Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-24 / 174. szám
ITHmI-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------■1 1 1 Hz üzletkötés — egyelőre A nagy szilárdságú csavar krónikus hiánya már többször volt téma a sajtóban, a Békés megyei Népújságban is. A nehéz beszerzés már sokszor okozott gondot Lengyel Tibornak, az orosházi KAZÉP Ipari Szövetkezet főmérnökének is, aki egyben a Mozaik Technikai Vállalkozás elnöke is. Ez a kisvállalkozás az orosházi Üj Elet Tsz gesztorságával kiválóan működik, és már gondolkodtak azon, hogy meg kellene próbálkozni nagy szilárdságú, minősített csavarok gyártásával. ■ Éppen ezért kapóra jött a múlt év vége felé egy hirdetés, mely a Népszabadságban jelent meg, és azt tudatta: partnereket keresnek skandináv cégekkel való együttműködéshez. Kitüntetett brigád a sertéstelepen Becsületes munkával a békéért A Dózsa György brigád tagjai (balról, jobbra): Gergely Ferenc, Farkas János, Szántó Antal. Kojnok Ferenc, Bódvai Géza, Szpisják János, idős Farkas János, Takács Ignác Világcég a partner A hirdetést Zsigmondi Tóth, magyar származású svéd üzletember adta fel, és az első jelentkezők között volt Lengyel Tibor, mint a Mozaik elnöke. Csavargyártási együttműködést ajánlott, mely tétszett is Tóth úrnak. A kapcsolatfelvétel azért nem volt probléma - mentes, mert először nem akadt külkereskedelmi vállalat, mely vállalkozott volna a bonyolításra. végül Szatmári Jánosnak, a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottjának közreműködésével az Inter Cooperation vállalta a bábáskodást a reménybeli üzlet felett. Néhány előkészítő megbeszélés után eljött a nagy nap: az első igazán komoly tárgyalás az esetleges megállapodásra. A partner, a világhírű svéd Bullten konszern, igazi, óriásvállalat. Csak Európában több mint húszezer dolgozót foglalkoztatnak. de vannak üzemeik az USA-ban, Dél-Ameriká- ban és a Távol-Keleten is. Az általuk készített szerződéstervezetet előre elküldték, hogy legyen idő áttanulmányozni. Július 6-án délelőtt a svédekre várva együtt ül a hazai csapat a gesztor.. az orosházi Üj Élet Tsz tárgyalójában. Ott van Varga Mihály, a szövetkezet elnöke, Maja János elnökhelyettes, a Mozaiktól Lengyel Tibor elnök és Ilovszki Zoltán főmérnök, valamint Szatmári János külkereskedelmi megbízott. A téma természetesen a szerződés- tervezet, melyet még egyszer alaposan átnéznek. Egy pontón akadnak csak meg: a fizetendő összegnél. Itt ugyanis a szám helyett egy X áll, jelezve, hogy ez lesz majd az alku tárgya. Varga Mihály meg is jegyzi: — Gyanús nekem ez az X millió, és az is. hogy a felét svéd koronában kérik. Az előzetes tárgyalásokon visszavásárlásról volt szó! Nem mindegy persze a visszavásárlási összeg sem. Gyors kalkuláció után megállapodnak az alsó határban, ameddig még megéri eladni, és némi késéssel meg is érkeznek a svéd cég képviselői Ingemar Widestig vezérigazgató-helyettes és Jan Naaf, a kelet-európai osztály vezetője, Tóth Tiborné- nak, az Inter Cooperation üzletkötőjének kíséretében. Eljött a megbeszélésre Zsig- mond Tóth, az üzlet közvetítője is. Sok a tisztáznivaló Mivel az idő már alaposan elszaladt, Várga Mihály csak röviden ismerteti a szövetkezet munkáját, felépítését. Az érdemi tárgyaláson kiderül: néhány meghatározás nem elég egyértelmű, homályosak a kapacitás- adatok, és nem világosak a garanciafeltételek sem. Ezek tisztázása jócskán időbe kerül, s közben Maja János egyre türelmetlenebb. — Beszéljünk már arról a bizonyos X-ről, anélkül nincs értelme a részletkérdések tisztázásának. A türelmetlenség indokolt, de Tóth Tiborné szerint nem lehet ajtóstól rontani a házba, végig kell menni a szerződés egyes fejezetein, míg a bizonyos 5/1-es pontig el nem jutnak, mely a fizetendő összegekről szól. De addig' még sok a tisztáznivaló. Például a géplistánál az, hogy mit adnak a svédek, és mi az, amit itthon kell beszerezni. Vagy vitás az üzembe állítási határidő is, melyet a tsz és a Mozaik hat hónap alatt; a svédek egy év alatt akarnak. Tóthné megállás nélkül fordít magyarról angolra. angolról magyarra, közben jegyzetel. Nem irigylésre méltó a munkája. Egyszer persze mindennek eljön az ideje, még annak a bizonyos 5/1-es pontnak is. De hogy nőjön a feszültség, mielőtt erre rátérnének, 10 perc szünetet kérnek a svédek. Irreális árak Letelik a 10 perc, folytatódik a tárgyalás. A hazaiak közül már mindenki tűkön ül, de a svédek csak nem akarnak konkrét összegről beszélni. Arra hivatkoznak, hogy a szerződéstervezethez képest változtak a kapacitások, módosultak a határidők, új kalkulációt kell készíteni, térjenek erre majd visz- sza a tárgyalás végén. Maja János már nem bírja tovább, és közbevág: — Mondjanak már egy összeget, az eredeti kalkuláció szerint! Még azt is megígérte, nem fognak elájulni, ha nagyon nagy az összeg, felkészültek a legrosszabbra is. Erre már nem volt mit tenni, Ingemar Widestig kimondta az összeget: 4 millió svéd koronát kérnének a betanításért és a know-ho- wért további 3,5 millió svéd koronát évenként, három éven keresztül a gépek bérletéért. Ügy látszik mindenre mégsem voltak elkészülve az orosháziak, mert az összeg hallatán, ha nem ülnek, akkor biztos leülnek. Különösen azután, hogy tisztázódott a visszavásárlási összeg is: kilogrammonként 4,5 svéd koronáért vennék vissza a csavarokat. Maja János villámgyorsan kalkulál számológépén, közben az elnök megjegyzi: ezek lehetetlen összegek, biztos eltévesztették egy nullával. De nem, a Bullten képviselői megerősítik, hogy mindenki jól hallotta. Maja János elkészül a számításaival, és közli: — A bérleti díj és a know-how díja a svédek által közölt évi 870 tonnás kapacitásnál kilogrammonként -3,7 koronát tesz ki. Ezen felül nekünk kellene fedezni a visszavásárolt csavar szállítását Svédországig, és akkor hol van még az alapanyag, az energia, a munkabér és a többi kiadás? Lengyel Tibor azt is közli, hogy csak az alapanyag kilója magyar pénzről átszámítva öt svéd koronába kerül, hogy lehet ebből 4,5 svéd koronás csavart csinálni? Tóth úr ideges, állítása szerint eddig 15 ezer dollárja fekszik az üzlet előkészítésében, és ezt tisztességes haszonnal együtt csak akkor kapja vissza, ha létrejön a megállapodás. Márpedig ennek most semmi jele. Az álláspontok oly távol vannak egymástól, hogy nem érdemes aznap folytatni a vitát. Másnap délelőtt már más a kép. A Bullten képviselői komoly engedményeket tettek, és változott a visszavásárlási elképzelés is. Lehetséges, hogy gazdaságosabb export helyett inkább az importpótlásra kell rámenni, de ez még további számításokat és egyeztetéseket igényel. Mindenesetre a számok és elképzelések már közelebb kerültek egymáshoz, reálisabb az esélye egy későbbi üzletkötésnek. Ezt állapítják meg a résztvevők, és megállapodnak, hogy folytatják a tárgyalásokat. Az üzletkötés tehát ezúttal még elmaradt, de talán nem véglegesen. Ha lesz belőle valami, természetesen arról is beszámolunk. ^ Lónyaí László Napjainkban sokat hallunk, beszélünk a békéről, és teszünk is érte egyre többet. Az idősebb korosztály ismeri a háború borzalmait, megszenvedett a békéért. Mi, a fiatalabb generáció tagjai a történelemből, olvasmányainkból, filmekből ismerjük a borzalmakat. Akik már békében születtünk, szeretnénk ezt megőrizni, nyugodt körülmények között élni, dolgozni. A napokban a Prágában. megrendezett béke-világtalálkozó résztvevői is a béke mellett tettek hitet, az emberiség előtt álló világméretű gondok — az éhínség, a nyomor, az írástudatlanság, a szociális és egészségügyi ellátottság hiánya, környezetvédelem, energiaellátás — ezt követelik. A közelmúltban a tótkom- lósi SERKÖV nyolc tagú Dózsa György Szocialista Brigádja megkapta az Országos Béke Tanács elnöksége által adományozott a Békemozgalomban végzett kiváló munkáért emlékplakettet. Mivel is érdemelték ki ezt a kitüntetést? — Mi csak tisztességesen dolgozunk — néz körbe Gergely Ferenc, s egyértelmű fejbólogatás a válasz. A brigád feladata a szaporítás, vagyis munkájuktól függ. hogy mennyi malac látja meg a napvilágot, ami'a hízókibocsátás alapja. — A Hálásból visszaérkezett kocák újratermékenyítése, a vemhes jószágok gondozása a feladatuk, egészen a fialásig. Az ellést követően már más veszi át az állományt — magyarázza a brigád egyik alapító tagja. — Persze a tenyészanyag tervszerű seléjtezése, annak pótlása is a munkánkhoz tartozik. A telepen egy sajátos fajtát' alakítottunk ki, ami szigorú genetikai keretek között megfelelő termelékenységi szintet garantál. Ezt pedig csak nagyon pontos adminisztrációval tudjuk nyomon követni — kapcsolódik a beszélgetésbe Szpisják János. A nyolctagú kis kollektíva a sertéstelepen az elsők között, 1975-ben alakult. A hat szocialista brigád közül az egyik legeredményesebb, négyszeres aranykoszorús. — Az alapítók közül négyen maradtunk, a többiek már nyugdíjba vonultak, helyettük fiatalok jöttek — magyarázza idős Farkas János, aki a brigád vezetője, beszélgető partnereim közül a legidősebb. Közben a SERKÖV gazdasági eredményeiről szólnak és büszkén mondják: jó munkájuk nyomán tavaly elnyerték a Kiváló címet, zsinórban harmadszorra. Bódvai Géza zsebéből kis cetli kerül elő, rajta szép sorban terv- és tényszámok sorakoznak. — Erre az évre a tervezett ellések száma 2 ezer 555, a malacszaporulat 23 ezer 250, Ezt féléves szinten egy százalékkal túlteljesítettük. De nemcsak mi, hanem a tenyésztőmunka más területén dolgozók is túlszárnyalták célkitűzéseiket. Munkánk a technológiai folyamatokon keresztül szorosan kapcsolódik — közben lelkesen beszél szakmájáról. Valameny- nyien mint falusiak már gyerekkorban megismerkedtek az állattartással, a sertéstenyésztés alapjaival. Véleményük egyértelmű: aki a jószágot nem szereti, az ne jöjjön a telepre dolgozni, a nagyüzemi állattenyésztés szinte alapjaiban megváltozott, a munkakörülmények óriásit javultak. — Ég és föld a különbség a mai és a harminc évvel ezelőtti tenyésztési munka között — jelenti ki határozottan Takács Ignác. — — Megnőtt a telepen dolgozókkal szembeni . követelmény, ma már csak a szakképzettek tudnak lépést tartani az elvásárokkal — summázza, majd megtoldja —: a brigádból négyen itt, a telepen szereztek szakmunkás-bizonyítványt. Csak nagyobb tudással tudunk több jószágot értékesíteni, s igya mi pénzünk is több — folytatja. Munkájuk nem könnyű. Reggel hattól már a jószágok között szorgoskodnak, délután négyig. Persze emellett éjszakai, hétvégi és ünnepi ügyeletet is tartanak. Mert. mint ahogyan ők mondják, az állatokat ezeken a napokon is etetni kell. A békéről beszélgetünk tovább. Idős Farkas János így vall róla: — Az a légkör, amiben élünk, erőt ad a munkánkhoz. boldogulunk, látjuk eredményeinket. Nyugodtan kelünk, nyugodtan fekszünk, nem kell attól rettegnünk, hogy mi lesz velünk holnap. — A béke összefügg mindennapi munkánkkal is — folytatja Szántó Antal... — Mi, egyázerű emberek nem szólhatunk a világpolitika nagy dolgaiba, de munkánkkal megteremthetjük a béke alapjait, óvhatjuk azt, hozzájárulhatunk ahhoz, hogy jobb legyen az ellátás, ne kelljen senkinek se éheznie. Szerintem, ha mindenki a munkáját becsületesen végzi, az a béke ügyét is szolgálja. Nekünk ennyire van lehetőségünk .. . Végezetül néhány számadat a tótkomlósi SERKÖV tavalyi eredményeiről: csaknem 24 ezer sertést értékesítettek, a vállalat árbevétele <86,2 millió forint volt, a nyereség meghaladta a 12 millió forintot. Mindebben nem kis része 'volt a Dózsa György Szocialista Brigádnak. Kép, szöveg: Szekeres András Korábban érik a fűszerpaprika Madártani kutatótábor a Hanságban Szombaton megnyílt a hetedik hansági ornitológiái kutatótábor. Három héten át figyelik hivatásos és önkéntes kutatók a hansági természetvédelmi terület egyik szigorúan védett részén a madarak életét. A tábort Fehértó község határában, a Fehér-tó partján ütötték fel. A tó és környékének gazdag a madár- és növényvilága, a festői fekvésű tavat rétek, hangulatos facsoportok övezik. A 300 hektárnyi terület a hansági természetvédelmi terület egyik legszigorúbban védett. része. A táborozáson 60 önkéntes főiskolás, középiskolás és munkásfiatal természetbarát vesz részt. Megfigyelik a nádi és az átvonuló madarakat, és gyűrűzik is őket. Végeznek még botanikai, zoológiái és egyéb faunisztikai felméréseket is. A múlt évi hatodik tábor rendkívül eredményes volt. Ekkor több mint kétezer madarat gyűrűztek meg, amelyek 38 fajhoz tartoztak. Megfigyeltek a tavon és környékén közel 200 madárfajt. Az idén is hasonló eredményre számítanak. Már a tábornyitás első napján kirakták a tókörnyéki nádasokba a madárfogó hálókat. Ezenkívül csapóhálókkal is fognak be madarakat gyűrűzésre. A fűszerpaprika fejlődése a szokottnál két héttel előbbre tart a Tiszazugban. A növény a meleg tavaszi időjárásnak köszönhetően tíz nappal korábban kikelt, s noha egyes helyeken, mint a mezőhéki Táncsics Tsz- ben és a Héki Állami Gazdaságban, szélverés érte az ültetvényeket, a paprika túlnyomó- részt regenerálódott. A tartós szárazság miatt korán, májusban megkezdték a rendszeres öntözést, s nagy gondot fordítottak a növényápolásra. Mivel a fűszerpaprika meglehetősen kézimunka-igényes növény, az egész termőterületet, több mint 400 hektárt a háztáji gazdaságokra, illetve a részes- művelőkre bízták, családi brigádok ápolják az értékes fűszer- növényt, s ők gondoskodnak a paprikacsövek betakarításáról is. A termés ezúttal is a mezőhéki Táncsics Tsz korszerű üzemébe kerül, ahol szárítják és onnan szállítják feldolgozásra. A Szekszárdi Állami Gazdaságban egy 22 főből álló gazdasági munkaközösség foglalkozik konténeres szőlőoltvány előállításával. A képen: bizottság veszi át a kész oltványokat a gazdasági munkaközösség tagjaitól _(MTI-fotó: Gottvald Károly felvétele — KS)
