Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

1983. július 17., vasárnap ■KHilUKTiW SPORT SPORT SPORT Polgár Zsuzsáról — az édesapjával Budapest egyik uj lakóte­lepén, a tízemeletes ház ki­lencedik emeletén él a sakk­világ egyik szenzációját „szállító” Polgár Zsuzsa, aki bár csak április 19-én múlt 14 éves, máris a felnőtt vi­lágranglista 10. helyét fog­lalja el. A háromszobás la­kásban egy kört téve egyér­telművé válik az érkező előtt, hogy minden négyzet- méter a fekete-fehér kockák világában meredeken felfelé törő Zsuzsát és két, ugyan­csak tehetséges húgát, Zsó­fit és Juditot szolgálja. Mindhárom szobában „mun­kára kész”, azaz felállított sakk-készlet, órával. A leg­nagyobb szobában — ame­lyet a menedzser-apa csak könyvtárnak nevez — mint­egy 1500 sakk-könyv sora­kozik, példás rendszerezett­ségben. A regiszteres fiókok­ban pedig mintegy százezer játszma van, megnyitások szerint besorolva. Polgár László készségesen magya­ráz: — Amikor alig négyéves korában elkezdtem Zsuzsival foglalkozni, alig volt néhány tucat könyvünk, az évek so­rán viszont a lányom szen­vedélyes gyűjtővé vált. A legkülönfélébb országokból befutó szakirodalom jelentő­sen inspirálja a nyelvtanu­lásban: oroszul, angolul, né­metül és eszperantóul is jól beszél; a legutóbbi időszak­ban elsősorban az angollal foglalkozott intenzíven. Az éppen üres szobában letelepedve mindjárt a lé­nyegre terelődött a szó. Zsu­zsi — aki az MTK-VM ver­senyzője — villámgyorsan haladt felfelé a létrafoko­kon, mígnem 1979-ben, 10 éves korában már női mes­teri címet szerzett. Azóta csak elvétve indult a nők erőpróbáin, sokkal gyakrab­ban lehet viszont nevével találkozni a férfiak verse­nyeiről szóló tudósításokban. — Amikor eldőlt, hogy Zsuzsi fejlődésének üteme sokkal gyorsabb, mint a ha­sonló korú lányoké, elhatá­roztam, hogy nem indul a korcsoportos viadalokon — mondja ismét a pszichope- dagógia szakos apa. — A női mesteri cím megszerzését kö­vetően érdeklődésünk mind­inkább a férfiak versenyei felé fordult, elsősorban azért, mert a nagyobb erőpróbák gyorsítják fejlődését. A tör­ténések egyelőre döntéseink helyességét igazolják, hiszen Zsuzsi ma már az egyetlen magyar nő, aki előbb férfi mesteri címet szerzett, majd 1982-ben három ízben is tel­jesítette a férfi FIDE-mes- teri normát, tehát a cím oda­ítélése már csak formalitás. Miközben a könyvtárban éppen javában tartott az ed­zés dr. Hazai László nem­zetközi mester és Polgár Zsu­zsa között, Polgár László fo­lyamatosan érvelt, indokolt. Elmondta például, hogy a sakkjáték ■ lángelméjének tar­tott Fischer sem szerzett ko­rábban férfi mesteri címet Zsuzsinál: ő 13 és fél éves volt. Karpov 15, Kaszparov 14, Portisch pedig 18 évesen érte el a büszke címet. — Tavaly egymást érték a férfiversenyek, ahol Zsuzsa asztalhoz ült. Előbb a bul­gáriai Pernikben, majd Ba- latonberényben és Fonyódon játszott,.s mindössze 1—1 ve­reséget szenvedett. A jelen­legi, 2255 Élő-pontjánál még többje is lehetne, s szerin­tem ebben az évben lesz is. Egyébként általánosságban elmondhatom, hogy sokkal jobban ösztönzi a fejlődést, ha a férfiak között teszi tu­dását próbára. Terveink kö­zött szerepel, hogy 16 éves korában nemzetközi mester, 18—19 évesen pedig férfi nemzetközi nagymester le­gyen. Fejlődése üteme eddig még tartja a lépést a leg­jobb férfiakéval, így egyelő­re nincs okunk módosítani az elsődleges célkitűzéseken, mely szerint Zsuzsi megpró­bálja megszerezni a férfi vi­lágbajnoki címet. Azután majd meglátjuk, meddig jut el. A kérdőjelekre csak évek múltán lehet megadni a vá­laszokat. Addig viszont ma­rad a kitartó, céltudatos ké­szülés és versenyzés, amely­ből egyre inkább kiveszik a részüket a fiatalabb testvé­rek is. Az 1974-ben született Zsófi és a két évvel fiata­labb Judit is rendszeresen szerepel — méghozzá az él­vonalban — a korosztályos versenyeken. Zsuzsi esetében most már kétszeres presztízs a jó sze­replés, hiszen a tízes világ- ranglistán csak az élen holt­versenyben álló svéd Cram- ling, a nyugatnémet Hund és a magyar Polgár Zsuzsa tu­dott a szovjetek közé befu­rakodni — Kusnyir ugyanis évek óta nem versenyez, így pontszáma egyelőre változat­lan. Mellesleg Cramling is kizárólag férfi viadalokon rajtol, talán nem is egészen véletlenül. Jocha Károly Ma Vasárnapi kiemelkedő Bé­kés megyei sportesemények. SALAKMOTOR. OB II. egyéni bajnokság IV. for­dulója, Gyula, 10.00 óra. VÍ­ZILABDA. Békéscsabai Elő­re Spartacus—Külker SC, OB II B bajnoki találkozó, Békéscsaba, Árpád fürdő, 11.00. (Játékvezetők: Valkai, Kádár.) Két Rába-győzelem az NSZK-ban Egy, az NSZK-ban levő edző­táborban folytatja a felkészülést a következő idényre a magyar bajnok, a Rába ETO labdarúgó- csapata. Verebes József edző 19 játékost vitt magával, köztük van a három új szerzemény, Kurucz, Giron és Horváth is. Szániel Jánostól, a Rába ETO ügyvezető elnökétől arról érke­zett hír, hogy a Rába ETO az erőteljes edzések mellett eddig két mérkőzést játszott alacsb- nyabb osztályú együttesekkel. Mindkét mérkőzést megnyerte az ETO, az egyiket 3:2, a másikat, 4:1 arányban. Dátumok — dokumentumok A kézilabdázók hármas jubileuma elé Ez az év a kézilabdázók ünnepi esztendeje. A fél évszá­zaddal ezelőtti megalakulást ünnepük az MKSZ-ben, ötven­éves jubileumot ülnek a Békés megyei csapatok és a szövet­ség vezetői, az első csabai női rangadó negyven évvel ez­előtti pillanataira emlékeznek a megyeszékhely „veterán­jai”. Az ünnepségsorozat előestéjén levéltári adatok, megsár­gult újságkivágások, a szemtanúk visszaemlékezései alapján a dátumok, dokumentumok segítségével próbáljuk meg kö­zelebb hozni a ma olvasójához a rég múlt idők eseményeit. Azoknak a történéseknek kis töredékét, amelyek teljes egé­szükben remélhetőleg két év múlva nyomtatásban is megje­lennek a Viharsarok, valamint a Békéscsaba testkultúráját tárgyaló tanulmányokban. 1933. március 30. Megala­kult a Magyar Kézilabdázó Egyesületek Országos Szö­vetsége! Persze a sportág hazai bölcsőjét nem ekkor kezdték el ringatni. 1921-től főleg a munkás sportolók a mai kispályás játékhoz ha­sonló hazenát. űzték. A klasszikus nagypályázás — a szomszéd országokhoz képest elég későn — csak 1927-ben nyert polgárjogot. Az egyre több csapattal zajló férfi- és női bajnokságot a Budapesti Labdarúgó Alszövetség irá­nyította. Az önálló szövet­ség megalakulása után erő­teljessé vált a fejlődés vidé­ken is. A felszabadulást kö­vető esztendőkben ez a sport­ág is rohamléptekkel indult előre. A nagypályázás ve- télytársává vált a kispályás játék. Miután már csak 24 egyesület játszott nagy pá­lyán, míg 500 kispályázott, a számok döntöttek: 1960 óta az országban csak kispályán rendeznek bajnokságot. A női szakág eredménylistája lenyűgöző. Sikereiket két világbajnoki győzelem és a világversenyeken szerzett