Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-02 / 155. szám
--------------------------------------------ISHiiMMM K ét nap a lőcsei fehér asszonnyal Balf-fürdő Sopronhoz közel (a belvárostól 7 és fél kilométerre) fekvő Balf országszerte híres fürdőhely. A szép fekvésű község és fürdőtelep régi múltra tekinthet vissza. Már a rómaiak idején pezsgő fürdőélet folyt a mai helyen, napfényre került két korabeli forrásfoglalat és a római út egy része is. A honfoglalást követően elsőként egy 1199-ben keltezett oklevél említi Balfot Farkasd néven. Később a falu elnémetesedik, a neve is „Wolf” formában él tovább (ebből lett először Bolf, majd Balf). A község 1325—42 között került Sopron szabad királyi város birtokába. 1529- ben Szulejmán szultán hadai — Sopronon keresztül — Bécs ellen vonultukban Balfot is földúlták. E mozgalmas középkori múltnak épen maradt művészeti emléke a szőlőhegyen emelkedő katolikus templom, melyet 1336-tól említ oklevél. A templom szentélye a XIV. századból való, az egyszerű hajóhoz nagy torony csatlakozik, ez a XVI. század második felében épült, valószínűleg őrtoronyként is szolgált. A templom melletti temetőt lőrésekkel ellátott fal kerítette körül, melyet a többi Fertő-menti templomerődhöz hasonlóan védelmi célból építettek. A balfi 1653-ban épült — a kapu zárókövén látható évszám tanúsága szerint. A temetőben díszes, művészettörténeti szempontból is figyelemre méltó szív alakú sírköveket találunk a XVIII. századból. A temető falánál 1944—45-ben a fasiszták által Balfon és környékén elpusztított több mint ezer munkaszolgálatos, politikai üldözött emlékművei állnak. Itt pusztult el Sárközi György és Halász Gábor író, Szerb Antal, kora neves irodalomtörténésze, írója. Az 1968-ban állított Szerb Antal-emlékmű motívuma az a nyitott könyv, amelyre az író sorait véste az emlékmű alkotója: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is”. A XVI. század közepén kezdett Sopron városa a balfi gyógyvizes forrásokra nagyobb gondot fordítani. A város korabeli számadáskönyve szerint 1559-ben szakértőt hozattak Bécsből, hogy hozza rendbe a kutat és a forrásokat. 1560-ban a város főbírójának kérésére I. Fer- dinánd császár engedélyezte, hogy Balfon fürdőpénzt szedjenek. Ekkor már fürdőmester is volt Balfon. Rövid időn belül valóságos „csodatévő” híre kelt a balfi víznek, és sokfelől érkeztek a gazdag fürdővendégek. Nádasdyné, a környék földbirtokosának felesége is gyakori vendége volt a balfi feredőnek. Sopron városa 1631-ben — Scholtz Jeremiás orvos által írt — füzetecskét adott ki több nyelven a fürdő gyógy- hatásának megismertetésére. Értekezett a balfi szénsavas és kénes források gyógyító erejéről Löw András, neves soproni orvos is. A XVIII. század első felében a fürdő állapota leromlott, olyannyira, hogy 1732- ben a fürdőház is összedőlt, csak évtizedek múltán épült új fürdőház és vendégfogadó, 1773-ban pedig megépült a fürdőtelep kis műemlék kápolnája. 1772-ből való Conrad András fürdőorvosnak Kunzer Unterricht című balfi leírása. 1898-ban Sopron város eladta a fürdőtelepet, melyet dr. Wosinszky István szombathelyi orvos vett meg 27 ezer forintért. Wosinszky a gyógyfürdőt modernizálta, ennek következtében látogatottsága erősen megnőtt, vasárnaponként különvonat vitte Sopronból a fürdpvendé- geket. 1926-27-ben 32 kabinfürdő, vízgyógyászat, villanyosztály, röntgen segítette az idült mozgásszervi betegségben szenvedők gyógyulását Balfon. A források savas, kénes iszapját iszappakolásra használják fel. A savanyúvíz palackozása — a hajdani István-forrásból — 1900- ban indult meg. A balfi gyógyfürdő (országos gyógyhely az egészségügyi miniszter minősítése alapján) korszerűsítése a magyar gyógyvízprogram keretében 1971-ben vette kezdetét. A munkálatok befejeztével Balf teljesen megújúlva fogadhatja a gyógyulást kereső, vagy csendes, nyugodt körfiyezetben pihenni vágyó hazai és külföldi vendégeket. Üj forrásokat fúrtak, modern fürdőrészleg és 180 ágyas gyógyszálló épült 1975- ben, helyreállították a hajdani 18. századi vendégfogadót és a fürdőkápolnát... A fürdőtelep a község nyugati részén, a soproni út közelében található. Szép, 20 holdas park közepén emelkedik a gyógyszálló és a hozzá csatlakozó fürdőépület. Naponta 5-600 beteget