Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-19 / 169. szám
1983. július 19-, kedd o Magyar—szovjet kooperáció fl bűvös kocka után II hazai játékgyártás és -értékesítés Minden eddiginél jelentősebb kutatási és ipari kooperáció bontakozik ki a magyar és a szovjet mezőgazdasági gépgyártásban. A folyamatban levő tárgyalások, és a már megkötött megállapodások szerint a HÖD- GÉP és a szovjet mezőgépipar készíti majd a két ország, s a többi KGST-or- szág számára a nagyüzemi zöldségtermesztés berendezéseit, közöttük a zöldborsó, a hagyma, a paradicsom, az uborka, az étkezési paprika termesztésének, betakarításának gépsorait. Az együttműködés kiterjed a fejlesztési és a gyártási feladatokra egyaránt. Az együttműködés kialakításának fő szempontja az volt, hogy a szocialista országok közösségében a magyar mezőgépipar rendelkezik az említett gépek gyártása terén legtöbb tapasztalattal, önmagában mégsem tudott volna megbirkózni a feladattal, mert egyes speciális meghajtó motorok készítésére, vagy például a feltétlenül szükséges hidraulikus megoldások kivitelezésére a magyar ipar nincs berendezkedve. A szovjet partnerek elsősorban ezeket a problémákat oldják meg. A magyar ipar egyik nagy gondja, hogy a nemzetközi színvonalhoz mérten magas készlettel rendelkezik. Persze, meg lehet erre is találni a magyarázatot a rendelések teljesítésének hosszú idejével, a beszerzési bizonytalanságokkal. Ez a spájzolás viszont gyakran vezet odáig, hogy tetemes mennyiségű felhasználatlan. és esetleg az adott helyen már felhasználhatatlan anyag halmozódik fel. Ezek az elfekvő anyagok másutt esetleg éppen nagyon keresettek. és van olyan eset is, hogy csak kis mennyiségre van szükség, de ennyit nem lehet beszerezni. Ezek a jól ismert gondok voltak az indítékai a különféle készletbörzéknek, melyek az országban néhány helyen, több-kevesebb sikerrel már lezajlottak. Hasonlót tervez a Békés megyei Gépipari Tudományos Egyesület orosházi csoportja, ez év augusztus 10-én a megyei iparvállalatok, ipari és mezőgazdasági szövetKét megoldás közül választhattak a kamuti Béke Tsz tagjai: vagy felszámolják a szarvasmarhatelepet és tehenek helyett sertést nevelnek, vagy teljes fertőtlenítés után, új állománnyal tovább folytatják a szarvas- marhatartást. A döntésre az állomány brucella-fertőzöttsége miatt került sor, és gondos mérlegelés, kalkulálás után a szövetkezet a sertésprogramot választotta. Az istállókat most óllá alakítják, és növelik a sertésállományt. A szövetkezet egyelőre nem alakít ki saját tenyészetet, hanem malacokat vásárol fel a környéken. Csak a kaAz együttműködés első eredményeként már erre az idényre elkészült a zöldborsókombájn első tízdarabos sorozata. A csaknem tíz méter hosszú, három és fél méter magas berendezés több fontos része, így a meghajtó motor, a hidraulikus vezérlőberendezés, a csupa üveg vezetőfülke szovjet gyártmányú, a többi a HÖDGÉP szakembereinek munkája. A kombájn teljesítőképessége kétszeresen meghaladja traktor vontatásé elődjének teljesítményét. A szovjet szerkezeti elemek alkalmazásával kombájnonként 700 ezer forint értékű konvertibilis elszámolású import vált és válik feleslegessé. Hasonlóképpen szovjet részegységek felhasználásával készül az uborkabetakarító és a paradicsomkombájn. Valamennyi eszközt még tovább tökéletesítik a két ország tervezői. Az elképzelések szerint a korszerű gépparkból évente 600 millió forint értékűt gyárt majd csak