Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

1983. július 20., szerda Szomszédolás Virágok nyílnak CSONOBiD T* TDf Tn » Mtorti nliiLAr A nagymágocsi kastély. Méltán nyerte el a helység a nagy jelzőt, mert nem­csak jelene, hatalmas és változatos múltja is érde­messé teszi erre. Neve az el­ső birtokosaitól származik. A Szente-Mágocs nemzet­ségtől ragadt a név a bir­tokukat képező helységre. A falu ékessége a múlt szá­zadban épült Károlyi-kas­tély. Az erkélyes középré­szű, emeletes kastély eklek­tikus stílusban készült 1897- ben. Napjainkban szociális otthon működik falai kö­zött. A fákkal övezett park­ban szobrok között vezet az itt sétáló idős emberek útja. Pénzverde Szőregen. — Gyermekkorom óta gyűjtöm a pénzeket. Tagja vagyok a szegedi Juhász Gyula Műve­lődési Központban működő numizmatikai gyűjtőklub­nak. Faragni mindig is sze­rettem, különben is egy bicska minden háznál akad. így aztán három évvel ez­előtt kifaragtam az első pénzt. Azóta számtalan du- kátot, forintot, krajcárt ké­szítettem. A pénzeken ke­resztül megismerkedtem a magyar történelemmel épp­úgy, mint a régi rómaiak történetével — állítja mind­ezt magáról a szeged-szőre- gi Kanalas István pénzfa­ragó mester. A szegedi nyár rangos eseménnyel vette kezdetét július 15-én, pénteken. Ek­kor került sor a kilencedik nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál ünnepélyes megnyitójára a Tisza-par- ton. Az elkövetkezendő egy hétben nagy számú hazai és külföldi folklórcsoport ad ízelítőt műsorából. SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PAffTBgOTTSAß tS A MBGYB TAHACS LAPJA Vasárnap nyolcvanon ér­keztek a Népművelési Inté­zet július 24-ig tartó köz­ponti felsőfokú fotótanfolya­mára Szolnokra. A Jászkun Fotóklub tölti be a házigaz­da szerepét. Már az első na­pon előadások, diaporáma műsorok segítségével igye­keztek megismertetni a résztvevőket a megye fotó­mozgalmának helyzetével, Szolnok történetével. Néma tárogató. Szerdán este a Tisza Szálló környé­kén gyülekeztek a zeneked­velők. Torma Mihály táro­gatószólóját szerették volna hallani a szálló toronyerké­lyéről. Az érdeklődők azon­ban csupán néhány elrobo­gó autó hangjában „gyö­nyörködhettek”. Mert a tá­rogató nem szólalt meg. S hogy mi volt a hallgatás oka? Másnap utánanéztünk. A hagyomány szerint e na­pon a Szolnoki rézfúvós né­gyesnek kellett volna szó­rakoztatnia az egybegyűlt publikumot, de ők ekkor szabadságukat töltötték. így Torma Mihály ugrott volna be helyettük, vele azonban ez időben rádiófelvételt ké­szítettek. így a zenerajon­gók a toronyból a csend hangjait hallhatták, s jogos elégedetlenséggel ballagtak haza, mivel nem szólalt meg a tárogató. Négyszáznál több első éves hallgató. Lezárultak a fel­vételi vizsgák Szolnok me­gye felsőfokú oktatási in­tézményeiben. A Jászberé­nyi Tanítóképző Főiskolán 535-en kívántak továbbta­nulni a következő tanévben. A nappali tagozatra százti- zennégyen, a levelezőre öt- venketten nyertek felvételt. Az óvónők számára indított kiegészítő ’szakon pedig negyvennégyen kezdhetik meg tanulmányaikat szep­temberben. A DATE mező­túri Mezőgazdasági Gépé­szeti Főiskolai Karára 166 jelentkezés érkezett. A fel­vételi vizsga követelményei­nek nyolcvanötén feleltek meg, ők nappali tagozaton tanulnak majd, mivel leve­lező tagozatot nem indít a főiskola. tiiic nouiititi tcriiOuirtitr Csütörtökön a kora reg­geli órákban bekopogtatott szerkesztőségünkbe Novák Ferenc debreceni kézbesítő, aki megérkezett nyugat-eu­rópai körútjáról. Az 52 éves, félkarú postás — akinek négy gyermeke és hét uno­kája van — május elsején indult útnak kerékpárral, és tegnap érkezett haza — írja a lap. Járművét sokan megcsodálták, s ez érthető. Elöl egy mini szálloda, há­tul a csomagtartón élelmi­szerek és műhely, a vázon pedig műanyag flakonok az italoknak. Elmondta, hogy az útra többek között nyolc kilogramm téli szalámit, két kilogramm szalonnát és mintegy két kilogramm pezsgőport vitt magával. Végigkerékpározott Ausztri­án, Svájcon, Franciaorszá­gon, Spanypolországon és az NSZK-n. Naponta megivott két-három liter tejet, haza­küldött 200-nál több képes­lapot, a defektet húszig számolta, felhasznált két külső gumit, a 75 nap alatt 8 kilót fogyott és elköltött 900 dollárt. Naponta átlag 150 kilométert kerekezett, reggel hattól este hatig, ösz- szesen 10 ezer kilométert hajtott le. Idegenforgalom a Horto­bágyon. Az idegenforgalom ma és még hosszú ideig a gazdálkodás és a termé­szetvédelem függvénye a Hortobágyon. A belföldi tu­rizmus számára még ritka úticél. Akik felkeresik, in­kább a rendezvények ked­véért jönnek. Már a múlt század végén bekerült a puszta a magyar idegenfor­galmi kínálatba. Kellékei a csikós, a gulyás, a fokos, a csárdás, a gatya, a paprikás, még makacsul tartják ma­gukat a turisztikai idill jo­gán. A látogatók többsége azonban már egészen mást keres itt. Felfedezték végte­lenségét, csendjét, s felke­resnék kulturális értékeiket is. De ez egyetlen napba nem fér bele. Márpedig szálláshely nincs, a pusztai közlekedés lóháton. lovas kocsin nagyon drága, kerék­párkölcsönzés mindössze a most nyílt hortobágyi kem­pingben van. OÉLUABYmRSZÁB Jubilál a pedagógiai egye­tem. Huszadik évfolyamá­hoz érkezett a TIT Pedagó­giai Nyári Egyeteme Szege­den. Két évtizede minden nyáron a neveléstudomány és a köznevelésügy fontos témáinak, időszerű gondjai­nak, fejlődési tendenciáinak megtárgyalására jönnek ösz- sze a pedagógusok és az ok­tatásügyhöz kapcsolódó tu­dományok művelői Szege­den. Az évforduló alkalmá­ból természetesen adódott, hogy az idén áttekintik a neveléstudomány húszéves fejlődésének történetét. Több éve hagyomány Sze­geden a nyári ifjúsági na­pok rendezvénysorozata. A rock, a sport, a látványos­ság, a dzsessz műfaji elkü­lönültségben szerepel az if- fejlődésének történetét, júsági napok programjában a jól bevált helyszíneken. A politikai dalos Boros Lajos és Dinnyés József; a Huza­vona együttes mellett fellép Pege Aladár, a Bojtorján és a Kormorán együttes, a Rock Színház pedig a Láza­dókat mutatja me. összeállította: —it— szép, világos, tágas feldol­gozó üzemrészben dolgozom, és igazán jól érzem magam. — Másnak is ez a véle­ménye? — Azt hiszem, igen. A jó munkahelyi légkörből erre következtetni is lehet. Kruzsicz Józsefné libamáj­osztályozó. Egy kis büszke­séggel mondja: — Élőáruval dolgozunk, de meg lehet nézni, hogy mi­lyen rend és tisztaság van nálunk. Olyan, amilyen el­várható ebben a sok nőt foglalkoztató üzemben. — Mi ennek az előnye? — Jobb a hangulat, a munkakedv, eredményesebb a termelés. Azért vannak még, akik nevelésre szorul­nak. De, aki megszokja az itteni körülményeket, az előbb-utóbb az üzemben és otthon is igényesebb lesz. Papp Józseftől, a vállalat igazgatójától kérdezem: — Sokba kerül a rendnek és a tisztaságnak az ilyen formában való kialakítása? — A fák, virágok, kőedé­nyek, a városi kertészet munkája néhány tízezer fo­rint költséget jelentettek. A fenntartást a környezetvé­delmi csoport és a szocialis­ta brigádok társadalmi ten­nivalóként vállalják. — Érdemes? — Mindenki jobban érzi magát az ilyen környezet­ben, és