tudnak itt fogadni, kezelni. Az egykori vendégfogadót minden igényt kielégítő szállodává alakították át. Az elsősorban külfödiek által kedvelt kis szállodát barokk, rokokó és biedermeier bútorokkal rendezték be. A szálloda halijában a balfi fürdőkultúra múltjával, emlékeivel ismerkedhetnek az érdeklődők.. A balfi források — Fekete-forrás, Silvanus forrás, Farkasd-forrás — kénhidrogén tartalmú vize elsősorban idült reumatikus betegségek gyógyítására kiváló, de eredményesen használják nőgyógyászati betegségek és egyes bőrbetegségek gyógyítására is. Használata jelentősen hozzájárul a kötőszövetek, porcok és csontok regenerálódásához. Szív- és vérnyomásos betegségek esetén a balfi gyógyvíz nem javasolt. A sa- vanyúvíz-forrás vizét palackozzák és a környéken igen kedvelt „balfi víz” néven hozzák forgalomba. Borbély József Vagy inkább Jókaival, akinek ezt a könyvét szerettem mindig legjobban. Csak már régen elfeledtem, igazából miért is? Még a szokottal ellentétben a hangulata is csak alig-alig sejlett föl. De mégsem ezt sürgősen pótolandó vettem le a polcról évtizedek múltán, csupán csak, mert épp nem volt semmi új olvasnivalóm. A zöldes - árnyalatú papírborító a régvolt diákidőket idézte, amikor a zsebpénzből csak fűzött könyvre tellett, hisz jóval kevesebbe került az elegáns vászonba kötöttnél. Ki sem kellett nyitni, máris meglepetés ért, a kívülre ragasztott kis kerek vignettára nyomtatott szöveg. Markó könyvesboltja, Orosháza, magyar könyvnap 1939. június hó 1—2—3. Könyvnapi ára P. 2,90. A könyvnap utáni hely üres, így fogalmam sincs, mi lehetett a kettő közötti különbség. És azt sem tudom ma már, ez a 2 pengő 90 fillér vajon sok-e, vagy kevés, csak sejtem, hogy olcsó így sem volt, mivel 4 évvel később havi 30 pengős állásban kezdtem el dolgozni. Ezek után ütöttem föl a könyvet, amelynek első fejezetében a két helyszínt — Lőcsét és Krasznahorkát —, valamint a két asszonyt — Korponayné Ghéczy Juliannát és Andrássyné Serédy Zsófiát — mutatja be Jókai. Azonnal meg is teremtve a feszültséget. Juliannát, a fehér asszonyt külsőleg egy korabeli kép alapján, hogy aztán rögtön megmondja róla: „Azt beszélik, hogy ez a nő elárulta a nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki — vászonból Ha van a lakásban kihasználatlan falmélyedés, vagy az erkélyen üres sarokrész, akkor ajánlunk egy saját kezűleg barkácsolható, többszemélyes ülőhelyet. A rendelkezésre álló terület nagyságát figyelembe véve, szükséges hozzá egy darab, legalább 1,20—l,40m szélességű, kellőképpen tartós, erős vászon (nyugágyvászon, rolóvászon). Lakásba inkább egyszínű, erkélyre, teraszra virágos vagy csíkos anyagot válasszunk. Kell hozzá ezenkívül két vasrúd, négy lyukas fémlap (amilyenbe az akasztós-szekrények rúdját erősítik), továbbá néhány tipli és csavar. A vászon két hosszabb szélét duplán visszahajtva úgy tűzzük le többsorosan, hogy a rúd betolható legyen. A fémlapokat megfelelő magasságban a tipli és csavar segítségével felszereljük, ebbe rögzítjük stabilan a fémrudakat. Az ülésnek kissé be kell lógnia, különben azt az érzetet kelti, hogy lecsúszik róla a rajta ülő. Néhány vidám, tarkahuzatú párna — és készen van az újszerű, kényelmes és egyedi ülőalkalmatosság. B. K. nemzetáruló volt.” S szinte villámcsapásként ezt is közli: „És ugyanez a Ghéczy Julianna később, mint önfeláldozó vértanúja a nemzeti szabadság ügyének, tűnik le a láthatáron. Majd e két olyannyira különböző tényt egy csodálatos mondatban egyesíti: „Jön mint egy üstökös, s leszáll, mint egy csillag.” Krasznahorka az Andrássy család ősi fészke, ahol az ősanya, Serédy Zsófia alszik, a regényírás idején, 1885-ben, már 183 éve. „Teste ép, mintha csak napok múltak volna el halála óta. Jobb karja, ami más elhunytaknál a ballal ösz- szetéve a halott keblén szokott nyugodni, félmagasan fel van emelve, olyan mozdulattal, mintha hívni, ölelni, inteni akarna valakit.” Az ő férje a regény férfihőse, Andrássy István tábornok, aki alatt Lőcse elesett. Mindkét asszonyt évszázadok titka lengi körül, s az író ezt a fátyolt lebbenti föl, sok-sok miért és hogyanra felelve, két köteten át. Hosz- szan azok után, hogy a fehér asszony életének két sorsdöntő mozzanatát előre elárulta. De nem is ez a lényeg — ez csak a kezdeti feszültséget