Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-02 / 155. szám
IgUilUt&M 1983. július 2., szombat Békéscsabától Ogyesszáig A napokban indult útnak a békéscsabai Hajtóművek és Festőberendezések Gyárából az a négy LIAZ-szerelvény, amely festőberendezést szállít a Szovjetunióba, pontosabban Herszonba. A Volán 8. számú Vállalat és a HAFE között létrejött szerződés értelmében 39 millió forint értékű festőberendezést szállítanak a volánosok a megrendelőhöz, amelynek ez a mostani szállítmány csupán csak egy része. A sikeres premier után a többi berendezés is útra kel közúton, majd Ogyesszában hajóra rakják, s így jut el a mintegy 2 ezer kilométerre levő rendeltetési helyre, Hepszonba. Kép, szöveg: Bikfalvi Ferenc Az utolsó igazítás Helyére kerülnek a ládák Megkezdte a termelést a Szikra Lapnyomda fényszedő üzeme Sikeres próbák után péntektől üzemszerűen végzik a fényszedést a Szikra Lapnyomdában. A mintegy 100 millió forint értékű nyugatnémet gyártmányú fényszedő berendezéssel az ország legnagyobb nyomdájában a termelés újabb területén honosították meg a korszerű technológiát. A fényszedés bevezetése a nyomdaipari rekonstrukció folytatását jelenti, mivel a Szikra Lapnyomda nagyberuházása során elkészült nagy kapacitású ofszet nyomóüzemhez most már megfelelő technikai színvonalú szövegkészítés is kapcsolódik. Kertbarátoknak Szinte minden ország szakhatósága előírja, hogy az egyes mezőgazdasági termékek menynyi növényvédőszer-maradékot tartalmazhatnak a szüret, a forgalmazás, a felhasználás idején. Ez az előírás egyben az exportimport feltétele is. Hazánkban korszerű műszerekkel ellátott országos, úgynevezett peszticidmaradék-vizsgá- lati hálózat őrködik a rendelkezések megtartásán. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja felhívja a kistermelők figyelmét arra, hogy a szüret idején lehetőleg már ne permetezzenek, vagy ha elkerülhetetlen, akkor nagyon vigyázzanak a várakozási idő betartására. Változások a közlekedési ágazatban Önálló cég: a MÁV, a MUHART Kilenc közúti igazgatóság alakult, bővült a tanácsok hatásköre Ismert a közvélemény előtt, hogy július elsejével — egy nagyobb átszervezés' nyomán — új hatáskört és feladatot kapott az egykori Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium. Látszólag a változás csupán annyi, hogy különvált a közlekedés és a posta, de a szakemberek tudják — többről van szó. Ha sorba vesszük a szervezeti változásokat, szembeötlő, hogy nemcsak a posta szerzett az átszervezés után önállóságot, de megszűnt a vasúti és a hajózási főosztály is a minisztériumban, márpedig ez azt jelenti, hogy a jövőben a MÁV, valamint a MAHART önálló cégként, valódi vállalatként folytatja majd munkáját — igaz, a KM felügyelete alatt. Ezenkívül akad természetesen más, kisebb horderejű változás is, ám ezeket részletezni most nem érdemes. Sokkal inkább szemügyre venni azokat a szerkezeti és igazgatási újdonságokat, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárokat, mindenekelőtt a vidéken élők hétköznapjait. Itt van mindjárt a közutak helyzete. Korábban a tizenkilenc közúti igazgatóság felügyelte ezek állapotát, rendjét, forgalombiztonságát. Az átszervezés során kilenc megyeszékhelyen működő közúti igazgatóság alakult, amelyek közvetlenül foglalkozhatnak a területükhöz tartozó utak állapotával, karbantartásával. A budapesti székhelyű igazgatósághoz Pest és Nógrád megye, a veszprémihez a Veszprém és Fejér megye, a győrihez a Győr-Sopron és Komárom megye, a szombathelyihez Vas és Zala, a szegedihez Csongrád és Bács-Kiskun megye, a szolnokihoz Szolnok és Békés megye, a nyíregyházihoz Szabolcs-Szat- már és Hajdú-Bihar megye, a miskolcihoz Borsod és Hevés megye tartozik, míg a pécsi igazgatóság három megyét is — Baranyát, Somo- gyot és Tolnát — felügyel. Nem árt megjegyezni, az említett kilenc közúti igazgatóság székhely címét, hiszen a jövőben az ő hozzájárulásuk szükséges az országos közutak felbontásához, illetve az oda torkolló, bekötő utak építéséhez. így hát aki portájához utat kíván építeni — olyant, amelyik a főútról ágazik el —, akkor a területének illetékes, közúti igazgatósághoz kell fordulnia. Persze, nem kell minden apró ügyben a megyeszékhelyre sietni, elegendő felkeresni az ország minden részén megtalálható üzemmérnökségek egyikét — összesen 72 ilyen van —, náluk is elintézhető a körzetükhöz tartozó építési ügy. A hatáskörök leadását mutatja az is, hogy mind több gondját a lakóhely szerint illetékes tanácsnál intézheti el áz állampolgár. így a tanácsi kezelésben levő utakkal kapcsolatos kérdésekben a megyei tanácsok újonnan alakult közlekedési osztályai adnak felvilágosítást. A Közlekedési Minisztériumban hangsúlyozták, hogy ezek a változások adminisztratív könnyítések, remélhetőleg nem azt jelentik, hogy lazul az állampolgári fegyelem, annál is inkább, mert mit sem változtak a közúti biztonsági követelmények. Az új szervezeti felépítés érdekében az Autófelügyelet és az Autóközlekedési Tanintézet — mint országos intézmény — ugyancsak megszűnt. Helyettük az országos hatáskörű szerv alakult, Közlekedési Főfelügyelet néven. Ami az állampolgárokat közvetlenül érinti e változás nyomán az, hogy ezentúl a gépjármű-vizsgáztatás és a gépjárművezető-képzés a tanácsok hatáskörébe került. Tehát míg korábban az Autófelügyelet adta ki a gépkocsik üzemben tartási engedélyeit — és ezekért gyakran Budapestre kellett utazni —, ez most a tanácsok közlekedési osztályain elintézhető. Ugyancsak helyben szerezhető meg a jogosítvány, csupán a pályaalkalmassági vizsgát kell továbbra is Budapesten intézni. A vízisportok kedvelői, a motorcsónak-, illetve az úszóstég-tulajdonosok gondjainak megoldása a továbbiakban ugyancsak a tanácsokra vár. Itt is körzetesítésre került sor, mégpedig a vizekhez igazodva. Hat megyei tanácsot jelöltek ki erre a feladatra, így a Baranya megyei Tanács Baranya, Tolna megyének, valamint Bács-Kiskun megye felének, a Szolnok megyei Tanács Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád megyének és Bács-Kiskun megye másik felének, valamint a kiskörei vízlépcsőnek, a Borsod megyei Tanács Borsod, Szabolcs-Szat- már, Heves megyének (Kisköre kivételével), a Pest megyei Tanács Budapest, Nógrád, a Somogy megyei Tanács Somogy, Veszprém, Zala megyének vízi ügyeit intézi-; a Győr-Sopron megyei Tanácshoz Győr-Sopron, Vas és Komárom megye tartozik. Forró Péter Magyarországon készülnek az NDK ipari ventillátorai A Szellőző Művek az NDK-be- li légtechnikai vállalattal (Kombinat Luft und Kältetechnik) megállapodott abban, hogy átveszi az ipari ventillátorok egyik univerzális családjának gyártását, és a jövőben ellátja ezekkel az NDK piacot és a hazai megrendelőket. A por és füstgáz elszívására, valamint a friss levegő szolgáltatására egyaránt alkalmas ventillátorcsalád kisebb tagjait már néhány esztendeje a magyar vállalat készíti NDK-beli partnere részére jó minőségben, most pedig ezek mellé vették át a nagyobbakat is. Így a jövő évtől kezdve már az egész ventillátorcsaládból — a félméteres átmérőjűtől egészen a kétméteresig — az NDK-beli megrendelők igényeit teljes egészében a Szellőző Művek elégíti ki. Ezenkívül a hazai erőműveknek, vegyipari és kohászati üzemeknek, állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek évente 30—40-et szállítanak ezekből a több százezer forint értékű berendezésekből. Az ipari ventillátorcsalád nagyobb tagjainak a tervdokumentációi is megérkeztek már a Szellőző Művekbe, ahol megkezdték feldolgozásukat, hazai adaptálásukat. Légi, földi biztonság A MALÉV nevét — ha máshonnan nem, hát a hirdetésekből — ma mindenki ismeri Magyarországon. Ha a repülésről esik szó, száz ember közül kilencvenkilenc biztos rájuk gondol, pedig nem övék a legnagyobb, a repüléssel foglalkozó szervezet az országban, hanem az LRI. A három betű a Légiforgalmi • és Repülőtéri Igazgatóságot jelzi, emblémájuk a repülőtéren közlekedő különféle gépkocsikon látható. Gyakorlatilag ők a felelősek a légtér biztonságáért és még sok minden másért. Érdekes, sokoldalú munkájukkal érdemes kicsit közelebbről is megismerkedni. Az LRI közvetlen kapcsolatát a repüléssel már helye is jelzi; létrejötte óta a Ferihegyi repülőtéren található. Bejutni nem túlságosan egyszerű hozzájuk, mert az utasforgalmi csarnokból nyíló ajtót csak egy különleges kártya nyitja. — Biztonsági intézkedés — jegyzi meg kísérőnk, K. Szabó Gábor, az LRI párt- bizottságának titkára. Ö foglalta össze az LRI szerteágazó tevékenységét. Igazgatóságunk 1973-ban jött létre, miután a kormány úgy döntött, hogy a repülésben a szolgáltatási funkciót el kell választani a hatóságitól. Addig a MALÉV részeként egy szervezetben működött ^minden. Ez nem volt szerencsés, ugyanis a légtér biztosítása, a légi irányítás állami feladat és repülőtér építése, üzemeltetése, fenntartása sem nagyon képzelhető el egy légi- társaság fejlesztési alapjainak felhasználásával. A különválás óta az LRI látja el a repüléssel kapcsolatos elsőfokú hatósági funkciókat, kiadja és ellenőrzi a szakszolgálati engedélyeket, felügyeli a mezőgazdasági, sport-, a vitorlázó és a sárkányrepülőket, a hőlégballo- nosokat és az ejtőernyősöket. Foglalkoznak szakemberképzéssel, az ország légterében irányítják a nemzetközi polgári repülést, és üzemeltetik a Ferihegyi repülőteret. Mindezt nagy apparátussal látják el, s a dolgozók fele érettségizett, csaknem 350-en végeztek egyetemet vagy főiskolát, jó részüknek több diplomája is van. A szokatlanul magas képzettségi arányt sok minden indokolja. Először is az irányítástechnikai berendezések világszínvonalúak, kezelésük nagyon komoly szakértelmet kíván. Nagy az ország légiforgalma is. A múlt évben a repülésirányítás 135 ezer géppel foglalkozott, ezek egyharmada le is szállt nálunk. Ezeknek a gépeknek a fogadása, ellátása igényli a speciális képzettséget. Új kifutópálya A számok egyébként azt is jelzik, hazánk egyetlen nemzetközi repülőterének, a Ferihegyinek a forgalma nagyon felduzzadt. Az eredetileg évi egymillió utasra tervezett repülőteret ma már több mint kétmillióan használják, a kifutópálya elöregedett, elkerülhetetlenné vált a fejlesztés. A kormány még 1977-ben jóváhagyta a rekonstrukciót. Ezt három ütemre tervezték. Az első ütem — mely 6,5 milliárd forintba kerül — befejezési határideje ez év december 31. Van azonban egy közelebbi határidő is. Júliusra kell elkészülnie az új fel- és leszállópályának, a hozzá tartozó irányító toronynak, radarberendezéseknek, és az egyéb biztonságtechnikának. A repülőtéren óriásiak a távolságok, így kísérőnkkel gépkocsiba ülünk, hogy megnézzük az átadás előtt álló pályát. Közben néhány adatot mond el a létesítményről. — A kifutópálya építéséhez 2,2 millió köbméter földet kellett megmozgatni. Hossza 3 ezer 600 méter és hatvan méter széles. A két szélén hét és fél méteres bitumensáv zárja le. Hejőcsa- bán speciális cementet készítettek a bazaltbeton burkolathoz, melynek szerkezeti vastagsága 40 centiméter, alatta stabilizált talajréteg van. A becsatlakozó guruló- utak a repülőgépek gyors gurulósát biztosítják. ügytröszt a magasban Mire mindezt elmondta K. Szabó Gábor, megérkeztünk az új irányítótoronyhoz. Erről a létesítményről nyugodtan el lehet mondani, hogy lenyűgöző. Egy két lábon álló, hatalmas robotemberhez lehet hasonlítani, mely ötvennégy méter magasan hordja a fejét. Ott fönt egyébként valóban az agytröszt dolgozik majd, az új pálya üzembe helyezése után, innen történik a forgalom irányítása. Amikor fent jártunk, a VILATI által készített műszerpultok már a helyükön voltak, csaknem teljesen beszerelték az NSZK- ban gyártott, speciális, négyrétegű, torzításmentes üvegtáblákat — ára táblánként 300 ezer forint, a tetőn pedig a holland Philips cég szakemberei élesztették a gurító 54 méter magas az új irányítótorony radart. Lent a mélyben végig látható az új pálya, már működnek a csehszlovák gyártmányú fénytechnikai berendezések, és a leszállító radarok. Ügy tűnik júliusban a részhatáridőre elkészül a pálya. — Azért még rengeteg tennivalónk van a hátralevő rövid időben — mondja Friss Ferenc, a beruházási főosztály helyettes vezetője. — Sajnos, hiába számít kiemelt nagyberuházásnak a repülőtér építése, a közreműködő vállalatok nem nagyon tartották a határidőket. így a mi szakembereink csak nagy késéssel kezdhették meg az irányítástechnikai berendezések szerelését és most szinte éjjel-nappal dolgoznunk kell, hogy bemérjük és hitelesítsük a műszereket. Itt nem lehet semmit a véletlenre bízni, mindennek tökéletesen működnie kell. Az új pálya átadásakor a Nemzetközi Repülésügyi Szervezet, az ICAO normái szerint a II a kategóriába tartozik majd, de néhány további fejlesztés elkészülte után a legmagasabb, III. fokozatba kerül. Ez annyit jelent, hogy a gépek a relatív 0 látástávolságnál — „vakon” leszállhatnak. fl fejlesztés folytatódik A repülés biztonságáról más módon is gondoskodnak. Két, egymástól független távvezetékrendszeren látják el elektromos energiával a repülőteret, és ha előfordulna az a valószínűtlen eset, hogy mindkettő csődöt mond, akkor az akkumulátorról működő szünetmentes áramforrások lépnek a helyükbe, amíg az energiát adó gázturbinák elindulnak. Hasonló biztonsággal szervezték meg a vízellátást is saját kutakból, a hangárok tűzvédelméről pedig az automatikus tűzoltó-berendezések gondoskodnak. Maga a repülőtér — a szakemberek szerint — a régi kifutópálya felújítása után és természetesen a műszaki berendezések folyamatos korszerűsítésével hosszú időre kielégíti az igényeket. Nem mondható ez el az utas- forgalmi létesítményekről, amelyek máris szűkek és még nagyobb lesz a zsúfoltság, ha az új kifutópálya üzembe helyezésével megnő a repülőtér forgalma. — Már nem sokáig leszünk így — tájékoztat K. Szabó Gábor. — Egy nyugat-európai konzorciummal az illetékes külkereskedelmi vállalat már megkötötte a szerződést, eszerint 40 millió dollárért kulcsátadással elkészítik az utasforgalmi épületet, 1985-re. Az építésből a magyar cégek 750 millió forintnyi munkát teljesítenek majd. Ennek elkészülése után már nyugodtan elmondhatjuk: Ferihegy hosz- szú idő után ismét a legkorszerűbb európai repülőterek közé tartozik. Lónyai László
