Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

ff NÉPÚJSÁG 1983. július 19., kedd a sétahajó a Körösökön Holnap indul Az elmúlt hét végén befu­tott a békési kikötőbe a MAHART Tihany nevű 150 személyes vízibusza, amely a Békés megyei Természetvé­delmi és Idegenforgalmi Gaz­dasági Társaság szervezésé­ben járja a Körösöket. Teg­nap, hétfőn délelőtt a társa­ságba tömörült szervezetek, intézmények vezetői rögzítet­ték a sétahajó programját, majd próbaútra indultak a Kettős-Körösön. A Tihany vízibusz hétfő kivételével mindennap kifut a folyóra. Naponta két járat indul, délelőtt 9 órakor, délután pedig 15 órakor, s háromórás sétahajó-progra­mot biztosít a pihenni, ki­rándulni vágyóknak. Pénte­ken és szombaton 19 órától 23 óráig diszkóhajóként jár­ja majd a Körösöket, fedél­zetén 120 vendéggel. A séta­hajó a békési kikötőből in­dul mindennap — a Hár­mas-Körös torkolatának kö­zelében fordul —, s oda tér vissza. A gazdasági társaság lehetővé teszi, hogy a hajó egész napra bérelhető le­gyen, s így természetszerű­en hosszabb utat fut be, mintegy 63 kilométert tesz meg, a békésszentandrási duzzasztó közelében fordul vissza. A fedélzeten büfé­szolgálat lesz, s az ígéretek szerint friss üdítővel, szend­viccsel várják az utasokat. A jegyek árusításába bese­gít a Békés megyei Idegen- forgalmi Hivatal békéscsabai és gyulai kirendeltsége, vala­mint a Volán utazási iroda. Természetesen a helyszínen is váltható jegy. A sétahajó holnapi első útjára a békési óvodásokat viszi fedélzetén, hogy az apróságok megis­merkedhessenek a Körös­völgy szépségeivel. — sz — Ütra készen a Tihany vízibusz Fotó: veress Erzsi Huszonöt éves a magyar—szovjet jogsegélyszerzödés A Magyar Jogász Szövet­ség a magyar—szovjet pol­gári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződés aláírásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból megemlékező ülést tar­tott. Dr. Nagy László egye­temi tanár, a szövetség fő­titkára nyitotta meg az ülést és méltatta a Moszkvában 1958. július 15-én aláírt jog­segélyszerzödés jelentőségét. Ezután dr. Tímár István, a Szerzői Jogvédő Hivatal nyugalmazott főigazgatója ..Visszaemlékezés a magyar— szovjet jogsegélyszerződés megkötésére” címmel tartott előadást. Részletesen ele­mezte a Magyar Igazságügyi Minisztérium tervezete alap­ján a tárgyalás során meg­vitatott kérdéseket és a lét­rejött megállapodásokat. Ezek jelentősen egyszerűsí­tették a két állam igazság­ügyi szerveinek és más ható­ságainak kapcsolatait. A gya­korlatban jól bevált egyez­mény kedvezően hatott a magyar nemzetközi magán­jog fejlődésére is. Az ülésen részt vett dr. Petrik Ferenc igazságügy- miniszter-helyettes. aki is­mertette V. I. Tyerebilov- nak, a Szovjetunió igazság­ügyminiszterének az évfor­duló alkalmából küldött le­velét. Ebben a szovjet igaz­ságügyminiszter egyebek kö­zött rámutatott: a jogsegély­szerződés hatékonyan előse­gíti a két országot összekö­tő baráti szálak erősítését és szilárd alapja a kölcsönös együttműködésnek a jogi élet területén. Július 29-31: Kiskunsági pásztor- és lovasnapok üpajpusztán A Dömsöd melletti Apaj- pusztán július 29—31. között rendezik meg a XVI. kis­kunsági pásztor- és lovasna­pokat — jelentették be hét­főn az eseménysorozat hely­színén megtartott sajtótájé­koztatón. A rendezvénysoro­zat három napján lesz a Bu­dapesti Honvéd nemzetközi lovasversenye, a kettes fo­gatok versenye és a négyes fogatok meghívásos bemuta­tója. A lovassportok kedve­lői nemzetközi díjugrató és terepversenyeket is megte­kinthetnek, melyekre cseh­szlovák, NSZK-beli, osztrák, román és szovjet résztvevő­ket is meghívtak. Lesz úttö­rő lovas- és csikósbemutató, valamint juhász- és csikós­verseny. Az apaj pusztai lovasnapok idején felelevenítik a pusz­tai hagyományokat, melyek közül az egyik leglátványo­sabb a méneshajtás. A ver­senyek és bemutatók szüne­teiben népi együttesek lép­nek fel. A programot bir­kapörkölt- és halászléfőző­verseny teszi hangulatossá, s igazi látványosság lesz az ökörsütés. A lovasnapokra érkező több ezer látogató el­látásáról körültekintően gon­doskodtak, sűríti járatait a Volán is. A rendezők az idén mintegy száz népművészt hívtak meg helyszíni árusí­tásra. A hagyományokhoz híven az idén is lesz tombo­lasorsolás, a szerencsések hároméves csikót és rackaju- hot nyerhetnek. fl tárgyalóteremből Felmentő Ítélet Ez év elején tárgyalta a békéscsabai városi bíróság Mester Gábor Békéscsaba, Aulich u. 2. szám alatti la­kos ügyét. Üzérkedés miatt az első fokú bíróság 3 év és 6 hónap szabadságvesztés­re ítélte. Mester Gábor fel­lebbezett. A gyulai megyei bíróság az üzérkedés bűn­tette miatt emelt vád alól felmentette. Megszüntette a lakásán hagyott bűnjeltár- gvak lefoglalását is. Az el­járásban felmerült bűnügyi költség az államot terheli. Az ítélet jogerős. Tervezők sikere A Békés megyei Tanács V. B., a békéscsabai Városi Tanács V. B., a Békés me­gyei Tanács Tervező Válla­lata, a Dél-magyarországi Tervező Vállalat, valamint a Csongrád megyei Tanács Tervező Vállalata összevont házi pályázatot hirdetett a Békés megyei Művelődési Központ I. üteme tervének elkészítésére. A pályázaton Csongrád megyéből 6, a Békés megyei tervezőktől pe­dig egy csoport vett részt. Az I. díjat nem adták kN A II. díjat az egyik Csongrád megyei és a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat egy-egy csoportja megosztva kapta. Az utóbbinak a tag­jai: Nemes Roland tervező, Vaszkó Sándor szerkesztő, valamint Berndtné Sziveri Erzsébet műszaki rajzoló voltak, és 85 ezer forinttal díjazták őket. A terv első üteme a ren­delkezésre álló anyagi esz­közök figyelembevételével a városi mozit és a KPVDSZ művelődési központját fog­lalja magába. A művelődés- ügyi intézményegyüttes Bé­késcsaba város rendezési terve alapján a Jókai, a Luther és a Gyóni Géza ut­cák által határolt területen kap helyet. A továbbiakban a pályázat két II. díjasa rész­letesebb tervet készít, amit ismét elbírálnak majd. A győztes kap megbízást a kiviteli terv elkészítésére. — p. b. — Rajzoktatók Gyulán Július 13-án nyílt meg Gyulán a Pedagógus Szak- szervezet rajzszakos tovább­képző tábora. Az augusztus 31-ig tartó tábort a szak­munkásképző intézet kollé­giumában rendezték meg. E tanfolyamot immár 15. al­kalommal hirdették meg Gyulán, melyre az ország különböző területeiről ezút­tal 28-an érkeztek. A közös alkotás mellett délutánon­ként. illetve esténként mű­vészettörténeti és pedagógiai előadásokat hallgatnak a résztvevők. Július 28-án délutántól az Erkel Ferenc Művelődési Központ ad otthont annak a kiállításnak, melyen az itt készült alkotásokat mutat­ják be a tábor lakói. A ki­állítást dr. Marsi Gyuláné. a gyulai Városi Tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője nyitja meg. Alkotás közben a szegedi Kovács Margit Fotó: Gál Edit Egészséges munkamegosztással nagyközségek jellegü­ket tekintve attól füg­gően különböznek egymástól, hogy járási szék­helyek-e, üdülőtelepülések, vagy agglomerációs körzet­ben terülnek el. Jó néhá- nyuk mindhárom kritérium­nak megfelel. A községi pártbizottságok a tanácsok politikai munkáját e sajá­tosságokhoz alkalmazkodva, a nagyközségek és községek megnövekedett jog- és ha­táskörét figyelembe véve irá­nyítják. Ez napjainkban szá­mos figyelemre méltó új vo­nással gazdagodik. Egészséges munkamegosz­tás van kialakulóban a köz­ségi párt- és tanácsi szervek között. Fejlődött a munka­tervek összehangolási mód­szere. Ennek ellenére még mindig előfordul átfedés a tanácsi és pártszervek tevé­kenységében. Ezt esetenként azzal indokolják, hogy a ta­nácsoknak minden év decem­berében egy évre szóló mun­katervet kell készíteniük, míg a községi pártszerv csak az azt követő év márciusá­tól készít munkatervet fél évre. A községi pártbizott­ságok testületéi egyre in­kább helyesen választják meg azokat a fő kérdéseket, amelyekben határozniok kell a községi tanácsok munká­jában. Ám a számottevő vál­tozás ellenére helyenként még ma is előfordul az ap­rólékos beavatkozás. Ez nemcsak szétaprózza a párt­szerv tevékenységét, de csök­kenti a tanácsi vezetésben dolgozók felelősségét, eseten­ként magában hordja a szakszerűtlen állásfoglalás veszélyét is. Egyes pártszer­vezetek úgy értelmezik az operativitást, hogy beavat­koznak a konkrét ügyek in­tézésébe. A helyesen felfo­gott operativitás viszont azt jelenti, hogy gyorsan észle­lik, értékelik és elemzik a nem kívánatos jelenségeket. Feltárják az ismételten elő­forduló hibák okait, össze­függéseit és a tanácsi ille­tékes szerveket késztetik a szükséges intézkedésekre. Mindinkább figyelembe ve­szik a községi pártbizottsá­gok irányító munkájában, hogy a tanácsi szervek nem­csak végrehajtói, hanem ré­szesei is a politika alakítá­sának. A pártbizottságok fel­tárják a végrehajtás során a községek politikai, gazda­sági és társadalmi problé­máit, vagy javaslatot tesz­nek azok okainak gondos vizsgálatára és megoldásuk módjára. Ezt a tevékenysé­get megfelelő elemzés előzi meg. A községi pártbizottsá­gok testületének állásfogla­lását az elvi-politikai tarta­lom jellemzi, és a gyakorlati végrehajtás feladatait a köz­ségi tanács vezetésére bíz­zák. Fontos eszköze a tanácsok pártirányításának a káder­politikai elvek következetes érvényesítése. A községi pártbizottságok ennek meg­felelően segítik és ellenőrzik az állami személyzeti mun­kát. Meghatározott körben döntenek, vagy közreműköd­nek a káderek kiválasztásá­ban, gondoskodnak politikai képzésükről, továbbképzésük­ről, segítik nevelésüket. Meg­felelő figyelmet fordítanak arra, hogy az irányító tiszt­ségeket a községi tanácsok­nál a párt politikáját értő, végrehajtani képes, tapasz­talt vezetők töltsék be. A községi tanácsok csak akkor tudnak eredményesen dol­gozni, ha a pártszervektől rendszeres és tartalmas in­formációkat kapnak. A párt­irányítás viszont feltételezi az állami élet főbb terüle­tein folyó munka ismeretét. Az informálás módszere a községi pártbizottságok ve­zetésében kialakult. Egyrészt a községi tanácsok elnökei szinte kivétel nélkül tagjai a községi párt-végrehajtóbi­zottságoknak — és így első kézből ismerik a legfonto­sabb politikai döntéseket —. továbbá a községi párt-vég­rehajtóbizottságok megfele­lően élnek jogaikkal, és rend­szeresen beszámoltatják a ta­nácsok kommunista vezetőit. Az irányítás része, hogy a község területén a tanácsi és más társadalmi, gazdasági szervek tevékenységét össze­hangolják. Ebben is fejlődés mutatkozik. Ma már meg­felelően elhatárolják a fel­adatokat, ésszerű a munka- megosztás a község fejlesz­tési, ellátási, kulturális és más kérdéseiben. A pártel- lenőrzés jelentős helyet fog­lal el a tanácsokat irányító munkában. Mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy a taná­csoknál és a szakigazgatás­ban miként érvényesül a párt politikája. Több helyen el­lenőrizték például a jogpoli­tikai elvek megvalósítását, a tanácstörvény végrehajtását, a népképviseleti, illetve az önkormányzati jelleg érvé­nyesülését és hatékonyságát. Természetesen, vannak még olyan községi pártszervek — mindenekelőtt a községi pártvezetőségek —, amelyek az ellenőrzést leszűkítik pél­dául arra, hogy a tanács ve­zetőit beszámoltatják a köz­ségpolitikai feladatok egy- egy részterületének megol­dásáról, a tanterembővítés­ről, bizonyos személyi ügyek­ben hozott határozatok fe­lülbírálásáról és hasonlók­ról. Az a helyes, ahol átfo­góbb, elvi kérdésekben gya­korolják az ellenőrzési jogot. Ehhez tartozik, hogy a köz­ségi pártbizottságok a me­gyei és járási pártszervek határozatait figyelembe vé­ve állásfoglalások, határoza­tok kialakításával és elfoga­dásával irányítsák a községi tanácsok munkáját. Ezek az állásfoglalások mindenek­előtt a távlati községpoliti­kai koncepciók kidolgozásá­ra, az éves fejlesztési ter­vekre és a jogpolitikai elvek alkalmazásának feladataira irányuljanak. A pártélet demokratizmu­sa, továbbá a pártirányítás hatékonysága szükségessé te­szi, hogy a tanácsokat teljes önállósággal és hatáskörrel, az azonos szintű pártszervek irányítsák. Alapjában ez így is van. Ám néhány községi pártvezetőség úgy fogja fel a tanács pártirányítását, hogy a vezetőket (az elnököt, a titkárt) ők irányítják, a ta­nácsi apparátus irányítását pedig kiadják a község te­rületi pártalapszervezetei- nek. Ez természetesen hely­telen felfogás, még ha abból indulnak is ki, hogy legyen a községterületi pártalap- szervezetek kommunistáinak is mivel foglalkozniuk. El­vileg is helytelen a tanácsi vezetők, illetve az apparátus irányításának ilyen mecha­nikus szétválasztása. A községi közös tanácsok működési területén nyilván­valóan eltérő érdekek is je­lentkeznek. Gyakori, hogy egy-egy adott létesítmény, iskola, óvoda, vagy út meg­építésénél ki-ki a saját la­kóhelyét szeretné előnyben részesíteni. Nehéz az eltérő érdekek egyeztetése. A köz­ségi pártbizottságoknak még­is őrködniük kell azon, hogy a közös községi tanácsban lehetőleg a lakosság lélek­számúnak megfelelően legye­nek képviselve a székhely és társközség állampolgárai. Másrészt törekedniük kell ar­ra. hogy a közös tanácsú köz­ség társközségeinek tanács­tagjai önálló tanácstagi cso­portot alkossanak, amely ne­gyedévenként ülésezik és ki­fejezetten az adott társköz­ség fejlesztési feladataival foglalkozik. Így sokkal in­kább egyeztethetők az eltérő érdekek is, jobban érvénye­sülhet a társadalmi igazsá­gosság. A közös tanácsok tevé­kenységének segítése a jövőben is kiemelt feladat marad. Ezért indo­kolt. hogy a pártszervek ilyen irányú munkájukat na­pi teendőjüknek tekintsék. Dr. Arató András

Next

/
Thumbnails
Contents