adja meg —, hanem, hogy mi történt az első, és mi a kettő között. Mi vitte az árulásig, és mi a vérpadra? Mit jelentett az egyik és a másik az országnak a Rá- kóczi-szabadságharc utolsó évében. Az első fejezet csak a kérdést teszi föl, s a közel 400 oldal rá a felelet, melynek már az eleje csupa izgalom, érdekesség. Mindjárt Lőcse tüzetesebb bemutatása, a főtér, a városháza az oszlopcsarnokkal, melyben „ .. .felhalmozva a világ kereskedelmének és iparának Tavasszal és nyáron, különösen a reggeli és az alkonyati órákban, néha hangos cincogást hallunk a fű közül, de a hangok tulajdonosát többnyire nem sikerül megpillantanunk. A legtöbb ember egerekre vagy pockokra gondol ilyenkor, pedig ezek a magas cincogó hangok csaknem mindig a fű között rejtve mozgó, veszekedő vagy éppen párzáshoz készülődő cickányoktól származnak. Hazánkban a cickányoknak hat faját ismerjük. Apró termetű állatkák, amelyek a rovarevő emlősök rendjébe tartoznak. Közülük a törpecickány a Dél-Euró- pában honos kisdedcickány után a Föld második legkisebb állatfaja. A cickányokra jellemző az ormány- szerűen megnyúlt orr, a bársonyosan puha szőrzet, és a hihetetlenül fejlett fogazat. A baglyok köpeteiből előkerült cickányállkapcsokat szemlélve nem tűnik túlzásnak az a megállapítás, hogy ezeknek az apró állatoknak a fogazata viszonylag sokkal félelmetesebb, mint a tigrisé vagy az oroszláné. A hazai hat faj közül a keleti és a mezei cickány fogai hófehérek, a két vízicickányé, a törpe- és az erdei cickányé vörös hegyűek. Egyáltalán nem véletlen, hogy a cickányoknak ilyen jól fejlett fogazatuk van, mert kifejezetten ragadozó minden közszükségre és úri fényűzésre szolgáló czikke.” De a saját ipara sem akármi, harangjai például messzi földön híresek, vagy a posztó és len kelmék: a kamuka, a -tahit, a fajlondis, a remek, a saffór, a rázsa, a perpeta, a hernász. Meg a híres lőcsei órák és ötvösmunkák stb. Az újévi vásár. Majd míg a szenátorok és a kuruc tisztek a szilveszteri istentiszteletre gyülekeznek a baljóslatú jeleket magyarázza, hogy aztán beteljesedjen a jóslat. Ugyanis az év első napján egy lőcsei takácsmester feleségének kétfejű gyermeke született — s bár meghalt nyomban —, a csodát egy tudós ember úgy értelmezte, hogy még ebben az esztendőben a városnak két bírája lesz. Már nem sok van éjfélig, nincs mit izgulnia Alauda uramnak, a bírónak a babonaságon, s nyugodtan is tér vissza a szenátorokkal a városházára, intézni a sorsügyeket. Mely közben a pincét is meglátogatják, s onnan visszajövet következik be a meglepetés. A tanácsterem elnöki székében ott ül Fabriczius István, akit egy évinél is több, hogy halottnak hittek, hisz nem jött vissza Lengyelországból, ahova maga a szabad királyi város küldte megbízatással. S ettől kezdve bonyodalom bonyodalmat követ, és a cselekvések mozgatórugója a szerelem, érdek, hazaszeretet, vagy éppen az imádott gyermek. Kavarog az élet, a világ, a történelem. S oly lenyűgözően, hogy alig lehet letenni a könyvet. Még jó, hogy a hétvége két napból életmódot folytatnak. Mindent megtámadnak, amit csak le tudnak gyűrni, nemegyszer maguknál jóval nagyobb rágcsálókat, pockokat, egereket is megölnek. Fő táplálékukat a különböző rovarok és pókok jelentik, de csigákat és gilisztákat is bekebeleznek. Szinte állandóan táplálék után járnak, az éjszakai és a nappali órákban egyaránt tevékenykednek. Az erdőben az avar, a mezőn a gaz között mozognak, a vízi cickányok nevüknek megfelelően a patakmederben, a víz alatt is zsákmányolnak. Téli álmot nem alusznak, havas időben is táplálék után járnak. A cickányok szapora állatok, a nőstény egyszerre 6— 10 fiat szül. Különösen a mezei és a keleti cickány gyakran behúzódik az emberi lakások közelébe is, ahol pajtákban, kamrákban, száradó trágyakupacokban üt tanyát. A mezei cickánynál a „gyereksétáltatás” egészen sajátos formáját figyelték meg. Ilyenkor az anya megy elöl, egyik kicsi a farka tövét fogja, a második ennek farkába kapaszkodik és így tovább. Ez akkor következik be, ha az anya úgy érzi, vackát felfedezték, és kicsinyeit veszély fenyegeti. Hazánkban a cikányoknak mind a hat fajtája védett, pusztításuk tilos. A 16. századi templom (Fotó — KS) Schmidt Egon Cickány (A szerző felvétele — KS) 0 cickányokról gyerekeknek