Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-17 / 168. szám
1983. július 17., vasárnap o Tájékoztató a kulturális beruházások helyzetéről Hz idén először megyénkben... Kőművesek és ácsok mestervizsgáján Ősztől új oktatási épülettel gazdagodik a Budapesti Műszaki . Egyetem és a Szombathelyi Tanárképző Főiskola; elkészültek a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem tanszéki épületei és a könyvtára is — egyebek között erről, és a kulturális beruházások helyzetéről tájékoztatták a Művelődési Minisztériumban Illés Istvánt, az MTI munkatársát. Az 1983'84-es tanévtől népesül be Pásztón a 9, Kecskeméten és Békésen a 16-16 tantermes gyógypedagógiai intézet, Debrecenben pedig egy speciális nevelő- otthont adnak át. A négy új intézmény együttesen 560, különleges nevelésre szoruló gyermeket tud fogadni. Az idén számos kisebb felújításhoz és nagyobb rekonstrukcióhoz is hozzáfogtak az építők. Egyebek között elkezdődött a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem központi épületének korszerűsítése, e munkával várhatóan 1987-re készülnek el. Már dolgoznak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szerb utcai épületének átépítésén, a természettudományi kar lágymányosi épületcsoportjának alapközművesítését pedig az év második felében kezdik el. Számos kulturális beruházás átadása jövő évben várható. Az idén az operaházi felújításra az 1,2 milliárd forint összköltség csaknem felét használják fel, s a Dalszínházat 1984 őszén teljes pompájában átadják a zenerajongó közönségnek. A budavári palota F épületében szintén a jövő évben kerül műszaki átadásra a Széchényi Könyvtár, az intézmény — a tájékoztatás szerint — 1985 elején már fogadni tudja az olvasókat, kutatókat. 1984 második felében készül el Óbuda új közművelődési intézménye, a kismesterségek stúdiója, amelyben kékfestő, bőrös, textiles, fás és korongos kézműves műhelyek, előadó- és kiállítótermek állnak majd az érdeklődő közönség rendelkezésére. Már elkészült szerkezetileg a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem állam- és jogtudományi karának új épülete, itt a belső munkák után, az 1984/85-ös tanévben megkezdődik az oktatás. Jövőre a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem 500 hallgatót fogadó kollégiummal és 900 adagos konyhával gazdagodik. Hosz- szú előkészület után kezdi meg az 1984/85-ös tanévben az úgynevezett „konduktorok” (nevelők) képzését a budapesti mozgássérültek nevelőképző és nevelőintézete : a Kútvölgyi úti új épületekben 140 hallgatót és 320 mozgássérült gyermeket tudnak majd fogadni. A Művelődési Minisztérium az idén kétmilliárd forintot fordít intézményeinek felújítására, új kulturális létesítmények építésére. Felfrissül a csatorna vize Békésen is A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság erőfeszítései — Valamikor nagyanyám még az Élővíz-csatornából vett vízzel főzött. Ittak is belőle — mondja Varga Ferenc, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőhelyettese, majd hozzáteszi: — Hol vannak már ezek az idők? Ami igaz, igaz, a békésiek ahol csak tehetik, panaszkodnak arra az „illatra”, amit a várost átszelő Élővíz-csatorna okoz. — A népfrontnál, a tanácsnál, ahol csak járunk, mindenütt panaszoljuk, de eddig még senki nem tett ellene semmit — fakad ki egy férfi a piactéren, ahol egy kisebb tömeg verődik össze a nagy csattogással működő szádpallóverő gép munkáját figyelve. Nem irigylem a csatorna környékén lakókat. Szerencsére hallottunk kedvező véleményeket is. Mondják, akik a piactér mellett laknak, hogy egymásfél hónappal ezelőtt mintha veszített volna erejéből a kellemetlen szag. Még az ablakot is ki lehetett nyitni, sőt, békakuruttyolás is hangzott. Ez pedig már valamire utal. — Közismert tény — jegyzi meg Pálinkás Lajos, a KÖVIZIG igazgatóhelyettes főmérnöke —, hogy az Élővíz csatorna békési városi szakaszán a vízminőség témája évtizedek óta napirenden van a városban. És hozzátehetjük, jogosak a kifogások. A jeges téli időszakokat kivéve, egész éven át biztosítottuk a Fehér-Körösből az Élővíz-csatorna folyamatos vízellátását, vagyis aránylag tiszta, friss vízzel töltjük fel a csatornát. Másfél-három köbméter vizet juttatunk másodpercenként a Körösből, de ez csak a felső szakaszokon adott megfelelő vízminőséget. Megítélésünk szerint körülbelül Békéscsabán, a KISZ- táborig olyan a víz minősége, ami ellen nem lehet kifogás. Ezt nemcsak a műszerek mutatták ki, hanem az is, hogy manapság egyre több horgászt látunk ülni az Élővíz-csatorna partján, és halat is fognak. — Idáig rendben is lenne, csak az a baj, hogy a panaszok zöme Békéscsaba Békés felé eső részéről és Békésről érkezik. Tudnak-e valamit tenni, hogy javuljon a helyzet ezen a területen is? — Az Országos Vízügyi Hivatal és Békés megye vezetői a vízügyi problémák egyeztetése során a közelmúltban foglalkoztak az Élővíz-csatorna alsó szakaszának vízminőségi helyzetével is. Ennek megfelelően igazgatóságunk újabb intézkedéseket tett a helyzet javítására. A Békéscsaba felől érkező, másodpercenként 200 liter szennyvizet tiszta Körös-vízzel hígítjuk fel. A Békés III. szivattyútelepnél nagy teljesítményű berendezést helyeztünk el, és ezzel mintegy átöblítjük a medret. A csaknem tízszeres hígítású víz szagcsökkentő hatása már érződik a város belterületén. A Cseresznye utcai hídnál levegőztető berendezést üzemeltetünk, hiszen a költségek meghaladják a 2 millió forintot, amely oxigénnel dúsítja fel Szádpallóval erősítik a békési partszakaszt a vizet. Ezt körülbelül augusztus végéig üzemeltetjük. Nem kis kiadást jelent ez, amit a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat útján az Országos Vízügyi Hivatal fedez. A belterületi rendezés körébe tartozik a városi tanáccsal közös pénzügyi fedezettel a meder rendbe tétele. A békéscsabaihoz hasonlóan megkezdjük a vasbeton partfalak építését. Az előirányzott kiviteli munkák értéke megközelíti az 5 millió forintot. Ezeken kívül a Fúró és Csók utcai híd között rőzsefonásos megoldással szűkítettük a medret, amellyel az a cél, hogy gyorsabb vízfolyást • biztosítunk. Nagyon reméljük, hogy a komplex tanácsi és vízügyi erőfeszítések eredményeként Békés város lakossága az idén már nem szenved any- nyit • a szennyezett Élővízcsatornától, de azt is meg kell őszintén mondanunk, hogy ezek az erőfeszítések csak enyhítenek a helyzeten, a végleges megoldás majd a békéscsabai szennyvíztisztítómű megépítése után várható. Képszöveg: Béla Ottó Szép dolog az — szokták mondani —, aki tanult szakmájának, vagy választott hivatásának él és hosszú időre szóló anyagi, illetve szellemi értéket hoz létre munkájával. Ám még ennél is nagyobb elismerést érdemelnek azok, akik napi 10—12 órás kemény fizikai erőkifejtés után is készek beülni az iskolapadokba, hogy a magasabb szintű ismereteket elsajátítsák, s hogy a tanultakat később minél jobban hasznosíthassák. * * * Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Ipari és Vígazdálkodási Szakközépiskola egyik termében fiatal kőművesek és ácsok készülnek a mester- vizsga utolsó fordulójára. Az írásbeli és a gyakorlati feladatok * megoldásán túl vannak, s most már csak a szóbeli számonkérés maradt hátra. Először Csontos Józseffel, Kovács Józseffel és Szőke Imrével beszélgetünk. Mind a hárman körösladá- nyi kisiparosok. — Tanultak-e új dolgot a felkészülés ideje alatt? — Igen — felelik —, például a szilárdságtant. Ez nagyon hasznos a tervezés szempontjából ... Jó volt, hogy feleleveníthettük anyag- ismeretből, épületszerkezetből, szakrajzból szerzett korábbi ismereteinket is . . . Ezenkívül nagy előnyt jelent a vizsga sikeres letétele, mert így akár négyszintes épületet is elkészíthetünk felelős kivitelezésben. A szakmunkás-bizonyítvány ugyanis erre nem jogosít fel bennünket. — Milyen feladatot kaptak a gyakorlatin? — Főfalazást — válaszolja Kovács József, aki most készül saját házat építeni. — Ebből éppen tegnap vizsgáztunk, de az eredményt csak ma délután tudjuk meg. Egyébként legtöbbjük családos ember. Például az Ecsegfalván lakó Oszlánczi Imrének négy gyermeke van. S hogy miért lettek jó né- hányan kisiparosok? Elsősorban — mint mondják — a kötetlen munkaidőt tartják előnyösnek. Az SZTK-nak fizetendő összeget viszont sokallják. A vizsgabizottság előtt A felkészülés utolsó percei Közben kijön az első vizsgázó, aki már túl van a szóbelin. Herda István Dévavá- nyán lakik és az ács szakmában dolgozik. — Izgult? — Nem, mivel valamennyi kérdésre tudtam válaszolni. De mindenesetre örülök, hogy könnyebben lélegezhetek fel. Ha a vizsga nem sikerülne, ennek ellenére is amondó vagyok, hasznos volt a tavaszi tanfolyam, mert sok új kifejezést és korszerű technológiát ismerhettem meg ...' * * * Még javában tart a nagy erőpróba, mialatt Bartyik Pál, a KIOSZ megyei titkárságának iparigazgatási főelőadója az előzményekről tájékoztat: — Az építőipari igények növekedése tette szükségessé, hogy megyénkben is megteremtsük a mestervizsgák feltételeit. Az ácsokon, kőműveseken kívül, akik különben ilyen célból eddig Szegedre jártak, az autóvillamossági műszerészek, a gáz- és készülékszerelők, valamint a karosszérialakatosok szintén élhetnek ezzel a lehetőséggel. A Körösladány- ban szervezett tavaszi előkészítő tanfolyamra mintegy ötvenen jelentkeztek, de sokan, főként a magas követelmények miatt, időközben lemorzsolódtak. Ily módon 4L Munkában a légi növényvédelem Filmszociográfia A ‘televízió közművelődési főszerkesztősége sorozatot tervez Schiffer Pál rendező Paraszti élet című dokumentumfilm-vál- lalkozásának eddig felvett anyagából. A Magyar Filmgyártó Vállalat Hunnia Filmstúdiója a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi nisztériummal és a TOT Tudományos Kutatóintézettel együttműködve, néhány évvel ezelőtt arra vállalkozott, hogy képileg is megörökíti a mai magyar paraszti társadalom szociológiai, néprajzi és gazdasági változásait. A szakemberek véleménye szerint a nyolcvanas években a falu társadalmilag, gazdaságilag és szociológiailag gyökeresen át- rétegeződik. Sokan történelmi jelentőségűnek minősítik e változásokat, amelyek átalakítják az évszázados paraszti életformát, s egy új, a régitől alapjaiban különböző életmódot alakítanak ki. Schiffer Pál rendező munka- csoportjában agrárszociológusok, gazdaságtörténészek, történészek és közgazdászok kaptak helyet, és az alapelképzelés szerint öt esztendőn keresztül követték néhány család és közösség sorsának alakulását. A változásokat az egyéni sorsok és a közösségek életén keresztül akarták érzékeltetni. A fülledt, párás idő kedvez a kártevőknek, s fokozott védelemre kényszeríti a mezőgazdasági üzemeket. A MÉM Repülőgépes Szolgálata az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek megbízásából naponta 20—25 ezer hektárnyi területet permetez be a különféle hatószerekkel. Munkáját némiképp hátráltatja a tartós meleg, 25 fok felett ugyanis nem tanácsos kiszórni a vegyi anyagokat. Az egyik legfontosabb tennivaló most a szőlőperonosz- póra elleni védekezés. E feladatot, lévén, hogy a szőlő- ültetvények egy része hegyoldalakban van, helikopterrel hatékonyabban végezhetik, mint a kevésbé fordulé- kony, merev szárnyú gépekkel. Éppen ezért 50 helikopterbrigád dolgozik a Tokaj, a Mecsek és más bórvidé- kek szőlői felett. A biztonság érdekében minden gépet külön szerelő vizsgál át egy- egy felszállás előtt, és az esetleges hibáknál a szervizszolgálat is azonnal a helyszínen terem. A légi növényvédelem meglehetősen költséges, éppen ezért mind gyakoribb, hogy több szomszédos nagyüzem közösen bérel gépet, így egy-egy felszállással egyszerre nagyobb területet szórhatnak be, gazdaságosabb a munka. A napraforgó tányérbetegségeinek is kedvez a mostani időjárás, azért a kár mérséklésére mindenütt dolgoznak a repülők. Gondot okoz a burgonyafitoszpóra Somogy, Borsod és Nógrád megyében, a legnagyobb burgonyatermelő vidékeken, e betegségek ellen is légi úton védekeznek a gazdaságok.