természetesen ered­ményesebb a munka. Persze a (nem egyszer külföldi) vevő is szívesebben köt üz­letet, ha tisztaságot, rendet lát. Ezért kijelenthetem, hogy a ráfordítás igen gyor­san visszatérülő befektetés. P. B. életmód és a szemben támasztott követel­ményeiben is érvényesíteni igyekszik a műveltség álta­lános tartalmában meghatá­rozottakat — sokoldalú kö­vetelményeket támaszt, fel­tételezi és megköveteli, hogy tagjai ne csak szűkén vett szakmai ismeretekkel, vagy humán ismeretekkel rendel­kezzenek, hanem ismeretek széles körével, hozzátéve mindehhez, hogy nemcsak ismereteket, hanem azok fel­használási készségét is fel­tételezi. A műveltség különböző jellegű ismeretek széles kö­rét fogja át, a szocialista ember egyénileg is el kell, hogy sajátítsa azok egy ré­szét, és használnia is kell azoktól a helyzetektől füg­gően, amelybe kerül élet- tevékenysége során, lévén, hogy a különböző helyzetek­ben való tudatos és önálló eligazodáshoz más és más jellegű ismeretekre, ponto­sabban — tudásra van szük­ség. A tudás maga több mint az ismeretek puszta elsa­játítása, a tudás magába fog­lalja a megszerzett ismere­tek rendszeres alkalmazási képességét is. A műveltség sokrétű és szintű elemei sajátos rend­szert alkotnak. Az egyes ele­mek társadalmi szerepe asze­rint változik, hogy az isme­retek szférája milyen társa­dalmi tevékenységi körökkel kapcsolódik egybe. Mivel a szocialista ember tevékeny­ségi köre egyre jobban kitá­gul és sokoldalúbbá válik, így tőle szükségszerűen kö­veteli meg az új társadalmi feltételrendszer, hogy mű­veltsége legyen összhang­ban a reá váró tevékenységi területek feltételeivel. A szocialista társadalom legfontosabb tevékenységi te­Egy parkoló gyermekkora A többnapos téli esőtől átázott föld egészségesen cuppo­gott a sírós Trabant-gumik alatt. Nem, nem korai mélyszán­tás volt a célom, csak egy egyszerű parkolás a békéscsabai vasútállomás előtt. A dolognak két akadálya volt; egy be­hajtani tilos tábla és egy szolgálatát teljesítő rendőr, akit sasszemem idejekorán észrevett. Gyorsan feladtam renitens- kedő terveimet, nem gurultam az állomásig, hanem befor­dultam a Volán-pályaudvar építése miatt parkolóvá előlé­pett sártengerbe. Aztán jött a cuppogás, a sírás és a sikerte­lenség. Száz forintot megvető bátorsággal odaálltam az állomás főbejárata elé. A rendőr, félelmeimmel ellentétben nem akart megbüntetni, csak udvariasan felhívta a figyelmemet, hogy itt már magánszemély nem várakozhat. Elmondtam, miként jártam, illetve szántottam, s megígértem, ha a vonat pontos, öt perc múlva itt sem vagyok. Az engedélyt a szabálytalan parkolásra megkaptam, s a vonat jóvoltából nem is éltem vissza vele. Pár hónap múlva újból dolgom akadt a vasútál­lomáson. Akkor már eljött a tavasz, az ő aranyat érő esői­vel, és kamaszos lendületű, szárító szeleivel. A parkoló hepe­hupás próbapályává izmosodott, s dombocskáit serényen si­mogatták az autóalvázak. Akkoriban már nem volt esély megegyezésre autós és rendőr között, anyagi következmények nélkül, így ki-ki vérmérséklete és hangulata szerint méltat­ta a parkoló létrehozóinak érdemeit, családtagjait. De a ko­casofőrök szorgoskodása és a profik figyelmetlensége révén a terep kezdett normalizálódni. Ám egy szép nyári napon a parkoló új ruhát öltött. Azóta tégla- és cseréptörmelék borít­ja szemérmes testét, s csak az alkony érzékeket felszabadító és tompító hatására dörgöli domborulatait durva vezekelő csuháján keresztül az autók szép emlékű alvázához. Kíváncsian várom a folytatást, hiszen az építkezés még jó néhány évig eltart. Akárcsak a parkoló és autóink. Persze csak akkor, ha kerüljük egymást. Tudom, hogy minden pénz­be kerül, és hogy vannak gazdasági nehézségeink. De nem is gondolok én tízemeletes parkolóházra. Ha meg mindenáron nyerni akarunk e parkolón, adjuk el terepjárók kipróbálá­sára. Amelyik ezen végigmegy, bárhol megállja a helyét. —út— Szépen gondozott a gyulai román kollégium környezete Fotó: Gál Edit műveltség rülete a politikai-közéleti te­vékenység, amely feltételezi, hogy a társadalom tagjai nemcsak e tevékenység jogi feltételeit kapják meg, de rendelkeznek azokkal a tár­sadalmi-politikai ismeretek­kel is, amelyekkel az adott szintű tevékenységi formát hatékonyan és eredménye­sen töltik meg tartalommal. A politikai tevékenység új szocialista fejlődési szaka­szán ez a követelmény egy­re fokozódik mindenkivel szemben, mivel a szocialista társadalomban szélesedik azok száma, akik részesei e tevékenységi formának. A szocialista társadalom a munka társadalma, ami azt is jelenti, hogy mindenki el kell, hogy sajátítsa a mun­kafeladatai ellátásához szük­séges ismereteket, tudást is. A szocialista társadalmi fej­lődés együtt jár a munka- körülmények, feltételek di­namikus változásával, a tu­dományos-technikai forrada­lom kibontakozásával is, a jelen körülmények arrakész- tetik-kényszerítik a dolgozó­kat is, hogy a létrejött szük­ségleteknek megfelelően emelkedjék a szakmai mű­veltségi szintjük, hogy az egyre összetettebb és mind kisebb időszakok alatt vál­tozó konkrét munkafelada­tok ellátására folyamatosan naprakészek legyenek. A szakmai műveltség, mint kö- vetelméány elismertsége a közvéleményben a legmaga­sabb szintű, lévén, hogy ez az a tevékenységi forma, ahol a szakmai felkészültség és az egyéni élet alakulása viszonylag könnyen belátha­tó kapcsolatban van egy­mással. bár ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szakmai felkészültség, mű­veltség mint követelmény az előbbiek alapján automati­kusan érvényesülnek. Az egyéni lét és a szakmai fel- készültség az adott munká­ban néha egymástól lényege­sen eltérő képet mutatnak, ami esetenként zavarja is a szakmai műveltség növeke­désének társadalmilag szük­séges ütemét. Ezek a zava­rok egyrészt megmutatkoz­nak a szakmai felkészültség és a konkrét munkafelada­tok közötti színvonaleltéré­sekben (lefelé és felfelé egyaránt), másrészt a külön­böző szakmai felkészültséget követelő feladatok díjazása közötti aránytalanságokban. A műveltség sajátos ele­me az általános műveltség. Vannak, akik a műveltség­ről szólva egyre teszik a hangsúlyt. Szerepe nagyon jelentős, segít bennünket el­igazodni mind a természeti, mind pedig a társadalmi je­lenségek között, segíti az új jelenségek tartalmának meg­értését. Ezért az általános műveltség részét képezik a természettudományos isme­retek is, nemcsak a társa­dalomtudományoké, arról nem is szólva, hogy az álta­lános műveltség tartalmát nem lehet leszűkíteni a kü­lönböző jellegű művészetek­ben való jártasságra, az azokra vonatkozó ismeretek­re. Az általános műveltség ré­szeként kiemelkedő szerepe van a világnézeti ismeretek­nek. Az, hogy kinek milyen a világnézete, meghatározza számára az egész valóság lá­tásmódját, s ami még ennél is fontosabb, az egész való­sághoz való viszonyát. A szo­cialista ember a materialis­ta világnézet híve. Azt vall­ja, hogy ezt a világot meg lehet változtatni, és ismere­teink szerint úgy átalakí­tani, hogy az ember és a •természet megtalálja har­monikus együttműködését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents