenek el, mit sem számít. A történelem fel fog menteni!” — milyen hamar beteljesülnek. A Moncada legendás hírű ostromának immár 30 esztendeje. Három évvel a sikertelen akció után a Mexikóba száműzött Fidel kis csapattal Granma hajó fedélzetén visszatért Kubába. A felkelő hadsereg 1959. január elsejére győzedelmeskedett, elűzte az USA-ba- rát, országát kiáruló diktátort. Azóta a kis szigetország — alig 90 mérföldnyire' a legerősebb tőkés világhatalom partjaitól — a szocializmust építi. A kezdeti időszak útkeresésein túljutva, a kommunista párt kongresz- szusának állásfoglalásaira építve, a kubai nép a társadalomformSlás minőségileg új szakaszát valósítja meg. Napjainkra befejeződött a népi hatalom intézményrendszerének kialakítása, s folyik a gazdaságirányítás reformja. Már a második ötéves terv feladatainak végrehajtásán munkálkodnak. Kuba 1972 óta tagja a KGST-nek, gazdasági feladatainak teljesítésében jelentős szerepet játszik egyre bővülő együttműködése a szocialista közösség országaival. A szocialista építés vívmányai nemzetközi tekintélyt vívtak ki az ország számára. Kuba meghatározó szerepet tölt be az el nem kötelezett országok között, s következetes politikája jól szolgálja a mozgalom anti- imperialista jellegét. Az Egyesült Államok negyedszázad elmúltával sem hajlandó tudomásul venni a realitásokat. A Reagan-kor- mányzat a legsötétebb hidegháborús évek retorikájával támadja napjainkban Kubát, a szigetországot téve felelőssé Közép-Amerika felszabadító mozgalmainak aktivizálódásáért. Ismét megszigorították a régóta értelmetlen blokádot, Washington katonai fenyegetéseket intéz Kuba címére. Havanna ennek ellenére a közép-amerikai válság és a Washingtonhoz fűződő viszony tárgyalásos rendezése mellett foglal állást, ám a robbanásveszélyes helyzetben természetesen megkétszerezi éberségét, fokozza védelmi erőfeszítéseit. A szigetország népe, amint az már a Disznó-öbölben bebizonyosodott, képes megvédeni vívmányait. Hazánk a szocialista közösség többi országával együtt továbbra is Kuba mellett áll, szolidáris a fenyegetések kereszttüzében szilárdan kitartó kubai néppel. A foglyul ejtett támadók a santiagói rendőrségen