szovjet partnere számára a HÖDGÉP. s ezzel teljes kapacitásának a felét leköti. Ezenkívül várható megrendelés a KGST-orszá- gokból, illetve tőkés országokból is. kezetek részére. Erre a készletgazdálkodási ankétra 200 meghívót küldtek szét, mellékelve a készletcsere-akció technikai lebonyolításának rendjét, és mellékleteket, melyeken az elfekvőségeket és a keresletet lehet bejelenteni. Az időpont nem véletlenül augusztus eleje, ugyanis az akció egyik bevallott célja, hogy a szeptember 30-i készletzárásokra, a gazdálkodó egységek megszabadulhassanak felesleges anyagaiktól. A pontos nyilvántartás érdekében az elfekvő készletek bejelentéséhez fehér, a keresett anyagokhoz színes kartonokat küldtek a résztvevőknek, és 11 osztályba sorolták a különböző anyagféleségeket. A helyszínen egy 11 tagú, témafelelősökből álló csoport fogadja majd az érdeklődőket. Minden szakember ismeri majd az adott anyagosztály teljes készletét, megadják a beszerezhetőségre vonatkozó információkat. Ha ilyen anyag nincs. akkor muti lakosok — becslések szerint — 1000—1100 kocát tartanak. A malacokat a szövetkezet folyamatosan felvásárolja és bérhízókat is kihelyez, jelenleg mintegy 3 ezer nyolcszáz ilyen sertésük van. Tejelő tehenei tehát már nincsenek a szövetkezetnek, de tervezik, hogy hízómarhával foglalkoznak majd. Ez ugyanis keresett exportcikk, ám nem mindegy, milyen fajta marha hízik a legelőkön. Leginkább a magyar tarka fajta húsát kedvelik a külföldiek, ebből azonban hazánkban már kevés van. Nehéz szert tenni ilyen állományra, ez a kamutiak gondEgyüttműködés szellemi termékek hasznosítására Együttműködési megállapodást kötött a Licencia Találmányokat Értékesítő Vállalat és az Alkotó Ifjúság Egyesülés szellemi termékek, licencek innovációs menedzselésére. Az együttműködés alapján a két vállalat arra törekszik, hogy a műszaki újdonságot megtestesítő ötletek minél gyorsabban a gyakorlatban hasznosuljanak. Fontos része a megállapodásnak a szükséges iparjogi védettség biztosítása, és a szélesebb körű értékesítési lehetőségek felkutatása is. Lényeges eleme továbbá, hogy az Alkotó Ifjúság Egyesülés megyei megbízottai, illetve irodái — most már a licencia lehetőségeit is figyelembe véve — a jövőben szervezettebb formában vállalnak szerepet a vidéken jelentkező, illetve meglevő témák felkutatásában és felkarolásában. valamilyen helyettesítő terméket ajánlanak. Az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központban sorra kerülő ankét egyik szervezője Fodor Attila, a GTE helyi csoportjának elnöke, „civilben" az AKG műszaki igazgatóhelyettese: — Saját üzemi gyakorlatunkból is tudom, hogy mennyit kell futkosniuk az anyagbeszerzőknek egy-egy ritkábban használatos anyagféleség után, és már jó néhányszor sikerült ezeket partnervállalatoktól beszerezni. Mi is sokszor segítettünk ki másokat. így adódott az ötlet, hogy ezt szervezetté, és ha a kezdeményezés beválik, rendszeressé kellene tenni. A szervezők a maguk részéről igyekeznek mindent megtenni a sikerért. A rendezvényen való részvétel költsége csak töredéke a hasonlókénak. Egyedül a kartonok anyagköltségét, mintegy 4-5 forintot kell fizetni egy-egy anyag nyilvántartásba vételéért. A naprakészséget az biztosítja, hogy a szervezők hosszú határidőt adtak a kartonok visszaküldésére, elég. ha augusztus 5-én megkapják azokat.. így minden vállalat friss adatok birtokában jöhet majd a rendezvényre. A szervező bizottság arra számít, hogy ezen az egyetlen napon több millió forint értékű árukészlet cserél majd gazdát. De az anyagiakon túl azt is fontos szempontnak tartják, hogy az ankét résztvevői az azonos munkaterületen tevé- kenyekdő szakemberek, megismerkedhetnek egymással, és a jövőben már közvetlenül, a személyes kapcsolatokat felhasználva is segíthetik egymás munkáját. L. L. ja. Amihez könnyebb hozzájutni, az a magyartarka és a Holstein-Fríz első keresztezéséből származó egyed, ez viszont inkább csak a belföldi piacon értékesíthető. Gondolkodnak a juhászat sorsán is, érdemes-e néhány száz birkával foglalkozni. Rét, legelő a környéken nemigen van, az állományt növelni nem lehet, kis meny- nyiségben pedig nem éri meg foglalkozni ezzel. A liba „farmot” tavaly hozta létre a szövetkezet, így az, a beruházás költségei miatt, nyereséget még nem hozott, majd az idén. A BOV- on keresztül 38 ezer liba értékesítését tervezik. Jó eredményeket várnak ettől is, de a legmegbízhatóbb. legstabilabb tevékenység — a tsz vezetői szerint — a sertéstartás. —szatmári— Játszani jó, játszani mindenki szeret. A játék (a játszás) ősrégi emberi foglalatosság, amely korunkban sokoldalú kutatás tárgya lett. A különféle játékelméletek megegyeznek abban, hogy a gyermek számára a testi és szellemi fejlődés szempontjából igen jelentős a játék I személyiségformáló szerepe, de a serdülő vagy a felnőtt életében is — különösen a növekvő szabad idő kulturált eltöltése szempontjából — fontos tartalmakat hordoz. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felismerve a téma fontosságát, megjelentette A játékgyártás és -értékesítés hosszú távú fejlesztése című tanulmányt, amelynek célja a hazai játékok, mint eszközök (játékszer) fejlesztési, gyártási bélés külpiaci értékesítési lehetőségeinek a vizsgálata. Az elemző tanulmány kidolgozását dr. Geleji Frigyes főosztályvezet ő koordinálta. Hozzá intéztük kérdéseinket. — Mi adott különös időszerűséget a tanulmány megszületésének? — A magyar játékgyártás és -export 1981-ben kiugrómagas — a népgazdasági megítélés szempontjából fontosabb ágazatokat megelőző — eredményeket ért el, a korábbi évtizedek lassú, egyenletes fejlődése után. Az 1980—81-ben exportált bűvös kocka jelentős devizát hozott, a gyártóknak jó jövedelmet eredményezett. Ez indokolttá tette a játékexportban rejlő lehetőségek feltárását, emellett a hazai játékellátás felülvizsgálatát. A téma kijelölésénél azt az elvet követtük, hogy a játék szempontjából nincs korhatár. így vizsgálódásunkat nem korlátoztuk a gyermek- játékokra. nem tekintettük viszont játéknak azokat az eszközöket, amelyek átmenetet képeznek más termék- csoportokkal (például a sporteszköz, hangszer), % nem vizsgáltuk a játszótéri felszereléseket sem. A JÁTÉKKULTÚRA HELYZETE HAZÁNKBAN —' Századunkban a különféle társadalomtudományok, így a kultúrtörténet, pedagógia, pszichológia, néprajz és a művészetek egyaránt nagy érdeklődést mutatnak a játék iránt. Mégis hazánkban a játékkultúra és a vele ösz- szefüggö területek mintha érdemtelenül mellőzöttek lettek volna. Véleménye szerint ma milyen a helyzet e tekintetben? — Valóban mellőzött volt: a játékkal, illetve a játszásAz anyag- és energiatakarékossági programok keretében az idén mintegy 2,5 milliárd forintot takarítottak meg az élelmiszeripari vállalatok, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Mint a Magyar Kereskedelmi Kamara mezőgazdasági és élelmiszeripari tagozatában elmondották, egyre több gazdaságban teremtik meg a kukorica, illetve a cukorrépaszelet nedves tárolásának a feltételeit. Az elmúlt időszakban csaknem egymilli- árd forintot fordítottak ilyen jellegű beruházásokra, ennek eredményeként a múlt esztendőben már 720 ezer tonna kukoricát tároltak nedvesen, és így 26 ezer tonna fűtőolajat takarítottak meg. Mintegy 31 üzemben működik olyan tüzelőberendezés, amiben különböző melléktermékek, gyümölcs- és szőlő- termesztésben, erdőgazdaságban keletkező hulladékok elégetésével fejlesztenek hőt. Emellett mintegy száz, kosai, mint tevékenységgel, legfeljebb a pszichológia foglalkozott (játékdiagnosztika, játékterápia), a pedagógiában sem az intézményes, sem a köznapi nevelésben nem töltötte be jelentőségének megfelelő szerepét. Kivételt csak az óvodák jelentettek. Gyerekszoba- és játszótérkultúránk ma is szegényes, sok esetben uniformizált. A játékpszichológiái oktatás ma is hiányzik mindenfajta közép- és felsőfokú képzésből (gondozónői, tanítói, tanári, népművelői, gyermek- orvosi, művészeti főiskolák stb.). A játékkal, mint tárgy- gyal, mint eszközzel is csak néhány iparművész és népművész próbált meg foglalkozni — külföldi példák és ráérzés nyomán —, részben a hagyományos játékok és játékmódok újrateremtésével, részben új kreatív, konstruktív és logikai játékok megteremtésével. Egyéni és kisebb stúdiókba, műhelyekbe tömörült csoportok kísérletei kuriozitásnak számítottak, és csak szűk körben érvényesültek. A köz- művelődési intézmények az utóbbi időben az úgynevezett játszóházakban teret és lehetőséget próbálnak biztosítani a játékkultúra fejlesztésére irányuló spontán kezdeményezéseknek. — A játékoknak az ember életében betöltött fontos szerepe közismert, de azért talán nem érdektelen röviden erre is kitérni néhány mondat erejéig. — A játék asszociálja a teljesség, a száljai Ív, a szabadság ismérveit, különböző változatai általában modelljei a reális, a személyi és társadalmi életnek. A játék arra irányul, hogy bizonyos rendet teremtsen a kapcsolatok anarchiájában, és a természetes állapotot a kultúra állapotával váltsa fel. vagyis a spontán elemekkel szemben az akarati tényezőket juttassa érvényre. A játék ösztönszerű és nem tudatos felkészülés a jövőbeni komoly tevékenységre, a felnőtt életre. De nagyon meghatározó mértékben a játéktól is függ, hogy valaki felnőtté válik, vagy csak nagykorúvá. A játék műszaki és formai színvonala meghatározó a gyermek és később a felnőtt alkotóképességének kifejlesztésében, és így a leendő generáció műszaki színvonalának előkészítője is. A fentiekből következik. hogy a játékgyártásnak nem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a játéknak kulturális (nevelési. kreativitási, oktatási, virábban más célra használt kazánt alakítottak át a hulladékok eltüzelésére. A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek jól haladnak a melléktermék és hulladékhasznosítási program megvalósításával is. Az élelmiszer-gazdaságban évente mintegy 31—35 millió tonna úgynevezett szerves maradvány keletkezik, amelyből jelenleg már mintegy 22- 23 millió tonnát különböző módon, például talajerő-gazdálkodásnál, takarmányozásnál, energiatermelésnél, vagy az iparban hasznosítanak. A továbblépést nehezíti, hogy a begyűjtés, a betakarítás gépesítése meglehetősen drága. sokszor nincs is rá mód. A műszaki fejlesztéseket, az új módszerek elterjesztését eddig a MÉM és az OMFB mintegy 600 millió forinttal támogatta. Beruházásaikat a gazdaságok bankhitelből és saját forrásaikból valósítják meg. Ennek révén az erdő- gazdasági hulladékok hasznosítására, többek között forselkedéskultúrát fejlesztő stb.) tartalmakat is kell hordoznia, hogy teljesítse történelmi-társadalmi szerepét. A MAGYAR JÁTÉKPIAC A SZÁMOK TÜKRÉBEN — A számadatok általában untatják az olvasót, de ezúttal éppen a sokatmondó számadatok segítségével rajzolódik ki az olvasóban egy megközelítőleg teljes kép a magyar játékpiacról. Mit mondanak tehát a számok? — A hazai játékipar és kereskedelem területén jelenleg több százra tehető azon intézmények. szervezetek, gazdasági egységek, bizottságok száma, amelyek a játékok fejlesztésével, tervezésével, gyártásával, véleményezésével, értékesítésével foglalkoznak. A sok bába között azonban, úgy tűnik, elvész a gyermek. Magyarországon jelenleg mindössze 62 gyártó tekinti fő profiljának a játékgyártást. A többi számára csak másodlagos tevékenység. A jelenlegi szerény választék mintegy 2200 fajta játékból áll. Ebből 700—750 belföldi termék, 1450—1500 pedig importból származik. A FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS CÉLJAI — Játékgyártásunk hosszú távú fejlesztését meghatározó tényezőként azt a törekvést kell tekintenünk, hogy az eredeti új ötleteken alapuló és színvonalas kivitelű játékainkkal felkeltett igényeknek megfelelően ellássuk a belföldi piacot, és világpiaci érdeklődést is kiváltva, gazdaságos exportot érjünk el. Fő célként azt az alapvető közgazdasági célkitűzést kell megvalósítanunk, ami sajátos adottságainknak is megfelel: viszonylag csekély anyagérték mellett magas szellemi értéket tudjunk realizálni. A játékok elvi megítélé- ' sével és gyakorlati minősítésével, terveztetésével, a játékok és a gyermek kapcsolatrendszerével is számos, egymástól függetlenül működő intézmény és szervezet foglalkozik, és a gyártók felügyelete, érdekképviselete is szerteágazó, ezért még nagyobb koordinációra van szükség. Az 1981 júliusában létrejött Play-Coöp Játékipari Koordinációs Társaságnak a továbbfejlesztésére van szükség: alkalmassá kell válnia arra, hogy a magyar játéktervezés, -gyártás és -értékesítés szervező és koordináló centrumává váljon. Dr. Mérő Éva gácslap és farostlemezgyártó üzemeket építettek, hat termelőszövetkezet pedig szalma- és kukoricaszár-dúsító berendezéseket vásárolt, s így növelte a takarmánytermelést. A rákospalotai. a győri és a nyírbátori növényolajgyárakban a napraforgó maghéj eltüzelésének feltételeit teremtették meg. Az Ercsi Cukorgyárban veszteségcsökkentő beruházás eredményéként ma már a répa fejét és farok részét is feldolgozzák, s így a múlt esztendőben mintegy 360 ezer tonna cukrot, jelentős mennyiségű melaszt termeltek a melléktermék hasznosításával. A gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiakorszerűsítés programja a legfiatalabb, ennek ellenére — az előzetes számítások szerint — az idén már mintegy kétmilliárd forint megtakarítással számolnak, a gazdálkodó egységeknél. Mindezt többék között a termőföld korábbinál ésszerűbb ^hasznosításával, anyag- és energiatakarékos talajműveléssel, a műtrágyaveszteségek csökkentésével, és a növényvédelem gépparkjának korszerűsítésével érik el a gazdaságok. Készletbörze Orosházán Ami itt „elfckszik", másutt hiányzik Fotó: Fazekas László Kamut, Béke tsz flz állattenyésztés tervei Anyag- és energiatakarékosság a mezőgazdaságban