megannyi ezüst- és bronz­érem jelzi. íme a sportág történeti háttere. Erre emlé­kezve az MKSZ november 6-án tartja meg jubileumi közgyűlését. A korabeli sportsajtó pél­dányait egészen 1930. márci­us 6-ig kellett lapozgatnunk ahhoz, hogy a kézilabdázás­sal kapcsolatos hírre buk­kanjunk. Az „A Sport” cí­mű lap számolt be arról, hogy a Bohn SC—Üjpest Magyar Kupa labdarúgómér­kőzés előtt Christián László diákjai, a Békéscsabai Felső­kereskedelmi Iskola tanulói ismertették meg a nézőkkel a nagypályás játékot. Rej­tély, hogy ezt a mérkőzést miért csak 15 évvel később követte egy újabb találkozó. Az viszont tény, hogy rövid­del a bemutató után 4 (!) női csapat is pályára lépett. 1933. július 25. Barátságos, nagypályás mérkőzést vívott Mezőberényben az Alföldi Szövőgyár RT és a Schön Szövőgyár csapata. „Az előbbi együttest Czig- ler Imre, míg az utóbbi gár­dát Petján István szervezte. Sokat jelentettek Veress Endréné szakmai tanácsai. Ö 1932-ben tért haza Buda­pestről, ahol a Felsőipari Is­kolában már űzte ezt a játé­kot.” (Részlet Kábái László gy ű j teményéből.) 1933. szeptember 7. Sport­hír a Körösvidék című na­pilap hasábjairól: „Bemutat­kozott a Körösladányi AC női kézilabdacsapata, amely a Vésztői TK ellen nagypá­lyás mérkőzésen 5:0 (4:0) arányban nyert. Kitűnt Fa­ragó E., Nagy /., a rutinos Lennert, Tóth I., góllövők: Tóth Irén (3), Faragó Erzsé­bet (2). A Vésztőből jó volt Fogarasi.” Szarvason 1936 tavaszán szervezett — főként atlétái köréből — férfi kézilabda­csapatot Bankó Sándor. Az együttes még ez év őszén megmérkőzött a törökszent- miklósiakkal. 1938. március 23. Békés­csaba megyei jogú város pol­gármestere levelet küld az MKEOSZ vezetőihez. (Az előzmények: az országos szö­vetség — saját költségén — a fővárosból csapatot szán­dékozik leküldeni Csabára, hogy azok propagandamér­kőzést vívjanak a helyiek­kel.) A polgármester válasza így hangzik: „...A Békés­csabára tervezett kézilabdá­zó mérkőzés gondolatát nagy örömmel karolom fel. Sajnos nemcsak városomban, de az egész déli kerületben ilyen sportszakosztály, csapat nin­csen, ezért a mérkőzést csak­is úgy lehetne megrendezni, ha két csapat érkezne le.”... Perdöntő bizonyíték! A ko­rábbi erőfeszítések ellenére így állt a sportág 1938-ban. (Az idézett levél teljes szö­vege a gyulai megyei levél­tárban található.) 1943. július 18. A Békés­csabai MÁV SE atlétikai szakosztálya az Országos Sport Központ támogatásával női sportnapot rendezett a mai Kórház utcai pályán. A háromezer néző végigtapsol­hatta az ország legjobb at­léta-, tornász, kézi- és kosár­labdázó nőinek parádés be­mutatóját. A látottakon fel­buzdulva a vasutasoknál na­pokon belül megalakult a kézi- és kosárlabda-szakosz­tály, Hámori János irányítá­sával. A Csabai AK-nál Ve­res Gyula és Török László, míg az Előre MTE jogutódá­nál, a Törekvés SE-nél Su- rin András, Mezőberényben pedig Szabados Károly szer­vezett női kézilabdacsapatot. Az első csabai örök rangadón 1943. augusztus 15-én a fel­készülésben előbbre járó MÁV 5—0-ra győzte le a Tö­rekvést. A két csapat így állt fel: MÁV: Boros — Balázs 1., öry — Benyó, Pataki, Bánki' — Mónus, Ancsin, Bo- hus, Gajdács, Török. Edző: Hámori János. Törekvés: Gécs — Fekete, Radnai — Zsilák, Hajdú, Kovács — Ko- larovszky 11., Kolarovszky 111., Miklya, Melicher, Ste- fanik. Edző: Surin András. Jellemző a nagy lelkesedés­re: mindhárom csabai együt­tes benevezett a budapesti téli terembajnokságra. A kö­vetkező esztendő februárjá­ban a MÁV (Boross — Bo- hus, Ancsin, Balázs 1., Tí­már, Balázs 11., Hegedűs, Pa­taki. Edző: Hámori János.) csapata vidéki és újoncbaj­nokságot nyert! Közben Szarvas önálló életet élt: 1942-ben női csapat alakult, életre hívták a szövetséget. Budán még dörögtek a fegyverek, még véget sem ért a II. világháború, ami­kor a csabai lányok már tornateremben edzettek. A három „nagy” mellé felzár­kózott a Barátság és a MA- DISZ is. 1945 nyarától fővá­rosi csapatokat láthattak a helyi nézők és lányaink da­colva a közlekedési nehézsé­gekkel viszonozták ezeket a vendégszerepléseket. A jó kapcsolat eredményeként máig is egyedülálló, szenzá­ciós erősítésre került sor: a nagyválogatott budapesti Kapitány Róza a Törekvés­hez igazolt. Végre 1945 augusztus vé­gén „megtörik a jég”: meg­alakul a Barátság SE férfi­gárdája Gálik Endre irányí­tásával. őket a gimnazisták követik Brózik János, Rábai Miklós vezetésével. A diákok csakhamar a MÁV színeibe lépnek és 1946-tól megkezdő­dött a két csapat közti riva­lizálás, amely csaknem ne­gyedszázadon át tartott. 1946. július 23. Az orszá­gos női bajnokság döntője a fővárosban. A Csepel a vi­dékbajnok Bcs. Törekvéssel vívta első mérkőzését, és 10:5-re nyert. A visszavá­gón 2:2 volt az eredmény.” Surin András lányainak a szépen csillogó ezüstérem jutott. 1947. április 24. A békés­csabai kerület ezen a na­pon tartotta meg évi ren­des közgyűlését. A testület tekintélyére jellemző, hogy a tanácskozáson megjelent Fantó Jenő országos elnök, dr. Tóth József alelnök és Takács István vidéki elő­adó. Nem volt véletlen ez a megkülönböztetett figye­lem! A kerület irányította azt a bajnokságot, amelyben a békéscsabai, mezőkovács­házi, szeghalmi, vésztői, ge- rendási, medgyesegyházi, pusztaföldvári, gyulai, bé­kési, mezőberényi, gádorosi együttesek mellett Hódme­zővásárhely és Makó csa­patai is részt vettek! Az is­mét Előre néven szereplő li­la-fehér lányok, s a vasuta­sok az NB I-be kerültek. Békésen Nővé Béla és Bo­dor Sándor alakítottak férfi­csapatot. A szarvasi férfiak NB Il-es bajnokságot nyer­tek, de nem léphettek az I. osztályú csapatok közé, mert egyesületük nem vállalta az I. osztállyal járó anyagi ter­heket. Csabán változások történtek. A MÁV jószerivel együtt maradt, de az Előre helyébe a Merkur, a Békés­csabai Szakszervezeti Sport Egyesület, azután pedig a Vörös Lobogó Pamutszövő gárdája lépett. Amíg a MÁVJányok kibérelték a bajnoki dobogó legmaga­sabb fokát, addig a BSZSE Hámori János irányításával 1948—49-ben az országos bajnokság második helyét szerezte meg. 1951. április 2. Megszűn­tek a Nemzeti Bajnokság küzdelmei. A megyei bajno­kok középdöntőkön találkoz­tak a hozzájuk sorsolt fő­városi együttesekkel. Óriási a visszaesés. A Békés me­gyei férfi bajnoki címért mindössze két (!) csapat, a Lokomotív (MÁV) és a BSZSE (névváltozás után Építők—Pamutszövő) küz­dött kis- és nagypályán ... A nőknél az imént említett két klub mellett a Bcs. Ru­hagyár és a Bcs. Agyagipar MTE, a Mezőberényi Textil, később pedig a Gyulai Ha­risnyagyár bővítette a me­zőnyt. Egy esztendő múlva bekapcsolódtak a bajnokság­ba a szarvasi és a gyulai férfiak is. Elterjedt a kispá­lyás játék. 1954-től újra ki­írták az I. és II. osztályú NB-s, nagypályás bajnoksá­got. Erre az időszakra büsz­kék lehetünk, hiszen négy női (Pamutszövő, MÁV, Agyagipar, Ruhagyár) és két férfi (MÁV és Építők—Vö­rös Meteor)-csapat képvi­selte a megyei színeket. 1954- ben a Pamutszövő, 1959-ben a vasutas fiúk negyedikek lettek az NB I-ben. Tulaj­donképpen az 1950-es évek vége felé alakult ki a me­gyei bajnoki rendszer mai arculata. 1960. április 16. Megkez­dődtek az egységes kispá­lyás bajnokság csatározásai. Üj fejezetet nyithatnak a sportág krónikásai. Jelenleg a Viharsarkot a legmaga­sabb osztályban a tavaly ezüstérmes Előre Spartacus nők képviselik. A klub férficsapata az NB I/B-ben szerepel. A II. osztályban játszik a Szeghalom női, az Újkígyós, Mezőhegyes, Szarvasi FSSC, Kondoros férfigárdája. Ez a jelen. És a közelmúlt? Bcs. Kötött­árugyár SK nők és a Bcs. Vízmű SC férfiak az NB I- ig vitték. Az NB I B-ben játszott a Bcs. Konzervgyár női, a Bcs. MÁV és a Szarvasi FSSC férfigárdája. Az NB II-ben szerepelt a Békési Spartacus, Gyulai Harisnyagyár, Szarvasi Óvó­nőképző, Bcs. MÁV, Oros­házi Ruhagyár, Szarvasi FSSC női, a Bcs. MÁV, Bé­kési SE., Orosházi MTK, Bcs. Vörös Meteor férfi­együttese. És végül, de nem utolsósorban soroljuk fel azoknak a nevét, akik ma­gukra ölthették a magyar A válogatott meggypiros me­zét. Kezdjük a sort a tős­gyökeres csabaiakkal: Ba­lázs Judit, Hricsovinyiné Hámori Ilona, Ancsinné Laurinyecz Katalin (világ­bajnokok) Mazánné Ancsin Dóra, Hegedüsné Bohus Zsó­fia, Lehóczki Mária (VB- bronzérmes), Hankóné Ja­kab Gabriella (VB-ezüstér- mes), Gálik János és Zsi- linszki Mihály. Akik me­gyénkből kerültek el: Kes­jár András, Dudás József, Szórádi Ferenc, Rácz Béla, Jánoszki László, Csulikné Bozó Éva és Bonyhádi Klára. 1958. július 7. A sportág 15 éves jubileumát ünnepel­ték két nagypályás mérkő­zéssel a csabaiak. Az ered­mények: Nők: Utánpótlás— Alapítók 1:0. Férfiak: Ala­pítók—Utánpótlás 14:13. A jubileumi közgyűlésre de­cember 6-án került sQr, ahol Hámori János emléke­zett vissza á megtett útra. 1969. június 28—29. A Bé­kés megyei Népújság sport­rovatából. „Remek hangu­latban, jó mérkőzésekkel ünnepelték meg a békéscsa­bai kézilabdasport 25 éves jubileumát. Az alapítók szombaton délelőtt találkoz­tak ünnepi ülésen a városi tanács dísztermében, ahol sor került az emlékek felidé­zésére és az egykori vezetők és válogatottak meg jutal­mazására. Délután a Kórház utcában nagypályás játékot rendeztek. (Nők. MÁV—Elő­re 3:2. Férfiak. MÁV—Előre 14:8.) Másnap délelőtt kis­pályán bonyolították le a visszavágót. (Férfiak. Előre— MÁV 9:9. Nők. MÁV—Elő­re 5:0.) A kétnapos összejö­vetel a Kossuth étteremben tartott díszebéddel ért vé­get.” Ennyit a fél évszázad ese­ményeiről. Az 50 éves ju­bileumi közgyűlést a tervek szerint december 2-án ren­dezi meg a Békés megyei szakszövetség. Ott ünnepük majd az alapítókat, játéko­sokat, vezetőket, azokat, akiknek áldozatos munkája nélkül ma nem készülhetne IHF Kupa-mérkőzésre az Előre Spartacus női csapata, és nem űzhetné ezt a szép sportágat megyénk több ezer fiatalja. Machalek István A Bcs. Törekvés SE női kézilabdacsapata, amely gerincét ké­pezte az 1946-ban országos bajnoki ezüstérmet szerzett gár­dának. Balról jobbra: Stefanik Ilona, Molnár Ilona, Bohus Ilona, Ancsin Dóra, Gulyás Mária, Kolárovszki Erzsébet, Pet- rovszki Eszter, Lipták Judit, Molnár Erzsébet, Szöllösi Zsó­fia, Kolárovszki Ilona BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz„ 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents