Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

1983. július 17., vasárnap Testvéri szövetségben Szerelik az első szovjet technológiai sort A közelmúltban megkezd­ték az első szovjet technoló­giai sor felszerelését a mik­roelektronikai vállalatnál. Ezt megelőzően a gépsort a szovjet gyártó egy kisinyovi üzemben felállította, ott el­végezték a próbákat, egyút­tal pedig betanították a ma­gyar gépkezelő szakmunká­sokat is. A mikroelektroni­kai vállalatnál a meghono- suló új technológiával jövő­re megkezdik a különféle in­tegrált áramkörök próba- gyártását, 1985-ben pedig a nagy sorozatú termelést. Ad­digra már valószínűleg egy másik, hasonló gyártósort is felszerelnek a budapesti üzemben. Ily módon jelen­tős lépést tesz a magyar ipar az elektronikai központi fej­lesztési program megvalósí­tása útján. A magyar és a szovjet elektronikai ipar között már eddig is széles körű terme­lési és műszaki-tudományos együttműködés alakult ki. Az Ipari Minisztérium a szov­jet műszeripari, rádióipari, hírközlési eszközöket gyártó és az elektronikai ipari tár­cákkal munkacsoportokban rendszeresen egyezteti a fej­lesztéseket és a kölcsönös szállításokat. Hasonló inten­zív kapcsolatot építettek ki a szovjet gyógyászati eszkö­zöket gyártó iparral is. A minisztériumok közötti együttműködést egyre in­kább a közvetlen vállalati kapcsolatok teszik eredmé­nyessé, például az Egyesült Izzó közösen fejleszt a Szvet­lána és a Melz Egyesüléssel, a Medicor és a MOM pedig számos grúz és balti köztár­saságbeli vállalattal. Az elektrohikai ágazatban a legszélesebb körű együtt­működés a számítástechni­kában, a járműipari rész­egységek gyártásában és a komplett mezőgazdasági la­boratóriumok szállításában valósult meg. A magyar vál­lalatok elsősorban telefon- központokat, kisszámítógépe- ket, elektroakusztikai cikke­ket és stúdióberendezéseket exportálnak a Szovjetunió­ba, ahonnan egyebek között nagy teljesítményű és mini­számítógépeket, mind több elektronikai alkatrészt és alaptechnológiát, televíziókat és képcsöveket kapunk. Már folynak az egyeztetések a ro­bottechnikában megvalósít­ható kooperációs gyártásról is, ami új távlatokat nyithat a következő években a két ország elektronikai ipari együttműködésében. Az alma-atai almáskertek fölött, Kazahsztán békéjét és jövőjébe vetett hitét egy jégpálya jelképezi. A jég­pálya egy hatalmas, a ter­mészet bősz erőit megzabo­lázó gátrendszer tövében létesült. Az 1967-ben épített gátóriás egy ötven méter mély kanyont zár el, hogy felfogja a hósipkás hegyek­ből időnként lezúdűló kő-, jég-, sár- és vízáradatot. (Egy ilyen kataklizma utol­jára 1921-ben pusztította ei a várost.) Legutóbb 1973- ban a város millió lakójá­nak egyhatoda vívott három napon, három éjjelen át tar­tó csatát ezen a gáton — amikor a sziklák betömték a vízelvezető alagutat, és a város fölé hatmillió köbmé­ternyi víz magasodott —, s megmentették otthonukat a pusztulástól. Ma a gát egész környéke az itt létesített jégstadion nevét viseli. A MEDEO vi­lágszerte ismert fogalom. Nemcsak azt a jégpályát je­lenti, amelyen a földkerek­ség legtöbb gyorskorcsolyá­zó világcsúcsát felállították, hanem azt a turistaparadi­csomot is, amely egyben Al­ma-Ata békéjét őrzi. (Fotó — KS) A Komszomol és a KISZ együttműködése Az ukrán falu új arca KISZ-küldöttség járt a kö­zelmúltban Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésével a Szovjetunióban, s a látogatás idején többek között a két ifjúsági szövet­ség közötti kapcsolatok el­mélyítéséről tárgyalt a Komszomol vezetőivel. A Komszomolnak ezzel az együttműködéssel kapcsola­tos álláspontját fejtette ki az MTI tudósítójának kér­déseire válaszolva Jurij Gyergauszov, a Komszomol KB titkára. — Miben látja a Komszo­mol és a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség közötti együttműködés legfőbb cél­ját? — A lenini Komszomol, a szovjet ifjúság aktívan fej­leszti kapcsolatait a külföldi fiatalokkal, s elsősorban a szocialista országokban élő kortársaival. Évről évre erő­södnek és mélyülnek a Kom­szomol és a KISZ közötti kapcsolatok is, amelyek alap­ját a szovjethatalom hajna­lán született szovjet—magyar barátság hagyományai jelen­tik. A sok ezer fiatal különbö­ző szinteken és különböző formákban megvalósuló kap­csolatainak fő célja, hogy elősegítsék a szocialista és kommunista építés felada­tainak sikeres végrehajtását. Ez az együttműködés hozzá­járul ahhoz, hogy fiatalja­ink megismerjék a Szovjet­unió és a Magyar Népköz- társaság eredményeit. A Komszomol bizottságai fontos feladatuknak tekin­tik, hogy elmélyítsék és ki­szélesítsék magyar partne­reikkel a fiatalok kommu­nista nevelésében szerzett ta­pasztalatok cseréjét. Törek­szünk arra is, hogy módsze­reiben is gazdagítsuk, válto­zatosabbá tegyük.a KISZ és a Komszomol közösen vég­zett munkáját. — A KISZ és a Komszo­A felszabadulástól napjainkig mintegy 15 ezer orosz és szovjet szerző műve több mint 101 mil­lió példányban látott napvilá­got Magyarországon. A szovjet irodalom, tudomány, művészetek iránti érdeklődést jelzi, hogy csak az elmúlt évben 147 orosz, illetve szovjet szerző műve, több mint kétmillió példányban vált hozzáférhetővé a magyar olvasók számára. A szovjet irodalom mai kiadá­sa 1945 óta összefüggő folyama­tot alkot. Jellemző, hogy az 1955-től 1970-ig terjedő, a szov­jet irodalmat feldolgozó kétkö­tetes bibliográfia 40 ezer adatot tartalmaz, s a könyvjegyzékből kitűnik az is, hogy a Szovjet­unió 64 nyelvű irodalmával is- merkedhetetett meg ebben az időszakban a magyar olvasó. mól vezetői 1980-ban aláír­ták a két ifjúsági szövetség 1981—85-ös időszakra érvé­nyes együttműködési prog­ramját. A félidőn túljutva hogyan értékeli annak vég­rehajtását? — A program fő céljai kö­zé tartozik a fiatalok kom­munista nevelésében, s a tömegszervezeti munkában szerzett tapasztalatok köl­csönös cseréje. Külön is szeretném felhív­ni a figyelmet arra. hogy állandóan javul a Komszo­mol és a KISZ közötti kap­csolattartás, hatékonyabbá válnak a két szövetség ma­gas szintű delegációinak lá­togatásai. Július elején járt a Szovjetunióban Fejti György vezetésével a KISZ Központi Bizottságának kül­döttsége. A látogatás idején nyílt eszmecserét folytattunk az ifjúsági szövetségek fő te­vékenységi területeiről, a kétoldalú együttműködés to­vábbfejlesztéséről, a két or­szág fiataljainak közös rész­vételéről a nemzetközi béke­harcban. Sikeresen fejlődnek a Komszomol és a KISZ kap­csolatai az ifjúsági káderek képzésében. Erősödik a Kom­szomol Főiskolája és a KISZ Központi Iskolája közötti együttműködés. Egyre intenzívebbé válnak a testvérvárosok és testvér­megyék közötti kapcsolatok. Jelenleg 3 köztársasági, 16 területi és a moszkvai váro­si Komszomol-szervezet tart fenn testvérkapcsolatokat magyar partnereivel. Nagyon örvendetes, hogy ezek a kap­csolatok egyre alacsonyabb szintre, egyre kisebb közös­ségekhez is eljutnak, s ma már nemcsak testvérvárosi, hanem testvérüzemi, s test- vérbrigádi kapcsolatokról is beszélhetünk. A kapcsolatok fontos for­májának tekintjük az ifjú­sági építőbrigádok nyári cse­A szovjet irodalom folyama­tos jelenlétét jól tükrözi, hogy 1980-ban 46 felnőtt és 21 gyer­mekeknek szánt szépirodalmi alkotás jelent meg, 1981-ben 53, illetve 17. Ez az arány szerepel az 1982. évi statisztikában és az 1983—84-es tervekben is. A felszabadulás óta eltelt idő alatt a szovjet irodalom szinte valamennyi fontos műve meg­jelent már magyar nyelven. Gorkij, Alekszej Tolsztoj, Maja­kovszkij, Szerafimovics, Bulga­kov, Solohoz, Fagyejev, Babel, Jeszenyin, Pausztovszkij, Leo- nov, Kaverin, Katajev, Ehren- burg, Tyihonov, Szimonov, Ka- zakov, Suksin nevei fémjelzik ezt a vállalkozást, amelynek eredményeként — a szovjet iro­dalmi szakemberek véleménye réjét, az úttörők csereüdül­tetését, s az ifjúsági turiz­must, amelyben jelenleg a két országból több mint 30 ezer fiatal vesz részt. — Mennyire hatékony a Komszomol és a KISZ kö­zötti tapasztalatcsere, milyen segítséget nyújt a napi fel­adatok elvégzéséhez? — Hogy ne csak általános­ságokban szóljak. néhány példát említenék. A Kom­szomol különböző szintű bi­zottságai nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a KISZ együttműködését az állami és társadalmi szervekkel az if­júsági problémák megoldásá­ban. Figyelemre méltónak tart­juk az ifjúsági parlamentek gyakorlatát, a Magyarorszá­gon rendezett ifjúsági szak­mai vetélkedőket, a szabad idő értelmes felhasználására kidolgozott módszereket, az ifjúság bevonását a mező- gazdasági munkákba, a nyá­ri építőtáborok rendszerét. A Komszomol sok küldöttsége járt már Magyarországon az­zal a céllal, hogy ezeket a módszereket megvizsgálja, s a látottakból sok mindent már át is vettünk. örülünk annak, hogy a KISZ érdeklődik munkánk olyan területei iránt, mint a Komszomol védnökségválla­lása a nagy országos jelen­tőségű beruházások fölött, vagy a Komszomol tapaszta­latai az ifjúság hazafias ne­velésében, a tanulóifjúság körében végzett munkában. GTO („Munkára, harcra kész” mozgalom) és Edzett Ifjúságért mozgalom, Kom- szomolista reflektor és ra­dar, Fiatalok a tudományos­műszaki haladásért és Alko­tó Ifjúság — a teljesség igé­nye nélkül néhány olyan munkaforma, amelyek csu­pán elnevezésükben külön­böznek egymástól, s a köl­csönös tapasztalatok átvéte­léből születtek meg. szerint — nincs már magyarul még nem publikált jelentős szovjet mű. Az év végéig kerül ki az Eu­rópa Könyvkiadó műhelyéből Abromov a Ház című regénye, Geraszimov Kísérletek a bol­dogságra című regénye, Gorkij drámasorozata, Lermontov Iz- mail bég című elbeszélő költe­ményeket tartalmazó kötete, Scserbatov Paszkevics Magyar- országon című történelmi tanul­mánya, Tokárévá Az úszómes­ter című elbeszéléskötete, s a Trifonov művel sorozatban a Ház a rakparton című írás. Már formálódnak az Európa kiadó jövő évi tervei is; ezek között mintegy 30 orosz, illet­ve szovjet szerző művének meg­jelentetése szerepel. Valamikor az ukrán Zla- tousztovka település egyet­len nevezetessége a szélma­lom volt. Napjainkban a fa­luban modern lakóházak, ta­nácsház, iskola, kultúrpalota, óvoda, áruház van. A Rosszija kolhoz közpon­ti épületét díszes parkok ve­szik körül. A tej, hús, zöld­ség, és más termények el­adásából a kolhoznak ko­Zabolockij kolhoztag csa­ládja, a házuk előtt Ljubov — kiváló gépi fejőnő; férje, Iván kombájnos, fiuk, Va- lentyin még iskolás — ... Pável Goncsarov, a novolipecki üzem főichtioló- gusa vagyok — mutatkozik be a középkorú férfi fehér köpenyben, kezében egy lombikot tartva. Ichtiológus? A fémek, ké­mények, vasúti vagonok kö­zött? Azt gondoltam, félre­értettem. Udvariasan vissza­kérdeztem. Nem — jól hal­lottam —, itt dolgozik a ko­hászatnál. — Mi dolga itt egy ichtio- lógusnak? — Sok minden. Madarak­ra felügyelek, de főképpen halakat tenyésztek és etetek. — Halakat? Hol? — A „Hattyúk taván’.. ítt van nem messze. A tó valóban egy kőhají- tásnyira van az üzem terü­letén. A nyugodt, sima víz­tükröt minden oldalról ha­talmas kohók veszik körül. A zajos, tüzet okádó óriások között békésen és láthatóan közömbösen hattyúk úszkál­nak. Közülük Jaska — ba­rátságos viselkedése miatt — mindenki kedvence. Rövid biztatás után pózba vágja magát a part szélén, türel­mesen áll, s csak nagy rit­kán fordítja meg fejét, ami­moly bevétele van, amelynek jelentős részét lakások, szol­gáltató intézmények és utak építésére fordítja. Nemrég adták át a több tízezer kö­tetből álló könyvtárat. A Fekete-tenger partján több üdülője is van a kolhoznak. A tervidőszak végére felépül néhány egészségügyi intéz­mény is Jesszentukiban és Pjatyigorszkban. Jaska, a hattyú mindenki kedvence (Fotó; APN—KS, A. Szolovjev felvétele) kor valamelyik kohóból egy- egy mély sóhaj szakad fel. — A „Hattyúk tavát” né­hány évvel ezelőtt építettük ki — meséli Pável Goncsa­rov. — Azért, hogy legyen itt az élő természetnek egy kis „zuga”. A víztárolót ká­ros anyagoktól megtisztított, meleg ipari vízzel töltöttük fel, ezért nem fagy be még a legkegyetlenebb hidegben sem. Jaska és családja nem az egyedüli „lakosok”. Néz­ze csak! A fiatalság visszatér Zla- tousztovkába. Vonzza őket a magas fokú gépesítettség, a változatos munkalehetőség, a magas fizetés, és természete­sen maga a falu, amely ma már semmivel sem marad el a város mögött. A régi szélmalom pedig ma már múzeum. Pável bedob egy marék eledelt a tóba, s a víz ezen a helyen szinte forrni kezd az élelemre odasereglett ha­laktól : a tóba több tízezer halivadékot telepítettek. A tóparton horgásztanyák vannak, műszak után lehet itt horgászni, hozzá felszere­lést bérelni és friss halász­lét enni. A főichtiológus leg­nagyobb gondja azonban most a nagy üzemi víztároló, amelynek területe eléri a négy és fél hektárt. Néhány éve Asztrahányból hozattak külön vagonokban sok ezer különböző fajtájú halivadé­kot : busát, fehér amúrt, nyurga pontyot. Goncsarov ‘megfigyelései szerint az ivadékok jól akk- limatizálódnak, már mind­egyikük súlya elérte a más­fél kilogrammot. Karéliában szerezték be a halászszerszá­mokat, sőt, kis rakterületű hajókat is rendeltek. Most fejezik be a halfeldolgozó építését, amelyben már ta­valy 23 tonna diétás halter­méket állítottak elő. A no­volipecki kohászok az idén már körülbelül 500 tonna friss halat fognak ki az üzem halastavából. Szovjet könyvek Magyarországon A kolhoztagok gyermekei — 50 fiú és lány — tanul a ze­neiskolában (Fotók: TASSZ—APN—KS, L. Szamszonov felvételei) 0 nagyolvasztó horgászai /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents