Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-19 / 169. szám
ff NÉPÚJSÁG 1983. július 19., kedd a sétahajó a Körösökön Holnap indul Az elmúlt hét végén befutott a békési kikötőbe a MAHART Tihany nevű 150 személyes vízibusza, amely a Békés megyei Természetvédelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társaság szervezésében járja a Körösöket. Tegnap, hétfőn délelőtt a társaságba tömörült szervezetek, intézmények vezetői rögzítették a sétahajó programját, majd próbaútra indultak a Kettős-Körösön. A Tihany vízibusz hétfő kivételével mindennap kifut a folyóra. Naponta két járat indul, délelőtt 9 órakor, délután pedig 15 órakor, s háromórás sétahajó-programot biztosít a pihenni, kirándulni vágyóknak. Pénteken és szombaton 19 órától 23 óráig diszkóhajóként járja majd a Körösöket, fedélzetén 120 vendéggel. A sétahajó a békési kikötőből indul mindennap — a Hármas-Körös torkolatának közelében fordul —, s oda tér vissza. A gazdasági társaság lehetővé teszi, hogy a hajó egész napra bérelhető legyen, s így természetszerűen hosszabb utat fut be, mintegy 63 kilométert tesz meg, a békésszentandrási duzzasztó közelében fordul vissza. A fedélzeten büfészolgálat lesz, s az ígéretek szerint friss üdítővel, szendviccsel várják az utasokat. A jegyek árusításába besegít a Békés megyei Idegen- forgalmi Hivatal békéscsabai és gyulai kirendeltsége, valamint a Volán utazási iroda. Természetesen a helyszínen is váltható jegy. A sétahajó holnapi első útjára a békési óvodásokat viszi fedélzetén, hogy az apróságok megismerkedhessenek a Körösvölgy szépségeivel. — sz — Ütra készen a Tihany vízibusz Fotó: veress Erzsi Huszonöt éves a magyar—szovjet jogsegélyszerzödés A Magyar Jogász Szövetség a magyar—szovjet polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából megemlékező ülést tartott. Dr. Nagy László egyetemi tanár, a szövetség főtitkára nyitotta meg az ülést és méltatta a Moszkvában 1958. július 15-én aláírt jogsegélyszerzödés jelentőségét. Ezután dr. Tímár István, a Szerzői Jogvédő Hivatal nyugalmazott főigazgatója ..Visszaemlékezés a magyar— szovjet jogsegélyszerződés megkötésére” címmel tartott előadást. Részletesen elemezte a Magyar Igazságügyi Minisztérium tervezete alapján a tárgyalás során megvitatott kérdéseket és a létrejött megállapodásokat. Ezek jelentősen egyszerűsítették a két állam igazságügyi szerveinek és más hatóságainak kapcsolatait. A gyakorlatban jól bevált egyezmény kedvezően hatott a magyar nemzetközi magánjog fejlődésére is. Az ülésen részt vett dr. Petrik Ferenc igazságügy- miniszter-helyettes. aki ismertette V. I. Tyerebilov- nak, a Szovjetunió igazságügyminiszterének az évforduló alkalmából küldött levelét. Ebben a szovjet igazságügyminiszter egyebek között rámutatott: a jogsegélyszerződés hatékonyan elősegíti a két országot összekötő baráti szálak erősítését és szilárd alapja a kölcsönös együttműködésnek a jogi élet területén. Július 29-31: Kiskunsági pásztor- és lovasnapok üpajpusztán A Dömsöd melletti Apaj- pusztán július 29—31. között rendezik meg a XVI. kiskunsági pásztor- és lovasnapokat — jelentették be hétfőn az eseménysorozat helyszínén megtartott sajtótájékoztatón. A rendezvénysorozat három napján lesz a Budapesti Honvéd nemzetközi lovasversenye, a kettes fogatok versenye és a négyes fogatok meghívásos bemutatója. A lovassportok kedvelői nemzetközi díjugrató és terepversenyeket is megtekinthetnek, melyekre csehszlovák, NSZK-beli, osztrák, román és szovjet résztvevőket is meghívtak. Lesz úttörő lovas- és csikósbemutató, valamint juhász- és csikósverseny. Az apaj pusztai lovasnapok idején felelevenítik a pusztai hagyományokat, melyek közül az egyik leglátványosabb a méneshajtás. A versenyek és bemutatók szüneteiben népi együttesek lépnek fel. A programot birkapörkölt- és halászléfőzőverseny teszi hangulatossá, s igazi látványosság lesz az ökörsütés. A lovasnapokra érkező több ezer látogató ellátásáról körültekintően gondoskodtak, sűríti járatait a Volán is. A rendezők az idén mintegy száz népművészt hívtak meg helyszíni árusításra. A hagyományokhoz híven az idén is lesz tombolasorsolás, a szerencsések hároméves csikót és rackaju- hot nyerhetnek. fl tárgyalóteremből Felmentő Ítélet Ez év elején tárgyalta a békéscsabai városi bíróság Mester Gábor Békéscsaba, Aulich u. 2. szám alatti lakos ügyét. Üzérkedés miatt az első fokú bíróság 3 év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mester Gábor fellebbezett. A gyulai megyei bíróság az üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Megszüntette a lakásán hagyott bűnjeltár- gvak lefoglalását is. Az eljárásban felmerült bűnügyi költség az államot terheli. Az ítélet jogerős. Tervezők sikere A Békés megyei Tanács V. B., a békéscsabai Városi Tanács V. B., a Békés megyei Tanács Tervező Vállalata, a Dél-magyarországi Tervező Vállalat, valamint a Csongrád megyei Tanács Tervező Vállalata összevont házi pályázatot hirdetett a Békés megyei Művelődési Központ I. üteme tervének elkészítésére. A pályázaton Csongrád megyéből 6, a Békés megyei tervezőktől pedig egy csoport vett részt. Az I. díjat nem adták kN A II. díjat az egyik Csongrád megyei és a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat egy-egy csoportja megosztva kapta. Az utóbbinak a tagjai: Nemes Roland tervező, Vaszkó Sándor szerkesztő, valamint Berndtné Sziveri Erzsébet műszaki rajzoló voltak, és 85 ezer forinttal díjazták őket. A terv első üteme a rendelkezésre álló anyagi eszközök figyelembevételével a városi mozit és a KPVDSZ művelődési központját foglalja magába. A művelődés- ügyi intézményegyüttes Békéscsaba város rendezési terve alapján a Jókai, a Luther és a Gyóni Géza utcák által határolt területen kap helyet. A továbbiakban a pályázat két II. díjasa részletesebb tervet készít, amit ismét elbírálnak majd. A győztes kap megbízást a kiviteli terv elkészítésére. — p. b. — Rajzoktatók Gyulán Július 13-án nyílt meg Gyulán a Pedagógus Szak- szervezet rajzszakos továbbképző tábora. Az augusztus 31-ig tartó tábort a szakmunkásképző intézet kollégiumában rendezték meg. E tanfolyamot immár 15. alkalommal hirdették meg Gyulán, melyre az ország különböző területeiről ezúttal 28-an érkeztek. A közös alkotás mellett délutánonként. illetve esténként művészettörténeti és pedagógiai előadásokat hallgatnak a résztvevők. Július 28-án délutántól az Erkel Ferenc Művelődési Központ ad otthont annak a kiállításnak, melyen az itt készült alkotásokat mutatják be a tábor lakói. A kiállítást dr. Marsi Gyuláné. a gyulai Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg. Alkotás közben a szegedi Kovács Margit Fotó: Gál Edit Egészséges munkamegosztással nagyközségek jellegüket tekintve attól függően különböznek egymástól, hogy járási székhelyek-e, üdülőtelepülések, vagy agglomerációs körzetben terülnek el. Jó néhá- nyuk mindhárom kritériumnak megfelel. A községi pártbizottságok a tanácsok politikai munkáját e sajátosságokhoz alkalmazkodva, a nagyközségek és községek megnövekedett jog- és hatáskörét figyelembe véve irányítják. Ez napjainkban számos figyelemre méltó új vonással gazdagodik. Egészséges munkamegosztás van kialakulóban a községi párt- és tanácsi szervek között. Fejlődött a munkatervek összehangolási módszere. Ennek ellenére még mindig előfordul átfedés a tanácsi és pártszervek tevékenységében. Ezt esetenként azzal indokolják, hogy a tanácsoknak minden év decemberében egy évre szóló munkatervet kell készíteniük, míg a községi pártszerv csak az azt követő év márciusától készít munkatervet fél évre. A községi pártbizottságok testületéi egyre inkább helyesen választják meg azokat a fő kérdéseket, amelyekben határozniok kell a községi tanácsok munkájában. Ám a számottevő változás ellenére helyenként még ma is előfordul az aprólékos beavatkozás. Ez nemcsak szétaprózza a pártszerv tevékenységét, de csökkenti a tanácsi vezetésben dolgozók felelősségét, esetenként magában hordja a szakszerűtlen állásfoglalás veszélyét is. Egyes pártszervezetek úgy értelmezik az operativitást, hogy beavatkoznak a konkrét ügyek intézésébe. A helyesen felfogott operativitás viszont azt jelenti, hogy gyorsan észlelik, értékelik és elemzik a nem kívánatos jelenségeket. Feltárják az ismételten előforduló hibák okait, összefüggéseit és a tanácsi illetékes szerveket késztetik a szükséges intézkedésekre. Mindinkább figyelembe veszik a községi pártbizottságok irányító munkájában, hogy a tanácsi szervek nemcsak végrehajtói, hanem részesei is a politika alakításának. A pártbizottságok feltárják a végrehajtás során a községek politikai, gazdasági és társadalmi problémáit, vagy javaslatot tesznek azok okainak gondos vizsgálatára és megoldásuk módjára. Ezt a tevékenységet megfelelő elemzés előzi meg. A községi pártbizottságok testületének állásfoglalását az elvi-politikai tartalom jellemzi, és a gyakorlati végrehajtás feladatait a községi tanács vezetésére bízzák. Fontos eszköze a tanácsok pártirányításának a káderpolitikai elvek következetes érvényesítése. A községi pártbizottságok ennek megfelelően segítik és ellenőrzik az állami személyzeti munkát. Meghatározott körben döntenek, vagy közreműködnek a káderek kiválasztásában, gondoskodnak politikai képzésükről, továbbképzésükről, segítik nevelésüket. Megfelelő figyelmet fordítanak arra, hogy az irányító tisztségeket a községi tanácsoknál a párt politikáját értő, végrehajtani képes, tapasztalt vezetők töltsék be. A községi tanácsok csak akkor tudnak eredményesen dolgozni, ha a pártszervektől rendszeres és tartalmas információkat kapnak. A pártirányítás viszont feltételezi az állami élet főbb területein folyó munka ismeretét. Az informálás módszere a községi pártbizottságok vezetésében kialakult. Egyrészt a községi tanácsok elnökei szinte kivétel nélkül tagjai a községi párt-végrehajtóbizottságoknak — és így első kézből ismerik a legfontosabb politikai döntéseket —. továbbá a községi párt-végrehajtóbizottságok megfelelően élnek jogaikkal, és rendszeresen beszámoltatják a tanácsok kommunista vezetőit. Az irányítás része, hogy a község területén a tanácsi és más társadalmi, gazdasági szervek tevékenységét összehangolják. Ebben is fejlődés mutatkozik. Ma már megfelelően elhatárolják a feladatokat, ésszerű a munka- megosztás a község fejlesztési, ellátási, kulturális és más kérdéseiben. A pártel- lenőrzés jelentős helyet foglal el a tanácsokat irányító munkában. Mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy a tanácsoknál és a szakigazgatásban miként érvényesül a párt politikája. Több helyen ellenőrizték például a jogpolitikai elvek megvalósítását, a tanácstörvény végrehajtását, a népképviseleti, illetve az önkormányzati jelleg érvényesülését és hatékonyságát. Természetesen, vannak még olyan községi pártszervek — mindenekelőtt a községi pártvezetőségek —, amelyek az ellenőrzést leszűkítik például arra, hogy a tanács vezetőit beszámoltatják a községpolitikai feladatok egy- egy részterületének megoldásáról, a tanterembővítésről, bizonyos személyi ügyekben hozott határozatok felülbírálásáról és hasonlókról. Az a helyes, ahol átfogóbb, elvi kérdésekben gyakorolják az ellenőrzési jogot. Ehhez tartozik, hogy a községi pártbizottságok a megyei és járási pártszervek határozatait figyelembe véve állásfoglalások, határozatok kialakításával és elfogadásával irányítsák a községi tanácsok munkáját. Ezek az állásfoglalások mindenekelőtt a távlati községpolitikai koncepciók kidolgozására, az éves fejlesztési tervekre és a jogpolitikai elvek alkalmazásának feladataira irányuljanak. A pártélet demokratizmusa, továbbá a pártirányítás hatékonysága szükségessé teszi, hogy a tanácsokat teljes önállósággal és hatáskörrel, az azonos szintű pártszervek irányítsák. Alapjában ez így is van. Ám néhány községi pártvezetőség úgy fogja fel a tanács pártirányítását, hogy a vezetőket (az elnököt, a titkárt) ők irányítják, a tanácsi apparátus irányítását pedig kiadják a község területi pártalapszervezetei- nek. Ez természetesen helytelen felfogás, még ha abból indulnak is ki, hogy legyen a községterületi pártalap- szervezetek kommunistáinak is mivel foglalkozniuk. Elvileg is helytelen a tanácsi vezetők, illetve az apparátus irányításának ilyen mechanikus szétválasztása. A községi közös tanácsok működési területén nyilvánvalóan eltérő érdekek is jelentkeznek. Gyakori, hogy egy-egy adott létesítmény, iskola, óvoda, vagy út megépítésénél ki-ki a saját lakóhelyét szeretné előnyben részesíteni. Nehéz az eltérő érdekek egyeztetése. A községi pártbizottságoknak mégis őrködniük kell azon, hogy a közös községi tanácsban lehetőleg a lakosság lélekszámúnak megfelelően legyenek képviselve a székhely és társközség állampolgárai. Másrészt törekedniük kell arra. hogy a közös tanácsú község társközségeinek tanácstagjai önálló tanácstagi csoportot alkossanak, amely negyedévenként ülésezik és kifejezetten az adott társközség fejlesztési feladataival foglalkozik. Így sokkal inkább egyeztethetők az eltérő érdekek is, jobban érvényesülhet a társadalmi igazságosság. A közös tanácsok tevékenységének segítése a jövőben is kiemelt feladat marad. Ezért indokolt. hogy a pártszervek ilyen irányú munkájukat napi teendőjüknek tekintsék. Dr. Arató András